Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)
1942-10-21 / 238. szám
4. oldsi. St (Trianon 23.) 1942 október 21. SUffiMKUia^^ Harctéri vacsora - hívatlan vendégekkel (Honvéd haditudósító század, — Rozsnyay Simon hadnagy,) Sötét van, Haik zörgés hallik. Megérkezett a vacsora. Messziről, hét kilométerről hozta ide egy lovaskocsi. Jó meleg még, hiszen a nagy kondérban hozták, ahogy a tűzről levették. Egyszerű, de ízletes. Gulyás, burgonyával.. Nagy csajkával kap belőle mindenki, tisztek, legénység egyformán. Olyan jó lenne most itt nyugodtan megvacsorázni. Társaim jó étvággyal látnak hozzá. Kínálnak engem is, de le kell mondanom róla, a hadosztályparancsnok úr vendége vagyok, nála fogom ugyanezt a vacsorát elkölteni. A Don felől hűvös levegőt hoz a szél. Köpenyegünk gallérja felhajtva, kesztyűs kezünk a zsebünkben. Még a jó meleg fűzős csizmában is érezzük lábunkon a hideget, amig a hadosztályparancsnokságra érünk. Itt elég csendes ma minden. Kijön fedezékéből a hadosztályparancsnok, fogad, megyünk vacsorázni. A parancsnoki sátorban terítettek. Az asztalon egy szál árva gyertya ég. Hatan ülünk az asztalnál: a vezérőrnagy, hadosztály vezérkari főnöke, a parancsőrtiszt, a híradószázad parancsnoka, az anyagi segédtiszt, egy német százados és jómagam. Éppen hozzá akarunk látni az illatos teához, amikor a vezérőrnagy felfigyel: — No, megjött Iván, csak a Dohogós hiányzik! Fölfigyelünk. Valóban orosz repülőgép jellegzetes, egyhangú zúgása hallatszik nagy magasságból. Asztaltársaim elmondják, hogy ez a gép minden este pontosan háromnegyed 8 órakor jelenik meg, leír néhány kört és odább áll. A parancsnokságra még nem dobott bombát. De ím a társa is megjött, a Dohogós. Ez a Martin-bombázó. Ez már veszélyesebb fiú. közelebb hajigálja bombáit. Eddigi változatos és zajos írontéletem megtanított arra, hogy a repülőt nem mindig keil komolyan venni. De itt most valahogy úgy éreztem, hogy a mai ^látogatás“ túl nő az eddigi udvariassági kereteken. A gyertyát elíujtuk. A többiek nyugodtan a sátorban maradtak, én a sátor elé mentem. Megfigyelőnek. Kelet felől zúg a két gép. Egyszerre csak egy ragyogó hullócsillag ereszkedik alá. De nem! Túl lassan halad lefelé és meg is áll. Vakító fénnyel ég. — Itt a Sztalinlámpa! — kiáltok a sátorba. — Mégegy! A harmadik is ég már. Éppen a fejünk felett! — Szűnjön meg minden mozgás! — hangzik a parancs és az egész környék néma csendben mozdulatlanná merevedik. Jómagam is lefekszem, nehogy ár- nyákot vessek. Nézek az égre, két csillag közeledik felénk. A két orosz gép lámpája. Éles csattanás! Nehéz bombát dobott le az Iván. De meesze tőlünk. Utána még egy, majd a harmadik, negyedik, tizedik robban. Már nem is számoljuk. Örülünk, hogy elmúlt a légiveszély. Elmentek. Folytatjuk a vacsorát. Étvágyunk hála Istennek jó. a kis intermezzo nem zavarta meg, az illatos gulyás sem hüllt még ki. Nekilátunk. De csak pillanatokig örülhetünk a nyugalomnak. Néhány perc múlva újra megjelenik Iván vagy valamelyik testvére. Újra kilépek a sátor elé, hogy hírt adjak a repülőgépek mozgásáról. Nézem az eget. Vagy háromezer méterre lehetnek fölöttünk. Sztalin-lámpa nincs. Talán kifogyott a készletük. Tőmondatokban számolok be a sátorban levőknek: — Nyugatra megy! Vagy tíz kilométerre van jobbra! Elmegy. De nem! Visszafordult . , . Most egyszerre nem hallom a búgását. Mi van vele? Hű! Leállított motorral jön felénk. Éppen fölöttünk van ! ... Még mondani akarok valamit, de torkomon akad a szó. Süvítő hang jelzi, hogy bomba hull lefelé. Az az érzésem, mintha éppen rám esne. Bekiáltok a sátorba: — Vigyázat! Repülőbomba! Azzail ugróm is egyet és a földre hasalok. Sisteregve zuhan felénk a halál. Meddig jön? Néhány másodpercig. Órának tetszett. Fülsiketítő csattanás. Semmi bajom nincs. Föllélegzem és fel akarok állni. De ismét lehesaílök. Jö'h a második. — Na, ez már közelebb esett. Várom a harmadikat. — Ez még közelebb jön — gondolom. Egy pillanat alatt leszámolok az életemmel. Egyszerre látom egész múltamat. Látom mit hibáztam, eszembejutnak a most már meg nem valósuló terveim. Elbúcsúzom feleségemtől. kisfiámtól, édesanyámtól. . . Már hallom a harmadik bomba sustorgását. Nagy lehet csak úgy hasítja a levegőt. Ha itt maradok, biztos szilánkot kapotk. Eszembejut, hogy néhány méterrel arrább, a tüzérek fedezéke előtt, kis légvédelmi árok van. Nincs sok időm, Fölugrok. Hatalmas ugrásokkal futok az árok felé. A bomba szinte gúnyosan sustorog fölöttem. Minden lépés után közelebb és közelebb hallom. Mintha már a szálét is érezném. Közeledik a vész. De az árok még messze van. A bomba a hátam mögött zuhan. Tudom, egy má: sodperc: és robbanni fog. Jaj, ha futás közben ér el a robbanás ! . .. Még öt lépés . .. még négy . . . még három. — Utolsó erőmmel ugróm egy nagyot s hanyattvágódom az árokba. A fejem a földbe ütöm. Nem fáj. De az ütés szinte nagyobbat koppant, mint odakint a bomba. A z árok fölött porhanyó föld, giz- gaz suhog el, repeszdarabgk repülnek, Fölszabadultan lélegzem fel és mosolygok. — Nincs semmi baj. Iván is megunta és elment. A tüzérek fedezékéből nevetve lép ki Horváth Ödön hadnagy: — No, megfuttatott az Iván? — kérdi jókedvűen s mindketten hangosan nevetünk. — Úgy látszik villába fogott bennünket — mondja. Es sietünk megnézni a becsapódásokat. Bizony előttünk is, mögöttünk is és oldalt is egész közel esett le három bomba. Még erős a füstjük. Kénes szag terjeng a levegőben. — No. gyerünk végre vacsorázni! Kénelk lizsef * g, *» gfft LUTHER HÁZ. - SZÖVETRAKTÁR - TELEFON: 28 99 Akinek kedves élei®, ne járjon este az nttesten Meg kell rendszabályozní a gyalogosokat és kerékpárosokat Az autóvezetők részéről! sok panasz hangzott el, hogy az elsötétítés! időben az emberek a kocsiúton járnak, a kerékpárosok hátsó „macskaszem" nélkül közlekednek és úgyszólván csak a szerencse menti meg a járókelőt, kerékpárost az elgázolástól, az autóvezetőt pedig a súlyos büntetéstől, Hogy meggyőződjünk az igazságról, végigautóztuk egyik sötét borús este kilenc óra után a várost. Autóútunk befe- peztével nagy kő esett le a szívünkről és azt mondtuk: inkább tengeralattjárón az óceánon, mint este autón ! Az elsötétített autólámpák, közvetlen az autó elé dobnak esek gyenge fényt. A szembejövő lovaskocsit még valahogyan észre lehet venni, bár annak is elsötétített lámpája van és rendszerint oldalt lóg. De a gyalogost, aki az úttesten halad, a kerékpárost, mely előttünk velünk egyirányban igyekszik előre. csak az A budapesti vásáron nagy sikert aratott v v Kertész Antal ükőrgyárártak „Á F O N Y A“ likőrkülőnle gessége uj csomagolásban kapható mindenütt! A gyár: Debreceni-u. 2 Telefon: 24-90. utolsó pillanatban lehet észrevenni. A gyalogos renszerint megzavarodik, ha többen vannak, hétfelé ugranak és ez így megy szinte minden ötven méteren. — Most azután, hogy félkiltnc lett az elsötétítés kezdete, a tél beálltával meg még koraibb lesz, tehát mindig több embert, kerékpárost, fogatot talál az utcán, egyenesen írja meg a végrendeletét a gyalogos, ha az úttesten sétál és a kerékpáros, ha hátul nem helyez el előírásos macskaszemet. Szerencsétlenség esetén nem tudjuk, majd lehet-e világosságot deríteni arra, hogy ki volt a hibás. — Hogy ki a hibás, azt elöbb-ulóbb mégis kibontják, de a kioll- tott életet nem lehet visszaadni, az ösz- szetört test /neggyógyítása sokba kerül. Szigorúan meg kell tiltani a kocsi- úíon való gyalogjárást. Meg keli büntetni a helyszínen azt. aki nem akar szót fogadni és saját életét teszi ki veszélynek. De meg kell büntetni a kerékpárost is, ha nem szereli fel gépét az olyan nagyon iontos világító testtel. Kérjük a rendőrséget, igen erélyes és kérlelhetetlen legyen ezekben az ügyekben. Á járművekkel közlekedőknek pedig felhívjuk figyelmét arra, hogy íéikílencig teljes lénnyel kötelesek haladni! Nem, hogy szabad teljes lámpaíénnyel közlekedni az elsötétítésig, de mindenki érdekében így kell közlekedni. Rendet, fegyelmet kell tartani és akkor elkerülhetjük a bajt. amitől mindenkit óvjon az Isten. ■ au————mm——— áz országgyűlés elé terjesztik a kisiparosok és kereskedők öregségi biztosításáról széló törvényjavaslatot Varga József iparügyi miniszter vasárnap Szatmárnémetiben a MÉP értekezletén beszédet mondott, amelyben a kisiparos és kiskereskedő társadalom fontos problémáiról a következőket jelentette ki: —• Ismerem jól a kézművesiparosság minden baját és fájdalmát és igyekszem i is rajta segíteni. Nagy súlyt helyezek a megfelelő szakoktatásra, a továbbkép- J zésre, tanfolyamok tartására, hitellel való ellátásukra, gépsegélyben váló részesítésükre, a nyersanyag igazságos elosztására, megvalósítani kívánom minden iparos régi-régi vágyát: a kisiparosok és kiskereskedők öregségi- és balesetbiztosítását. Szociális szempontból megen-( gedhetélén, hogy egy hosszú élet becsületes munkája után aggodalommal és kétségbeeséssel nézzen a kisember a nyomorúság keserves napjai elé, ha betegség, baleset, vagy öregség kicsavarja kezéből a szerszámot. A szükséges előmunkálatok már befejeződtek, most már a részletek kidolgozása folyik. Igen sok akadály és nehézség merült fel, de remélem, sikerül majd ezeket mind leküzdeni, akkor majd az országgyűlés elé terjeszthetem a javaslatot. A Djumhuryet a közel- keleti brit hadviselésről Istanbul. (TP.) Dogrul, a Djumhuryet mai számában ismét a közelkelettel foglalkozik. amelynek jelentősége r hadvezetés szempontjából mindjobban fokozódik, Dogrul fejtegetéseiben Casey közel- kelleti brit miniszter Teheránban tett nyilatkozatából indul ki. Utal arra, hogy Casey elismerte, hogy a helyzet Észak- Afrikában néhány hónappal ezelőtt súlyos aggodalmakra adott okot a szövetségesek szempontjából. Most szerinte jobban fel vannak készülve. A helyzet azonban igazán csak akkor javulna, ha a tengely haderőit sikerülne elűzni El- Alamein környékéről, mivel onnan komolyan veszélyeztetik Alexandriát. Hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a szövetségesek a közelkeleten várható hadieseményeknek, kitűnik Casey utazásából, nemkülönben Nuri Said, iraki miniszterelnök Egyiptomban tett látogatásából. Bekövetkezhetik az is, hogy az angolszászok két fronton lesznek kénytelenek harcolni a közelkeleten, a Kaukázusban és Afrikában és nem lehetetlen, hogy ez az esemény befolyásolja a háború kimenetelét is. Lígoltalni felszerelési tárgyak: homoklapát, csákány, fejsze, fecskendő, mentőtáska sip, karszalag, jelvények Dienes István «*«™hed<eéhVárosháza épület. Telefon : 28-64.
