Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-19 / 236. szám

4. oldal. 52 «r a t nmiMP (Trianon 23.) 1942 október 19. mmmtmtp Kállay Biklósné egy nyíregyházi sokgyerme­kes hadbavonuii honvéd nyolcadik gyermekének keresztanyja Nyíregyházán egy hadbavonuii, sok gyermekes apa, Tatár Józset családja az­zal a kérelemmel fordult Kállay Miklós­áéhoz, a miniszterelnök hitveséhez, hogy vállalja el a most születettt nyolcadik gyermek keresztanyái tisztét. A oadba- vonult családja levelet kapott Kállay Miklósáétól, amely levélben a minisz­terelnök hitvese értesíti Tatárékat, hogy a hadbavonult apa nyolcadik gyermeké­nek keresztanyái tisztét elfogadta és egyúttal ajándékot is küldött a Tatar- családnak, A miniszlerelnökné közölte, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a hadbavonult honvéd gyermekének :or- sát. A drága tej követ­kezményei Soltész Bélámé dögéi lakos a tejet lí- terenkint 70 fillérért árusította. Az ár­drágításon tettenérték és ügyében a nyír­egyházi törvényszék uzsorabírósága szom­baton már tárgyalást is tartott. Soltész Béláné tagadta, hogy a tejét drágábban adta volna a megállapított] árnál, azonban négy tanú eskü alatt val­lotta, hogy 60 és 70 fillérért mérte a te­jet literenkint. A nyíregyházi törvényszék Soltész Béiánét 100 pengő pénzbüntetésre Lelte és egyben elrendelte. rogy az he.etet Dögé községben dobszó útján hirdessék ki. Az ítélet jogerős. Magyarország közleke­désének íejlödese A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelen­ti Budapestről: Magyarország nemcsak központi helyzeténél, hanem igen előnyös egyéb földrajzi adottságainál fogva is igen alkalmas arra, hogy kimagasló sze­repet játsszék az uj Európa közlekedési rendszerében. Arról van ugyanis szó, hogy az elkövetkező években az euró­pai államok közös megegyezés alapján tökéletesítik közlekedési hálózatukat és e munkából Magyarország is kiveszi ré­szét. Ami bennünket illet, a legsürgősebb tennivaló vasútvonalaink kettős sínpár­ral való kiépítése. E téren az utóbbi években már történtek kezdeményező lépések. Idetartozik, minthogy Magyar- ország nemzetközi forgalmának élénkü­lését van hivatva előmozdítani, a néme­teknek az az elhatározása, hogy a Bu­dapest—bécsi vasútvonal Hegyeshalom^ bécsi szakaszát villamosítják, tehát eb­ben a vonatkozásban a magyar kezdemé­nyezéshez kapcsolódnak. Nagyon fontos ezenkívül viziközlekedésünk szabályozá­sa és lényeges kiterjesztése. Elsősorban az új Dima-Tisza csatorna megépítéséről van szó, amelynek előmunkálatai már megezdödtek. Tervbevetté'k továbbá ickaj és a Kőrösök között egy, a Hor­tobágyon keresztül vezető csatorna lé­tesítését is. Előkészületek folynak ezen­kívül a Sió-csatorna megnagyobbítására. Hajózhatóvá akarják tenni a mosoni Duna-ágat egészen Győrig, valamint a Vág és az Ipoly déli részét is. Folyósza­bályozási tervek készülteik a Dráva, Ma­ros és Tisza egyes szakaszaira és a Du­na középső ágára vonatkozóan. (Csalló­köznél), csatornát terveznek a Duna. és a Száva, valamint a Tisza és Kőrösök között. Külön érdekesség, hogy a Vág hajózhatóvá tétele a szlovákokkal egyet­értésben történik. Szlovákia ugyanis öt­éves program keretében 15 vízi erőmü­vet óhajt építeni a Vágón és ezzel egy- ídejűen az egész folyón mederrendezési munkálatokat végez a hajózási lehetővé- tétele érdekében. A Vág tehát a két ál­lam együttes munkája révén nemzetközi közlekedési úttá válik. — Valószínűleg csakhamar megoldásra kerül a dunai ha­Szombatról vasárnapra virradó éjjel Nagykállóban az éjjeli őr egy cső oagok- kal megrakott kerékpáros fiatalemberre lett figyelmes. Megállásra szólította fel, azonban a kerékpáros tovább robogott, mire az éppeli őr szolgálati fegyverét használta. A lövés után a menekülő ke­rékpáros az árokba fordulj. Az éjjeli őr a sebesült fiatalember segítségére sie­tett, mután megállapította hogy' Mráz Gyulának hívják és Nyíregyházán, a Hol­(Honvéd haditudósító század. — Sz. Kovács Imre hadnagy.) Fiatal szibériai orosz fogoly áll előt­tem. Lehet vagy húsz éves. Saraffani­kov Iván Vaszilijevicsnek hívják. Mand­zsúria határáról tavaly november 9-én indították útnak a távolkeleti hatodik szovjethhdsie reggel. Ii;t a harctérejp a 343-ik harckocsielhárító osztálynál ka­pott beosztást, mint gépkocsivezető. Ér­telmes embernek látszik. Önként szökött át hozzánk. Érdekel a sorsa. Először pol­gári élete iránt érdeklődöm. Megkérde­zem. milyen volt az élet Szibériában. Gépkocsivezető és lakatos voltam —- feleli. Havonta háromszáz rubelt ke­restem. de ebből semmit sem takaríthat­tam meg. A szovjet gondoskodik arról, hogy az embernek egy fillérje se marad­jon. Egy kilogram kenyérért másfél ru­belt, egy kiló szalonnáért 18 rubelt, egy rend silány ruháért 350 rubelt kellett ti- zetni. Egy pár munkás-bakancs 90 rubel­be került. Csizmát az egész környéken nem lehetett kapni. Szibériában csizmát csak arany rubelért lehetett kapni. Egy párnak húsz arany rubel volt az ára. — Hozzátartozói Szibériában élnekg —- kérdezem ezután. Csak tizennégy éves öcsém él ott. Anyám már régebben meghalt, apámat pedig elhurcolták és meggyilkolták. — Trockijista eszmék követésével vádoln ták. Azóta öcsé meltartásáról ás ne­kem kellett gondosgkodnom. Most nem tudom, nii van vele. Megkérdezem, hogyan és miért szökött meg a bolsevista hadseregtől? Gyűlölöm a pelitrukomat és az egész bolsevista rendszert. A vörös hadsereg­ben borzasztó polilruk-terror van. — A politrukok minden csekélységért lelövik a vörös katonákat. A helyzet tarihalat- lan volt. Ezért elhatát óztam, hogy az első kedvező alkalmat felhasználom és elszököm. Július 26"-án gépkocsival két magasabbrangú tisztet és egy palitrukot vittem Szloboda községbe. A tisztek fel­mentek az itteni parancsnokságra, a po f józás egyik legégetőbb kérdése, a Vas­kapu szabályozása is. amely ma már nemzteközi probléma. Valószínű megol­dása két, vagy három zsilipes duzzasztó rendszer lesz. Jelenleg scgédcsatornán bo nyelődik le ott a forgalom, ez azonban nem kielégítő. ló-utca 16 szám alatt lakik. — orvoshoz vitte és elsősegélyben részesített. Sze­rencsére a golyó Mráz Gyulának csak a lábszárát érte. súlyosabb sérülést a go­lyó- nem ejtett. A nyomozás megindult annak tisztá­zására, hogy Mráz Gyula mit keresett éjszakának idején Nagykállóban és mit cipelt a nagy csomagokban a kerékpár­ján. liti uk pedig lefeküdt a gépkocsim mellé és elaludt. Elérkezetnnek láttam a pil­lanatot a cselekvésre. Elhatároztam-, hogy bosszút állok a politrukon, akit az egész század gyűlöl. Óvatosan meg­közelítettem életünk megrontóját, meg­ragadtam a torkát és megfojtottam. El­kezdem gondolkozni. Most mit csináljak a halottal? A gépkocsi elé vonszoltam és amilyen gyorsan csak bírtam, kocsim­mal keresztül gázoltam rajta. Azt a lát­szatot akartam kelteni, hogy véletlen- ségből gázoltam el. Az alibi azonban nem sikerült. A jele­netet a parancsnokság épületéből meg­látta egy őrmester és elárult, Észre sem vettem, hogy körül vagyok kerítve, re­volvert szegeznek mellemnek. Revolve­remet elszedték. Azonnal a rögiönííélő bírósághoz vittek. Magamnak kellett a gékocsit vezetnem. A bíróságnak azon­ban szerencsémre sok dolga volt már vörös katonákkal. Őreimnek ezért meg­hagyták, hogy vezessenek el és csukja­nak le, mert csak másnap délelőtt tár­gyalják ügyemet. Aki időt nyer, az éle­tet nyer, — gondoltam, de tudtam, hogy másnap halálra fognak ítélni. Mást hiába is reméltem volna. Lefeküdtem, gondol­kodtam remánytélén helyzetemen. Any- ny-ta reménytelennek láttam hogy az alvásba akartam menekülni. Álom azonban nem jött a szememre. Mihelyt elszenderültem, rögtön rémké­peket láttam magam előtt. Hallottam, amint kihirdetik a halálos ítéletet és lát­tam, hogy bajtársaim rámtartják puská­juk csövét. Felugrottam. Vak düh és dac öntött el. Elmenekülni! ez volt minden gondolatom. Hiszen a politrukot is azért fojtottam meg, mert meg akar­tam szokni. Most már minden mindegy. Már benne vagyok, nincs mit kockáz­tatnom. Óvatosan felkeltem. A mellém álltott ör az ajtó mellett állt bent a szobában. Az ajtó belül volt bezárva. Ha az őrt le tudom ütni, akkor kiszök­hetek — gondoltam. így is cselekdtem. Az ör háttal volt felém. Nagyot ugrot­j tam és egy jól irányzott ökölcsapással leütöttem. Kikaptam kezéből puskáját és a szuronyával -leszúrtam. Ez szinte hangtalanul ment. Kinyitottam az ajtót és észrevétlenül kisurrantam az utcára. Egyenesen a front a Don partja felé vettem utam. Végtelen óvatosan csúsztam a front örsvonalain. Szerencsére eső zu­hogott cs olyan sötétség volt, hogy az orromig is alig láttam. Félve, reszketve jutottam el végre a folyó partjára. Fél­tem, hogy találkozom valakivel s akkor észreveszik a szökésemet és lelőnek. A sötétben azonban senki sem látott meg. A parton gyorsan levetkőztem és átúsz­tam. Az innenső partra érve a földhöz -lapultam és bár rettenetesen fáztam, — mégis megvártam, mig teljesen megvir­rad. Mihályt világos lett, elindultam a magyar állások leié. Amikor közelebb jutottam, feltartottam a kefzem. Senki sem lőtt rám. Most itt v.agpok. Meglep ennek a szibériai orosz kato rrának a története. Úgy érzem, hogy a balladás rövidséggel elmondott tragédia nem elszigetelt jelenség a vörös hadse­regben. Meg is kérdem tőle, hogy má­sok is úgy' gyülöiik-e a politrukokat. mint ő. — Amikor a magyarok kihallgattak — feleli —, akkor tudtam meg, hogy azon az éjszakán még hét más társam szökött át. Nincs már ott kérem senkinek sem kedve harcolni. Minden rendes orosz szeretne átszökni, de a politrukok ter­rorja miatt egymásközt sem merünk be­szélni a szökésről. Sohasem tudjuk, hogy ki a politrukok besúgója köztünk és jaj annak, akit rajtacsípnek, hogy szükésre bujtogatja társait. Az ilyeneket kivégzik. Azt hiszik, hogy ezzel eredményt érnek el. De a fegyver a mi kezünkben van és azt hiszem, egyszer a z orosz katonák a politrukok ellen for.dítják. Bosszút ál­lunk azért a sok szenvedésért, amit ne­künk okoztak. így beszél Saraffanikov Iván Vaszilije- vics szibériai gépkocsivezető és ugyan­ilyen elkeseredéssel, szól a politrukokról a többi orosz fogoly is. Igyekeznek bosz- szút állani. Saraffanikov is első dolgá­nak tekintette amikor átjött, hogy az őt kihallgató honvéd tisztnek a térképen megmutassa az orosz tüzérség tüzelőál' lását. Bosszút állt. Drágán adta a sertést, 100 pengőre büntették Kirinyi Imre balkánvi lakost árdrágí­tással vádolta a nyíregyházi Tkir. ügyész­ség, mert az élösertést a hatósági árnál - drágábban adta el. A tárgyaláson Pápay Pál balkányi lakos eskü alatt vallotta, ■ , hogy Kirinyi Imre a megállapított árnál [ J sokkal magasabb áron adta el a sertését. A nyíregyházi törvényszék a vádlottat 100 pengő pénzbüntetésre ítélte s egy­ben elrendelte, hogy az ítéletet a falu­ban dobszó útján közhírré kell tenni. 'jmtiMXBBtamemmamaKWKUMisaxnssttmmmNmmmmKs Röviden felállítják Nyíregyházán Bencznr Gyula szobrát Nyíregyházán még a nagy Benczúr- iinnepség lelkes hangulatában elhatároz­ta, hogy évenként nagyobb összeget tar­talékol egy, a festőművészt megöröktő ; ö szoborra. Közben a gazdasági válság éve-i i- ben a gyűjtött öszeg elvesztette jelentő- -i ségét. Szohor Pál polgármester most el- ' határozta, hogy szerényebb kivitelben, ! j mint ahogyan annakidején Zala György y szobrászművész a nyíregyházi Benczúr- -t szobrot tervezte, elkészítteti a szobrot, J mert Nyíregyháza nem lehet igazi kultúr- -i hely anélkül, hogy legnevesebb szülötté- . -< nek, Benczúr Gyulának szobrot ne emel- | -I ne. Az új szobrot most faragják köbe és i a« már el is készültek az alapok földműn- -t kálataival. A Benczúr-szobor Bessenyei szobrával j Ib szemben, a Károlyi-tér előterére kerül. ; Jj Kisfaludy Strobl világhírű Vénusz-szob- -d rát így máshová viszik, valószínűleg a | b sóstófürdői parkok egyikébe» ■ állítják fel, f ,1« MALMOK FIGYELMÉBE; Elkészült az uj rendelet alapján vámcsere napló bárcakönyv kapható : Jóba papír üzlet ében Az éjjeli őr lelőtt egy nyíregy­házi kerékpárost Szovjet katona, aki megölte politrukját

Next

/
Thumbnails
Contents