Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-17 / 235. szám

(Trianon 23.) 1942 október 17. ?. óidat mimmm Éppen ezért Németországban a irükkfílm már az iskolai oktatásban is polgárjogot szerzett. A német újságok az általános érdek­lődésnek megfelelően különösen nagy fi­gyelmet szentelnek a technika kérdései­nek. Az egész országban elterjedt és a határokon túl a szomszéd országokban is szívesen olvasott nagy újságoknak ren­desen külön technikai mellékletük van, hogy olvasóköznöségükeí rendszeresen tájéokztathassák a technika állásáról vagy a legújabb technikai újításokról. De azokban az újságokban is valósággal hemzsegnek a technikai vonatkozású hí­rek, amelyeknek még nincsen külön mel­lékletük vagy rovatuk a technikai hír­anyag Összefoglalására. Különösen fel­tűnő ez a nagyvárosi bulvárlapoknál. Mindez azt bizonyítja, hogy még a felü- j letes olvasáshoz szokott nagyvárosi em­ber sem akar lemondani az ilyen termé­szetű olvasmányokról. A nagy újság- és kiadóvállalatok természetesen már ré­gen berendeztek külön technikai szer­kesztőségeket is. Tagadhatatlan, hogy a technika világá­nak a napilapok még nem minden or­szágban. szentelnek annyi figyelmet, mint Németországban. Azonban éppen ilyen i| mértékben kétségtelen az is, hogy annak, a jelentőségnek felismerése, melyet a technika a kulturális életben és minden nép életjogainak megvédelmezésében betölt gyors léptekkel halad előre és a technika népszerűsítésének német pél­dáját hamarosan azok a népek is követni fogják, amelyek ezen a téren egyelőre még el vannak maradva. M város, aember és a vasárnap Irta: Bálint Mihály Csöndes, szelíd hangulatú októberi vasárnap. A nap — ez az örök fény — meleg sugarakat szór a város fölé. de a szirmait hullató virág, a sárguló és hulló falevél már az ősznek a jegye. Zajtalan nyugalom ünnepi arcok és ruhák, lehú­zott boltredőnyök adnak jelt róla, hogy vasárnap van s az ember hat nap szor­gos munkája, után pihen és ünnepel. A vasárnap minden időszakának meg van a maga jellege; a délelőtt óráiban a templomok felé vezet az emberek útja, hogy elmélkedő percek áhítatában ta­lálkozzanak Istenükkel s imák lélekből indult szavaival köszönjék meg az őr­ködő gondviselést életük fölött s ál­dást kérjenek az eljövendő idők életére és munkásságára. A vasárnap ünnepi óráiban miliők és milliók hódoló szava és alázata érkezik isteni trón elé; a mélységből kiáltunk Uram. Hozzád! A teremtmény hódolata ez a Teremtő előtt, hálaadás mindenért, ami a szere­tet jegyében Istentől az ember felé in­dul. Hat hétköznap munkája, harca, tü­lekedése után az ember a templom kö­vére hull. hogy gyógyírt találjon sok-sok félek-sebre, beleolvadjon az áhítatba s a szürke hétköznapok prózai valósága után tiszta érzések és Isten felé szár­nyaló gondolatok légkörében éljen. Va- sárnapről-vasárnapra igazolja az ember, hogy van ereje a lélek szavának s nem tudja és nem is akarja száműzni az Is­tent az életéből. A szószéken a pap prédikál s a színes mozaik-üvegeken kersztül fénysugár hull az alakjára. Úgy tetszik nekem, mintha szimbólum lenne —: a pap Istenről be­szél s ilyenkor fénysugárnak kell a be­szélőre hullania . . . A templomban mindenki csöndes, nem beszél, nem káromkodik, nem szór át­kokat, nem rágalmaz s elgondolkodom rajta, miért nem lehet a hétköznapok életét is úgy élni, mintha templomban jj lennénk? El lehet gondolkodni azon is, hogy milyenné válhatna a világ, milyen­né válna a mindennapok élete körülöt­tünk, ha mindenki magával vinné hiva­talába, műhelyébe, üzletébe, lakóházá­ba és munkahelyére a . templomok lég­körét és tiszta csendjét?-» Vége a misének s a lélek percei után a hívek tömött sorokban kifelé indulnak a templomból. Ott benn orgona búgott és formált ősi szépségű énekeket, itt kinn pedig már az élet zaj indul a hívek felé: kocsizőrgés. villamos csengetés, autóíülkölés s a sétáló embertömeg be­széde. Egy fa árnyékában húzódom meg a templommal szemben, amelynek két io'nva büszkén hasít az ég felé. Nyuga­lom, biztonság, erő. amit kifejez s a tornyain levő két kereszt a béke vá­gyát kiáltja a világ felé. A kereszt jel­kép; fel kell néznünk reá s ott kell len­nie minden emberszívben, minden köz­épületben s minden iskola falán. A ke­reszt nem beszél. Egymást keresztező két egyszerű vonalával a fájdalmat mu­tatja a világ felé; nincs semmi mondani­valója, mert Aki rajta szenvedett, két­ezer évvel ezelőtt mindent elmondott, amit mondani kellett. A templom föléje csúcsosodik minden épületnek. Mivelhogy az Isten is na­gyobb mindennél, és mindenkinél, a há­zának is annak kell lennie; nagynak, fenségesnek, csodálnivalónak, mert örök és változatlan dicsőséget hirdet. Az ember képzelete nem tudja lemérni, hogy mennyi áhítatot, bűnvallomást és könyörgést őriznek ezek a megszentelt falak. Rajzanak a képek tudatom mé­lyén. Gyónások, áldozások, prédikációk, ] amelyek felrázlak tespedt lelki állapot­ból, s prédikációk, amelyeket nem tu­dott befogadni a lélek, mert a képzelet távoli mezőin bolyongott, mint helyét nem találó nyugtalan madár. Hány és j hány ember hozta már ide lelkének ter­hét, hogy engesztelési adjon a megbán­tott Istennnek és bocsánatot nyerjen az elkövetett bűnökért. Gyarló emberi éle­tek nyomorúságát, szenvedéseit, titkait takarják ezek a falak; mindent tudnak, ami az emberrel történt és történhet és semmin nem csodálkoznak. Sok gőgös, büszke embert láttak már térdreomlanl s láttak már sok gyönge- és alázatos szívüt is, akik nem mertek az oltárra nézni, mert méltatlannak érezték magu­kat reá. Az emberek mindig váltják egy­Kútfúrást, vízvezetéket és lakatosmunkát megbízhatóan jutányosán készít Radoszta Béla !". ■■31 ihimvímimi "Vll> Telefon 22-97. sz / mást, a nemzedékek is. a templom azon­ban mindig ugyanaz marad; a hit háza s a vallás égi vigaszát kereső lelkek menedékhelye. Úgy kell a sorssal vias­kodó embernek ez a vigasz, ez a csend, ez a tiszta és szentelt légkör, mint éhe­zőnek a falat kenyér. * Vasárnap a város a dél óráiban a legforgalmasabb. A Kossuth-téren és a vasút felé vezető utcák gyalogjáróin ember ember hátán tolong. A város fiatalsága kihasználja az ősz ajándékát, szép vasárnapokat s tartós sétákat ren­dez a korzón. Ezeknek a sétáknak vi­dámság és gondtalanság az alaptónusa, nem borít árnyékot reá az, hogy hábo­rús idők komoly és egész magyar lö­vőnkre kiható napjait éliük. Ma, amikor mindenkit a gondok sokasága fon körül, olyan jó elpihenni ezeken a vidám és mo­solygó arcokon. Olyan távolinak látszik itt minden, ami háború, csata és hadi­jelentés. Távoli helyeken, tengereken és szárazföldön csaták vihara zúg, minden percben drága életek omlanak porba, itt pedig a mosolygó őszi napsugár mo­solygó emberarcokra hull. Hálát adhat érte a Gondviselésnek minden nyíregyházi polgár, hogy ez a város idáig mentes maradt a háború igazi megpróbáltatásaitól. Itt még egy ablak sem zúzódott össze ellenséges gé­pek bombaesöjétől s a háború valóságát egyelőre csak áruhiányokon, a drágasá­gon és az élelmezési korlátozásokon ke­resztül érzékelhetjük, örüljünk a nyugal­munknak, örüljünk, hogy ünnepelhe­tünk, s önürljünk, hogy otthonunk sér­tetlenül vár reánk. A háború jelenségei kényelmetlenek s kizökkentik a lelke­ket a mindennapos élet megszokott lég­köréből, azonban a mai élet írott és íratlan törvényei parancsszerüen írják elő, hogy el kell némulnia a panasz és az elégedetlenség szavának, mert van­nak ezeknél nagyobb áldozatok is, die azt nem itt hozzák, hanem messze innen* ezer- és ezer kilométerekre, végtelen; orosz síkságokon, ahol az élet az áldo­zat s a kiömlő vér pedig pecsét rajta. * A .asárnap délutánba nyúló órái csön­desek és egyhangúak. Néptelen a város, * mintha minden kihalt volna oenae. — Ebédre széledt szét ,,a nép", nogy az­után a délután óráit pihenéssel, olva­sásai, sétával, vagy egyéb szórakozással töltség. A szórakozási lehetőségek kö­zött a mozi első helyen áll. Az előadá­sok kezdési időpontjában nagy tömeg gyűl össze a filmszínházak előtt, igazol­va azt, bogy a film ma már nélkülözhe­tetlen kultúrtényezö. A vasárnap dél­utáni előadások jegyeit — különösen akkor ha magyar filmről van szó —, túlnyomoórészt már elővételben szét­kapkodják s ritka eset, hogy valaki va- I sárnap délután a kezdés időpontjában I jegyei válthasson. A magyar filmet inár | mindenki szívébe fogadta, különösen I azokat, amelyek magyar sorskérdések­I kel foglalkoznak s magyar múltúnkkal és jövőnkkel összefüggésben allanak. A közönségnek ilyen téren már igen nagy igényei vannak s közömbösen hagyja minden olyan szándék és megnyilatko­zás, am y mindezekkel ellentétben áll. Az igazi magyar film ;tt is és mindenütt társadalm- esemény s olvan nemzetne- | velő tényező. amely megérdemli, hogy , úgy a hivatalos körök, mint a nagykő j zönség szive szereidébe fogadja. Ncm- 1 zcti ügy a film is, éppenúgy, mint az ; irodalom, a művészet, a tudomány -s ! minden egyéb amely a magyarság élete­vei és sorsával összefüggésben áll. * í Esete kilenc óra után sötétség min- l deníitt. A városban ez a söíétvég az Németh József LUTHER HÁZ. - SZÖVETRAKTÁR. - TELEFON: 28-99.

Next

/
Thumbnails
Contents