Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)
1942-10-17 / 235. szám
(Trianon 23.) 1942 október 17. ?. óidat mimmm Éppen ezért Németországban a irükkfílm már az iskolai oktatásban is polgárjogot szerzett. A német újságok az általános érdeklődésnek megfelelően különösen nagy figyelmet szentelnek a technika kérdéseinek. Az egész országban elterjedt és a határokon túl a szomszéd országokban is szívesen olvasott nagy újságoknak rendesen külön technikai mellékletük van, hogy olvasóköznöségükeí rendszeresen tájéokztathassák a technika állásáról vagy a legújabb technikai újításokról. De azokban az újságokban is valósággal hemzsegnek a technikai vonatkozású hírek, amelyeknek még nincsen külön mellékletük vagy rovatuk a technikai híranyag Összefoglalására. Különösen feltűnő ez a nagyvárosi bulvárlapoknál. Mindez azt bizonyítja, hogy még a felü- j letes olvasáshoz szokott nagyvárosi ember sem akar lemondani az ilyen természetű olvasmányokról. A nagy újság- és kiadóvállalatok természetesen már régen berendeztek külön technikai szerkesztőségeket is. Tagadhatatlan, hogy a technika világának a napilapok még nem minden országban. szentelnek annyi figyelmet, mint Németországban. Azonban éppen ilyen i| mértékben kétségtelen az is, hogy annak, a jelentőségnek felismerése, melyet a technika a kulturális életben és minden nép életjogainak megvédelmezésében betölt gyors léptekkel halad előre és a technika népszerűsítésének német példáját hamarosan azok a népek is követni fogják, amelyek ezen a téren egyelőre még el vannak maradva. M város, aember és a vasárnap Irta: Bálint Mihály Csöndes, szelíd hangulatú októberi vasárnap. A nap — ez az örök fény — meleg sugarakat szór a város fölé. de a szirmait hullató virág, a sárguló és hulló falevél már az ősznek a jegye. Zajtalan nyugalom ünnepi arcok és ruhák, lehúzott boltredőnyök adnak jelt róla, hogy vasárnap van s az ember hat nap szorgos munkája, után pihen és ünnepel. A vasárnap minden időszakának meg van a maga jellege; a délelőtt óráiban a templomok felé vezet az emberek útja, hogy elmélkedő percek áhítatában találkozzanak Istenükkel s imák lélekből indult szavaival köszönjék meg az őrködő gondviselést életük fölött s áldást kérjenek az eljövendő idők életére és munkásságára. A vasárnap ünnepi óráiban miliők és milliók hódoló szava és alázata érkezik isteni trón elé; a mélységből kiáltunk Uram. Hozzád! A teremtmény hódolata ez a Teremtő előtt, hálaadás mindenért, ami a szeretet jegyében Istentől az ember felé indul. Hat hétköznap munkája, harca, tülekedése után az ember a templom kövére hull. hogy gyógyírt találjon sok-sok félek-sebre, beleolvadjon az áhítatba s a szürke hétköznapok prózai valósága után tiszta érzések és Isten felé szárnyaló gondolatok légkörében éljen. Va- sárnapről-vasárnapra igazolja az ember, hogy van ereje a lélek szavának s nem tudja és nem is akarja száműzni az Istent az életéből. A szószéken a pap prédikál s a színes mozaik-üvegeken kersztül fénysugár hull az alakjára. Úgy tetszik nekem, mintha szimbólum lenne —: a pap Istenről beszél s ilyenkor fénysugárnak kell a beszélőre hullania . . . A templomban mindenki csöndes, nem beszél, nem káromkodik, nem szór átkokat, nem rágalmaz s elgondolkodom rajta, miért nem lehet a hétköznapok életét is úgy élni, mintha templomban jj lennénk? El lehet gondolkodni azon is, hogy milyenné válhatna a világ, milyenné válna a mindennapok élete körülöttünk, ha mindenki magával vinné hivatalába, műhelyébe, üzletébe, lakóházába és munkahelyére a . templomok légkörét és tiszta csendjét?-» Vége a misének s a lélek percei után a hívek tömött sorokban kifelé indulnak a templomból. Ott benn orgona búgott és formált ősi szépségű énekeket, itt kinn pedig már az élet zaj indul a hívek felé: kocsizőrgés. villamos csengetés, autóíülkölés s a sétáló embertömeg beszéde. Egy fa árnyékában húzódom meg a templommal szemben, amelynek két io'nva büszkén hasít az ég felé. Nyugalom, biztonság, erő. amit kifejez s a tornyain levő két kereszt a béke vágyát kiáltja a világ felé. A kereszt jelkép; fel kell néznünk reá s ott kell lennie minden emberszívben, minden középületben s minden iskola falán. A kereszt nem beszél. Egymást keresztező két egyszerű vonalával a fájdalmat mutatja a világ felé; nincs semmi mondanivalója, mert Aki rajta szenvedett, kétezer évvel ezelőtt mindent elmondott, amit mondani kellett. A templom föléje csúcsosodik minden épületnek. Mivelhogy az Isten is nagyobb mindennél, és mindenkinél, a házának is annak kell lennie; nagynak, fenségesnek, csodálnivalónak, mert örök és változatlan dicsőséget hirdet. Az ember képzelete nem tudja lemérni, hogy mennyi áhítatot, bűnvallomást és könyörgést őriznek ezek a megszentelt falak. Rajzanak a képek tudatom mélyén. Gyónások, áldozások, prédikációk, ] amelyek felrázlak tespedt lelki állapotból, s prédikációk, amelyeket nem tudott befogadni a lélek, mert a képzelet távoli mezőin bolyongott, mint helyét nem találó nyugtalan madár. Hány és j hány ember hozta már ide lelkének terhét, hogy engesztelési adjon a megbántott Istennnek és bocsánatot nyerjen az elkövetett bűnökért. Gyarló emberi életek nyomorúságát, szenvedéseit, titkait takarják ezek a falak; mindent tudnak, ami az emberrel történt és történhet és semmin nem csodálkoznak. Sok gőgös, büszke embert láttak már térdreomlanl s láttak már sok gyönge- és alázatos szívüt is, akik nem mertek az oltárra nézni, mert méltatlannak érezték magukat reá. Az emberek mindig váltják egyKútfúrást, vízvezetéket és lakatosmunkát megbízhatóan jutányosán készít Radoszta Béla !". ■■31 ihimvímimi "Vll> Telefon 22-97. sz / mást, a nemzedékek is. a templom azonban mindig ugyanaz marad; a hit háza s a vallás égi vigaszát kereső lelkek menedékhelye. Úgy kell a sorssal viaskodó embernek ez a vigasz, ez a csend, ez a tiszta és szentelt légkör, mint éhezőnek a falat kenyér. * Vasárnap a város a dél óráiban a legforgalmasabb. A Kossuth-téren és a vasút felé vezető utcák gyalogjáróin ember ember hátán tolong. A város fiatalsága kihasználja az ősz ajándékát, szép vasárnapokat s tartós sétákat rendez a korzón. Ezeknek a sétáknak vidámság és gondtalanság az alaptónusa, nem borít árnyékot reá az, hogy háborús idők komoly és egész magyar lövőnkre kiható napjait éliük. Ma, amikor mindenkit a gondok sokasága fon körül, olyan jó elpihenni ezeken a vidám és mosolygó arcokon. Olyan távolinak látszik itt minden, ami háború, csata és hadijelentés. Távoli helyeken, tengereken és szárazföldön csaták vihara zúg, minden percben drága életek omlanak porba, itt pedig a mosolygó őszi napsugár mosolygó emberarcokra hull. Hálát adhat érte a Gondviselésnek minden nyíregyházi polgár, hogy ez a város idáig mentes maradt a háború igazi megpróbáltatásaitól. Itt még egy ablak sem zúzódott össze ellenséges gépek bombaesöjétől s a háború valóságát egyelőre csak áruhiányokon, a drágaságon és az élelmezési korlátozásokon keresztül érzékelhetjük, örüljünk a nyugalmunknak, örüljünk, hogy ünnepelhetünk, s önürljünk, hogy otthonunk sértetlenül vár reánk. A háború jelenségei kényelmetlenek s kizökkentik a lelkeket a mindennapos élet megszokott légköréből, azonban a mai élet írott és íratlan törvényei parancsszerüen írják elő, hogy el kell némulnia a panasz és az elégedetlenség szavának, mert vannak ezeknél nagyobb áldozatok is, die azt nem itt hozzák, hanem messze innen* ezer- és ezer kilométerekre, végtelen; orosz síkságokon, ahol az élet az áldozat s a kiömlő vér pedig pecsét rajta. * A .asárnap délutánba nyúló órái csöndesek és egyhangúak. Néptelen a város, * mintha minden kihalt volna oenae. — Ebédre széledt szét ,,a nép", nogy azután a délután óráit pihenéssel, olvasásai, sétával, vagy egyéb szórakozással töltség. A szórakozási lehetőségek között a mozi első helyen áll. Az előadások kezdési időpontjában nagy tömeg gyűl össze a filmszínházak előtt, igazolva azt, bogy a film ma már nélkülözhetetlen kultúrtényezö. A vasárnap délutáni előadások jegyeit — különösen akkor ha magyar filmről van szó —, túlnyomoórészt már elővételben szétkapkodják s ritka eset, hogy valaki va- I sárnap délután a kezdés időpontjában I jegyei válthasson. A magyar filmet inár | mindenki szívébe fogadta, különösen I azokat, amelyek magyar sorskérdésekI kel foglalkoznak s magyar múltúnkkal és jövőnkkel összefüggésben allanak. A közönségnek ilyen téren már igen nagy igényei vannak s közömbösen hagyja minden olyan szándék és megnyilatkozás, am y mindezekkel ellentétben áll. Az igazi magyar film ;tt is és mindenütt társadalm- esemény s olvan nemzetne- | velő tényező. amely megérdemli, hogy , úgy a hivatalos körök, mint a nagykő j zönség szive szereidébe fogadja. Ncm- 1 zcti ügy a film is, éppenúgy, mint az ; irodalom, a művészet, a tudomány -s ! minden egyéb amely a magyarság életevei és sorsával összefüggésben áll. * í Esete kilenc óra után sötétség min- l deníitt. A városban ez a söíétvég az Németh József LUTHER HÁZ. - SZÖVETRAKTÁR. - TELEFON: 28-99.
