Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)
1942-10-15 / 233. szám
Erdélyi bang a kultusz- miniszter látogatásáról Szinyey-Mrsee Jenő vallás- és köz- oktatásügyi minszter erdélyi útjáról írja a kolozsvári sajtó. Mérhetetlen öröm megnyugvásunk és elégültségünk telt mindabban, amit a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minizster Erdély földjén elmondott. Beszédei, kezdve a szokásos üdvözlések viszonzásától, a Kolozsvárt elmondott két programatikus beszédig, bizonyságot és meggyőződést szereztek számunkra, hogy a minszter nemcsak Erdélyt, hanem az egyetemes magyar életet mint gyökeresen magyar ember, maradéktalanul ismeri és értékeli. Magyar kultuszminiszter szájából hangzott el a tétel, hogy példának okáért a zene terén a hagyományokat tiszteljük, azaz haladjunk Bartók és Kodály nyomain. Az ő ajkáról hangzott az a tétel, hogy a hungarológiát, azaz a mélyebb és igazabb magyarságot nemcsak szép frázsisok és mondvacsinált mondatok keretében óhajtja szolgálni, hanem ott: a lényeg eredeténél, hogy a magyar tanerőket az általuk vállalt hivatás mértéke után mérve kell anyagiakban is honorálni, ami más szóval annyit jelent, hogy a magyar tanító és tanár semmivel sem áll mögötte azoknak, akik bármilyen téren a nemzet ügyét szolgálják. Az ősi magyar hagyományok tisztelete, népdalok felelevenítése, népmesék rögzítése a magyar életben: milyen mérhetetlen miniszteri programm. Nem csempés fürdőszoba, nem mondvacsinált magyarság, mondvacsinált szociológia keLl nekünk, hanem kell az életnek igaz igazsága és kell, hogy kicsinyek és nagyok, első elemista és egyetemi tanár egyformán megértse, tudja, vallja és hirdesse, hogy csak egyetlen és egyetemes magyar élet van, amely ellen nincsen kifogás, nincsen appelláta, nincsen közbúvóhely, hanem amelyet élni kell minden áldozat, minden munka, minden kötelességteljesítés árán. Valljuk be, hogy minden várakozásunkat felülmúlóan tett eleget ezeknek a magyar és erdélyi követelményeknek a magyar királyi vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, amikor legelsősorban, mint vérben és hagyományban, műveltségben sé hitben magyar ember jött mi- közénk. 4. oldal. Árverési hirdetmény. Folyó hó 23 lkán d. e. 11 órakor a nyíregyházi telekkönyvi hivatalnál árverésre kerül a Sütő István és neje tulajdonét képező, Nyíregyházára a Bethlen uccában levő h>z. Kikiáltási ár 7.800 pengő. Részletes árverési feltételek a telekkönyvi hivatalnál tudhatok meg. — MINDENFÉLE iskolai papir és iré szer beszerezhető a legolcsóbb árkor mánybiztosi árakon JÓBA papirüzleté ben. A száz holdon aluli zsidóbirtokok birtokbavételének alapelveit letárgyalta a Vitézi Szék (Trianon 23.) 1942 október 15. Ismertes, hogy Kállay Miklós dr, mi- niszterlenök utasítására a még zsidó kézen levő öt holdnál nagyobb. de Í00 holdnál kisebb mezőgazdasági földek és az 5—20 holdig terjedő szőlők és gyümölcsösök az Országos Vitézi Szék útján azoknak kezébe kerülnek, akik fegyverrel, példadó vitézséggel szolgálták és szolgálják a hazát. Az Országos Vitézi Szék a íöldmívelésügyi minisztérium illetékes osztályánál és a vármegyei Vitézi Székkel már letárgyalta a kérdés gyakorlati végrehajtását. Megállapították a zsidóbirtokok fehasználásának alapelveit. A zsidóbirtokok 70 százalékát azoknak adják, akik az első világháborúban KHürő lérllruhák készülnek szeretők ugyan jogcímeiket, de ,a mostani háborúban is vitézi mértéket elérő kitüntetést szereztek. Földet kapnak azok a katonák is, akik a jelen háborúban szerezték meg a vitézi mértéket megütő kitüntetést. A telek 30 százalékát az 1914—‘1918-as jogszerzők kapják. A tiszti vitézek csak olyan földet kaphatnak, melyeken lakóház és gazdasági épületek is vannak, A szőlő és gyümölcsös földekből a családos tiszti vitézek részesülnek. A földeket saját kezelésben kell művelni és ott kapják meg, ahol laknak, vagy már földjük van. A vitézek a földeket becsértéken, de kedvező fizetési feltételekkel járadékként kapják meg. CZINKÓCZKY MAETON űrt divat szabóságában. Iskola^utca 6, szám Óvatosan, fokról-fokra haladt elébb és elébb. Egyszerre csak a földerőd hátsó oldalán kapaszkodott felfelé... Lélekzet- visszafojtva figyelték társai, mint kúszik elébb, elébb, közvetlen a lőrés fölé. Azt hitték kézigránátot használ. Nem! Sokkal biztosabb és merészebb eszközhöz nyúlt. Gyors elhatározással a tüzelő önműködő fegyverek csövére lépett s ezzel teljesen ártalmatlanná tette őket. Ebben a pillanatban egy emberként emelkedett fel és rohant a szakasz többi embere a vakmerő bajtárs megmentésére. Mire a vörösök észbekaptak, körül voltak fogva... Most következett a kézigránát s nyomában a „feltartott bolsevista kéz“... Ezzel az alkalommal a szomszédos kerékpárosok PálGS-százada 28 perc alatt rohanta le azt a terepszakaszt melyet a támadóterv szerint hajnali öt órától délelőtt 11-ig kellett volna birtokba vennie... Nem tétováztak, nem válogattak — egyenesbe vették az utat... Sok helyen derékig érő mocsár állotta útjukat, belegázoltak, nehéz fegyvereiket nagy erőfeszítéssel vitték magukkal, de vitték... *Az ellenséget arról az oldalról „kapták, el" ahol tökéltes biztonságban érezte magái. Kerékpárosaink a mocsáron átgázolva, Ojból gépre ültek és hátból verték agyba-föbe a makacsul tüzelő ellenséget... Végvári élet a Don mentén .. . (Honvéd haditudósító század. Ferenc Gyárfás haditudósító.) . A végvári vitézek élete elevenedik meg a Don partján a megváltozott kornak megfelelő változott formái között. A szakadatlanul ismétlődő vörös vállalkozások rajtaütésszerű , határozott, gyors kivédése mellett mi is portyázunk. Ez a „portyázás“ rendszerint embermagasságot meghaladó burjánrengetegben, nádban. vizenyős süppedős területen zajlik le a korszerű hadviselésnek mindig a terephez és a körülményekhez alkalmazkodó szabályai szerint... A magyar hon- i véd rugalmasan simul a terephez, idejében felismeri a helyzetet, gyorsan határoz és villámszerűén cselekszik. A don- menti végvárakban,- napról-napra, sőt sokszor, ,meleg“ napok idején percről- percre új hősök tűnnek ki. Kovács Ferenc honvéd keménykötésü, bátor, elszánt somogyi legény. Otthon sem ijedt meg a saját árnyékától. Itt minden „valamirevaló“ vállalkozásban részt vesz. Önként jelentkezett, hogy a part egyik a védelmi vonalból nehezen ellenőrizhető szakszát ő figyeli... Rendszerint este „vonult“ ki őrhelyére s virradatig leváltás nélkül nyitva tartatta a szemét. Nem egy esetben egymaga géppisztollyal vert vissza 8—10, sőt több vörös katonát. Ha a helyzet úgy kívánta — s nem egyszer kívánta! — kézigránátot használt. Minden alkalommal megfelelő időben és helyen lépett közbe. Akkor támadta meg ,a vörösöket, amikor az átkeléssel, a folyó sodrával el voltak foglalva... Sohasem kért segítséget. Nappal aknavetővel , agyonverték“ a vörösök Kovács őrhelyét, de akkor senki sem tartózkodott ott. Az éj folyamán újabb próbálkozásnál, újabb meglepetés érte a kommunistákat: a tönkrevert őrhelyről könyörtelenül megszólalt a géppisztoly és röpült a kézigránát... Egyik hajnalban éppen be akart vonulni őrhelyéről Kovács Feremc, amikor két vörös katonát vett észre a folyó közepén. Éppen feléje úsztak — fegyvertelenül. —• Szökevények ezek! — villant át az agyán. Várt. Csuromvizesen ,,huztak“ parira a vörös katonák. Kovács nyomban jelentkezett. Az oroszok feltartották a kezüket... Mutogatták hogy elszöktek, megadják magukat. — Ezt én mind jól látom — magyarázza kézzel, lábbal Kovács, — de a katonának puskája is van, hol tartjátok? Miért nem hoztátok magatokkal? Percek alatt nehezen kiderült, hogy a vörösök a túlsó parton hagyták felszerelésüket és fegyverzetüket. — Menjetek utána! — adta ki a parancsot honvédünk —• de ne próbáljatok szökni, mert agyonlőlek. Hosszú kötelet kötött az egyiknek a derekára s a végét maga tartotta. Ugyanakkor géppisztolya szakadatlanul kéznél volt. A vörösök szépen visszaúsztak, fegyverzetüket felszerelésüket kötélre erősítették. Kovács áthúzta. A szökevények .követték. így, teljes felszereléssel szállította be foglyait Kovács Ferenc. Mert a katonának. bármilyen nemzet fia is az, fegyvere és felszerelése is van... A dunántúliakkal egy vonalban harcoltak K. környékén az ugocsai kerékpárosok. Kemény és meleg napok voltak azok. A földbefészkelt ellenséget nehezen lehetett megmozdítani. A földerődökbe húzódott vörösök jó kilövéssel dolgoztak... Kovács István honvéd szakaszával nagy Korhos szélén feküdt, A szakasz feladata az volt, hogy az előtte lévő vasútvonalat minél előbb érje el. Feladatuk végrehajtásában egy 80—-100 lépésre lévő ellenséges földerőd akadályozta őket. Az orosz önműködő fegyverek mozdulatlanságra késztették a szakaszt... Kovács István únta a helyzetet... Egyre jobban kellemetlenkedtek az aknák. Itt nem lehet sokáig tétovázni. Mindenki nyitott szemmel és józan aggyal kereste a lehetőségeket, — Zászlós úr! — fordult Kovács szakaszparancsnokához — én megtaláltam a megoldást. Golyőszórókkal, géppisztolyokkal tessék lekötni az erődöt. A többit elintézem. , S máris elindult. .. Vízmosáson át, fedett helyen kúszva, csúszva, mászva, emberfeletti erőfeszítéssel jutott előbbre é-s előbbre Kovács István honvéd Jól tudta és érezte: nemcsak önmaga, hanem társai és az egész arcvonal érdekében élve kell eljutni a kitűzött helyre és önként vállalt feladatát megoldani... A vakmerő vállalkozás áldozattal járt. Mélységes fájdalommal tisztelegtek Pálos százados sisakkal borított keresztje előtt legényei... A gyalogosok hősi példáját többi fegyvernemeink is követik. Egyik tüzérosztályunk körletében kora hajnalban meglepetésszerű vállalkozást hajtottak végre a vörösök. Lövegeink tűzfüggönyt húztak a folyóra... Lövés, lövést ért. Ilyenkor nem lehet takarékoskodni. Mindenképpen és mindenáron vissza kell '’érni az elenséget, meg kell hiúsítani szándéka keresztülvitelét... Ezúttal makacsabbnak bizonyult a rendesnél a vörös próbálkozás, A lőszer- készlet rohamosan fogyott.,. Sáros, járhatatlan volt az út. Egyik ütegparancsnok lóra ültette összes nélkülözhető embereit. — Lőszerért fiúk! Lőszerért. , vágtában! Nem engedjük megcsúfolni magunkat! — hangzott a parancs. Nyomában megélénkült az egész terep. A többi ütegek is követték a példát. Vágtató tüzérek, habzó lovakon érkeztek vissza, hónuk alatt két-két lövedékkel... Letették és újból fordullak. Ember és állat hihetetlenül nagy teljesítményt végzett, de a csövek szakadatlanul ontották a tüzet a vörösökre s az acélesőben ösz- szeomlott a kísértetiesen komoly vállalkozás. így ilyen keményen élnek honvédőink a Don-mentén, A „végvári élet“ nehéz_ sok próba elé állítja az embert... A ma- gya honvéd állja ezeket a próbákat, sőt jól állja, mert tudja: Magyarország, sőt az egész keresztény világ végvára ebben a pillanatban a Donnál van. Töltőtoll állandó öröm« J ó bállá] nagy választék. — Karfiolt, kelt és mindenjajta zöldséget, főzeléket bármilyen tételben napi áron vásárol Molnár László konzervüzeme Rákóczi utca 60. Telefon 31-18. Sürgönyeim : — Molnárkonz.
