Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-09-04 / 200. szám

Tankönyvek: Tanügyi Könyvesboltban Gy ümölcsösker t j ében akasztotta fel magát Hánk Emma 53 éves magánzónő, ke- mecsei lakos tegnapelőtt reggel gyümöl­csöskertjében egy meggyfára felakasz­totta magát s mire rátaláltak már halott volt. Dr, Borsy Endre körorvos a hullát megvizsgálta és megállapította, hogy ön- akasztás történt. Az öngyilkosság ügyé­ben a vizsgálat megindult annak megálla­pítására, hogy Hánk Emma miért követ­te el végzetes tettét. A nyiregyiází kir, ügyészség a temtésre az engedélyt ki­adta. Elvesztette pénztárcáját 530 pengővel törése óta rosszul védelmezték Egyipto­mot;, jóllehet Churchill az ellenkezőjét állítja. Ez a tény az Empire védelmének egyik gyönge pontja. A kaukázusi német előretörésre való tekintettel Iránban és A piaci drágaság megrendszabályozá- sára a hatóságok minden intézkedést megtettek. Háború van, nem lehet és nem szabad a mai nehéz gazdasági vi­szonyokat egyeseknek arra használni, hogy a hatósági árakat kijátszva három­szoros árakon adják él a piaci cikkei­ket. A törvény minden ese'oen szigorú büntetéssel sújtja az árdrágítót. Egy nyíregyházi piaci árust példás bűn­ír aikiban is aggaszó a helyzet. Sztálin a második front felállításán kívül követel­te, hogy az angolok küldjenek csapato­kat a Kakázusba. Anglia azonban nem adhatja meg a kért segítséget. tetőssel sújtott a törvényszék uzsorabí- 'bírósága. Siska Józsefeié sz. Varga Ilona a Vay Ádám-utcában az egyik ház udva­rán ■ titokban mérte a tejfelt, literenkint 1.30 pengő legmagasabb ár helyett 1.60 pengőért. Az árdrágításon tettenérték. Dr. Aradványi Endre, büntető egyes­bíró a tejfelt drágító asszonyt jogerősen egyhónapi fogházra ítélte. A drága tejfelért egyhónapi fogházat kapott egy nyíregyházi piaci árus Imát, rizsit árpát, zahlt mindenféle magvakat vásárol a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete nyíregyházi kirendeltsége Zrínyi Ilona utca 7. szám. — Telefonszám : 23-86. Aba?it higanytartalmn CSáváZÓSZer már kapható. Reggeltől estig Moravszky András nyíregyházi, Felső­sima 40. szám alatti lakos panaszt tett a rendőrkapitányság bűnügyi osztályán hogy ismeretlen körülmények között el­vesztette a pénztárcáját, amelyben 530 pengő készpénze volt. Moravszki András a városból igyeke­zett hazafelé. Pénztárcája nadrágjának hátsó zsebében volt elhelyezve. Amikor hazaindult a pénze még meg volt. Való­színűnek tartja, hogy a pénztárcája a Bálint-bokor tájékán eshetett ki a zsebé­ből. Az eltűnt 530 pengő ügyében a nyo­mozás folyik. Mikor és milyen irány­ban indul meg Rommel oifenzivája ? Istanbul. (TP.) A török sajtó továbbra is első helyen foglalkozik Egyiptommal és Közép-Kelettel. A Son Posta legutób­bi számában Usakligil a következőket írja: Az a tény, hogy a német hadsereg Alexandria ellőtt áll és veszélyeztetni kezdi a várostól délre fekvő területet, nehéz gondokat okoz az angoloknak. — Olyan pillanatban fog-e offenzivát kez­deni Rommel, amidőn azt nem is várják, és ha igen, úgy talán még ismeretlen irányban? A helyzeten mit sem ment az. hogy ha bevárják Rommel offenziváját, hanem az angoloknak kell offenzivát kezdemé­nyezni, még pedig a sivatag irányában. Az offenziva szükséges, az angolok azon­ban nem rendelkeznek az offenzivához szükséges erőkkel, Churchill szavai sem oszlathatják el ezeket a kételyeket. A Son Damika esti kiadásában Értem német költő megálla­pítja: Igaz, hogy az egyiptomi háború ki­(Ennek a még múlt héten írott, de csak most megérkezett haditudósí­tásnak különös jelentőséget ad az a tény. hogy hősi halált halt Kor- ményzóhelyettesünk életének utolsó időszakában készült, a va­dászrepülőtábor napi életéről. Egyszerű táborkép, a vadászszázad belső életébe világít be, mégis meleg fénnyel csillan meg benne éppen,,Horthy főhadnagy úr” :-zí- ves bajtársi érzésvilága.') (Honvéd haditudósító század. Dr. Pados Pál karp. tizedes.) Reggeli öt óra. A napos végigjárja a sátortábort és Í jelzi az ébresztőt. Pillanatok alatt élet fut át a repülőtéren. Kócos fejek jelen­nek meg a sátorlapok hajlásában és Pufi, a kövér zászlós nagyokat kiált a esics- k ásnak: — Méltóságos úr, gyerünk reggelivel. Ez a rendes szokása, először ennivalót kér. Ugyan tudhatja, hogy hiába, de a jó tréfa kedvéért. Mindannyiszor harsogó derűt fakaszt szörnyű étvágyával, — nap-nap után megismétli. Ez a reggeli kacagás, a tábor igazi — ébresztője. * A délelőtt szakfoglalkozással fedik el. Már amikor nincsen bevetés, vagy nem vagyunk készültségben. Ha azonban be­vetésre szóló parancs várható, akkor me­rő izgalommá válik az egész tábor. Hogyisne! Hiszen mindenki menni kíván. Ha önként jelentkezés alapján kerülne sor a bevetendők megállapítására: sz egész század szakadatlanul a levegőben volna. így azonban a parancsnok igazság­érzete és a gépek állapota a döntő kö- (rülmány. Mivel azonban a konkurrencia természetsen nagy és mindenki szeretne a boldog kiválasztottak közé jutni, az ap­ró kis ravaszkodások egész sora munká­ba lép, hogy kevesbítsék a vetélytársak számát. Van itt egy hadnagy, aki bámulatos rábeszélőképességgel igyekszik rábe­szélni a bevetések száma szerint legesé­lyesebbnek mutatkozó baj társait, Hogy: sápadtak, bizonyára rosszul aludtak az éjszaka, nincsenek a legjobb kondíció­ban, tehát menjenek gyengélkedő vizsgá­latra, — csupán azért, hogy a többiek hijján ő kapja meg a várható feladatot. Rábeszélőképessége valósággal ámulatba ejt bennünket, néha szinte könyörög s igen elkeseredik, amikor senki sem haj­landó „bevenni” melegszvű bajtársi meg­állapításait. Mert egész ékesszólása még soha eredményre nem vezetett. Csodála­tos ez a légkör! Mióta az emberiség a le­vegőben is harcol, szállóigévé vált a re­Uránia Filmszínház. Hungária Filmszínház. Szeptemberi 4-én. A legszebb osztrák film. Hamis eskü A tiroli havasok között leját­szódó népies dráma kiváló szereplőkkel. Szeptember 4-én. Hans Moser főszereplésével Tökéletes Antal Vidám történet egy vidéki kastély életéből. Szabotáss Ez az uj film a kémeknek termelésakadályozó, gyújtogató, rob­bantó, egyszóval szabotázs tevékenységről nyújt meggyőző képet. Égetően időszerű téma, melynek egy része a Gamma gyárban készült és már ez egymagában is érdekességet biztosit a filmnek. Szereplők : a szépséges Simor Erzsi, a kedves Hidvéghy Valéria, a férfias Földényi László. A kémet Kiss Ferenc alakítja hatástkeltően erőteljes ezinekben. Szeptember 5-én indul a fenti két filmszínházban. pülők bajtársiassága. Ezek a pompás ka­tonák odaadnák egymásnak az ingüket, az utolsó szál cigarettájukat s nem egy­szer kockáztatják egymásért az életüket is habozás nélkül, csak egyet nem haj­landók odaadni a másiknak: a bevetést. Ebben az egyben nincsen bajtársiasság. Hála Istennek, hogy így van. De nehéz volna leírni azt a várakozást is, amellyel a bevetésre szóló parancso­kat lesik. Ilyenkor órákhosszat várva ül­dögélnek a repülőtér gyepén és — vá­gyakoznak. Vájjon jön-e parancs? Tulaj­donkép miért nem jön? Igazán többször foglalkoztathatnák a századot! Azután a különböző alakulatok között való állandó gyanakvás, mindig gyötri őket az a gyanú hogy a másik alakula­tot bizonyára bevetik, azok kedvükre harcolhatnak, rakásra gyűjtik bevetéseik számát, mi meg lemaradunk. S ennek a várkozásnak az izgalma, re­ménysége vagy elszontyolodása szinte óránkint változik. Ellenőrizhetetlen ma­gánértesülések keringenek, hogy ide vetnek be, vagy oda veinek be, ennyi gépet vetnek, vagy amolyan gépet vet­nek be. A múltkor együt ültünk a repülőtéren délelőtt tíztől, délután négyig és vártuk a bevetést. Arról volt szó, hogy biztosí­tanunk kell a bombázókat bizonyos harcfeladat végrehajtása során. A földi csapatok harca azonban, minden untalan fordított reményeinken. Tíz órakor még ligy volt, hogy feltétlenül bevetnek, ne­gyed tizenegykor már azt jelezte a rádió, hogy páncélosaink elérték a célt, esze­rint nem vetnek be, mert nincsen ránk szükség. Uj célt kellett keresni. A had­seregparancsnokságnál ekkor egyik ha­talmas iparvárost jelölték ki a bombázás céljául. Ez tizenkét órakor volt. Boldo­gan vártuk az indulás jelét. Ehelyett fél egykor azt a hírt kaptuk, hogy tárgyta­lan. mert egyik gyorsanmozgó alak ha­tunk már betört a városba s kézre kerí­tette. Tehát újból várni! De azért mind­untalan újabb és újabb okoskodással biztattuk magunkat, hogy feltétlenül be ­vetnek bennünket. Tessék ezekután el­képzelni a közhangulatot, amikor végre délután négy órakor megérkezett a pa- Tancs s annak értelmében csak a század egy része mehetett az ellenség föílé. * Az ebédet különben mindig közösen költik el a „tiszti étkezdében“. Ez a ki­fejezés természetesen nagyzásból szüle­tett meg. A „tiszti étkezde" sátra meg­érdemelné hogy valaki megénekelje. A szépségét, ó dehogy! Mogyorócserjékből áll az oldala, persze a tetején ócska hát­rány! emez „védi" az esőtől. Ez is jó. A fontos, hogy van benne fehér abrosz és tábori cinnevőeszköz. Az étel különben ugyanaz, mint amit a legénység eszik. Kivétel csak akkor adódik, ha valaki csomagot kap otthonról. Ilyenkor a bol­dog csomagtulajdonos szokás szerint vendégül látja a többieket, vagy amint itt mondják: vérpadra küldi a hazait. Mert annyit természetesen nem tudnak küldeni hazulról a mamák és feleségek, hogy a társaság együltében el ne fo­gyassza az egész csomagot. A múltkori­ban a nagyétkű zászló. egyszerre három helyről is kapott csomagot s a hazai fa llatok tekintélyes mennyiséget tettek ki Hét perc alatt semmisítették meg az egészet. Volt azonban már úgyis, hogy két és fél perc alatt végeztek valakinek a csomagjával. Horthy főhadnagy úr legutóbbi csomag­jával is vidám dolog történt. Vacsoránál ült az egész tisztikar, utána, mint bol­dog csomagtulajdonos, Horthy főhadnagy úr volt a „soros“ a vendéglátásban. Csil­logó szemmel várták, mint mindig a töb­biek is: mi lesz a csomagban. Nem is csalódtak. ínyenc dolgok kerültek elő. Többek közt valami szalámiféle! Horthy főhadnagy úr odanyujtotta a rudat a mellette ülő zászlósnak:

Next

/
Thumbnails
Contents