Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)
1942-10-01 / 222. szám
Ira 10 fillér | Elsötétítés 21 érakor | (Trianon 23.) Nyíregyháza,, 1942 október 1. X. évfolyam 222 (2819) saám ±£Z ISSTiJÄriS « Mimi« mpilap * ~ — «, -«-*» - • ■vSSÍf «WST mmm mmm Hitler nagy beszéde Európa keresztesháborujáról, 1 * 1 1 '1 ff//l *• •• * //f r »• **■«*•« / lit r a háború két iobunoserol es a mögöttük alio zsidóságról A berlini Sporlpalolában szerdán este 6 órakor Hitler vezér és kancellár nagy beszéde mondott. Beszédének főbb gon dolat.it a következőkben ismertetjük: A Führer beszél \em tartanám helyesnek — jelentette ki a Führer —, hogy már most azzal foglalkozzam ami egyszer ki ícg alakulni. Ennél fontosabbnak tartom, hogy azzal foglalkozzunk, amit a jelen pillanatban az idő tőlünk követel. Egy atlanti okmány kifőzése könnyű dolog, igen természetes az. Ez az esztelenség csak pár évig marad örvényben, mert e tények crthetetlensége egyszerűen télre fogja lökni. Egy más!’ okból is könnye! b e-de«iwi«.i.iknvk t- . y- '-l rök _mert hosszú évek hiábavaló erőlködése után hirtelen felfedezték pártunk célkitűzéseit és csodálattal láthatjuk, hogy ők is kb. ugyanezt Ígérik a világnak a jövőben, amit már is megadtunk a német népnek és amiért végeredményben a túlsó oldalon háborúba keveredtünk. — Ha pedig arról hallok, hogy valaki odaát kijelenti, azt hiszem, hogy Eden volt az, hogy ma jóformán nem is tudja, hogy ott melyik nulla beszél, hogy ők igazán hisznek abban, amiről állítják, hogy hisznek akkor már sokkal előbb kellett volna emellett hitvallást tcnniök. Annyi bizonyos, hogy mi nemcsak hittünk valamiben hanem meg is cseíekedtük, amiben hittünk. Most pedig' azt hisszük, hogy nekünk ütnünk kell az ellenségen a végső győzelemig. Ebben hiszünk mi és ezt is tesszük. 1 ermészeíesen ezekkel az emberekkel a bit fogalma körül nem kis tudomány vitába bocsátkozni. Pl. azt hiszik, hogy Dünkirchen a világtörténelem legnagyobb győzelme volt. Vagy hogy az expediciós küzdelem, amely kilenc óra hosszat tartott, egy győzelmes nemzet hámulatraméltó és bátorító megnyilatkozása volt ezzel mi szerény eredményeinket természetesen össze se hasonlíthattuk, mert hiszen mit is jelentenének ezzel szemben a mi győzelmeink. Ha pi. betörtünk a Donhoz, a Don mentén le- :elé végre elérjük a Volgát és Sztálingrádot és el is fogjuk foglalni, ebben bizonyosak lehetnek, ez mind semmi. Ha előretörünk a Kaukázusig, ez is semmi, ha megszálljuk Ukrajnát, ha birtokba vesszük a Don medence szenét, ez mind semmi. Ha az orosz vas 65—75 százalékát megszerezzük, ez megint semmi. Ha a szovjet nagykíterjedésű gabonatermő- vídékét megnyitjuk a német nép és ezzel Európa számára, ez mind semmiség. Ha az ottani olajforrásokat biztosítjuk, az is semmi. Visszavertük őket a Balkán félszigetről, meghódítottuk Görögországot. ^ megszálltuk Kréta szigetét, megzavartuk i őkel Észak-Afrikában, ez mind semmi. | De ha valahol pár ember partra száll, hogy fölébe kerekedjék egy magános őrszemünknek. ezek tettek, cselekedetek. Aki ilyenformán hisz. sohasem fogja megérteni hitünket. A második arc vonalról Azt mondják, a második arcvonal el fog jönni. Nem akarom azt mondani, hogy nem készülünk fel ma magunk is a második arcvonalra. Ha Churchill úr azt mondja most hagyjuk, hogy németek szorongva kérdezzék maguktól, hogy ho! és mikor fogjuk megteremteni ezt az arcvonalat, akkor csak azt mondha- t tóm: Churchill ur. eddig mej» nem aikw. rült engem szorongó félelemmel eltölteni, de ami az önmaguk kérdezgpiésél illeti, abban Önnek igaza van. Mert ha igazi katonai ellenféllel áilnék szemben, kb. tudnám, mikor és hol támad. Ha azonban az ember katonailag agyalágyullakkal áll szemben, természetesen nem tudhatjuk azt. hogy hol tá- i madnak. Hogy vájjon Churchill úr ügyesen ' választotta-e ki. vagy sem azt az első. helyet ahol a második arcvonalat meg akarja nyitni, e tekintetben még Angliában is eltérőek a vélemények. De attól függetlenül, hogy hol keresik a második arcvonal helyét, mindenütt szerencséről beszelhetnek. ha kilenc órán keresztül sikerül a parton maradniok. A Führer ezután arról beszélt, hogy a német nép már átélte a megpróbáltatás éveit, majd így folytatta: Étre az évre nagyon egyszerű •negramot tűziüjik magunk elé: 1. Minden körülmények között tartani azt. amit meg kell tartani vagyis engedjük a má- sík ;ele'. nekirohanni ott, ahol mi magún!- nem akarunk előbbre menni, hanem vaskézzel kitartunk és bevárjuk, ki fárad, ki hamarabb. 2. Feltétlenül ott támadunk. ahol a támadásra minden körülmények között szükség van. A cél itt e-. é: zen világos, megsemmisíteni jobbkariét a kapitalizmus, a plutokrácia és a bolsevizmus nemzetközi összeesküvéseinek amelynek során van néhány célkitűzéseink. Legyen szabad ,zeket egészen röviden felemlítenem, hogy Önök- nek, éppen a né met népnek a tudomására hozom, mit téliesítettünk ezalatt a néhánv hónap alatt. Első célkitűzésűnk a Kke.v.teng--.-: uralkodó állásunk biztosítása és a Krimi félsziget végleges megtisztítása volt. — Miután ezzel végeztünk, úgy láttuk szükségesnek. hogy eltávolítsuk azt a kele- vényt, amely Volchovnál támadt. Elszorítottuk tehát és az ellenséget megsemmisítettük illetve foglyul ejtettük. Ekkor a következő feladat várt ránk: a Donig való előretörés előkészítése.- Eközben az ellenség maga is nagyszabású támadó célokat tűzött ki maga elé. Ál akart, törni Charkovtól a Dnyep- per partig, bogy ezáltal egész déli arc- vonalunkat bezúzza. Önök még emlékezhetnek rá, hogy ellenségeink milyen lelkesen kísérelték meg ezeket a hadműveleteket. amelyek három csatában végződtek és orosz ellenfeleink 75. hadosztályának teljes megsemmisítésével fejeződött be. Lezárjuk a Sztálingrád előtti helyzetet Ezután sor került saját nagyszabású támadásaink megnyitására. Céljaink a következők voltak: 1. Elvenni az ellenségtől az utolsó nagy búzatermő vidéket. 2. Elvenni tőle az utolsó szenei, amelyet ipari célokra használhat. 3. Előretörni az olajforrásokig és I elvenni tőle azokat, illetve legalább is elzárni előle. Ezután tovább támadni az ellenség utolsó és legnagyobb közlekedési útjának, nevezetesen a Volgának elzárásáig. Ez az út el van vágva, meg pedig hosszabb ideje, most pedig különösen a Sztálingrád 5 előtti helyzet az, amelyet szintén lezárunk. \ Ezáltal megteremtjük és megerősítjük a repcszt és Önök meg lehetnek győződve, hogy nincs senki. aki erről a helyről eltávolitson bennünket. Ami a további célokat illeti, meg fogják érteni, hogy erről nem beszélek, de olyan célokról van szó, amelyeken ezidöszerint munkálkodni fogunk. Eljön azonban a pillanat, amikor a német nem-' zet teljes felvilágosítást kap a további célokról. A Führer a további feladatokról Megmondhatom azonban, hogy további feladtunk: gyanánt természetesen magunk elé Lüzlük ennek az óriási területnek, amelynek urai vagyunk, a megszervezését. Ezt az óriási területet biztosítani akarjuk hadviselésünk számára és további értelemben nemcsak népünk élelmezése, nyersanyagának biztosítása, hanem egész Európa fenntartása számára. Ellenfeleink táborában vannak most már olyanok, akik azt mondják, miért álltak meg hirtelen. Nos, azért, mert óvatosak vagyunk. Mert mindaddig megállunk, míg utánpótlásunkat egésaen rendbel^ozzuik. Az arcvonal mögött megszervezzük a közlekedést és a mezőgazdaságot, mert a területet fel. akarjuk tárni. Arról van f szó, heg', ennek a gazdasági életnek I egy részét általában átállítjuk. Amit a télen teljesítettünk, az valósággal óriásnak mondható A valóságban óriási dolgok valósulnak meg Legyenek meggyőződve róla. hogy még csak a kezdetnél tartunk. Már a. jövő évben egészen másként lesz megszervezve az egész terület és végül eljön az általános közgazdaság megszervezése. Ha önök látnák, micsoda munka folyik ott, akkor meglátnák hogy még egy olvan időszakban is. amikor látszólag nem történt semmi, a valóságban óriási ! dolgok valósulnak meg. Ehhez járul még í a lakosság megszabadítása egy bolsevista hatalom megszabadításától. Van itt sok ! vidék, ahol már az egész lakosság mil- ! Hói velünk dolgoznak és vannak más | vidékek, ahol a lakosság a mi sorsunkban és a mi oldalunkon harcol. Ennek az egész hatalmas tevékenységnek eredmé- I nyti óriásiak. I Miközben Európában északon, nyu! gáton és minden más arcvonalon elhárításban vagyunk ezzel egyik leghatalmasabb előfeltételét teremtjük meg Európa megszervezésének és a háború számára IS OS e uoi.u ..... k1’1 :ár'd nté$ a mi részünkről szövetségeseink további kiépítése. Az élen áll az együttműködés Olaszországgal, legrégibb szövetségesünkkel. Nemcsak egy arcvonalon harcolunk közösen, hanem ma már egész sor arcvonalcn. Ez mutatja, hogy ellenfeleinknek mindazok a reményei, hogy ezt a szövetséget meg tudják bontani, bárgyúnk. Európa keresztes háborúja Ha valamelyik szövetségesünket és azokat akik oldalunkon harcolnak, a magyarokat és románokat, a horvátokat és szlovákokat, főképen, északon a finneket, továbbá a spanyolokat és a többit mind összevesszük, akkor elmondhatjuk, hogy ez ma már Európa keresztes háborúja. Ezekhez jönnek a fegyveres SS germán önkéntesei és az egyes európai államok külön légiói. Valóban Európa az amely egymásra, talált. — Mióta legutóbb szóltam Önökhöz, azóta Japán is közénk állt, Ez, amely világot: átfogó szövetségese nemcsak a nincsteleneknek, hanem mindazoknak a népeknek, amelyek a, tisztességért és a becsületért harcolnak és amelyek határozott akarata, hogy felszámoljanak a legalábbvaló koalícióval, melyet jh vi-1 láó valaha is látott. A Führer ez.után ismét szólott a német tengerealattjárók sikereivel kapcsolatos ellenséges állításokról. — Tengeralattjáróinkkal messze felülmúltuk az ellenség minden teljesítményét. Ebben nem is lesz változás. Nálunk is szakadatlanul folyik nemcsak a fegyverek tovább építése, hanem mindenek előtt újjá építjük is. Eddig minden évben kiálltunk egy olyan fegyverrel, mely fölényben van az ellenség felelt. Ez a jövőben is így lesz. Kétségtelenül van a második fronton, kívül még egy eszköz — folytatta —, nem fegyver. Az az ember, aki az ártatlan polgári lakosság elleni bomba háborút kitalálta, kijelenti.
