Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)
1942-09-26 / 218. szám
(Trianon 23.) 1942 szeptember 26. MM •OK»l wrswyy9 7, a !d mmmm Kevés péaze 00690X1 értet!... Vegyen még ma Osztálysorsjegyet! Sorsjegyárak.: ttycicsd Negyed Fél Egész 3*50 P 7 P 14 P 28P Húzás október 17-én! Hála Istennek . . . Az öröme azonban kissé korai volt. Mert mire az utolsó gépkocsi oszlop befut az új repülőtérre, már ott is a parancs: Atíelepülés egy újabb repülőtérre! És hát kezdődik minden élőiről. Hja őseink is így tették. Csak hát ők lovon jártak. Mi pedig bizony el- satnyulíunk. Nekünk már csak repülőgépünk van. És teherautónk... Egy lakás jósága kótféle alapon szemlélve A napokban találkoztam egy állami tisztviselő barátommal, aki a rendkívüli állapotok következtében úgyszólván félévem kim kénytelen változtatni a la.kóhe lyét. mégpedig felsőbb intézkedés folytán. Amikor szóba került a nyíregyházi lakásínség, ö csak mosolygott és kijelentette. hogy az ö lakása ideális. Igaz. hogy eleinte ö is kétségbe volt esve amikor új állomáshelyére megérkezett a feleségével, két gyermekével, szakácsnőjévé^ három szobába való bútorral és a polgármester kijelentette, hogy csak egy szobás lakást tud neki kiutalni, mégpedig konyha nélkül. Ha azonban magánúton tud keríteni üres helyiséget, készségesen ál! rendelkezésére. Ezek után az én barátom így folytatta elbeszélését. A drágább bútorokkal tehát beköl- :öz,íünk az egyetlen szobába, a többi pedig az udvaron állott ponyva alatt. Ét- Étkezni vendéglőbe jártunk, de megutuk hamar, mert a felszolgált dolgok vita- mindusak voltak, kalóriák nélkül. Közben az eső is megeredt. úgy. hogy a bútoroknak fedél alá való juttatása halaszthatatlanná válott. Ekkor jöttünk rá, hogy a harmadik szomszédban van egy udvari helyiség, ahova a hálószoba bútorát be lehet ..raktározni", két házzal arrébb pedig egy kamrát bérelhettem konyha számára. Ma tehát a Bulcsu- utca 22. szám alatt van az ebédlőm, 16. szám alatt a közben rendbeszedett hálószobám és 12. szám alatt a konyhám. Eleinte szokatlan volt nekem is. de rájöttem, hogy jó oldallá is van ennek a 'kényszerhelyzetnek, mert ha ebéd után í 'lepihenek egy kissé, a gyerekek zajon- ? £ása nem kelt fel, mert azok a hálószo- 'bához vannak kötve, az ott tartoii já- J tékszerek által. Ha esténként leülök a i barátaimmal egy kissé kártyázni és köz- 3 ben egy pohár bort is megiszunk az :-em | baj, mert a feleségem másnap nem pa- s naszkodhatik, hogy fáj a feje, meri nem j ltudott miattunk aludni. A konyhaszag ) sem járja át az úriszobát, mert a sza- j kácsném öt házzal arrébb gondoskodik J testünk táplálásáról. Ha tűz ütne ki \ nálunk, akkor nem pusztulna el mindé- « mink, mint az egy udvaron lakó rendes ? polgároknak. | Délután aztán találkoztam a barátom { feleségével, aki rettenetesen el volt ke- | seredve. Elmondotta, hogy a szakácsnál j nem tudja felcsengetni, tehát kora reggel i fel kell öltöznie, hogy ha azt akarja, hogy a hivatalba menő férje idejében kapja meg a kávét, de a szobalányt is elő kell hívni az alvóhelyül szolgáló konyhából, hogy segédkezzék a gyermekek öltöztetésénél. Délelöttönkint takarítani szokott, de aközbe ál kell nézni a konyhára is. nehogy a szakácsné túl sok zsírt használjon el az adagolt mennyiségből. A Bulcsu utcán azonban a tár | saságbeli hölgyek csak elegánsan men- | nek ki az utcára, és ettől ö sem térhet j el, ami azt jelenti, hogy egy nap öt- j ször-hatszor kell ruhát váltania, hogy | az utcán lássák rajta, hogy mélíóságcs asszony, hogy odahaza pedig kímélnie kei mindent, mert nem lehet az elhasználta! újjal pótolni. Izgalomban telik él az egész napja, mert nem tudja, hogy amikor az ebédLöt takrítja. a hálószobában nem kerül-e ismét borotva a gyerekek kezébe, a konyhába pedig nem ’jutna-e be cigányok a nyitva felejtett ajtón, míg a szakácsné elment a boltba. Az ebédet is ételhordóban kell áthordani az ebédlőbe, ami nem javítja an nak az ízét, és sok ragad belőle a különféle edényekre. Eddig tartott a két beszámoló, amelyeket és híven igyekeztem leadni és az a gty&unzke-iuvdí O D O L fogpéppel kell fogaikat ápolni. Az O D O L fogpép megőrzi a fogak szépségéi és egészségét. ODOL olvasóra bízom annak az elbírálását, hogy jó-e az ilyen megosztott lakás, vagy sem Siposs Árpád. A nyíregyházi diákok 23 százaléka vonatos jár be az iskolákba Kiss Lajos dr. pedagógus nyilatkozik a nagymérvű bejárás okairól A Nyíregyháza környéki járások, sőt a szomszéd»; megyék egyes községeiből újabban rendszeressé vált a diákok vonalon való bejárása. Színes, mozgalmas kép tárul a szemlélő szemei elé, ha a reggeli órákban a vasútállomás felé vezet az útja. Tíztől 18. 20 éves korig fiúk-leányok kisebb-nagyobb csoportokban. fürtökben özönlenek elő aktatáskákkal. élclmiszercsomagokkal. termoszokkal felszerelve. Rövid, türelmetlen rendeződés után fázósan, gyorsmenetben megindulnak a karavánok az egyes intézetek félé. És ez így megy ha esik. ha íuj. minden nap. Ha senki nem utazna a Nyíregyházára befutó vonalakon, csak a diákság, akor is élénk forgalmat kellene konstatálni. Az 1940—41-iki iskolai évben az intézeti évkönyvek tanúsága szerint 683 tanuló utazott be. Ugyanakkor a nyíregyházi tanintézetek összlét- száma 2964 volt. Ezek szerint a beutazó tanulók száma százalékosan 23.3 százalék. Mi as oka a tömeges diák-beutazásnak ? Munkatársunk a tömeges diákbeulazás okairól érdekes nyilatkozatot kapott az állami tanítóképző kitűnő pedagógusszaktanárától, dr. Kiss Lajostól, aki a Minden mennyiségben vásárol szembetűnő iskola-mozgalom mélyebbi okairól a következőket mondotta: Ha azt keressük, hogy milyen okok alakították ki a diáktársadalom e íeg- _ újabb típusát. szinte azt mondhatnám. ä osztályát legelsőbben a művelődési vágyat, kulturális törekvést, a tudás- és í nemesedés vágyát kell megemlítenem, amely mindenkor tiszteletreméltó és elismerendő motívuma a beutazó tanuló elhatározásának. Ezt a vágyat. amely sajnos olyan ritka jelensége a tömegnek, meg kell becsülnünk, megvalósulását elő kell segítenünk. Éppen ezen a vágyon át tudjuk az igazi népi magyarrá legjobbjait, legértékesebbjeit kiválasztani, a nemzetszolgálat legmegfelelőbb helyeire odaállítani. Ebből a szem pontból — mint jobb híján való meg oldást — egyenesen kívánatosnak kell minősíteni a beutazást, mert így olyan értékeket sikerül a nemzeti közösség számára bekapcsolni, akik előtt eddig zárva veit az intézményes művelődés min den magasabb lehetősége. Ha a magyar parasztság legjobbjai ezzel a —- hangsúlyozom — szükség-megoldással végre tömegesen fel tudnának jutni a középosztályba s azt tőzsgyökeres magyarságukkal még vérségileg is magyarabbá tud nák tennie a beutazásban sok veszélye és hibája mellett is nagy jótéteményt kellene látnunk. Egyik ok a társadalmi aszcendentizmus A beutazók számának állandó nőve kedését másodsorban, de alapjában vé ve a legjobban a társadalmi aszcendiz mus a társadalmi felfelé törekvés ma gyarázza. Minden eszközzel törekedni, küzdeni a lenézett paraszti sorsból a magasabb társadalmi osztályok fölé. A képesítés, a diploma mindenáron való megszerzésének vágya az, amely fnozga- tőja a legtöbb beutazó növendék elhatározásának. Nem is volna baj. ha ez a vágy tehetséggel, rátermettséggel páro sulna. Sajnos, legtöbbször azonban az értéktelenséggel, a szellemi szegénységgel jár együtt, mert a tehetetlenség nem szokott önmagára eszmélni. Ilyen esetben a beutazás csak káros, mert a köny nyebb fajsúlyúak fölfelé jutásának lehetőséget biztosít. Persze a legfőbb hiba itt az. hogy a paraszti sors műveltség és önAz úri közönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cnkrászda lodern expres&ő kávéfőző - Telelő«: 26*11.
