Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-07-16 / 159. szám
(Trianon 23.) 1942 július 16. SZ Nyitwidék ä ABOLCS1 HÍRLAP 3. oldal. I tengely mellett van a helyünk, meri ha a szevjet gyízne, megsemmisülne nemzeti létünk — mondotta viharos tetszésnyilvánítások között Korompay Károly dr. a Baross nemzetvédelmi előadásán — Maurer Károly Baross Gábornak a „vasminiszternek“ alkotásairól beszélt A Baross Szövetség kedden este nemzetvédelmi előadást rendezett az iparosszékház nagytermében. Az előadások iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg. Nagy és lelkes közönség gyűlt egybe és elragadtatással hallgatta az előadásokat. A tagértekezletet vitéz Tornay István elnök nyitotta meg a Hiszekegy imájával, majd meleg szavakban köszöntötte a megjelenteket, az előadókat, sajtó képviselőjét. Az első előadó Maurer Károly Baross Gábornak, a nagy alkotó magyarnak emlékét idézte fel. Élteié és működése révén szorosan Széchenyi István grófhoz tartozik az 'eszmei közösség útiján. — Széchenyi elgondolásait Baross tettekben érteke meg.. A elő áldó ismerteti Baross Gábor szellemi erejének nagyszerű kibontakozását, pályáját, amely a vármegyei közigazgatási területről indult meg és a miiniszterséiglig emelkedett. Alkotásai közűi hármat méltatott közelebbről, az állam- vasúti hálózat 'kiterjesztését, tehát a forgalom fokozását. E téren olyan eredményeket ért el, hogy Magyarországon a lakosság számához viszonyítva több volt a vasú tkil ómét erek száma, mint Ausztriában. Megteremtette a dunai hajózást is. A másik alkotása a zóna rendszer bevezetése, amelynek rendkívüli nagy hatása volt gazdasági életünk fellendülésére. Az ő irányítása mellett szabályozták a Dunát, a Vaskaput is és ezzel Magyarország tekintély nagyban erősödött a külföld előtt. A „Vasminiszter“ nagyszabású alkotásai arra ösztönöznek, hogy legyünk mi is hasonló lelkes és áldozatos munkásai a hazának. Maurer Káoly édekes adatai és megvilágítása felemelő hatásúak voltak. Nagy taps köszönte meg az élvezetes előadást, majd Korompay Káról dr. emelkedett szólásra és közel egy órás hatalmas előadásában felölelte a mai magyar kérdések egész körét. Rámutatott arra, hogy nem szakelőadást tart, hanem tárgyilagos megvilágítást m-ujt. A korszak, amelyet Baross Gáborral kapcsolatban feltárt az előadó, már a kapitalista, liberális társadalom kii hanták ozásának, a technikai fejlődés nyomán támadt nagy virágzásnak kora volt, azonban ebben a korszakban kiütköztek a társadalmi rétegek elmaradásával járó nyugtalanságok. Ma is nyugtalan a gazdasági élet, mert ma vagyunk a társadalom átalakulásának az állapotában, amely átalakulásnak szükségképpen be kellett következnie. De nyugtalan azért is a gazdasági élet, mert háború van. Ez a háború összefügg a társadalom átalakításának folyamatával, mert a kapitalista önző és a materialista felfogás ellen való harc indult meg és folyik hatalmas erőfeszítéssel, hogy biztosítsa az átalakulást. Mi elkéstünk az átállítással, sokan voltaik, akik hátráltatták, mert a régi világ fennmaradása volt önző érdekük. Sakálig temetgiettük a liberalizmust, a kapitalista világrendet s most együtt kell csinálni az átalakulást is, a háborút is, amelynek idejét nem mi szabtunk meg. Mind a két állapot a társadalom átalakítása és a háború egymagában is elég lett volna ahhoz, hogy megrázkódtatásokkal járjon, annál nehezebb most a két nagy folyamatot egyszerre viselni, átvészelni. Ezért történnek olyan hibák, amelyektől tartózkodnunk kellene, mert létünket veszélyeztethetik igen könyen. Rendre van szükség, fegyelemre, tudatos közösségi szellemre. Ennek a rendnek természetesnek kell lennie, mint amilyen rend, harmónia az emberi szervezetben van, melyre azt mondhatjuk, hogy egészséges. A társadalomban is egészségre, egészséges közszeilem- re van szükség. De ez csak akkor érhető el, ha a természet dogmája, logikája szerint élünk, ha tudjuk is, mi a természetes, a célra vezető, a rendet is ennek szellemében igyekszünk biztosítani. Mi a mai helyzet? A természetes állapotnak ellentéte. Ha ezt a korszakot ismertetni fogják, akkor nem a jegyrendszer korának, hanem a jegyrendszer kijátszása korának fogják elnevezni. A rendeleteket kijátsszuk, árut halmozunk, többet fogyasztunk, mint amennyit a termesztés rendjének biztosítása érdekében fogyasztanunk lehetne, egy régi be- lideigzettség bűnös gépi ességével anélkül, hogy tudnánk róla, meglopjuk egymást, olyan jövedelemre törekszünk, amelyeknek nem adtuk meg munkában, egyéni értékben az alltemértiéikét. így gyengítjük a közösséget. A közösség, amiről pedig annyit beszélünk, nem új gondolat, benne van az evangéliumi kereszténység lényegében, mert a közösség a természeti valóság. De folyton vétünk ellene, eddig is vétettünk a közösség ellen és ma is úgy van beren- dezjvie életünk, hogy állandóan megszegjük a közösség erkölcsi parancsait. Konokul tagadjuk a közösséget, mint aki Istent tagadja és azt hiszi, hogy ezzel megsemmisítheti, ezzel már nemlétezővé tette. A mai feketén vásárló, áruhalmozó, készleteket rejtő is a közösség ellen vét, egymásban idegeneket lát, nem pedig együvé tartozó testvéreket. Korompay Károly ezek után a markáns színekben felvázolt valóságközlések után, kijelentette, hogy ebben a zavaros helyzetben nem tér ki minden kérdésre, csupán néhány olyan gondolatot kíván adni, amelynek segítségével mint alapvető ismeretekkel, az élet <mninr dennapi adottságaiban el tudunk igazodni és cselekvéseinket helyes, egészséges közszellemben tudjuk végezni, s úgy viselkedünk, hogy jövőnket biztosíthassuk. Véget kell vetnünk a kapkodásnak, a zavaros gondolkodásnak, a kétszínű magatartásnak, melyet sokszor a háború vagy a társadalmi átalakítás kérdésében tanúsítanak ma, holott ezzel maguk alatt fűrészelik a fát. Az egyik főgondolat, hogy értsük meg, benne vagyunk a világ legnagyobb háborújában, részesei vagyunk, honvédeink kint harcolnak a legádázabb ellenséggel, és azon az oldalon, ahol nem valami megyegyezés alapján kell részt- vennünk, hanem* ott küzdünk, ahol magyarságunk minden életérdeke azt kívánja, hogy részivegyünk. Aki magyar, aki ehhez a közösséghez tartozik, annak tudnia kell, hogy nem lehetünk más oldalon, csak a tengely oldalán, szemben az angolszász hatalmakkal és a bolse- vizmussal. Ebben a harcban való részvételünk természetszerű szükségesség, elkerülhetetlen parancsa a helyzetnek, a magyarság lényegének, és e harc kivívása létfeltételeink közé tartozik. A másik eligazító igazság az, hogy új társadalmat kell felépítenünk és ez a társadalomkialakítás, ez az új rend csakis keresztény erkölcsi alapokon épülhet fel. A zsidó kérdésben való állásfoglalásunk is ezért természetszerű szükségesség, nem gyűlöletből fakadó üldözés. A társadalom átalakítására szolgáló intézkedések nem átmeneti jellegűek, s nem az egyének sorsában hoznak változást, hanem a szellemi, az erkölcsi téren hozzák a természetszerű átalakulást. Ami az első kérdést, a háború vállalását és viselését illeti, tudnunk kell, hogy háborút viselünk kifelé és befelé egyaránt. A kifelé folytatott háború létünket kívánja biztosítani, a befelé folytatott háború ennek mikéntjét. Nem elég anyagilag támogatni honvédőinket, hanem lélekben, szellemben is együtt kell küzdésünk velők. Ma a ipolgári foglalkozásúak is katonák, a belső háború katonái. Nagy viaskodás van bennünk, a régi én, a régi felfogás, a régi önző, egyéni érdek, a meg- szokottság életfelfogása viaskodik bennünk az újjal, az új célkitűzésekkel. Tudja meg mindenki, hogy a mi helyünk, a mi állásfoglalásunk a bolsevizmussal szemben nem szimpátia vagy ellenszenv kérdése, hanem természetes, elkerülhetetlen adottság. Ha a bolsevizmus győz, akkor örökre vége nemzeti létünknek. Csaliás és ámítás, amit a londoni rádió mond arról, hogy a bolsevizmus nem bántja a nemzetek függetlenségét és az országhatárokat. Kár lenne azt hinni, hogy bennünket szépen elkerülne és így áramlana Németország, Olaszország, Franciaország felé. A bolsevizmus életlényege, hogy terjednie kell és ezt győzelme esetén először is Magyarországon keresztül való kíméletlen leroha- nással végezné. Németország nyolcvan milliós ország, a német nép már egyszer megmutatta, hogy nem lehet megsemmisíteni és most is feltámadna, de a kis Magyarország, amelynek int eiligenMentőszekrények és hiányos szekrények felszerelése Légoltalmi mentőtáska felszerelések, steril kötszerek és gumiáruk legrégibb szaküzlete FÖLDES DROGÉRIA RT. Nyiregyháza. Telefonszám 26-48 Hungária Filmszínház ££ Uránia Filmszínház Ma, csütörtökön utolsó nap : Egy csók és más semmi Kiegészítő műsor : STAN ÉS FAN A TILOSBAN. Julius 16 17. Csütörtök és péntek flz asszony, az orvos és a harmadik Főszereplők: HEDY LAMARR és SPENCER TRACY. Előadások mindennap 8/<3 8/i5, 8A7 és 8A9 érakor Előadások kezdete 7*ti, 7*8 ón 7*10 érakor.
