Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-07-16 / 159. szám

(Trianon 23.) 1942 július 16. SZ Nyitwidék ä ABOLCS1 HÍRLAP 3. oldal. I tengely mellett van a helyünk, meri ha a szevjet gyízne, megsemmisülne nemzeti létünk — mondotta viharos tetszésnyilvánítások között Korompay Károly dr. a Baross nemzetvédelmi előadásán — Maurer Károly Baross Gábornak a „vasminiszternek“ alkotásairól beszélt A Baross Szövetség kedden este nemzetvédelmi előadást rendezett az iparosszékház nagytermében. Az előadások iránt rendkívüli ér­deklődés nyilvánult meg. Nagy és lelkes közönség gyűlt egybe és el­ragadtatással hallgatta az előadá­sokat. A tagértekezletet vitéz Tornay István elnök nyitotta meg a Hiszekegy imájával, majd meleg szavakban köszöntötte a megje­lenteket, az előadókat, sajtó kép­viselőjét. Az első előadó Maurer Károly Baross Gábornak, a nagy alkotó magyarnak emlékét idézte fel. Élteié és működése révén szoro­san Széchenyi István grófhoz tar­tozik az 'eszmei közösség útiján. — Széchenyi elgondolásait Baross tettekben érteke meg.. A elő áldó ismerteti Baross Gábor szellemi erejének nagyszerű kibontakozá­sát, pályáját, amely a vármegyei közigazgatási területről indult meg és a miiniszterséiglig emelke­dett. Alkotásai közűi hármat méltatott közelebbről, az állam- vasúti hálózat 'kiterjesztését, tehát a forgalom fokozását. E téren olyan eredményeket ért el, hogy Magyarországon a lakosság szá­mához viszonyítva több volt a vasú tkil ómét erek száma, mint Ausztriában. Megteremtette a du­nai hajózást is. A másik alkotása a zóna rendszer bevezetése, amelynek rendkívüli nagy hatása volt gazdasági életünk fellendü­lésére. Az ő irányítása mellett szabályozták a Dunát, a Vaska­put is és ezzel Magyarország te­kintély nagyban erősödött a kül­föld előtt. A „Vasminiszter“ nagyszabású alkotásai arra ösztö­nöznek, hogy legyünk mi is ha­sonló lelkes és áldozatos munká­sai a hazának. Maurer Káoly édekes adatai és megvilágítása felemelő hatásúak voltak. Nagy taps köszönte meg az élvezetes előadást, majd Korompay Káról dr. emelke­dett szólásra és közel egy órás hatalmas előadá­sában felölelte a mai magyar kér­dések egész körét. Rámutatott arra, hogy nem szakelőadást tart, hanem tárgyilagos megvilágítást m-ujt. A korszak, amelyet Baross Gáborral kapcsolatban feltárt az előadó, már a kapitalista, liberális társadalom kii hanták ozásának, a technikai fejlődés nyomán támadt nagy virágzásnak kora volt, azon­ban ebben a korszakban kiütköz­tek a társadalmi rétegek el­maradásával járó nyugtalan­ságok. Ma is nyugtalan a gazdasági élet, mert ma vagyunk a társadalom átalakulásának az állapotában, amely átalakulásnak szükségkép­pen be kellett következnie. De nyugtalan azért is a gazdasági élet, mert háború van. Ez a hábo­rú összefügg a társadalom átalakí­tásának folyamatával, mert a kapitalista önző és a materia­lista felfogás ellen való harc indult meg és folyik hatalmas erőfeszítéssel, hogy biztosítsa az átalakulást. Mi elkéstünk az átállítással, so­kan voltaik, akik hátráltatták, mert a régi világ fennmaradása volt önző érdekük. Sakálig temetgiettük a liberalizmust, a kapitalista vi­lágrendet s most együtt kell csi­nálni az átalakulást is, a háborút is, amelynek idejét nem mi szab­tunk meg. Mind a két állapot a társadalom átalakítása és a há­ború egymagában is elég lett vol­na ahhoz, hogy megrázkódtatá­sokkal járjon, annál nehezebb most a két nagy folyamatot egy­szerre viselni, átvészelni. Ezért történnek olyan hibák, amelyek­től tartózkodnunk kellene, mert létünket veszélyeztethetik igen könyen. Rendre van szükség, fegye­lemre, tudatos közösségi szel­lemre. Ennek a rendnek természetesnek kell lennie, mint amilyen rend, harmónia az emberi szervezetben van, melyre azt mondhatjuk, hogy egészséges. A társadalomban is egészségre, egészséges közszeilem- re van szükség. De ez csak akkor érhető el, ha a természet dogmája, logikája szerint élünk, ha tudjuk is, mi a természetes, a célra veze­tő, a rendet is ennek szellemében igyekszünk biztosítani. Mi a mai helyzet? A természe­tes állapotnak ellentéte. Ha ezt a korszakot ismertetni fogják, ak­kor nem a jegyrendszer korának, hanem a jegyrendszer kijátszása ko­rának fogják elnevezni. A rendeleteket kijátsszuk, árut halmozunk, többet fogyasztunk, mint amennyit a termesztés rend­jének biztosítása érdekében fo­gyasztanunk lehetne, egy régi be- lideigzettség bűnös gépi ességével anélkül, hogy tudnánk róla, meg­lopjuk egymást, olyan jövedelem­re törekszünk, amelyeknek nem adtuk meg munkában, egyéni ér­tékben az alltemértiéikét. így gyen­gítjük a közösséget. A közösség, amiről pedig annyit beszélünk, nem új gondolat, benne van az evangéliumi kereszténység lénye­gében, mert a közösség a termé­szeti valóság. De folyton vétünk ellene, eddig is vétettünk a közös­ség ellen és ma is úgy van beren- dezjvie életünk, hogy állandóan megszegjük a közösség erkölcsi parancsait. Konokul tagadjuk a közössé­get, mint aki Istent tagadja és azt hiszi, hogy ezzel megsem­misítheti, ezzel már nemléte­zővé tette. A mai feketén vásárló, áruhal­mozó, készleteket rejtő is a kö­zösség ellen vét, egymásban ide­geneket lát, nem pedig együvé tartozó testvéreket. Korompay Károly ezek után a markáns szí­nekben felvázolt valóságközlések után, kijelentette, hogy ebben a zavaros helyzetben nem tér ki minden kérdésre, csupán néhány olyan gondolatot kíván adni, amelynek segítségével mint alap­vető ismeretekkel, az élet <mninr dennapi adottságaiban el tudunk igazodni és cselekvéseinket he­lyes, egészséges közszellemben tudjuk végezni, s úgy viselke­dünk, hogy jövőnket biztosíthas­suk. Véget kell vetnünk a kapko­dásnak, a zavaros gondolkodás­nak, a kétszínű magatartásnak, melyet sokszor a háború vagy a társadalmi átalakítás kérdésében tanúsítanak ma, holott ezzel ma­guk alatt fűrészelik a fát. Az egyik főgondolat, hogy ért­sük meg, benne vagyunk a világ legnagyobb háborújában, részesei vagyunk, honvédeink kint harcol­nak a legádázabb ellenséggel, és azon az oldalon, ahol nem valami megyegyezés alapján kell részt- vennünk, hanem* ott küzdünk, ahol magyarságunk minden élet­érdeke azt kívánja, hogy részive­gyünk. Aki magyar, aki ehhez a kö­zösséghez tartozik, annak tud­nia kell, hogy nem lehetünk más oldalon, csak a tengely oldalán, szemben az angol­szász hatalmakkal és a bolse- vizmussal. Ebben a harcban való részvéte­lünk természetszerű szükségesség, elkerülhetetlen parancsa a hely­zetnek, a magyarság lényegének, és e harc kivívása létfeltételeink közé tartozik. A másik eligazító igazság az, hogy új társadalmat kell felépítenünk és ez a társadalomkialakítás, ez az új rend csakis keresz­tény erkölcsi alapokon épül­het fel. A zsidó kérdésben való állásfogla­lásunk is ezért természetszerű szükségesség, nem gyűlöletből fa­kadó üldözés. A társadalom átalakítására szol­gáló intézkedések nem átmeneti jellegűek, s nem az egyének sor­sában hoznak változást, hanem a szellemi, az erkölcsi téren hozzák a természetszerű át­alakulást. Ami az első kérdést, a háború vállalását és viselését illeti, tud­nunk kell, hogy háborút viselünk kifelé és befelé egyaránt. A kifelé folytatott háború létün­ket kívánja biztosítani, a befelé folytatott háború ennek miként­jét. Nem elég anyagilag támogat­ni honvédőinket, hanem lélekben, szellemben is együtt kell küzdé­sünk velők. Ma a ipolgári foglalko­zásúak is katonák, a belső háború katonái. Nagy viaskodás van ben­nünk, a régi én, a régi felfogás, a régi önző, egyéni érdek, a meg- szokottság életfelfogása viaskodik bennünk az újjal, az új célkitű­zésekkel. Tudja meg mindenki, hogy a mi helyünk, a mi állásfog­lalásunk a bolsevizmussal szem­ben nem szimpátia vagy ellen­szenv kérdése, hanem természe­tes, elkerülhetetlen adottság. Ha a bolsevizmus győz, akkor örökre vége nemzeti létünk­nek. Csaliás és ámítás, amit a londoni rádió mond arról, hogy a bolse­vizmus nem bántja a nemzetek függetlenségét és az országhatá­rokat. Kár lenne azt hinni, hogy bennünket szépen elkerülne és így áramlana Németország, Olasz­ország, Franciaország felé. A bol­sevizmus életlényege, hogy ter­jednie kell és ezt győzelme esetén először is Magyarországon ke­resztül való kíméletlen leroha- nással végezné. Németország nyolc­van milliós ország, a német nép már egyszer megmutatta, hogy nem lehet megsemmisíteni és most is feltámadna, de a kis Ma­gyarország, amelynek int eiligen­Mentőszekrények és hiányos szekrények felszerelése Légoltalmi mentőtáska felszerelések, steril kötszerek és gumiáruk legrégibb szaküzlete FÖLDES DROGÉRIA RT. Nyiregyháza. Telefonszám 26-48 Hungária Filmszínház ££ Uránia Filmszínház Ma, csütörtökön utolsó nap : Egy csók és más semmi Kiegészítő műsor : STAN ÉS FAN A TILOSBAN. Julius 16 17. Csütörtök és péntek flz asszony, az orvos és a harmadik Főszereplők: HEDY LAMARR és SPENCER TRACY. Előadások mindennap 8/<3 8/i5, 8A7 és 8A9 érakor Előadások kezdete 7*ti, 7*8 ón 7*10 érakor.

Next

/
Thumbnails
Contents