Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-07-15 / 158. szám
4. oldal. ÄSBaB8ESSm!®®BSSSSI e JSÍYIRVIDÉK _ JiÄBOLCS I H JM LAP (Trianon 23.) 1942 július 15. , Női és férfi gyapjúszövetek, ruhaselymek, ruha csipkekfllőnlegességek Vásároljon fehérneműés ágynemű anyagok, szőnyegei J nnfíxr vá!a< nagy választékban Ahogy a immorista látja: Bér seri-varázs Van nekem egy öreg börberi ruhám. Remek anyag, ma már nem lefhei kapni. Eleinte nem szerettem. Nagyon kényes, minden meglátszik rajta. Ha leülök, előbb le keid törölni a széket, dia utcán vagyok, messze el kell kerülni a jármüveket. Nem merek benne ebédelni, mert lepöttyentern, nem merek fa alatt elmenni, mert madár pöttventi le. Arra meg, hogy biciklire üljek a börberiben. gondolni is őrültség. De nemcsak én vigyázok rá. Ha rajtam múlna, minden .nap olaj- és zsírpecsétek seregét hordanám haza. Nagyobb hatalom: a feleségem őrzi és totojgatja. De valami csudálatos gonddal. Majdnem féltékenyen. Ha fej veszem, jaj. kova akarok menni benne, nehogy pincébe, padlásra, nyomdába, szerkesztősége, korcsmába, vagy más piszok helyre, mert pecsétet kap. S mikor hazaérkezek, első a ruhavizit, hogy nincs-e rajta valami flekk és rögtön vesse le és ne gyűrje és akassza be és ne oda amoda, mert összedől a világ, ha a börberin folt esik. Ezek miatt volt, hogy nem szerettem a börberi V Az utóbbi időben azonban megkedveltem és egvre sűrűbben vettem fel. Rájöttem, hogy a börberiben sikerem van. A hölgyek — különösen családom nőtagjai, kik eddig, mint aféle kihúzott sorsjegyet, figyelemre se méltattak, — ha a börberiben vagyok, rajtam felejtilk a szemüket. Akárhányszor tapasztalom, hogy ha a másik ruhában mondok egész jó vicceket, semmi hatása, de ha a börberiben mondok akármilyen rosz- szat, élénk derültséget vált ki. A hölgyek meleg pillantással jutalmaznak és hosszan rajtam felejtik ibolyakék pillantásukat. Mind sűrűben vettem hát föl és mind sűrűben volt sikerem. Már- már kezdtem negédes lenni és latolgattam, mit kérjek, ha szerződi etési ajánlatot kapok valamelyik filmgyártól. Tegnap azonban szörnyű kiábrándulás ért. Nem veszem fel többet az amorozóhacukát. Nyíregyháza, fay Adási atca 2. sz. Rájöttem. Ilyenek a nők. Egy divatlapból jöttem rá. — (Csak divatlappal ne kezdjen' az ember.) Egy divatlap került a kezembe tegnap. Szórakozottan belelapozgattam és megakadt a szemem a szón: „bőrben“. Kíváncsian olvastam el a közleményt és elborult körülöttem a világ. A közleményben ugyanis az állt, hogy női kosztümnek legelegánsabb anyag a börberi és hogy a mai beszerzési viszonyok közt boldog az olyan asszony, akinek férje börEgy világ omlott össze bennem. Azt hittem, mily hódító jelenség vagyok és kiderült, hogy a köz rajongás nem nekem, hanem egyedül és kizárólag a bönberinek szóit. Azért óvják oly féltő gonddal pecséttől, gyűrődéstől és mikor tünde szemüket rám vetik, nem rajtam legeltetik, óh nem. Azt nézik, vizsgálják és méregetik: hol kellene belőle bevenni és hol kellene belőle kiengedni... El veled börberi. Holnap veszlek fel utoljára, de mielőtt prédául dobnálak a nevető örökösöknek, előbb ejtek egy féltében ruhával bír, mert férfiöltöny- j nyérnyi zsírpecsétet a legérzéke- ből a igremekebb kosztümöt lehet- I nyebb fertályodon, alakítani. * (Kiss József.) & 6! 550 pengéjét 550 pengőt, egy sárga bőrpénztárcában eldugta a kicsiszínben Lévő személyszállító szánkó ülésén a szalmazsákba. Arra a gazda nem is gondolt, hogy ott valaki megtalálhatja. Az elmúlt- napokban adót kellett Markószki Mihálynak űzetnie s keresni kezdte a sárga bőr tárcát. Átkutatta a szánkó üléA műit háború utáni években a m afctya r ip arf ejtesz fcésm ek hátúim n.s ellenzéke akadt. Nemcsak az ország határain kívül, ami természetes volt, mert hiszen az újonnan alakult utódállamoknak nem állott érdekükben a magyar ipari konkurrencia hizlalása, de bent az országban is. Sokan a földműves érdekek hátiérbeszorííását látták az iparfejlesztésben, különösen oedig annak egyik legfőbb eszközében, a vámtarifában. Kétségtelen, hoffv a magas védővámok áldozatokat. követeltek, mégedig nemcsak az agrárnépességtől, haküiönieqességek nagy választékban StlHÜESZ lalircsifiiiáiii VAY ÁDÁ.M UTCA 4. A legszebb bálók, ebédlők és szalougarniturák olcsó árban. nem az egész világ lakosságától Hogy az áldozat nem volt hiábavaló, azt ma már világosan látjuk. Voltak azonban akkor is, amikor a vámtarifát megalkották, előrelátó államférfiak, mégedig inermcsak a kormánypárt padsoraiban. Az iparfejlesztés két legna- gyohbhatású szószólója Apponyi Albert gróf és Gömbös Gyula volt. Az előbbi a magyar kultúr- fölény kiépítésének, illetve megMerkószki Mihály nyíregyházi \ sének szalmazsákját, de a pénzét gazdálkodó, Kisteleki-utca 78. sz. jj seholse mtalálta, ismeretlen tettes alatti lakos megtakarított pénzét ' az 550 pengőt ellopta. Merkószkj Mihály feljelentésére megindult a nyomozás, a tolvajt megtalálni eddig nem sikerült. A nyomozást megnehezíti, hogy sokan megfordultak a színben idegenek is, mert- Merkószki Mihá- lyék a tojást itt árulták a kocsiszínben. ül jeleni iiifiíiísiÉi számára az iparosodás ? Egy érdekes könyv beszélő szamai tartásának egyik leghatásosabb eszközét látta az erős ipáiban, az utóbbi pedig a magyar éini-a karás jelének tekintette egy hanyatló korban az ipar fejlesztésére irányuló vámtarifa-javaslatot. Budapestről jelenti a Magyar Vidéki Sajiótudósító, hogy a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének érdekes kiadványa, ,,A magyar gyáripar két világháború között“ hivatalos adatok alapján mutatja ki, hogy a trianoni Magyarország népszaporu- I lata 1920. és 1930. között 698.117 fő volt, amiből a már erősen teli- ; tett mezőgazdaság csak 45.152 főt | vett fel, míg az ipar csaknem nyolcszor annyit: 358.502 főt. Ha más érv nem szólna az iparosodás mellett, ez egymagában is eleget mondana. Az ipar fejlődését a két világháború között egyébként a következő számok szemléltetik a leghívebben: 1921-ben 2.124 "vár működött az országban 152.591 munkással és 21.134 egyéb alkalmazottal, 1939-ben 4334 gyár 341.639 munkással és 63.156 egyéb alkalmazottal. 1921-ben a kifizetett bérek és fizetések összege 90 millió pengő és a gyárakban termelt érték 979 miliő pengő volt, 1939-ben az illetmények 704 milliót, a termelt értékek pedig 3-768 milliót tettek ki. Ezek a számok nagyon sokat mondanak nemzetgazdasági szempontból. A gazdasági kérdésekben kevéssé járatos embereik ennek a közvetlen jelentőségét, talán fel sem tudták mérni, de eredményeit ők is érezték. Azt viszont ma már mindenki érti, mit jelent a magyar ipar a mai nehéz gazdasági viszonyok között, a háború élet-halál küzdelmében és mi lenne, ha ez az ipar nem állama itt a maga fejlettségével, sokrétűségével és életrevalóságával. — ÍRÓGÉP-szalag minden rend szerű géphez állandóan friss mini ségbne kapható JÓBA papír-írószer üzletben, Bethlen-sj. 1. Telefon 20-7? SOSTOi FEDETT USZODA NYITVA!
