Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-07-14 / 157. szám

- nldai. Nyiryidék ä SZABOLCS! HÍRLAP (Trianon 23.) 1942 július 14. Hivatás és kötelesség Asszonyom! A sors véletlenje volt, hogy alkalmam volt bepil­lantást nyernem az Ön birodal­mába, melyben mint egyedural­kodók, oly pompás fölénnyel tud­ják vigyázni a rend és tisztaság őrhelyét. Most házi ruháiban volt és súroláshoz és sikáláshoz „beké­szülve“, amikor mint váratlan vendég betoppantam. Ön mente­getőzött és igen jól megállapít­hattam, hogy némi szégyenpir is elöntötte a máskor oly megdönt- hetetlenüi tiszta és nemes arcvo­nalakat, mert nem tudott egyenes nyíltságban bőkezű adakozó lenni. Áz ok az Ön szemében óriási volt a szemlesütésre, mert a legprimi­tívebb házi munkával foglalatos­kodott háztartási alkalmazott hiá­nyában. Kezében vizes vödör volt és súroló ruha. De-a szégyenpir mögött mégis megtartotta nemes önérzetét — mint a híres és szá­mító hadvezérek — kik számol­nak a harc legsúlyosabb küzdel­meivel is, időt és fáradságot nem kímélve vetik bele magukat a leg­szörnyűbb részletekbe halált és félelmet nem ismerve, mert végül is győzni akarnak. Nyugodt szív­vel állapíthatom meg, hogy ra­gyogó küzdelmének munkás hőse akar lenni! Nem volt szándékomban Önt háziruhában bemutatni. De en­gedje meg, Asszonyom, hogy né­miképpen felmenteni igyekezzem szégyenpirjának felelőssége alól és elmondjam véleményünket, küz­delmük hősi époszáról. Bátran be- .vallhatom, jól esett látnom nemes pirulásában, mert mögötte meg­fellebbezhetetlenül ott áll a lan­kadatlan buzgósággal ápolt Rend, Tisztaság és Erkölcs. Látjuk és érezzük, hogy minden ideg-száluk, akartuk és önkéntelen mozdulatuk is csak ennek a magasalbrendü élethivatásnak a szolgálatában működnek. És tudjuk Asszonyom, hogy munkájukat szeretettel vég­zik és küzdelmük nem hiába való. Alkotó munkás kezük Otthont ne­vel és ápol, erős pillért ad a nem­zetnek. Különösen ma van szükség Önökre Asszonyom. A háborúk- tháiborúja folyik most körülöttünk, viharok zengenek át földrészeket, orkánok tépdesnek, marcangolnak nemzeteket és a lét vagy nem lét nagy tétjéért megy itt a küzde­lem.. A háború öl és jusztít. Mun­kás kezekre van szükség, hogy az ejtett károk és veszteségek pótol­hatók legyenek. Alkotó és építő tudattal szolgálják minden időben azt az áldozatos célt, hogy min­denkoron átütő erejű, tettrekész honvédsereg szolgáljon a nemzet­nek. Ön Asszonyom jelentkezett,.. Sok szó esik különböző válsá­gokról. Szónoklatok hangzanak el prédikátoraink ajkán, oldalas hn- sábok hagyják el a sajtót, köve­telve a mindig tökéletesebbnél- tökéletesebb életet: Ön Asszo­nyom glóriás egyszerűséggel tet­tekben mutat példát. Viharok száguldanak a családok felett. Tragédiák és kínos jelen»« tek kísérnek úton-útfélen erős és boldog reményekre felépített egyének kellenek, akik . tiszta ön- családi életet. Megnemértés és ci- vódás kap helyet a békesség és alázatosság között: de Ön Asszo­nyom erős, szeimlbeszá'Enfa mindéin viharral és a győzelem csak az Öné lehetne. Koreszmék és áramlatok inga­dozóvá teszik az egyént.. Helyet keresnek maguknak a nap alatt, hangzatos jelszavak csábítóan hat­nak fogékony lelkére, de fájdal­mas csalódások és kiábrándulások jelzik, hogy sok magasztos esz­mék elvesznek önző emberi irá­nyítás által. A sok emberi hibák és csalódások letérítik megkezdett útjáról és megdöbbenten kell tu­domásul vennie, hogy a saját hi­báin túl még mások hibáiért is szenvednie kell. Végeláthatatlan sorozata van a kísértéseknek, me­lyek ádáz konoksággal Damokles kardjaként függnek az egyének felett. A ponyvairodalom sajátos ízű rémregényeitől kezdve a túl­fokozott divatőrületek minden változatáig nyomnak rá bélyeget a ma emberére, de mindebből Ön Asszonyom csak a helyes utat vá­lasztja. Önnek bühics ideje a tar­tós kozmetikai ápolásokra, mert a főgondja a Család tisztasága. De higyje el, nincs is szüksége rá, mert Ön Asszonyom így és csak is így elragadó... Igiy láttáim és ily lömnek kéjpzríeim Önt. Biztosan hiszem, hogy nem csalódok Önben. Hitemet és Ön erős hitéből merítettem, melyből büszkén kicsendül a hivatás és kötelesség áldozatos vállalása. Maradjon meg továbbra is ilyen­nek, mi így szeretjük látni, jöjje­nek többen erre a helyes útra, le­gyenek sokan közöttünk és mi is boldogabban vállaljuk kötelessé­günk és hivatásunk. Bavárbajébravur a Mexikói- öbölben Elfogyott a törpédé — báron natréz átúszik az ellenséges bajéra Már hosszú ideje hajszoltuk a gőzöst — meséli az Atlantié óceánról 49.995 tonna hajótérel- süllyesztés dicsőségével hazatért búvárhajó fiatal tengerészőrmes­tere — amikor végre abba a hely­zetbe kerültünk, hogy a könnyű géppuskával figyeimetzető lövés­sorozatot adhattunk le a hajó orra elé. A mentőcsónakokat nyomban leeresztették és a nagyobbára né­gerekből álló legénység hanyat- homlok menekült. Torpedónk már ■nam volt ilyen nagy hajót klömy- nyü géppuskával pedig akkor sem küldhetünk a tenger fenénkére, ha ítéletnapig vele vesződünk. A ka­pitány ezért hármunknak paran­csot adott, hogy szálljunk át az el­hagyott hajóra és a fenékszelepek megnyitásával süllyesszük el. A viharos tengeren csónakkal lehe­tetlen lett volna az átkelés. Mit tehettünk egyebet, le a ruhával, három fejesugrás, átúsztunk a gő­zöshöz és szerencsésen sikerült a menekülőktől hátrahagyott kötél- hágcsót. elkapnunk. A hajó átkuta­tásakor kiderült, hogy áldozatunk egy modern berendezésű új hajó volt, mely gyümölcsöt és kémiai anyagokat szállított. Amenyire az idő rövidsége engedte, ideiglene­sen felruháztuk magunkat és munkához láttunk, hogy a fenék- szelep fedelét felcsavarjuk. Elmé­lyedt foglalatoskodásunkból azon- .-bain hirtelen nehéz robbanások ri­asztottak fel. el a fedélzetre. Óva­tosan körültekintve kerestük ha­jónkat, azonban hiába. Ehelyett egy repülőgép búgása repegtette mag dolbhártyáiníkiat és néhány pilanat múlva már hullottak is megint a bombák, biztosan csak éppen az utolsó pillanatban elme­rült tengeralattjárónk fölé. A helyzet kissé bizseregte tő, de éppen ilyen mulatságos is volt. Károm búvárhai ómatróz, fél nap­ra civilbe öltözve egy ellenséges gőzös fedélzetén, a négerlegénység kint. a tomboló tengeren, fölöttünk repülőgép, hajónk pedig a víz Gyümölcsöt a legmagasabb napi áron vásárolok Selyem utca 23 szám. Telefon 2342. mótlan tutajunkkal azonban lehe­tetlen volt idejében elillanni a veszélyes körzetből. A kazán azonban nem robbant fel, hanem egészen más történt. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból a pa­rancsnoki hídon hirtelen minden lámpa kigyulladt. Fényük fenye­gető polipkarokként nyúlt belle a szuroksötét éjtszakába. ,,Még csak. ez hiányzott“, gondoltuk, de ép­pen ez volt a szerencsénk. Időköz­ben ismét felmerült hajónk az ün­nepi kivilágítás fényében észre­vett és fedélzetére vett ' minket. Minden nagyon jól sikerült, csak egyet sajnáltunk mélyen,, hogy a töménytelen mennyiségű pompás, gyümölcsből még csak egy ládát sem . hozhattunk baj társainknak. alatt. Fegyver természetesen nem volt nálunk. Kezdetben kissé meg­döbbentünk, de aztán beletörőd­tünk a változhatatlanba és időtöl­tésül, meg idegmegnyugtatásul alaposan belakmároztunk a nagy­szerű gyümölcsből. Időnk bőven volt, mert. a repülőgép napestig kitartott az égen. A szürkület beálltával eihatá- roztuk, hogy gyorsan tutajt táko- ? lünk össze és élelmiszerekkel gon- I dósán megrakodva ismét tengerre j széliünk. Előbb azonban termé­szetesen feladatunknak is eleget, tettünk. A betóduló víz nyomása ördögi robajjal vágta a magasba a fenékszelep fedelét. Tutajunk reszketve figyeltük a hajó lassú süllyedését. Annak a lehetőségnek tudata, hogy a betóduló víz egy­szerűen levegőbe röpítheti a még mindig gőz alatt álló kazánt, kis­sé kényelmetlen érzés volt, or­Nem gátak munkát, ezért baromfit topott Flóra Béla kisvárdai lakos mun­kakeresés ürügye alatt elment Kozma Andrásné és Benczi János- né házához és amíg a háziakkal tárgyalt terepszemlét tartott az udvarban, hogy van-e baromfi és hogyan lehet hozzájutni. Éjjel az­tán visszament és mindkét helyen néhány pár tyúkot ellopott. A tol- ■viaijt dfcigták, ‘a- nyíregiylhiáizii «tör­vényszéken dr. Aradványi Endre büntető egyesbíró ítélkezett fe­lette. Flóra Béla a tárgyaláson azzal védekezett, hogy azért vitte el a baromfiakat, mert „nem akartak neki munkát adni1“. A törvényszék 7 hónapi börtönre ítélte. r i : •1 ♦'tófVW'. '***&»’«* # 6 MKre&tKX&ft ( Hoffber--Snehranfcr—Ctaytón—Sfeütleworth Rt. ■ezigizliságl gépellek körzeti képviseleti. A tíohánypajtábai felakasztotta magát Demecser községben László Ist­ván 64 éves „Borava“ tanyai lakos tegnap reggel 7 és 8 óra között a dohánypajtában egy gerendára, kötelet kötött és arra felakasz- tota agát. Családtagjai a délelőtti órákban keresni kezdték László Istvánt, akit a dohánypajtában megtaláltak holtan. Az öngyilkosságot jelentették a nyíregyházi kir. ügyészségnek. A temetésre — tekintettel arra, hogy bűncselekmény nem történt — az engedélyt megadták. $ I Mindem féle gépek eredeti gyári dmk&m9 Sipes Testvérik vaskereskeéése mm HyinfyMea, ?*f mm mm2. sin. IMhh«: 31-52 üt Be««** SÓSTÓI FEDETT USZODA NYITVA!

Next

/
Thumbnails
Contents