Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-07-11 / 155. szám

9. oldal (Trianon 23.) 1942. július 11. «WB—BBH oZabolcsi HÍRLAP msamim iore! i í (M. tkir. 1. honv. haditudósító század jelentése. — Kizák László fhdgy.) Keleti harctér, június 29. Éjfél utáni 1 óra. Némán ülünlk a fedezékben. Odakint a telihold delejes ragyo­gása ezüst, pázsitszőnyeget terít az alvó vidékre. Dermedt csend van, mégis mintha levegő telítve volna feszültséggel. Történelmi percek ezek. A ma­gyar honvédség most készül a nagy áttörésre, a hosszú téli hó­napok alatt alapos felkészültség­gel és gondossággal kiépített orosz védőállások ellen. Mind­annyian érezzük a történelmi per­cek mondhatatlan izgalmát. Sze­münk 'hol ia hold világos éjszaka el­mos színű láthatárát kutatja, hol az óra számlapját nézi. Még egy óra.... Pontosan két óra tizenöt perc­kor kezdődik a gondosan és ala­pos munkával megtervezett tü­zérségi i előkészítés, amely egyút­tal az általános nagy támadás megindulását is jelenti. A fede­zékben halkan felbúg a távbe­szélő. A hadtestparancsnokot kí­sérő vezérkari őrnagy veszi fel a hallgatót és rövid idő múlva je­lenti a hadseregparancsnöknak. — Minden rendben! Ólomlábon jár az idő. A had- : testparancsnok harcálláspontján vagyunk. Itt ül előttünk. Ke­ményvágású arcéle merészen raj­zolódik ki a homályból, arcát, mintha bronzból öntötték volna. Nyugodt, semmit sem árul el ab­ból a roppant feszültségből, amely körülvesz bennünket. A nagy támadás tervét, még mint a hadseregparancsnokság vezérkari főnöke közvetlen munkatársai­val ő dolgozta ki ^ most a sors úgy akarta, hogy a részletekig kimunkált nagy haditervet ő ma- ‘.ga hajthatja végre. Egy óra ötven perc . . . A dermedt csendet hirtelen puskaropogás tépi fel... A orosz állások felöl hangzik. Feszülten figyelünk. A vezérőrnagy kimegy a fede­MVáTClKKE! seíyenroldonságok, gyapjtwxd vetek, kötött árak, fehérneműi nagy választékban Mayer Ágoston t dlvaíttzletében, Zrínyi Ilona utca — i zekből és a futóárokból figyeli a ! harcizajt. Mellettem tisztán hal­lom a parancsőrtiszt órájának halk ketyegését. Az elszórt pus­katűz rövidesen elnémul, odaát továbbra is csendes marad a vö­rös arcvonal — nem vettek észre semmit. . . A nagy általános támadás ugyan csák a tüzérségi tűzzel együtt indul meg, de a bevezető csatározások már megkezdődtek. Odakint, az ellenséges védőállá- so'k előtt talán már harc fejlődött ki, de ilyenkor csak a rohamké­sek és szuronyok játszhatnak sze­repet. Zászlóaljaink már ott fe- küsznek támadáshoz csoportosul­va valahol a „Senki földje“ szé­lén roham járőreink és rohamutá­szaink pedig egészen a bolsi állá­sok elé kiúszhattak, hogy eíltá/vo- lítsák a drótakadályokat, kifüstöl­jék az előretolt fészkeket, felszed­jék az aknákat és megtisztítsák a betörésre kijelölt rét etőterepét. A hadtestparancsnok utasítása határozott volt: csendben kell megközelítem az ellenséget és a bolsi őrszemeket, fészkeket né­mán, kézitusában kell megsem­misíteni, lefegyverezni. Két óra. Keleten halvány csík szegélye­zi már a láthatárt. Hajnalodik. — Még néhány perc csupán... Most már mindannyian kint állunk a futóárOkban, az ollós távcső kö­rül...A vezérőrnagy megnézi kar­óráját. — Hála Istennek sikerült ész­revétlenül megközelíteni a vörö­söket, — mondja könnyű sóhaj­jal. Azután parancsőrtiszt j éhez fordul, valamit még mondani akar, amikor... Megkezdődött!... Mintha a pokol szabadult vol­na el!... íMegiremeg láibbimík altadt a föld, amint a közepes és nehéz ütegek hozákezdtek! A hajnal . szürke pirkadásában bömbölő ágyuk tor- kolattüze festi vörsre az ég alját. Süvítenek a gránátok, bőgnek a lövegék, odaát égnektörő füst- gejzirefc és tompa dörejek jelzik a becsapódást. B-faluból most hirtelen piros lángnyelvek csap­nak fel — 'ki tűnőén lőnek tüzé­reink... Harminc percig tart a tüzérségi előkészítő tűz. Az első öt percben minden löveg a legnagyobb tűz- gyorsasággal lőtt, majd 20 percen keresztül megosztott célokra tü­zelnek tüzéreink. Az utolsó öt percen keresztül újabb élénk megsemmisítő tűz következett. A félórás tüzérségi tűz latt gyalog­ságunk átküzdötte magát az- el­lenséges aknamezőn és az első vé- dőáiiásokon. Olcsón és jé! szórakozhat HEGEDŰS FERENC Hárompözsa vendéglőjében DEBRECENI UTCA 7, TELEFON : 29-67. Gyönyörűen berendezed termek. Szép kerthelyiség. Kombinált zene, Fővárosi művésznők szerepelnek. Kitűnő konyha és italok. * Kivilágosodott. Előttünk a ge- I rincvonalon már saját erőinket látjuk csatárláncbain előny omul- ni... Itt-ott már felszökken a le­vegőbe egy-egy zöld rakéta —• gyalogságunk már mélyen bent­jár az ellenséges védőállások között és előbbre kéri tüzérsé­günk tüzet. Izzóvörösen kel a nap. Ég, ra­gyog minden, bíborszínbe borul az ébredő természet. Hirtelen erős motorbúgást hal­lunk. Nyugat felől zuhanzóbom- bázók húznak a keleti front felé... Nagy tömegben keringenek az orosz állások felett, majd szédítő zuhanással rontanak a kiszemelt célokra, ledobják bombáikat 'és máris kecsesen íveinek felfelé. Félelmetesen szép látvány... Rádión jelentik, hogy a 263-as magassági pont a mi kezünkben van! B-falut elfoglalták honvé­dőink. Az északi szárny kitűzött első célját elérte, a déli szárny- zászlóalj azonban heves ellenál­lásra talált... Erős géppuskatűz hangzik onnét, élesen kelepeknek a golyószórók is, a meglepett vö­rösök kétségbeesett tüzet árasz­tanák előnyomó lő bakáinkra. Most már ütegeink is állást változtatnak. Az elfoglalt vörös állások mélységi övében már ott látjuk rohamütegeinket is. — Az ellenség ellenállása meg­tört — hátrálnak!... — jelenti a vezérkari őrnagy a hadtestpa­rancsnoknak. A magyar csapatok az egész arcvonalon áttörték a vörös védő- áRásdkat. A stukák még mindig a vörösök felett keringenek. Most balról egyenletes zúgás hallatszik. Pán­célosok jönnek. A mi páncélvadá­szaink! Előttünk húznak fel gyors bukdácsolással a dombra. A ge­rincen már a tartalékaink halad­nak... Felderítő repülők húznak el fejünk felett. A páncél vadászok már elérték a gerincvonalat s most a vezérőrnagv is elhatároz­za, hogy előbbre megy, követi a csapatokat... Alig hagyjuk el a harcálláspon­tot, amikor hirtelen megszólal az orosz tüzérség! Vijjogó sivítás hangzik — a hírhedt „Sztalin- orgona‘‘ szól —, egy még ismeret­len, gyorstüzelő nehéz löveg. Ott «csapnak le a közelünkben gyors egymásutánban a gránátok! Terepjárón megyünk kis dara­big előre. Szemben már foglyok jönnek — rongyosak, piszkosak, elcsigázottak, tekintetükben páni félelem, szemükben még ott ül az átélt borzalom, amit a magyar csapatok feltortázbatbaíatl/ain, meg­lep etess zerű előretörésre idézett elő. Egészen meglepetésszerűen érte a vörösöket a támadás, ott­hagytak mindent, igen sok löveg, fegyver, lőszer és más felszerelési tárgy a zsákmány már eddig is... Nekünk alig van veszteségünk. Ágytól! olcsón ! Tarkatoll 70 fillér, jobb 1.60. sz. vegyes fosztott 2’—, jobb 2 60, mégjobb 3f—, fi­nom szürke 3 60. Féheres fosztott libától! 4 50, jobb fehér 5.50, mégjobb 6 50, ki­mondott jóminőségü 7.50, pehelyest 9.— P tői száíliít 5 kilós papirzsák csomago­lásban, bérmentve, utánvéttel. Tisztviselők­nek 3 százaiét kedvezmény. VARGA ANTAL ágytoll vállalata Kiskunfélegyháza, Szent János tér 34.. Már áthaladtunk a „Senki földjén“, meghódított területen gördül terepjárónk!... Utóbb már gyalog nyomolunk előre. Közvet­lenül az elővédkötelékeik mögé kerültünk! A hadtestparancsnok, törzsével együtt a küzdők mö­gött, ellenséges tűzben, belátott területen... Domboldalon haladunk lefelé. A vezérőrnagy személyesen hall­gatja meg az egyes küzdőcsapa­tok parancsnokainak jelentését, néhány dicsérő szót kiált oda az előrehúzó honvédeknek, akiknek tekintetében megnyugvás, el­szántság. komoly akarat látszik — hiszen itt van közöttük a had­testparancsnok, résztkér ő is a küzdelemből... Még csak fél kilenc. Mintha már rengeteg idő elmúlt volna, szinte hihetetlen, hogy még reg­gel van... A hadtestparancsnok térképen nézi a helyzetet, mikor hirtelen és váratlanul erős siví­tás hangzik, mindannyian földhöz vágjuk magunkat és közvetlen mellettünk lecsap egy orosz grá­nát! A vörösök pontosan belőtték ezt a területet, belátnak ide és mintha csak sejtenék, hogy itt van a hadtestparancsnok a tör­zsével, másodprecenikint zúdítják lövedékeiket ide a dűlőre... Robbanás, robbanás után. Hol jobbra, hol balra csapódnak le a gránátok. Rohanunk előre, fel­használva a másodpercenkénti .szüneteket, csak akkor lapulunk a földhöz, amikor felhangzik a fenyegető fütyülés... Talán öt-hatszáz métert futunk előre, amikor jobboldalt egy el­hagyott orosz futóárkot, hevenyé- szet fedezéket találunk. Ide bú­junk be. Arrébb egy orosz tiszt holtteste, elhagyott orosz páncél­törő ágyú... Még mindig fejünk felett sivit el -a vörös gránát — szemtelenül jól céloznak. A had­testparancsnok terepjáróját csak­nem telitalálat éri, erősen meg­rongálódott. Egyik szilánk éppen azt az ablaküveget üti át, amely mögött a hadtestparancsnok szo­kott ülni!... Mintegy másfél-két óráig tart kisebb szünetekkel az orosz ágyu- tűz... Aztán tüzérségünk és előre­törő gyalogságunk elhallgattat­ják. Még mindig az orosz fede­zékben tartózkodunk, amikor va­laki elkiáltja magát: — Jobbról oroszok! I Mindenfajta gyümölcsöt a legmagasabb napi árban vásárol a DIAÉK KaazenipaH és zóldséptrifó Üzeme. £ Nyíregyháza, Bethlen utca. (Vágóhíd mellett) Telefonszám 22-60-

Next

/
Thumbnails
Contents