Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-08-29 / 195. szám
^Trianon 23.) Í942 augusztus 29. 5. oldal 52 NytkVIDER ÄBOLCS1 HERZÄP mmmeamm A Pacsirta-utcai betörésből eredő holmik nagyrésze megkerült Egy levélboritékra irt hamis feladó vezetett nyomra Érdekes véletlen segítette eredményre a. rendőrséget a Pacsirta-utcai betörés nyomozásánál. Mint ismeretes, néhány nappal ezeőtt betörtek Őri Miklós nyíregyházi Pacsirta-utca 20. szám alatti lakásába és onnan hat méter finom férfi szövetet, egy vég vásznat, fényképezőgépet, ruhaneműeket és cipőt vittek eí. több mint ezer pengő r .fékben. A betörés után a rendőrkapitányság bűnügyi osztálya széleskörű nyomozást indított a tettes kézrekerítésére. Sikerült is a tettes személyazonosságát megállapítani és azt is, higy a tolvaj Budapestre szökött. A nyíregyházi kapitányság megkeresésére a fővárosi rendőrség őrizetbe vette a tolvajt, akit Kőszegi Jánosnak hívnak, többszörösen büntetett rovott múltú egyén. Tegnap érdekes fordulat történt a nyomozásban, a betörésből eredő holmik nagyrészét sikerült a rendőrségnek megtalálnia, igen érdekes körülmények között. A délutáni órákban Révész Sándor rendőrtörzsőrmesterhez azzal a panasz- szál fordult Hercku Katalin nyíregyházi, Yécstey-utoa 43. szám alatti lakos, hogy valaki levelet írt Budapestre, Kőszegi János Dob-utca 10. szám alatti címre és a levélborítékra feladónak az ő nevét irta. A levél visszajött, mert kézbesíteni a posta nem tudta s akkor látta megdöbbenve, hogy valai az ő nevében levelez. Azalatt az idő alatt, amíg Hercku Katalin a rendőrnek a panaszát elmondotta, hozzájuk lépett Balogh József szabómester Árpád-utca 91, szám alatti lakos és Hercku Katalin kezéből levelet kivette és azt magával vitte a vasútállomás harmadosztályú várótermébe. A rendörőrszem megtudta Hercku Katalintól, hogy a levélben valami gyanús vásárlásról volt szó. Kihallgatták Balogh Józsefet, aki elmondotta, hogy felesége két héttel ezelőtt Kőszegi Jánostól 180 pengőért a következő holmi kát vásárolta: egy pár fekete cipőt, egy vég vásznat, egy lovagló nadrágot, hat méter fériíszövetet, egy drapp nadrágot és egy fényképezőgépet. A nyomozás megállapította, hogy ezek a holmik a Pacsirta-utcai betörésből származnak. Balogh József azt vallotta, hogy Kőszegi az eladásnál feleségének azt mondotta, hogy ezeket a holmikat a vonatban találta. A lopott holmikból a rendőrség megtalálta a hat méter finom férfiszöveteí és a cipőt. A közben eladott fényképezőgép is megkerült a vég vászonnal együtt, Debrecenből hozták el a deíek- tvek, — Baloghók már értékesítették, A rendőrség reméli, hogy sikerül előkeríteni a még hiányzó ruhanemúeket is. III. III. A temetőtől, a temetőt körülzáró tégla és cementfalaktól alig néhány métenyire már az élet jelei láthatók. Házak sorakoznak egymásután s bennük az élők morzsolják a mindennapokat, nevetnek boldogan vagy sírják a szenvedés köny- nyeit. Jó volna néha betekinteni házuk és lelkűk ablakán s megkérdezni tőlük: gondolnak-e néha, indulatok nyers hevülete, vagy kedves testvéri szavak között arra, hogy sírhantok eljegyzettje:? Egymás közvetlen szomszédságában van az élet és a halál s mindkettőnek van mondanivalója a másik számára. Amit a temető mond, az súlyos, mint a bűn és kemény, mint a gránitszikla: emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel! Az életnek is van szava: a zerejét mutatja fel; a piramisokat, az ötvenemele- tes felhőkarcolókat, a tankokat, repülőgépeiket, a tudomány s az emberi akarat ezernyi csodáját s az öntudat fölényével Kapával agyonverte az Öccsét Ifjabb Molnár János 40 éves győr- szentmihályi földmíves régóta haragban volt a testvérével. Szerinte az öccse összeférhetetlen természetű ember volt. A szőlőben dolgoztak mindketten, amikor Molnár vallomása szerint az öccse karót ragadott és agyon akarta őt ütni. Az ütlegelés elől menekülni igyekezett, közben azonban megbotlott és elesett, úgy, hogy az öccse rá is sújtott a ka'ó- va'il. Ekkor önvédelemből a kezében levő kapával rávágott az öccse fejére, aki hang nélkül összeesett. Később derült ki, hogy öccse az ütéstől meghalt. A csendőrség Molnár Jánost letartóztatta és az ügyészségi fogházba szállította. hozzáteszi még: a győztes én vagyok! De vájjon tényleg gvőztes-e? A pazonyx úton, a temető jobboldalán két sovány ló — gebének is mondhatom — üres szekeret húz. Rajta egyszerű öltözetű, ingujjra vetkőzött férfi ül, ruháia foltozott s a tekintete közömbösen siklik el az embereken, a házakon és a tájon s biztosan az ebédre gondol, amivel otthon a felesége várja. Nincs bátorságom hozzá, hogy megkérdezzem: mit szól mindezekhez? Ha megkérdezném, valószínűleg az egyszerűség és a megbékélés szavaival mondaná: lesz, ahogy lesz! Jobbmódú embernek látszik, a külseje után ítélve nem szűkölködhet ennivalóban, van ruhája, lakása, minek fárasztaná magát tehát ilyen dolgokkal? Lehet, hogy neki van igaza. (A hitelesség kedvéért a nevét is ideírom, — szekerének névtáblájáról olvastam le- Truhár Józsefnek hívják.) | A lépteim kifelé vezetnek a temetőt ből. Vissza kellene fordulnom s megkérdeznem: emberek, szépek, értelmeseik, nagyratÖTÖk, erősek voltatok? Láthatjátok: minden, ami büszkeség tárgya volt a szívetekben, minden, ami miatt gőg feszült rajtatok,: a föld mélyében romokban hever! A Vay Ádám-uíca utolsó házai — ez már az élők világa — mellett halad az utam s mégegyszer visszanézek a temető felé. Félköralakú, impozáns htású kőfal néz velem szembe s rajta két évezred uralkodó és diadalmas jelvénye: a kereszt. Alatta a templomot és búzakalászt •tartó emberkezet ábrázoló relief: Nyíregyháza címere. A kőfal mögött emberek pihennek és álmodnak végniélküli álmot, emberek, akik szintén élők vol- aak, éreztek, gondolkodtak, cselekedtek, Isten szolgái, vagy hűtlen sáfárai voltak a végül is idejutottak, ahol már nem lehet megfontolni semmit s nem lehet jóvátenni azt, ami a bűn talaján indult él a cselekvés útján. Vájjon hány közöttük a béke boldog országa és hánynak sorsa az örök tűz? Egyik-másik sírhant lakójának mindössze egy napot juttatott a sors s akad olyan is, aki egy teljes évszázadig élt s nemzedékek életének és történelmének volt tanúja és átélője. Egy nap és száz esztendő nagy távlata között kis gyermekek — apró é'letbimbók —, ifjak, öregek sírhalmai sorakoznak egymásután. Némelyik síron virág ad jelt arról, hogy él a szeretet és az emlékezés a sír lakója iránt, némelyik síron virág sincs, elhanyagolt földdarab, bozót és gaz lepi el s arról beszél, hogy a sír lakójának nincsenek hozzátartozói, vagy pedig élnek, de kihunyt bennük a ke gyeiet és az emlékezés. Az ilyenek ugyanazt ,a sorsot érdemelnék meg —• az utódaiktól. Ezeknek a jeltelen síroknak a lakóit sajnálom a legjobban. Sír- hantjuk csaknem egyenlő a földdel, taposnak rajta kegyetlenül. Fejfa sincs földi porhüvelyük fölött, még annyira sem méltatja őket az élők világa, hogy a nevükkel jelöljék még örök nyugvóhelyüket. Mélységesen sajnálom azokat, akiknek nem jut sem virág, sem fejfa, ! sem emlékezés s igazán elmondható róluk, hogy egyedül a jó Isten az, aki számon tartja őket. A jeltelen sírok gondozása a társadalom feladata lenne. Tudunk költeni, tudunk áldozni sok mindenre, csak éppen a hallottak felé nem tud kinyílni az élők szíve és pénzerszé nye ? * Az élet az élőké és éppen ezért nem Í szabad mindig a halálra gondolni. A halál jó mementónak, gátnak, intésnek és ! felkiáltójelnek, de nem engedhetjük, hogy átitassa egész emberi valónkat, hogy megtörje a napfényt, hogy' elfme- f mítsa a kacagást s útjába álljon emberi 5 szándékoknak s az ifjúság élethódító | lendületnek. Nem szabad folyton e körül i keringenie a gondolatnak, mert a boron- i gás fátylát hintené el s cseöndes m-- s lanchóiával itatná át a lelket és az értel- ; met, mint ahogy a napot is elhalványítja ! és láthatatlanná teszi az őszi köd. A halál: kaján vígyor, gyász és feketeség, az Bűiéi, rozsos árpát, zabot mindenféle magvakat vásárol a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete nyíregyházi kirendeltsége Zrínyi Ilona utca 7. szám. — Telefonszám : 23-86. Abavlt biganytartalmn CSáváZÓSZSF már kapható. Élők és halottak Irta : Bálint Mihály ' . I, zománcedények, Ci^Ol Ul\^ háztartási cikkek Dienes István vaskereskedésében Városháza épületben, a Kossuth-tér és Rákócz;-ut szögletén. Telefon . 28-64. Helybeli és vidéki vendégek kedvenc találkozóhelye B ACSKÓ ANDRÁS VENDÉGLŐJE Bessenyei tér. — Ha epzer ült élkezik, [itöiyiz(iiHi6! róla, írogy a Iggjoöü magyar konyltája van. ÁHandó menürendszer. Kitűnő italok. A jó hangulatról GANDI, a kedvenc énekes prímás zenekara gondoskodik
