Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-08-22 / 189. szám
(Trianon 23.) 1942 augusztus 22. test mh&AF 7. oldat Legyen-é Nagybudapest ? Irta: Pisszer János Budapest polgármestere és Pestmegye alispánja között vita indult meg a címben foglat kérdésről. Ennek kapcsán egész hírlapi ankét is megindult, amelyben felszólalnak politikusok, szakértők, stb. Mind fővárosiak. Szóljunk mi is, akiknek fővárosunk Budpest és mondjunk mi is véleményt. Budapestnek közművekkel el nem látott helyein már beépült és lakott részein, nem a közművekkel, hanem csupán a vízvezetékkel és a csatornázással ellátás, cca 120 millió pengőbe került volna az elmúlt ősszel most tehát legalább 150 millió lenne szükséges. Akkor azt mondották, hogy nincs módja Budapestnek ilyen összeget „áldozni“, de a háztulajdonosoknak még kevésbbé. A ,,Nagy-Budapestre“ vágyó politikusok azt mondják, hogy a „peremvárosok1' azért üdvözlik az akciót, mert hozzájuthatnak végre az annyira várt kulturális berendezésekhez, iskolákhoz, sport- létesítményekhez, burkolásokhoz, vízvezeték és csatornázáshoz. Rákospalota és Mátyásföld „már évtizedek óta hiába küzködik egymagában“, nem tudja ezeket megvalósítani. De, ha meglesz „Nagy-Budapest", — óh, akkor megnyílik a bőségszaru — akkor mindez az ölükbe hullik. Igaz. hogy a mai, — talán — „Kis-Budapest", a saját portáján sem tudja megvalósítani azt, amire sajátma- gának is szüksége lenne! Az u. n. „peremvárosok1' községi pótadója most is. amikor még mindig nem valósították meg kultúrszükségleteiket. sok helyütt magasabb, mint a fővárosi. Ha tehát semmi egyéb sem történik, mint csk a városneveknek kitörlése és a közületeknek a fővároshoz csatolása, már ekkor is, automatikusan felemelkedik Budapest községi pótadója, minden befektetés nélkül, amelyet a „peremvá- l rosokra“ költené. Közigazgatni éppen úgy kell a „peremvárosokat“, mint most, itt tehát megtakarítást elérni nem lehet. Ha pedig ezek a városok eddig nem tudták közműveiket elkészíteni, akkor azokat csak a községi pótadó terhére tudják megvalósítani, akár függetlenek maradnak, akár hozzácsatolják őket Budapesthez. Kérdés, hányszor 120. illetve 150 millió pengőjébe kerül ez majd a megvalósítandó „Nagy-Budapestnek“ és vájjon a mai Budapest vállalja-e ezeket a költségeket vagy visszahárítja-e a kapcsolandó közü- ;; letekre? Nyíregyháza városa már ismeri ezeket a kérdéseket. Itt már tudja nemcsak a képviselőtestület, hanem minden legkisebb háznak a tulajdonosa is, hogy közműveket létesteni levegőből és óhajok meg sóhajokból nem lehet éppen úgy, mint a tojást is, csak festékkel lehet megfesteni. Azok az optimisták tehát, akik azt hiszik, hogy majd akkor, ha meglesz „Nagy-Budapest“, ömlik a „peremvárosok11 adója Budapest házipénztárába nagyon csalódnak, mert az onnan ■éppen úgy kifolyik, mint most a „perem városok“ házipénztárából és anélkül, hogy „létesítmények keletkezzenek“ belőle, A létesítményekhez, a burkolásokhoz, vízvezetékhez, csatonához, iskolá- ,, ho, sportintézményekhez, bizony pénz kell esnem csak egyszerű névcsere. Ezt a pénzt pedig az adófizetőknek kell kiizzadnia, mert különben jön a licitácíó! Budapestnek, éppen úgy, mint ..peremvárosainak“, utóbbiaknak meg inkább mint a fővárosnak, meg volt és van az a jövedelemforrásuk, amelyet a vándormozgalommal kapcsolatos invázió táplál. Lehetséges, hogy a fővárosba a vagyonos, de kisebb szám. míg a ..peremvárosokba“ — kevésbbé vagyonos, > de nagyobb szám telepszik be. Éppen t ezért más vidéki városokkal szemben, 1 könnyebben jutottak is, „nem várt" pénzforráshoz. Ezért volt lehetséges az, amit Szendy Károly polgármester hato- 5 " dik évfordulóján polgármesterségének, •r mondott hogy a hat év alatt beruházó- * sokra 250 milliót fordított a főváros, cz- s zel szemben azonban adóssága míndöisze P | 9 millióval szaporodott. Első pillanatra ez „rébusz“, de a vándormozgalommal kapcsolatban világossá lesz, Ha tehát a bevándorlás a „peremvárosokba“, ezeken a helyeken nem tudta ugyanazt produkálni, amti a főváros- | ban, hogy t. i. a bevándorolt friss pénz- jj bői beruházások keletkeztek, akkor ez az álapot megmarad akkor is, ha átpin gálják a firmatáblákat. Van, aki azt mondja, hogy ez a kérdés egyelőre ,,elvi‘ síkon mozog és a „részletkérdésekre“, mint pl. az anyagi kérdésekre egyelőre rátérni nem „időszerű“, hanem majd csak akkor, amikor az „elvi“ elhatározás megvan. Veszedelmes felfogás az ilyen, mert éppen ezek a „kérdések““ azok, amelyek a legapróbb „részletekig'“ megtárgyalandók és csak ezek jól átrágása után volna szabad „elvi“ döntést hozni. Mindenesetre érdekes kötélhúzás folyik! De úgy lászik. itt az alispán győz! Ahogy a humorista látja Zsfisztitaandtól a bonlskcsókig Néhai jó osztályfőnökömet galambepével áldotta meg az Ur, de elöntötte a pulykaméreg, ha valaki ásszolgájával köszönt neki. Diákkoromban ez volt a „modern“ köszönési mód és a szeles ifjúság alkalmazta úton-útfélen. — Kisztihand és ásszolgé — doaogott a jó öreg és csontos ökleivel mérgeseke' holott levegőbe. Nem tudom, mit szólna, ha ma élne és végigmenne a földi tereken. Akkoriban a legvkmerőbb köszönés a vicces züsz- tihand volt, ma már senkisem használja. A kisztihand régen elhagyta eredeti területét. Hölgyeket illetet a Kisztihand, ma ha valakinek tüzet adsz, köszönetét fejezi ki vele az ipse. Eleinte borsód- zott tőle a hátam, ma már az se lep meg, csak szelíd undor környékez, ha azt mondja a férfi a férfinek: — Csókolom a kezeidet. Vagy tizenöt évvel ezelőtt majd leestem a székről egy pesti széltoló köszönésén. Kiküldött munkatárs volt. tőlünk telefonált a lapjának s mikor főnöke hangját meghallotta, helyéről felugorva hétrét görnyedve és úgy rebegte a kagylóba: — Respekt, főszerkesztő uram! És mikor bevégezte és alázatos nyalo- gányságok után letette« a kagylót, így szólt: — Vén marha! Mármint a főnök. A respekt. Tegnap egy pesti kvéházban láttam és hallottam: Nyeszlett kis ember ült az egyik páholyban, savanyú arccal kavar- gatta feketéjé. lecsúszott vigécnek néztem és az volt az érzésem, hogy nem szereti a nyakát mosni. Éppen az jutott eszembe, hogy ugyan ki tudja-e fizetni a kávét, mikor egy dagadt alak lépett be, meglátta a kisöreget, vigyázba kapta magát és az üdv és megdicsőülés áhítatával suttogta: — Vezér ...! A Vezér, a Vezér megvakarta az orrát. — Jó, jó, Svarc— mondta — mi van a dohánnyal? A múlt héten egy ismeretlen a fülem hallattára üdvözölt ekként egy másik ismeretlent: , — Imádatom, herceg .. . Uton-útfólen hallani ifjak és kevésbbé ifjak közt ezt a kedves hülyeséget: — Homlokcsók! És ugyancsak tegnap hallottam egy pesti irodában. A főnök szanatóriumban fekszik, kisasszonya, intézi az ügyeket. Egymást érik az alárendeltek, mind a j főnökkel akar beszélni. A kisasszony < veszi át a jelentéseket. — Délben telefonon felhívom — nyug- 1 tatja meg őket .— majd referálok. | fi Baross Szövetség tagjainál vásároljunk! Arzénes permetezőszerek és más növényvédelmi szerek kaphatók Bornzs és Erdős estékkeieskedésében, Lufher-u, 6. T. 26-75 Italszükségletét Rácz Gábor rum és likörgyárábói j szerezze be. — Bocskay utca 6. | Fűszer csemege és italáruk ■ j legelőnyösebb beszerzési forrása vitézin ISIÉ | csemege üzlete, Zrínyi Ilona-u. művészi frizurákat készít KELEMEN ISTVÁN modernül berendezett és felszerelt hölgyfodrászata, Horthy tér 6 Divatárut, selymei és szövetet vásároljunk r Mayer Ágoston I divatáru üzletében. Tel. 28-88 | — Külön nagybani osztály. — Kertész Antal i mmmBrnmomaBBrnsmammmmm j rum és likőr gyára. Bor, sor és szesz nagykereskedés. Debreceni utca 2. Tel. 20-94 I Épületfát és építési anyagokat előnyösen vásárolhat | Korbély Kálmán épületfa és építési anyag j kereskedőnél, Nyíregyháza ! Szentmihályi ut 1. Telefon 27-87 j Stibi Cipöház Nyíregyháza, Zrínyi Ilona n. a Legmegbízhatóbb beszerze sí forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telefon 25-79. — UNIÓ molyzsák ismét kapható a JÓBA-papírüzletben. Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5, Telefon : 21-00 j Orosz Károly iMWiMmMBiiu mmamw'zmm nyomdaüzeme Bercsényi ntca 3 szám. Elsőrendű kivitelben készít báli és esküvői meghívókat, eljegyzési értesítéseket, reklámkártyákat, plakátokat, űzeti könyveket, — Telefonszám : 25-77. ™aii fWKiMMii—mm- EURÓPAI OROSZORSZÁG részletes térképe a M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet kiadásában most jelent meg és P 1.50 árba» kapható JÓBA-papírüzletben, Beth- len-u. 1. szám. Telefon 20—77. Bizalommal vásárolhat rádiót és kerékpárt KOHAREK FERENC műszaki üzletében, Zrínyi Ilona utca 8. szám. Telefon : 24-84, Bodnár sütöde készítményei elsőrendűen! Telefon: 25-30. 25 — Beszél vele? — kérdi izgatottan az egyik, — Igen — válaszol a kisasszony. — Mondja meg neki. — köti lelkére a látogató — hogy hódolom őt ... (Kiss József.) —- Beiratkozás. Nagy Irén gyors- és gépíró iskolájában a tanítás szeptember hó 1-én megkezdődik. Beiratkozni lehet augusztus 24-től kezdve minden nap Szent István-utca 25 szám alatt. i Országos Úszó Hét Harc a honvédelem érdekében Harc a betegségek ellen. Harc a vízbefulladás ellen. Harc a híres magyar úszósportért S KERESKEDELMI NYOMTATVA* NYOK legszebben, legízlésesebb*« készülnek az OROSZ-nyomdáb«mr Bercsényi utca 3. Telefon; 25—-77«
