Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-08-19 / 187. szám

Ára ÍO Nyíregyháza, 1942. augusztus 19. (Trianon 23.) x. évfolyam 187 (2784.) szám Szerda tx^üíT készt őség és kiadóhivatal: Betblen-utca 1. sz. S fi ö 1 * I Sí *&•-*tytckaTékÍ csekkszámla : 47.139. Teleién: 20—77. ** & II is £ 1 H&f Üiáf * Előfizetés: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. ■ <^<^®maeii^segss8^asF^meB««MBS Szent István napja Minden ünnepnek megvan a maga sa­játos jellege. A jelleget maga az ünnep határozza meg. A holnapi ünnepnap jel­legét első nagy királyunknak életműve adja meg. Most egy egész ország népe hódol a nagy király emléke előtt, aki­nek államalkotó bölcsessége teremtette meg ezt az immár második évezredében menetelő nemzetet s óvta meg attól a sorstól, amely annyi népnek lett osztály­része ezen a földön való elmerülésűkkel. Hogy milyen eleven erővel élt István életműve a magyarság lelkében, azt ta­lán az igazolja a legjobban, hogy az a másik nagy királyunk, akit az egyház ugyancsak a szentek sorába iktatott, 1092-ben. tehát éppen 850 esztendővel ezelőtt a szabolcsi zsinaton ünnepet ren­delt az első nagy király emlékének, — László példányképének tekintette Ist­vánt az országlásban. És azóta minden év augusztus 20-án nem csökkenő érövéi üli meg az ország népe az államalkotó nagy királynak, Szent Istvánnak az iin népét. Ma is ünnepelünk. S ha valamikor éreznünk kell. akkor most erezhetjük a^t is, hogy az ünnepek sajátos jellegé­nek a korok is adnak külön jelleget. Természetes az. hogy egészen más az ünneplés, amikor a nemzet a boldog béke éveit éli és másnak kell lennie az ünnep­lésnek akkor, amikor a nemzet jövendő­jéért fiai áldozzák életüket. Békében le­hetett az ünneplés talán csupa vidám ság, csupa örömujjongás, békében a ma- gasbaszálló röppentyűk fénye adhatott külső szint és pompát az ünneplésnek, amikor azonban lemondás, gond és ag­godalom, féltés és reménykedés üli meg a lelkeket, valahogyan másnak kell len­ni minden ünneplésünknek is. így ad. most a magyar honvéd hősi harca és élei- áldozása más jelleget a Szent István-napi ünnepségeknek. De hozzá kell tennünk azt is, hogy nem lehet sohasem olyan bensőséges és igaz az ünneplés, mint amilyenné ez a mai idő avatja Szent István napái. A nagy ki­rály minden gondolata, egyházi, politikai, gazdasági ténykedése a nemzet jövendő­jét szolgálta. Azért élt, azért küzdött, uralkodásának célja az örökkévaló nem­zet volt. Ha pedig azt valljuk, hogy az ünnep­lésnek csak akkor van értelme, ha az ünnepeknek nagy gondolatait a ma­gúnkévá tesszük, akkor egészen nyilván­valóvá lesz. hogy a mai Szent István- napi ünneplés sem azokban a cselekmé­nyekben mutatkozik meg, amelyek évről- évre megismétlődnek, hanem azokban az áldozatokban, amelyekre a nemzetnek jö­vendője, megmaradása szempontjából szükségünk van. A nemzet jövendőjét most két fronton alakítjuk ki. Az egyik front ott van a szovjet elleni harctéren, ahol fértiak hul­latják vérüket, férfiak néznek ízembe mindennap a halállal. A másik front itt van a háborúban is békés otthonokban, a munkahelyeken. Szent István életműve, a nemzet pedig csak akkor áll lenn to­vább ha ez a két front az egymás támo­gatásában, egymás erősítésében találko­zik. Mit ad ez a belső front a nemzet­nek? Nyugalmával, tűrésével, áldozat- készségével erősítse azokat, akik éret­tük küzdenek. Pár napja csak annak, hogy az ország első Asszonya, a Föméltóságú Ür hitve­Az angolok ma éjszaka partra­szállást kíséreltek meg Dleppenét Lapzárta után kaptuk a következő táviratot: A francia hírszolgálat jelentése sze­rint a mára virradó reggelen erős brit tengeri és légierők partraszállást kísérel­tek meg a francia tengerparton. Az an­golok gyalogságot és páncélos erőket tettek partra. Az angol csapatok nyomban beleütköz- i tek a nemet elhárításba. A németek tü­zet nyitottak az angol páncélosok ellen s több harckocsit megsemmisítettek, A Német Távirati Iroda a jelentés ki­egészítéseképpen még a következőket közli: Az angolok Díeppeíől keletre és nyu­gatra partraszállást kíséreltek meg. Az azonnal működésbe lépő német erők a páncélosok közül többet szétlőttek s több csapatszállító hajót megsemmisítettek. A parton maradt angol erők megsem­misítése folyamatban van. (MTI) London és Newyork követeli a második arcvonalat Newyorkból jelentik Az United Press í szerint a moszkvai tanácskozásról kia- 5 do ti igen szűkszavú jelentést Londonban és Washingtonban nem nagy lelkesedés­sel fogadták, legalább is nem azzal a lel­kesedéssel mint amilyennel a júniusi megegyezés során a második arcvonalra vonatkozó határozatokat fogadták. — A lap. szerint a bolsevisták a moszkvai tár­gyalás során meggyőződhetlek arról, hogy a háborúi most már egyedül kell foly­tatótok. Jellemző a helyzetre, hogy a londoni és a newyorki lapok sürgetik a .legjob­ban a második arcvonal felállítását. Robert Johnson Churchill moszkvai tárgyalásaival kapcsolatosan azt írja, hegy a szovjet valóban végveszélybe ke­rült. Különösen súlyos a helyzet a Kau­kázus vidékén. A helyzet súlyosságát csak fokozza a vele összefüggésbe hoz­ható föidközitengeri és egyitomi hely­zet is. (MTI.) Az angolszász hatalmak hafóterének kétharmada elpusztult A Popolo Dí Roma megállapítja, hogy augusztus első felében az angolszászok 550.000 tonna hajóteret vesztettek. Eb­ben a számban nincs benne a legújabb földközitengeri és csendesoceáni vesz­teség. Az angolszász hatalmaknak a viszály kitörésekor 32 millió tonna iirtartalmú hajóterük volt. ehhez még 10 milliót épí­tettek azóta,, viszont az elsüllyesztett hajótér már több mint 26 millió Ionná.— Megállapítható tehát, hogy az angolszász hatalmak hajóterük kétharmadát elvesz­tették. A megmaradt eg'yharmadra sem számíthatnak teljesen, mert ezek között igen sok a javításra szoruló hajó. (MTI.) Churchill Kairóban tárgyalt Churchill moszkvai tárgyalásainak be­fejezése után Kairóba repült. Útjának kü­lönös jelentőséget ad az a körülmény, hogy kíséretében volt az angol nagyve­zérkar főnöke. Kairóban a középkeleti katonai vonatkozású kérdéseket beszélte Róma. (TP.) Gayda a Giornale d' Ita­lia legutóbbi számában azzal a kérdéssel foglalkozva: Mi volt a célja annak a ha­talmas brit hajókarvánnak, amely a múlt héten kifutott a Gibraltárból és amelyet a tengely hadereje elpusztított, a követ­kező figyelemreméltó megállapításokat teszi: Kétségtelen, hogy ez a 65 nagy ha­jóból álló flotta elégséges hely hiányá­ban egyáltalán be sem futhatott volna Malta kikötőjébe. Ezenkívül feltűnő az is, hogy a csatahajók, de a nehéz cirká­lók is nagymennyiségű inváziós anyaggal voltak felszerelve, mint például gumicsó­meg. — A tárgyalásokon résztvett a Délafrikai Unió elnöke és a kelleti angol hadsereg főparancsnoka, Wawel is. Churchillt Kairóban Faruk király és Nahas pasa miniszterelnök fogadta. MTI. nákokkal és hét méter hosszú moloros- bárkákkal, amivel eleddig a hajókaravá­nok a szicíliai útvonal előtt mindig le­mondtak a csatahajókíséretröl, miköz­ben ez esetben eme kolosszusok közül legalább is egy ki akarta kényszeríteni az áttörést, — Gayda szerint nagyon is közeMekvö az a feltevés, hogy az angol­szászok egy európai vagy afrikai partra­szállás dóré tervét forgatták agyukban. Az ilyen tervezgetési szenvedélyből ez- alkalommal természetesen huzamoshbb időre kigyógyultak —- állapítja meg cik­kében Gayda. , Az angol légitámadás emberpusztítássá fajult Német katonai körökben hangsúlyoz­zák, hogy az angol repülőknek a német városok ellen intézett támadásai egyre inkább igazolják azt. hogy ezek a táma­dások pusztán az emberek pusztítására irányulnak. Figyelmeztetnek arra, hogy nagyon veszélyes lesz ez a játék, ha Né­metország is hasonló célból fogja foly­tatni angliai berepüléseit. (MTI.) A szovjet elsüllyesztett egy svéd hajét Szovjet tengeralattjárók támadást in­téztek svéd felségvizeken a Lünewald nevű svéd hajó ellen. A hajót két torpe­dólövés érte s 25 másodperc alatt el­süllyedt. A hajó 40 főnyi személyzetéből csak hét embert lehetett megmenteni. A svéd külügyminisztérium jelentése szerint a támadásnak diplomáciai úton folytatása lesz. (MTI.) Gandhi titkárát megmérgezték A szabad indiai rádió újabb részlete­ket közöl Gandhi titkárának haláláról.-------------------------------------------------­Az angolok partraszállást terveztek a Földközi tenger mellékén se kijelölte a magyar társadalom számá­ra a legsürgősebb teendőt, az orosz tél­lel szemben való védelem munkáját. Tes­sék elvégezni ezt a munkát. Ez a munka Szent István szellemében való munka lesz, mert -ez is építi, gyarapítja, sőt megszerzi az országot úgy, ahogyan azt Szent István örökségül hagyta. Amikor tehát Szent látván napján zso lozsmák hangzanak fel a templomokban és az első nagy király emlékéi idézik az énekek és imádságok, akkor ezt az ün­nepi érzést vigye tovább mindenki a tűz­helyéhez, vigye tovább a napi munkájá­hoz és főképpen azzal tegye áldásossá, hogy nem feledkezik meg azokról, akik ma a megtartói a nemzetnek. Ünnepel­jünk, de ünneplésünk áldozatos cseleke­detből álljon. A jelentések szerint Desait az angolok mérgezték meg a börtönben. (MTI.) Védelmi állást építenek a szuezi csatornánál Az angolok a középkeleti állások vé­delme érdekében hatalmas méretű erő­dítési vonalat akarnak kiépíteni a Szue­zi csatornánál. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents