Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-08-18 / 186. szám
4 oldal. „„ J^YIRVIDÉK Ä .5 2 ABOlCS l HÍRLAP (Trianon 23.) 1942 augusztus Iá, tmm ma A „kaimáxszellem“ dicsérete Irta: Szánok Margit Lehet, hogy tévedek, de az az elképzelésem a világ teremtéséről és az abban található dolgok elrendeződéséről, hogy az emberi összességnek az az óriási komplexuma, amelyet társadalomnak nevezünk, a felebaráti szeretet, segíteni vágyás, egymás megbecsülése és elismerése és a szoros összetartás pillérein való nyugvásra rendeltetett. Nem is lehetne ez másként, hiszen különben ember és ember között annyi súrlódási felület keletkeznék, ami lehetetlenné tenné a harmonikus életet, s ennek természetes velejáróját: a békés fejlődést zavartalan gyarapodást. Pedig nap-mint-nap tapasztalhatjuk az élet számtalan területén a harmonikus élet eme természetes velejáróinak hiányát. Naponként találkozhatunk emberekkel, akik gyűlölködve fordulnak egymás ellen, akik löknek egyet a bajbajutotton. ahelyett, hogy segítőkezet nyújtanának felé. Nem ismeretlen szimptóma egymás munkájának, elért eredményeinek, adottságainak kicsinylése, sőt becsmérlése, amellyel — talán akaratlanul is — bomlasztó mérgeivé válnak annak az összetartásnak. amelynek ápolására az emberiség hivatva van. Mindezen gondolatok akkor vetődtek fel bennem, amidőn az elmúlt napokban egy igen talpraesett, derék üzletemberre azt mondotta egy társaságban valaki lenéző ajkbiggyesztéssel: ,.Igazi kalmárszellem. hiszen ügynök, mit is vártok tőle?“ — S ez az ..ügynök" szó olyan megvetéssel kipoentirozva, hogy a kalandorregények bandavezérei. vagy a bűnkrónikák elszánt gyilkosai borzongatták meg önkéntelenül is emlékezetünket. Engedje meg nagyságos asszonyom, hogy itt. a nyilvánosság előtt kérdezzem meg Öntől: mi a kifogása az „ügynökök" ellen? — Van valami komoly, egészen súlyos jellembeli hibája ezeknek a szegény, társadalmunkból quasi kiközösített kaszt tagjainak azon kívül, amit a tudatlan, lelkiismeretlen előítélet szinte kitörölhetetlenül rájuk tetovált, s ami egyszerűen csak annyi, hogy: ügynökök?! Mivel válaszát ezen az úton úgysem kaphatom meg — bárminő legyen is az, — engedje meg nagyságos asszonyom, hogy elmondjam e tárgyban pársoros védőbeszédemet. Az elmúlt években — mit ahogy a politikai életben, gazdasági vonatkozásban s általában a világ eseményeinek számos megnyilvánulásában, úgy az emberek mentalitásában is gyökeres változások mentek végbe. — Ezen változások szükségszerűségét indokolja — többek között — az a társadalmi átrétegezödés, amelynek bekövetkeztekor betöltetlenül maradt gazdasági és kulturális életünk számos jelentős posztja. — A gyorsan asszimilálódó magyar szellemnek azonban sikerült mindenhová megfelelő utánpótlást termelnie, amely folyamai még a mai napig sem zárult le teljesen. És a régi szellem is megváltozott. A magyarság rájött arra, micsoda szociális, erkölcsi és anyagi erők rejlenek a .kalmárkodásban", micsoda lehetőségek kincsesháza az ipari és kereskedelmi élet. Ma már nem egyeduralkodó a lateiner pálya értelmiségi berkekben, százával, ezrével tolonganak az érettségi bizonyítványok. egyetemi diplomák a gazdasági irányú elhelyezkedések fele. Természetesen sokaknak még csiszo | lódniuk, finomodniuk kell, hiszen otthon- j ró,l tradicionális merev adottságokat hoz- 1 tak magukkal a táblabíró, katonatiszt, jj miniszteriális ősöktől és nincs meg ben- £ niik az a rugalmasság, hajlékonyság, ami S az eredményes üzleti érintkezés elenged- ij hetetlen feltétele. Éppen ezért, ha valaki „kalmárszellem“. az ma elismerés, tehát nagyságos asszonyom, eme lenéző kifejezése önkéntelenül is valami nagyon szép. üdvös, követésre méltó jelemvonást takart. A mai, megváltozott szemlélet az ügynököt is igyekszik felemelni az őt megillető magaslatra, ám sok esetben még hasztalan. Mert mi az ügynök? — Pótolhatatlan lendítőkereke a gazdasági élet óriási gépezetének. Fáradhatatlan, hangyaszorgalmú, rabszolgája az eladás nehéz műészetének. Soraiban az alacsony intelligenciájú, képzetlen elem éppen úgy kéviselve van, mint a diplomások rendje. - S legyen akár filléres hasznokkal dolgozó cipőzsinórárus, akár milliós transaktiokat lebonyolító nagystílű spekuláns, egyformán ki van szolgáltatva a társadalom tudatlanjai és konzervatívjai ajkbiggyesztő lenézésének azért. — mert ügynök! Hogy miért ez a lenézés — megfoghatatlan. Hiszen munkája rettenetes fárasztó, idegölő robot. A mindennapi kenyérért újra meg újra borzasztó tusát kell vívnia azokkal, akik a legkérlelhetetlenebb ellenségek tudnak lenni: saját felebarátaival. Fárasztó utakat gyalogol, hogy helyünkbe hozza portékáit, jókedvűen, csüggedést nem ismerve jelenik meg újra és újra. ha tárgyalásaink számára későbbi terminusokat jelölünk meg. Lesi a kedvünket, tűri a kényünkre-kedvünkre való kiszolgáltatottságot, természetesnek veszi, hogy aiaemnyabbrendü. mint felei. holott sokszor intelligenciája, pályája tapasztalataiból merített széles skálájú emberismerete messzire felül emeli az átlag embereken. A világ helyes és igazságos elrendeződése az lenne, ha jóból és rosszból, gondatlanságból és nélkülözésből, munkából és pihenésből mindenki egyformán venné ki a részét. De ha már nincs így. akkor a dolgozó, keserves fáradsággal robotoló tömegek annyit elvárhatnak a sors kegyeltjeitől, hogy azok munkájukat értékeljék s annak alapján őket elismerjék. — S ez vonatkozik elsősorban rájuk, az ügynökökre, akiknek teljesítményei bármilyen összehasonlításban a legnagyobb munkateljesítmények között mo- z oknak. A mai történelmi időkben — isméHebet, hogy tévedek. — úgy gondolom, fokozottabban szükséges, hogy eltűnjenek a társadalmi rétegeződések, előítéletek, s az egész magyarság egy emberként álljon a vezetők mögött, s a munkából, lemondásból versengve vegye ki a részét. — S ma. amikor minden dolgozó karra oly nagy szükség van, nemzetellenes, megbotránkoztató cselekedet az, hä valaki lekicsínyli a másik munkáját mégha látszólag jelentéktelennek látszik is. Nagyságos asszony bizonyára csak felelőtlen meggondolaitlanságból tette meg azt a fent idézett kijelentést, s éppen ezért meggyőződésem, hogy a leírtak elolvasása után minden ígyekeztével azon lesz, hogy megváltoztassa azoknak a nézeteit. akik még ezek után is indokolatlan lekicsinylésben részesítik gazdasági életünk hangyaszorgalmú munkásait: az ügynököket, ezzel megmételyezve a gazdasági vonatkozásban oly örvendetesen helyes irányba terelődő magyar közvéle- ménvt. A szabadkai üzlet vezetőség helyreállítása Az első világháború előtt az ország egyik legnagyobb ügyforgalmú MÁV, üz letvezetösége Szabadkán volt, ám ez a szerb megszállás idején teljesen megszűnt. A délvidéki területek visszacsatolása utájn Szabadka város gazdasági körei azzal a kéréssel fordultán a kormányhoz, hogy állítsa vissza a szabad kai üzletvezetőséget. Mint a Magyar Vidéki Sajtótudósító Budapestről értesül, a kereskedelmi minisztérium a Délvidéken több új vasútvonal építését tervezi és ennek lebonyolítana után dönt ma'C az üzletvezetőség visszaállítására irányuló kérelem felett, am el vet kormánykörökben kedvezően fogadnak. esv*'i**s9atrabrji* A Wilhelmstrasse megjegyzése Rooseweltnek Churchillhez intézett táviratára Berlin. (TP.) A Wilhelmstrassen Rooseweltnek az Atlanti-Charta évfordulóján történt megnyilatkozásával kapcsolatban föltett kérdésre kijelentették: jellemző, hogy az USA elnöke ez alkalommal lemondott a beszédről és csupán hosszabb táviratot intézett Churchillhez. Roosewelt ez alkalommal ismét arról a 23 nemzetről beszélt, amelyek harcban állanak a háromhatalmi egyezmény államaival. Tudjuk azonban, hogy a négy nagyobb szövetségestől eltekintve két tucat jelentéktelen államról van szó, amelyek részben az Egyesült Államoknak közép- és délamerikai vazallus-államai, amelyeknek Washingtontól való függő viszonyuk miatt egyáltalán nincs elhatározási szabadságuk. részben pedig többé már fenn nem álló. vagy pedig a háromhatalmi egyezmény államai által okkupáit államról. amelyekre vonatkozólag néhány elmenekült, csődbe került államférfi adta oda értéktelen aláírását az Atlanti• • ZÖLDBABOT legmagasabb napi áron vasáról molnár László konzervüzeme Rákóczi-ut 60. Telefons 31-18. _____________________ l Ch artára. Az Atlanti-Charta évfordulója a szövetségesek szempontjából annál kínosabb ügy, — folytatták tovább a Wil- helmstrassén —- minthogy éppen most az indiai nép, amelynek nagyobb a lélekszámú, mint a három kontinens: Amerika Afrika és Ausztrália lakossága együttvéve. megkezdette szabadságharcát az Atlanti-Charta aláíróival szemben. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetségesek harcából minden erkölcsi alap hiányzik. Amikor pedig Roosewelt végezetül arról beszél, hogy ebben a háborúban egy ,,kifizetődő küzdelemről" van szó. ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy saját magának és a Wallstreet tőzsdései- nek ígért belőle hasznot és végezetül busás nyereséget, szükség esetén saját szövetségesének rovására, akitől örökölni szeretn^,- JÁTÉKKÁRTYA ELADAS A 1ÓB A-PAP1RÜZLETBEN. 1916. AUGUSZTUS 18. Orbán Sándor volt lugosi 4. közös huszárezred címzetes őrmestere, 1916. augusztus 18-ára forduló éjjel azt a parancsot kapta, hogy a Rudka—Czere- viszcze ellen végrehajtott ellentámadás alkalmával a jobb századdal veszendőbe ment összeköttetést 9 huszárból álló járőrével állítsa ismét helyre. Orbán őrmester feladata végrehajtása közben egy kb. 2 emberből álló ellenséges osztagra bukkant, amely már saját századának oldalát és hátát veszélyeztette. Gyors elhatározással embereivel az oroszokra vetette magát és közülük tizenkettőt foglyul ejtett. Ennek végeztével helyre állíotta az összeköttetést a jobb harc- csoporttal, majd 9 emberével a 200 lépés kiterjedésű, üresen maradt terepszakaszt megszállotta s megakadályozta, hogy azon keresztül az ellenség behatolhasson Hősies kiállásával másodszor érdemelte lei a nagy ezüst vitézség! érmet. Férfi, női és gyermek divatcikkekben nagy választék, — Telefon 27-35 szám Vay Ádám utca t. szám. M. KIR. HONVÉDSÉG RÉSZÉRE 20 százalék felárral szénét szalmát im borsó és csíllagfürtszaimát vásárol Halász mezőgazdasági iroda Városháza sarok. Telefon : 30—86. iMwmw^EBBsaBaramaiEBseatit
