Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-08-13 / 183. szám

2. oldaL J'/yíHTO>ÉK ä 5ZÄBOLCSS HÍRLAP (Trianon 23.) 1942 augusztus 13. Sirai Sudall a kitiini Ifivárosi cigányprímás és zaiekara játszik a PÉNTEK ESTI HALtfACSORáN Korona ÉtteF©m kerthelyiségében A külön helyiségben Vince Rózsi és Kanyó Kitty dizözck énekelnek. — Fővárosi jazz. Tánc A Baross Szövetség: gyári áron ad pamutot a honvédek részére készítendő ruhaneműkre A pamutígénylést egy-két napon be kell jelenteni a Szövetségnél, vagy lapunk szerkesztőségében Az ország első asszonyának hívó sza­va megmozgatta a társadalmat. Mindenki kötelességének tekinti, hogy résztvegyen a keleti harctéren küzdő honvédeink téli ruhaszküségletének biztosítására megin­dult munkában, A felhívás visszhangja az a páratlan érdeklődés, amellyel lapunk szerkesztő­ségét is felkeresik s felajánlják segítő készségüket. Ezzel kapcsolatosan most is közöljük, mint ahogyan az érdeklődők­kel közöltük, hogy igen rövid időn belül megkapja minden város és minden ille­tékes szerv a gyűjtés foganatosítására vonatkozó rendelkezést, amelyet mi is nyomban közölni fogunk olvasóink útján a társadalommal. Addig türelmet kiérünk és arra kérjük asszonyainkat és leányain­kat, hogy igyekezzenek olyan ruhadara­bokat készíteni, amilyenekre a Főméltó- ságú Asszony rádiószózata ‘is felhívta a magyar társadalmat, A mozgalom sikerének biztosítéka s egyben szociális gondolkodásának bizo­nyítéka az a felhíás, amelyet a Baross Szövetség nyíregyházi csoportja intézett a város lakosságához. Ez a minden ízé­ben magyar egyesülés azzal akar egyéb segítő készsége mellett is hozzájárulni a honvédség téli ruházatának biztosításá­hoz, hogy gyári áron bocsátja rendelke­zésre mindazt a pamutanyagot, amelyet a honvédruhaneműek készítésére akar­nak hölgyeink felhasználni. Kárpitos munkákat, antik és stílbútorok szakszerű kárpitozását, bőrbu- torok átfestését felelőség mellett vállalom Bátkay István kárpitosmester Széchenyi utca 10. szám. A Baross Szövetség ezzel kapcsolato­san közli, hogy egy pár érmelegííö elké­szítéséhez kb. 6 dkg., egy nyaksál, vagy egy hósapka elkészítéséhez pedig kb. India küzdelme Berlin. (TP.) Az indiai válság kérdésé- t ben a Transkontinent Press diplomáciai 1 szerkesztője ezeket írja: Tragikus sors a szövetkezett hatal- | makra, hogy éppen azon időpontban, | amikor szárazföldön, vízben’ és a levegő- j ben a legsúlyosabb csapásokat szenvedik j el és olyan helyzetbe kerültek, amely­nek kilátástalansága ho.va-továbh leg- ■ könnyüvérübb vezetőit is kirántja a a hosszú időn át tanúsított rózsás derű­! látásból. — hogy éppen ebben az idő­pontban kivonják lábuk alól háborújuk . ideológiai alapelveit. Hány gyönyörű' be- ; szédet mondotak az elmúlt évek folya­már a szövetségesek államférfiai a sza- : badság dicsőítésére, amelyet a három- hatalmi egyezmény államai állítólag meg­tagadtak. megsemmisítettek és fenyeget­nek és amelynek megmentésére a szö­vetséges nemzetek népeinek ezt a hábo- ! rút viselniük kell. Most az indiai 350 milliós nép a Mahatmának szája által, aki mögött az indiai túlnyomó többségé­nek a reprezentatív szervezete, — a kongresszus áll, proklamálta Nagybritan- nia inperializmusa ellen a nemzeti sza­badságharcot és ezt a Nagybirtanniát az Egyesült Államok és a „szabadság“ meg­mentésére szövetkezett többi nemzet tá­mogatja. Az angolok nem mulasztották el meg­kísérelni azt, hogy az indiaiak politikai vezetésének ezt a birodalomra nézve annyira végzetes lépését megakadályoz­zák. — Kiküldötték tárgyaló félnek Crippset, aki indus-barátnak játszotta ki magát és az ő tárgyalásainak meghiúsu­lása után, amikor a helyzet mindinkább kiélesedett, az erőszak eszközeihez nyúl­tak. Azon érveik, hogy magának az in­diai népnek érdekében kell megvonni tő­lük a ^szabadságot, annyira átlátszóak, hogy senkit sem téveszthetnek meg. — Amery indiai miniszter vasárnap meg­tartott rádióbeszédében mégegyszer el­mondotta, hogy az angoloknak miért kel­lett visszautasítaniok az indiaiaknak a Vacsorázzunk a Gyureskó Étteremben EEiÜ Naponta háziasán készült FRISSEN SÜLTEK. Egész nap nyitva. — Este 8 órától cigányzene. — Madarász Médi, Kend) Marika fővárosi énekesnők szerepeinek 10 dkg. pamut szükséges. A Baross Szövetség nagyon kéri az ér­deklődő hölgyeket, hogy a szükséges anyagnak mielőbbi beszerzése érdekében egy-két napon belül jelentsék be igényei­ket levelezőlapon a Szövetségnél, vagy személyesen, szerkesztőségünkben is s mi eljuttatjuk a Baross Szövetséghez az igénylést. Hisszük, hogy a Főméltóságú Asszony kérő szózata és a Baross Szövetség helyi szervezetének ajánlata kellő méltánylás­ra és meghallgattatásra talál. szabadságáért szabadság megadására támasztott köve­telését: Meg karják Indiát védelmezni és elő akarják készíteni támasztópontnak Indiát az ellenség ellen való támadásra. Az angolok Indiát mindig csupán „gaz­dasági és katonai poziciónak" tartották, amely a legnagyobb jelentőségű birodal­muk fennállása szempontjából, azonban sohasem gondoltak a nép sorsával és akaratával, amely ezt az országot lakja. Amikor Churchill Roosewelttel aláírta az Atlanti-egyezményt, amelynek az in­dusok szabadságra aló jogának elismeré­sét is jelentenie kell, ha ugyan egyálta­lán komolyan vették ezt az egyezményt, —- nyomban azon fenntartásai éltek, hogy ennek a nyilatkozatnak a szövetségesek háborújának céljára vonatkozó alapel- veit az indiaiakra nem kívánják alkal­mazni. Amikor aztán egy ideig úgy tűnt fel a dolog, mintha az angolok az indu­soknak mégis bizonyos engedményeket szándékoztak volna tenni, rövidesen ki­derült, hogy Londonban ugyan készen voltak a jövőre vonatkozó ígéretek meg­tételére, nem voltak azonban hajlandók a cselekedetekre is. Az indiai vezetők ebből jogosan következtettek arra, hogy Anglia az indiai népet mégegyszer ki akarja használni imperialista céljaira és azután mégegyszer meg akarja őket csal­ni a neki adott ígéretek tekintetében. — Ebből azt a következtetést vonták le, ami 1942 augusztus 8-ának történelmi ha­tározatára vezetett. Az India szabadságáért folytatott harc mos döntő stádiumába lépett. Az ango­lok erőszakos rendszabályai máris véron­tást idéztek elő. A kongreszus vezetői fogságban ülnek. Az indiai nacionaliz­must a vezetők letartóztatásával akarják cselekvésében megbénítani és erre a cél­ra a fogságból kibocsátott kommunista agitátorokat is munkába állították. A muzulmánokat és a fejedelmeket is ki­játsszák a régi angol politikai ..divide et f impera" jelszavának szellemében, j Mindez azonban nem fogja elterelni a i nagy nemzeti mozgalmat a végzet által Í megindított útján. Míg a hatalom angol birtokosai ebben a döntő jelentőségű pillanatban legmagasabb bölcsességkép­pen azt az elhatározásukat pro’klamál- ják, hogy „ugyanazt a politikát folytat­ják. amely már ismeretes“ és ezen sza- | vak értelmét könnybombákkal, gumibo­Í tokkal és gépfegyverekkel teszik szem­léletessé az évszázados zsarnokság alóli » szabadulásért küzdő indusoknak szeme | előtt ott fognak állani Gandhinak letar- I tóztatása előtt legnagyobb felelősségér- I zettel és bátorsággal mondott szavai: | „Nincs alku és nincs engedmény. — Ha szabadságról van szó, nincs kompro­misszum.“ És ha az angolszász sajtó kö­zönyösséget színlel is, mégis érezzük, hogy a londoni és washingtoni urak tag­jait hideg borzadály járja át, hogy éppen ebben a döntő jelentőségű pillanatban, I amikor a hadihelyzet a szövetségesek vereségének veszélyét most világosabban mint bármikor, teszi felismerhetővé, In­dia kihirdette a szabadságért folytatan­dó küzdelmet — az angolszász imperia­lizmus ellen. FERENCJÓZSEF KiSERÜVIt A vádlottat felmentették, a tanút elitélték Érdekes bűnpert tárgyalt a napokban a kolozsvári törvényszék. Schwartz La­jos kereskedőt azzal vádolták, hogy rend­szeresen adott el kenyeret jegy nélkül 1 pengő 70 filléres áron. Ezt a vádat meg­erősítette Román Gábor tanú, aki beval­lotta, hogy ő is vett ilyen áron kenye­ret Schwartztól és ilyen áron is adta tovább. Mivel cselekménye szintén tör­vénybeütköző, az ügyész nyomban vá­dat emelt ellene és saját vallomása alap­ján egyhónapi fogházbüntetésre átváltoz­tatható 300 pengőre ítélték. Schwartz ügyében több tanút hallgat­tak még ki, ezek a tanuk azonban nem igazolták azt, hogy Schwartz árdrágítást követett volna el. így történt azután az, hogy Schwartzot bizonyíték hiányában a vád és követkzményeí elől felmentették. Ez az ítélet azonban nem jogerős. A m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter 93.900—1942 K- K; M. sz. rendelete értelmében Nyíregyháza város területén tan. könyárusításra a következő cégek kaptak engedélyt: Fábíáu-féle könyvkereskedés (Bethlen utca) Balázs Irén FÉBÉ Evangélikus könyvkereskedés könyvkereskedés (Luther palota) (Luther ház.) Tanügyi Könyvesbolt (Nyírvizpalota.)

Next

/
Thumbnails
Contents