Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-08-11 / 181. szám

__ Nyirvidék „5ZÄBOX-CSI HíKIAP (Trianon 23.) 1942. augusztus 11. am Hogy volt lelkűk ilyen, rettenetes nyomorban tartani népüket? — teszük lel a kérdést­— Tehetetlen bábok voltunk a terror kezében — hangzik a válasz. Meg sem volt látni a nép nyomorúságát. Kémek és besúgók serege élt körülöttünk. Ha va­lakinek az arcizma rándult meg az égbe­kiáltó igazságtalanságok láttán — más nap már nyomtalanül eltűnt. Elvitték. —- Millió számra sínylődnek ilyen emberek. A zsidók voltak a íömesterek. Lakásun­kat száz meg száz alkalommal átvizsgál­ták. Hu valakinél egy szentképet kap­tak. vagy észrevették, hogy a megcsó­kolt felrobbantott templom előtt tiszte­lettel megy eil, — azonnal elcsapták. A zsidók azonban szabadon gyakorolták a vallásukat. A rabbik és metszők az újszülötteken ősi szertartás szerint haj­tották végre a rituális körülmetélést. . . Á rabbi nagy tekintélynek örvendett, kaftánban járt A mi papjaink munkás- ruhában koichozokban dolgoztak, ha élet­ben maradtak. . . Fegyverkezés miatt. ,. Az ipari munkás helyzete is tarthatat­lan volt. különösen az utóbbi három­négy esztendőben. Havi 6—800 rubel kö­zött váltakozott a kereset, amikor egy kiló kenyérért 100 rubelt kellett fizetni. Így. ahogy írom: száz rubelt. A hajdani kisiparosokat szövetkeze­tekbe tömörítettek. A szövetkezet eg^ pár csizma elkészítéséért 35 rubelt ka­pott. A munkásnak azonban csak 4—5 rubelt fizetett. A különbözet az állam­pénztárt illette. Azt az iparost, aki a szövetkezet keretein kívül. önállóan folytatta mesterségét, évi 6—7 ezer ru­bel, sőt még ennél is jóval nagyobb adó­val sújtották. Valósággal tökretették. Kénytelen volt járomba hajtani a nyakát. Rettenetesen hajszolták a termelést a szovjet urai. Mindent fegyverkezésre for­dítottak. A legutolsó embert is azért áolgoztatlák. nyúzták, hogy minél előbb rendelkezésre álljanak azok a fegyverek, melyekkel könnyűszerrel meghódítják a világot. Aki ennek a gondolatnak és cél­kitűzésnek útjába állott — azt ellették lábától. Nyomor és nyomor látható min­denhol. Ordít, égrekiált az orosz nép rettenetes szenvedése. Önkéntelenül Jernyi, az 1937-ben meg­gyilkolt szovjetköltő jut eszünkbe. Éve­ken keresztül istenítette azt a fiatal, tár­sadalmi igazságot hirdető költőt a szovjet — papíron, — a külföld előtt. A , szovjetparadicsomban" azonban egyre kellemetlenebb lett a gyakorlati vonalon megoldásokat sürgető költő. A világ leg­nagyobb rabtartói kezében aztán eldör­dült a pisztoly. Meggyilkolása előtt így írt Jernyi egyik versében: ... . . anyáin húzza a szekeret, mert nincs lova . . A szovjet paradicsomban mindenki or- mótlan szekeret húz, melyből gyilkoló szerszámok néznek a világ felé. Néznek, de már nem sokáig. Sebesült fogoly, Ghomin Igor Zacharovics mondja; ébred­nek a vörös katonák. Nyílnak a szemek. Egyre többen hangoztatják: azért harcol­unk, hogy leszerelés után újból napi :-gy kiló gabonáért dolgozzunk?! Az igazságszolgáltatás órájának muta­tja a tizenkettős számhoz közeledik Népi ruhában"toborozták a icventele anyokat A Levente Hírvivő jelenti: Budapest forgatagos életének, két szín­foltja vasárnaponként a Gellérthegyen és a Baross-téren gyülekező, vidékről szár­mazó háztartási alkalmazottak vidám sé- tálgatása, dalolása. ismerkedése. Három lelkes budapesti leventeleány vezetőnő maguk is népviseletben szívük felett a le venteleány mozgalom jelvényével vasárnap leventeleány toborzót tartott a leányok között. Csillogó szemmel, nagy lelkesedéssel hallgatták a fővárosban bi­zony elhagyatott, művelődésre vágyó leá­nyai-; a leventeleány-mozgalom célkitűzé­seit és azonnal jelentkeztek leventeleány - íak. A Levente Hírközpont jelentése sze- int a foglalkozásokat a Tattersalban tartják meg a budapesti háztartási alkal­mazottaik olyan időpontban, hogy azok­nak munkarendjét ne zavarja. i mmwnirr lyMiamir««»»Marioi — ÍROGÉP-szalag minden r«ru? szerű géphez állandóan friss min«* iségbne kapható JÓBA papfr-írósa«"-- üzletben, Betblen-u. 1. Telefon 2t-77 A csónakból a Tiszába esett és a vízbe fulladt Halálos szerencsétlenség történt Ti- szadadán. Egy fiatal fiú csónakázás köz­ben a vízbcfulladt. Siliye Imre tiszadadai lakos két barát­jával csónakázni ment a Tiszán. A víz egyik örvényes szakaszán a csónak meg­billent és a szerencsétlen Siliye Imre be­lezuhant a Tiszába és a vízbefulladt, A mély víz pillanatok alatt elnyelte és többé felszínre nem is került. A ’ragikus végű csónakázás áldozata, Siliye Imre mindössze 10 éves volt. Halála mély rész­vétet keltett Tiszadada községben. Használt elemi- és középiskolai tankönyvek előjegyezhetek a TANÜGYI KÖNYVESBOLTBAN Nyirvizpalota. Hatóság által kijelölt tankönyvüzkt. Bali MEGHÍVÓK, alkalmi értocj' Esek, körlevelek, gyászlapok, réffr < étkártyók soronkívül és • ltjeUk nyösebb áron készülnek OROSZ KÁROLY nyomdaüzemébe« Mjjtr« egyháza, Bercsényi-»te* 3. láü A vidéki hilelszervezel egyre fokozó dó jelentősége kapcsán érdekes szem ügyre venni e szervezet összetételét, il­letve rétegezödesét, A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelentése szerint a vidéki pénzintézetek száma a fiókokkal együtt ezidőszerint 603. A vidéki fiókok száma 25, ebből 61 a fővárosi intézeteké, míg a fővárosi bankok aííiliációinak száma 94. Ilyképen a budapesti bankok 155 vi­déki intézettel állnak közvetve, vagy közvetlenül összeköttetésben, ami azt je- jenti. hogy a fővárosi bankok a vidéki hitelintézetek összlétszámának negyed­résznél vannak érdekelve. Szakkörök véleménye szerint ez a 25 százalékos ér­dekeltség egyáltalán nem mondható túí- magasnak egyrészt azért, mert ez egész­séges versenyt teremt a vidéki hitelélet­ben, másrészt pedig országos viszony­latban nemcsak egyenletessé teszi a tő­keképződést hanem a kihelyezési lehető­ségeket is anélkül, hogy a fővárosi ban­koknak a vidéki piacokon való megjele­nése az önálló vidéki intézetek számára káros konkurrenciát jelentene. A fővárosi intézetek affiliációs törekvései valóban a banktőke decentralizációját valósítják j meg. amely általános és országos vi­szonylatban igen nagy pénzügyi érdek. Különösen nagy szerepet vállaltak a pes­ti bankok a visszatért területek pénzin­tézeteinek talpraállításánál, hiszen leg­több vidéki bank e területeken tőkeerő­ben nagyon elsorvadt s így a gazdasági vérkeringés megindításához jelentékeny összegekre volt szükségük, amit a fővá­rosi pénzintézetek rendelkezésükre is bo- csájtottak. A közellátásiigyi minisz­ter leirata az utalvány­mentes cipők forga- lombakozataláról Az ország lábbeli ellátásának helyzete szükségessé teszi, hogy a rendelkezésre álló cipőkészlet megfelelő szétosztása fennakadás nélkül történjék. Közellátási szempontból nem lehet közömbös, hogy ki az. aki ezeknek a fontos közszükség­s leti cikkeknek a forgalombahozatalával a _ ö foglalkozik. Ezért a közellátásügyi mi­niszter szükségesnek tartotta annak a kívánságnak a kinyilvánítását, hogy a ci- pőelosztással foglalkozó üzemek az utal­ványmentes cipőket is kizárólag kijelölt lábbelikereskedők útján hozzák íorga­írógép <sm3mmssitss^-w-,........ szalag mindenrendszerü géphez állandóan friss minőségben kapható: Jóba papirüzletébeu Bethlen utca 1. szám „Tanulj meg helyesen úszni! Hogy izmaidat fejlesszed, Hogy egészséged megőrizzed, Hogy életet menthess, hogy Kellemesen szórakozhass!*1 Vacsorázzunk a Qyureskó Étteremben Naponta, háziasán készült FRISSEN SÜLTEK. Egész nap nyitva. — Este 8 órától cigányzene. ■— Madarász M:di, Kstiűy Marika föyarosi éeskesnSk szerepelnek Szénát minden mennyiségben vásárolok. Hivatalos áron felül 20 százalék felárat fizetek katonai célokra felajánlottakért. Borbély János szénafelepe (Huszárlaktanya mellett.) 155 affíllácíós intézettel és fiókkal rendelkeznek" a fővárosi pénzintézetek lomba. Ezügyben a közellátásügyi mi­niszter leiratot intézett a Magyar Cipő­gyárosok Egyesületéhez. Hangsúlyozta a miniszter leiratában, hogy amennyiben azt tapasztalná, hogy valamelyik vállalat a felhívásnak nem tesz eleget, úgy azt honvédségi és közellátási szempontból megbízhatatlan vállalatnak fogja tekm- leni és mint ilyent a további cípőterme? lésből kizárja. Az otthon dolgozó munkásnak is jár fizetéses szabadság Az iparügyi miniszter leiratában meg állapította, hogy a szolgálati viszony fennforgását nem érinti az a körülmény, hogy az alkalmazott vállalt kötelezettsé­gét nem a munkaadó üzemében, hanem azonkívül, saját lakásán teljesíti. Nem érinti az otthon dolgozó alkalma zottnak a fizetéses szabadságra való igényjogosultságát az a körülmény sem. hogy az alkalmazott ugyanabban az idő­ben több munkaadóval is szolgálati vi­szonyban áll. Ez esetben is az alkalma­zottnak mindegyik munkaadójával szem­ben megvan az igénye fizetéses szabad­ságra. Az önálló iparigazolvánnyal rendelke­ző, úgynevezett bedolgozó iparosnak azonban nem jár fizetéses szabadság.

Next

/
Thumbnails
Contents