Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-08-08 / 179. szám
(Trianon 23.) 1942 augusztus 8. 5 ZÄBojwrsi hirLäP 9. oidal Ha estétől Madarász Hédi, Kendy Marika fővárosi énekesnők szereseinek Gyufeskó Étteremben Bessenyei lér. Akltnno8*rkIiTi!lemer és cigányzenekara muzsikál. A Kaukázus-Volga közti harci terület állatállománya Berlin. (TP.) Dr. Viartz professzor „A Don és Kaukázus közti terület mezőgazdasága" címen röpiratot adott ki, amely a már hadszíntérré vált Don—Volga— Kaukázus közti terület mezőgazdasági viszonyait tanulságosan ismerteti. Ennek a rophatnak az állattenyészsésre vonatkozó részéi a következőkben foglaljuk össze: Viartz dr. az 1938. évi állatállományt egybeveti az 1916. évi statisztikai adatokkal és fejtegetéseit erre*az összehasonlításra alapítja. Ebből az összehasonlításból arra a megállapításra jut, hogy az állattenyésztés kollektívvá tétele az állatállományt csökkentette. Amint dr. Viartz megállapítja, 1938-tól kezdődőleg a háború kitöréséig az állattenyésztés terén újból bizonyos fokozódás következett be. 1938. évben az állatállomány a következő volt: 993.700 ló. 4.360.000 szarvasmarha, 6,572.000 juh, 453.900 kecske és 2.179.800 sertés. 1916-tal összehasonlítva a lovak száma egyharmadára csökkent, amennyiben 1916 évi állománynak 34.04 százalékát tette ki. A sertések száma megközelítőleg elérte az 1916. évi állományt (91.33 százalék). Az állatállomány általános visszaesése mellett a csökkenést a szovjet kormánynak azon intékedése okozta, amely a sztyeppét szántófölddé törette fel, hogy a termőterületet kiterjessze. Különösen nagy az állatállomány csökkenése a rostovi és krasnodari körzetben, ahol nagy mértékben fokozták a termőföld kiterjesztését. így a rostovi körzetben a lóállomány az 1916. évi állományhoz képest 29.6 százalékra, a szarvasmarhaállomány pedig 64.4 százalékra csökkent. A Kaukázus északi vidéke már régi idő óta a juhtenyésztés fellegvára volt. A szántóföld kiterjesztése különösen a krasnodari területen sújtotta a juhtenyésztést. (51.2 százalék.) Az északi Kaukázus keleti vidékén, Ordzsonikidzse körzetében, amely a földművelésre ke- vésbbé kedvező, a juhállomány az 1916 évi állománynak 21.9 százalékát teszi ki. A kalmük-pusztán növekedett a legerősebben a ló- és szarvasmarha tenyésztés. A földmívelés kiterjesztése legkevésbbé a krasnodari terület sertéstenyésztését érintette, ahol a sertés állománya 100.3 százalékot mutat az 1916. évivel szemben. A sertéstenyésztés legjobban Sztálingrád körzetében esett vissza, az 1916. évi állomány 69.7 százalékra. Viartz professzor megállapítja, hogy az intenziv mezőgazdaság és a teljesítöké- pes állattenyésztés a méneseket a délibb sztyeppékról mindinkább Oroszország dél- keletibb részére szorította. A lóállomány nem volt egységes és több fajból tevődött össze. Az Ukrániával szomszédos vidékeken a szarvasmarhatenyésztés főkép a szürke sztyeppe-marhát kultiválta. A tejszolgáltatás évi állaga 800—1000 liter, 4.6—7 százalék zsírtartalom mellett. A német telepesek a német telepes- marhát is bevitték erre a területre, s ez a fajfta nagy mértékben elterjedt. — Átlagos évi tejtermése 2200 litert tesz ki 3.8 százalék zsírtartalom mellett. A szovjetunióhoz viszonyítva ezen a területen elért magas átlagos tejszolgál- iatás (évi 1476 kiló) különösen a kras- nói német telepes-marha nagy tejszolgáltatására vezethető vissza. A kalmük- pusztán otthonos kalmükraarha .különböző kereszteződésben az északi Kaukázus elővidékének és Stalingrád környékének igen elterjedt fajtája. A kalmük állat állomás 1929. évi közlése szerint ennek évi tejszolgáltatása 1385 kg., 4.2 százalék zsírtartalom mellett. A tényleges tejszolgáltatás azonban jelentősen kisebb mértékűnek veendő. A juhtenyésztés különösen az északi Kaukázus keleti vidékein igen jelentős mezőgazdasági ág. A megváltozott gaz- ■ clasági előfeltételek miatt az egykor virágzó merinó-tenyésztés háttérbe szorult a földmíelés mögött. Az évi gyapjú- 1 érmés 4—5 kg, közt ingadozik. — A k.olkostfiiki által előszeretettel tenyésztett hazai durvagyapjas juhfajta szolgáltatja a ruházathoz szkséges gyapjút, bőrt és, prémet. A simaszőrű fajták közül a legjobban' kedvelt és leginkább elterjedt a zigrí juh, amelynek évi gyapjú- szolgáltatása 2.3 kiló. Prém szempont-já- ból leginkább a hosszú- és vékonyfarku keverék juhot tartják, melynek évi gyapjúszolgáltatása 1.5—2 kiló. A Don—Alsóvolga—Északi Kaukázus közti terület mezőgazdasági viszonyairól a szerző öszefoglalóban azt mondja, hogy itt nagy eredménnyel lehet termelni a különböző gabona-kultúrákat és ipari növényeket. Ez a vidék egykor a külter- j jes állattenyésztés domíniuma volt. kéÉbenbalásra Ítélt méhek Egy magát erdélyi magyar rádiónak nevező oroszadó megnevetteti sokszor azokat, akik bizonytalan időben és előre meg nem állapított hullámhosszon adott rövidhullámú adásait véletlenül elfogják. A napokban például elpanaszolta, hogy a magyar kormány nem siet az évszázados magyar méhészet megmentésére és a vezetőség által most előterjesztett ama kérőimet. hogy 50 wagón cukrot utaljon ki az éhező méhek megmentésére, kereken visszautasította. Ezzel szemben a piac nálunk is roskadozik a sok gyümölcstől, már pedig ahol gyümölcs van, ott virágnak is kellett lenni, ahol pedig virág volt, ott a „dolgozó" méhek is 'természetszerűleg sokat gyűjtöttek. Lehet, hogy a bemondó a „herék"-re gondolt, amelyeket a méhek ídőnkint el szoktak pusztítani, mert nem tűrhetnek meg ma- | guk között olyanokat, akik dologtaJanok í és csak a készet fogyasztják. | A méhekkel foglalkozó siránkozások í után elpanaszolta, hogy nálunk nem jó I Hullotialmát zöldbabot borsót legmagasabb rmpíáron állandóan vásárol KOVÁCS LÁSZLÓ TELEFON : 29—08. Vay Ádám-utca 11. szám í Bemecser községben 50 magyar hold elsőrendű búza és káposziatermő föld eladó. Felvilágosítást ad dr. Korányi és dr. Deák ügyvédek irodája Nyíregyháza, Vav Ádám utca 2. sőbb pedig a merínó-juh tenyésztése virágzott itt. Itt volt továbbá Oroszország legkiválóbb lóállománya is. Az éghajlat 'különösen a ló és fínomgyapjas juh térj észlésére alkalmas. Az egész terület termésfölösleget szolgáltat, amely Ukrániával együtt a központi szovjetorosz területek mezőgazdasági életének gerincét alkotta. Ezt a területet Moszkvával és a központi iparvidékkel vasúthálózat és a Don—Volga szerteágazó vízhálózata kapcsolta egybe, A Fekete- és Azovi-tengerhez való kedvező fekvése tette lehetővé és köny- nyítette meg ezen vidék mezőgazdasági terményeinek kivitelét. A Dunáin és a Dnyeper—Visztula vízi vonalán e vidék termékei könnyűszerrel szállíthatók nyugati Európába. Különös jelentőségű a kivitel szempontjából. hogy a íöldmíelésre alkalmas területek közvetlenül a Fekete- és Azóvi tenger mentén feküsznek, vagy pedig vasútvonallal és csatornával könnyen kapcsolatba hozhatók a tengerrel. A kimondottan állattenyésztő vidékek ezzel szemben a Kaspi-tó és a Volga partján terülnek el, A Don—Alsóvolga—Északi Kaukázus közti területnek a nyugateuró pai gazdasági cserébe való bevonása nem sokára megindulhat. már koldusnak sem lenni. Nagykároly például eltiltotta a koldulást és a betegek. valamint az öregek intézményes elhelyezése után munkára kényszeríti azokat. akik eddig szabadpolgárok módjára éltek dicstelen életüket, magyarán mondva fiatal, egészséges testalkatnak dacára koldultak. Köszönjük az orosz rádió pesti hanghordozással beszélő bemondó - nőjének a megállapításait és elhisszük a hokiknak, hogy fáj nekik, hogy nem engedi a kormány a csavargást a sokszor nem is magyar állampolgárokból álló csoportnak. Mi nem teszünk mást. mint a magyar méhek, szintén kiközösítjük sorainkból a heréket, a munkakerülőket. Az oroszok ..elvátrsnője" pedig jobban tenné, hogyha szétnézne a szovjetparadicsomban és j a pesti piacról ismert és mindenféle hangzavaron átütő rikácsoló hangjával nem nekünk igyekezne bebeszélni azt a fehérről, hogy az fekete, amikor annak az ellenkezőjét a saját szemeinkkel látjuk. Nálunk minden rádiós tudja, hogy a magyar rövidhullámú adást azért sem tud juk venni, mert Székesfehérvár tűközei fekszik a vételi helyhez, már pedig azt is tudjuk, hogy Erdély határai sem érik el a megkívánt 800—1000 kilométeres távolságot. Kár tehát az erdélyi szót használni, mert hogy lehet annak hinni, aki már a bemutatkozásnál is félre akar bennünket vezetni. A többi megállapításai sem valami szerencsések az orosz rádiónak. A bemondónö éhenhaló méhekröl beszélve azt akarja velünk elhitetni, hogy nálunk most is tél van, mint amikor az ő elv- társnőjük megszökött Magyarországról és letelepedett a hó és jég hazájában. Azt hiszi, hogy akkor megállt itt minden és nem is sejt:, hogy eljött a tavasz a természetben és a lelkekben egyaránt, sőt benne vagyunk a nyárban, amikor betakarítja a gazda egész évi fáradságának a gyümölcsét és joggal várhatjuk, kato náink révén a végbevitt bátor kiállások után, hogy a harcok zaja is rövidesen elül és győzelmesen térnek meg a mi drága véreink Síposs Árpád. NyÍTegyhátza m. város po;ijjármesteri hintáiéitól. 19.120—942. Hirdetmény A mapról-napra ismétlődő panaszokból megállapítottam, hogy az utóbbi időben a mezei lopások már olyan méreteket öltöttek, ami nemcsak a gazdálkodók anyagi érdekeit, de a termelés rendjét is súlyosan veszélyezteti. — így egyesek a csenevész fákat kivágják, a burgonyát- alig hogy gumója van —- felszedik, a tengerit még teljesen zöld állapotban letörik. Ma, amikor az ország háborút visel, és ennek győzelmes befejezéséhez mindnyájunk vállvetett erőfeszítése szükséges, teljességgel tűrhetetlen az, hogy egyesek mezei lopásból éljenek, vagy tartsák el állataikat és ezzel a gazdálkodók munkájának eredményeit elherdálják. Figyelmeztetem ezért a város lakosságát, hogy a jövőben a mezei lopásokat a rendőrséggel egyetértve, a legszígo rúbban üldözni fogom és az, aki mezei lopást köret el, internálótáborba kerül. Nyíregyháza, 1942 augusztus *hó 3. : Szohor Pál s. fc. polgármester. r Ho'fbsr—SBcbrEn^—Cljftoa—Slraöswerth Ri, mezőgazdaság! gépelnek körzeti képviselete. 1 f Mindenféle gépek eredeti gyéré árakén, f Sinus testvérek vaskereskedise I Ssíregytóa, Vay itta utca 3. szám. Tetefauaáa: 31-52 í K őw *rmw* w»» 1 * «*«0-7 *<• •mm •****»■ •»WK* WfcWOi Jí
