Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-08-07 / 178. szám
(Trianon 23.) 1942 augusztus 7. 3. oídaL Időszerű kiállítás a Hősök-terén A magyar nemzet államalkotó készségéről, katonai erényeiről, önfeláldozó vitézségéről, kultúrát megbecsülő és azt élete kockáztatásával is megvédő magyar katonáról sokat írtak és beszéltek. Különösen az elmúlt trianoni rabság alatt. Nyugat védőbástyái vagyunk! — Hangoztatták állandóan. Ennek hatalmas bizonyságát láthatjuk majd Szent István heteiben megnyíló „Magyar haza, magyar kard" történeti kiállításon, melyet az Egyesületközi Együttműködés rendez a Szépművészeti Múzeumban és a Műcsarnokban. A nagyszabású kiállítás előmunkálatai már hetek óta csendben folynak, a legkitűnőbb magyar tervezők, hadtörténé- szek, iparművészek és képzőművészek bevonásával. Mind a Műcsarnok, mind- pedig a Szépművészeti Múzeum termei ez alkalomra ünnepi díszbe öltöznek. A Szépművészei Múzeum dísztermében a magyar birodalmi gondolat megtestesítőjét, a Szent Korona pontos másolatát állítják ki. Körülötte lesznek alkotmány fejlődésünk dokumentumai: régi krónikák, ősi törvények, királyi hitlevelek, nevezetes levélváltások és mindazok a történelmi dokumentumok, eredeti ,és másolati példányai, amelyek ezeréves alkotmányunkban rendkívül nagy- jelentőségüek. Mindezt nagy gonddal összeállított történeti képkiállítás egészíti ki. A Műcsarnok az örök magyar katona ezeréves hősi s dicső küzdelmeit mutatja be, a honfoglaló őseinktől a keleti harctéren küzdő honvédeinkig. A harci eszközök fejlődése el egészen a mai legtökéletesebb géppisztolyig szemléletben kerülnek bemutaásra. Az örök magyar katonának az európai kultúrközösségért vívott harcát hatalmas dombormű mutatja be. 7zt egészíti ki az a fotomontázs, mely arról beszél, hogy a magyar nemzet nyugat védelmében ma már hatalmas szövetségesekre talált. A Hadvezérek termáben a legkitűnőbb magyar hadvezérek síremlékszerű domborművei lesznek. Külön termet szentelnek a magyar haditengerészetnek, melyben a haditengerészetünk fényes diadalának emlékei láthatók. A zsák- mány terembén pedig érdekes gyűjtemény kerül bemutatásra. Halálos baleset Kozma József 76 éves, buji lakos tegnapelőtt délelőtt 11 órakor lakásának padlásán dolgozott. Munkaközben a feljáróból a földre zuhant és szörnyethalt. Dr. László Béla körorvos megvizsgálta a hullát és megállapította, hogy a szerencsétlen ember nyakcsigolyatörést szenvedett s ez okozta azonnali halálát. Bűncselekmény nem történt, a temetésére az engedélyt a nyíregyházi kir. ügyészség megadta. Uránia Filmszínház. A hét legnagyobb zenei eseménye TO SC A cimü remek •perafilm ma utoljára látható! MINDENKI GYANÚS c. film lesz a legközelebbi műsorunk. Régen nem szerepelt már a nyíregyházi mozik műsorán ilyen detektív film, mely egy ;titokzat»B bankrablás körül forog. — Ennek a rendkívül Izgalmas bűnügyi filmnek női főszereplője a szép skandináv filmsztár ANNE LISE ERICSON, 52 ÄsoLcsiHmÄp ®f|Falbontás utján elkövetett betörés történt tegnap éjjel Nyíregyházán A Julia gőzmalom Debreceni utcai cseretelepén A nyíregyházi Júlia Gőzmalom Debreceni-utca 77 szám alatti cseretelepén ismét betörők jártak. Ezúttal már harmadízben látogatták meg a cseretelep liszt- rakárát és vittek el nagyobb mennyiségű lisztet. A Júlia Gőzmalom cseretelepének vezetője, Kiss Viktor tegnapelőtt este záráskor gondosan lezárta a helyiséget, annál nagyobb volt a meglepetése, amikor másnap kora reggel a nyitásnál azt látta, hogy az éjszaka leple alatt falbontó betörők jártak a telep lisztraktárában. jártak a betörők A betörést azonnal jelentette a nyíregyházi kapitányság bűnügyi osztályának és felettesének, a Júlia Gőzmalom igazgatójának. A bűnügyi osztály detektívjei azonnal a betörés helyszínére siettek és megkezdték a nyomozást a vakmerőén elkövetett betörés ügyében. A tettesek a Debreceni-utca 77 szám alatt levő cseretelep hátsó falát fúrták meg és 18 darab téglát szedtek, illetve bontottak ki. Körülbelül 80 cm. széles üreg támadt a falbontás után, ezen keresztül hatoltak a betörők a cseretelep helyiségébe, innen pedig az ajtó felíeszítése után jutotak be a iísztraktárba, ahonnan elvittek í l zsákot, 37 kg. dupla nullás lisztet, 1Í5 kg, nullás lisztet, és ellopták a cseretelep vezetőjének egy öltözet ruháját is. Érdekes, hogy a cseretelepre ezen a he lyen már harmadízben törtek be, falbontás útján a nyári hónapok alatt, amikor a legtöbb a lisztkészlet a raktárban. Az a feltevés, hogy minden esetben ugyan azok követték el a betörést. Pataky Tibor államtitkár előadása a debreceni nyári egyetem a nemzetiségi tanfolyamán a magyar nemzetiségi politikáról A debreceni nyári egyetem keretében rendezett nemzetiségi tanfolyam megnyitó előadását Pataky Tibor miniszter- elnökségi államtitkár tartotta. A nagyfontosságú előadás gondolatmenetét a következőkben közöljük: Az előadó bevezetőben Kállay Miklós miniszterelnök parlamenti bemutatkozó beszédére, amelyben legfontosabb kormányzati kérdésnek jelölte meg a nemzetiségi kérdést, amely kérdést a pártpolitikai viták köréből ki kell emelni. A trianoni Magyarországnak nem volt nemzetiségi kérdése. Az országgyarapodások azonban ezt a kérdést is felvetették. Visszatért nemzetiségeink egyrésze, a húsz évi különélés következtében nemzeti öntudatukban megerősödve került vissza, kisebb hányaduk egy céltudatos, magyarellenes propaganda lelki következményeivel. Másik jelentős változás, hogy a világtörténelmi jelentőségű népi revolució nem maradt hatás nélkül a dunavölgyi németségre. Újjászületik és újjárendeződik Európa. Az újjárendezés tartósságának egyik nélkülözhetetlen követelménye erős, kiegyensúlyozott magyar állam a Duna vülgyében. Ez az erős magyar állam — benne egy népileg kiteljesedő, erőtől duzzadó magyarsággal -L- van hivatva a több nép által lakott állam területén a magyarságnak ás a vele együtt élő népeknek békés, nyugodt, harmonikus fejlődést biztosítani. Nemzetiségi politikánk alapjául a következőket jelölte meg az államtitkár előadásában: Továbra is meg kell tartanunk nemzetiségeink irányában azokat az elvi alapokat, amelyek történelmi hagyományaink ban jelentkeznek. A nemzetiségekhez tartozóknak joguk van szellemi és gazdasági kulturális erőik megtartására s azok akadálytalan fejlesztésére, A nemzetiségekhez tartozóknak joguk van nyelvük használatára a magán, egyházi életben, a gazdasági életben s a technikai lehetőségek szerint a hatósá- gokal. hivatalokkal »aló érintkezésben is. Fontos jogszabály az 1941. V. t.-c. a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről. Nemzetiségi politikánk további alapelve, hogy a nemzetiségi jogok minél teljesebb érvényesülésének formáját és módját sajátos viszonyaink, sajátos történeti fejlődésünk szabják meg. Ezeken az alapelveken kell felépülnie azoknak a gyakorlati teendőknek, amelyeket a változott helyzetben a nemzetiségi probléma megoldása kíván. A gyakorlati teendőknek nagy része a köz- igazgatás szervére hárul. Elsősorban nekik kell magatartásukkal és közvetlen közreműködésükkel közrehatni oly irányban, hogy a többség és kisebbség között a kölcsönös bizalom, szeretet erősödjék, az teljes legyen. Nekik kell munkálni azt, hogy a nemzetiségi életnyilvánu- lásokat, a nemzetiségek népi életének velejáróit, a nemzetiségi kulturális intézményeket, iskolákat, kulturális, gazdasági, szociális egyesületeket, társulásokat, a nemzetiségi irodalom és művészeti élet jelenségeit a többség úgy tekintse, mint a nemzetiségi életnek természetes és a magyar állam egyensúlya szempontjából is szükséges kiélési formáit. Ne idegenkedéssel, hanem bizalommal és szeretettel szemlélje mindazt, ami természetes az állam egységének keretében és az állam erősségének veszélyeztetése nélkül — a nemzetiségek életét kiteszi. A magyar állam funkcionáriusaira hárul elsősorban a megfelelő lelki beállítottság megerősödésének kimunkálása. De elsősorban nekik kell a nemzetiségeknél is józan, reális életszemléletet , meggyökereztetni. Meg kell értetni velük, hogy hazájuk történelmi és megváltozhatatlan természetei és gazdasági adotságoknál fogva csak és kizárólag a magyar állam. Hogy a nemzetiségi szintézis tekintetében teljes eredményt érjünk el, annak egyik eszköze a jó, a szakszerű pártatlan és mély szociális érzéstől áthatott közigazgatás. Ennek viszont egyik fontos előfeltétele a nemzetiségi probléma szempontjából a nemzetiségek mindennemű viszonyainak alapos megismerése. Egész kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a nemzetiségi vidéken működő köztisztviselő jól bírja és használja is az illető nemzetiség nyelvét, Fontos az. is, hogy a közigazgatási tisztviselő tudatában legyen annak, hogy nemzetiségi viszonylatokban való hivatalos eljárása során, de' egész működésével is hivatást, küldetést 1 teljesít. Sokszor tövises, rengeteg türelmet és nagy kitartást kívánó hivatást. — De az előbb mondottakon kívül ez a nyitja annak, hogy a nemzetiségekhez tartozókban bizalom, szeretet keljen és legyen élő a közigazgatás munkásaival és magyar állammal szemben. Türelemmel és szeretettel el fogjuk enyésztetni azokat a káros, sokszor kóros kinövéseket, amelyeket a húszéves különélés itt- ott előidézett. Mindezt kívánjuk elsősorban a magyar tisztviselőktől, általában minden magyar közfunkcionáriustól, de ezt kívánjuk a magyar társadalom egészétől is. Tudatosan kell lenni minden magyarban annak, hogy a nemzetiségi kérdésben előállott új helyzet tőle is fokozott mértékben ki ván emelkedett, a szintézist állandóan munkáló magatartást. Türelmet, szerete- tet a nemzetiségek nemzetiségi életnyil vánulásai iránt, az egymásrautaltságnak és sorsközösségnek belső átérzését, tehát megfelelő lelki beállítottságot, amelynek tárgyi alapja a sorsközösség ténye. Egységes felfogásnak, egységes akaratnak kell érvényesülni nemzetiségi politikánkban és ezt el fogjuk érni. mert biztosítani fogjuk, hogy a nemzetiségi kérdésben a kormányzat jól átgondolt politikája érvényesüljön. Nem lehet olyan kérdésben, amely kiemelkedő, sorsdöntő jellegénél fogva egységes irányítást és egyöntetű cselekvést követelő százféle elképzelés szerint százféleképpen cselekedni, bármennyire nemes szándékok i- vezessék ezek az egyéni elképzeléseket. Fegyelmezettséget kíván a feladat, a tudomány, a publicisztika, a sajtó munkásaitól is, A feladat nem könnyű, a feladat meg oldásával járó terhek nem kicsinyek, de a terheket elbírja az élettől duzzadó, erős magyarság, az erős Magyorország. A nemzetiségek érdekében is kell az erős magyar állam. Mert a magyar állam sorsa az ő sorsuk is. Ha ragaszkodnak e földhöz, és szeretik e földet, akkor ragaszkodnak kell a magyar földhöz és a magyar államhoz és szeretniök kell azt, mert természeti és történeti adott ság, hogy ez a föld, és ez az állam csak magyar lehet. A nemzetiségi kérdésben a szintézis tartósságának fontos előfeltétele, hogy a nemeztiségi jogok érvényesülésének, e jogok érvényesülése mértékének és mód jának a magyar államot, a magyar állam egységét, a ^magyar állam szerkezetének biztonságát tangálniok nem lehet, A ma gyár államj főhatalomnak érintetlennek és egységesnek kell maradnia, azt atomi zálni, felarcellázni nem lehet. Ez abszo- kit követelmény. A politikai művészet abban áll, hogy a nemzetiségek kívánságainak kielégítését, jogainak érvényesülését összhangba hozuk a magyar állam biztonságával. Ez kötelességekkel jár a magyarság részé röl és kötelességekkel jár a nemzetiségek részéről. A nemzetiségekhez tartozóknak minden életnyilvánulásukban absolut loyalitással kell viselkedniük a magyar állam, a magyar állam hatóságai és a Hungária Filmszínház T££v Augusztus 8. Szombat ■# M ■ M Orosz filmreniek. Augusztus 9. Vasárnap iS II I I II A főszereplők : Danielle Augusztus 10. Hétfő ■ W Darrieux és John Loder jön! Augusztus 14 15 16-17. KADETT SZERELEM — Kiegészítő VALAHOb OROSZORSZÁGBAN Karády Katalinnnal i ^(^l^■■l^llMl■w^>Mll^l■llllll^Wllil llll i twiii iii rn ni i nni iiimii r un .. in i n ...... mm iiiiinii
