Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-07-18 / 161. szám

(Trianon 23.) 1942 július 18. _ Nyiotidék ä szabolcsi hírlAP 3. oldal. Snktr Pál pilgárnesler laiybalásu rádiáelfiadása országszerte Szabolcs küzdelmes mattjára terelte a Megírta a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap, hogy Szohor Pál polgár­mester, a Bessenyei Társaság elnöke a rádió meghívására, a Magyar toll a magyar kardért című elő- adásorozat keretében rádióelő­adást tartott Budapesten a ma­gyar rádió I. hullámhosszán, jú­lius 14-én kedden este 9 óra 10 perc kezdettel. Szohor Pál előadá­sában érdekes adatokat tárt fel azokról a harcokról, amelyekben Szabolcs volt a hadszíntér. Sza­bolcs földjét ezer esztendő óta: víz, vér, és verejték öntözi kezdte érdekes előadását városunk pol­gármestere, majd sorra vette azo­kat a fegyveres idegen népeket, akik Szabolcs földjét támadták. Beszélt a kazár, ibesscnyő, kun, tatár, török, német, orosz, oláh harcosokról, a mérhetetlen szen­vedésekről és harcokról, amelyek ezt a drága földet sújtották. A majtényi fegyverletétel után már csak üszkös romok jelezték Sza­bolcsban az egykori virágzó haj- duvárosok helyét. A kuruc harcok után évszázadokról a következő­ket mondotta Szohor Pál: Mégis újra feltámadt: a város és a vitézség is. 1848. szeptembe­rében 1200 főnyi legénységgel áll a szabolcsi zászlóalj Kalló piacán és Rakovszky Sámuel őrnagy ve­zénylete alatt dicsőséges haditet­teket ír bele a szabadságharc tör­ténetébe. A harcok eleinte eltá­volodnak Szabolcstól. Először Stá­jerországban szuronnyal veri ki Buries osztrák tábornok seregeit Fridauból. Később a móri és isa- szegi csatában, majd Budavár bevételénél találjuk a híressé vált 48-ik honvéd zászlóaljat. Görgey Arthur fővezér ezt írja 1849. július 4-én kelt napiparan­csában: „Rakovszky vitéz őrnagy­nak vezérlete alatt álló 48-ik zászlóalj fényes bajnoki tette kiérdemli min­den vitéznek méltánylatát.“ A kitüntetést Győr város piacán tűzi Klapka tábornok Rakovszky mellére és a honvéd zászlóra, ilyen szavak kíséretében: ,,Ez a legdicsőségesebb zászló. Ha a sors meg akarja tagadni a győzelme­det, kivívja azt a 48-ik zászlóalj.“ De kelet felől már özönlött az orosz veszedelem. Annyi sok fegyveres idegen nép után 1849. június 29-én kozák századok száguldanak be Nyíregy­házára. Nyomukban Cseodajoff tábornok 60.000 emberével szállja meg a várost és környékét. El­pusztítanak mindent, megeszik az élelmet, elhajtják az állatokat és figyelmei a feljegyzések szerint egyetlen kerítés sem marad meg Nyíregy­házán, minden darab deszka máglyára kerül, melynek tüzénél utcahosszant kozákok melegsze­nek. A kívánt előfogatokat nem tudja a város előteremteni, miért is Báthy Gábor polgármestert a vezénylő kozák tiszt lófarkára akarja kötöztetni s megrémítésül végighurcoltatni az utcákon. De Szabolcs népét nem lehet megtörni. Ahogy Mária Therézia uralkodása idején szabolcsi nemes ifjú ra­gadja kezébe a tollat, hogy prófé­tája legyen 'a magyar szellemi új­jászületésnek, úgy a szabadság- harc lelkesítő dalát, a híres Kos- suíh-nótát is, melyért annyian szenvedtek Kufstein nyirkos bör­töneiben, szintén szabolcsi író: Balkányi Szabó Lajos ajándékozta a magyar honvédnek. Utoljára oláh lovak patkói csattogtak Szabolcs földjén. átkozottul furcsa helyzet volt, mert nem repülhetett kd hüvelyé­ből kardunk, hiszen felszabadítók­ként érkeztek ide. De öreg embe­rek, akik emlékeztek még az orosz sanyarúságra, nem tudtak -különbséget tenni a két vendég között. így öntözte Szabolcs földjét a víz, a vér és a verejték. Száguldót térségén kazár, besse- nyő, kun, tatár, török, német, orosz és oláh. Nemzedékek pusz­tultak el és apák tanították fiai­kat fegyverforgatásra. Puszta lé­tünket is ezer esztendőn át kard­dal kellett kiharcolni. A szabolcsi honvéd azért mindig megállta he­lyét. Örökölte apáitól a vitézsé­get. Most Voronyezs felől jönnek a zöld tábori levelezőlapok, kusza sorai között tele elszánt­sággal és reménységgal. Mikor a keleti hadszíntérről hazatért lo­vasdandár felett Nyíregyházán múlt évi november 17-én csapat- szemlét tartott legfelsőbb had­urunk, így szólt a szabolcsi hu­szárokhoz: „Ti a motorizált had­seregek korszakában lóháton vág­tattatok sokszor ezerkilométeres utakon, azokon az utakon, ame­lyeken őseink érkeztek a Kárpá­tok alá. Uj fényt szereztetek a magyar lovasságnak és új megbecsü­lést a lónak is.“ A szabolcsi kard becsületének útját járjuk most végig a szabol­csi földvártól Kiew térségéig. Hungária Filmszínház Tdefou 25-03 **. ád&üúi ke%d-íük a nayuti, mert a száj és a fogak ezer vészéig között egész napon át munkában vannak. Az O D O L ~ fogpép a fogakat tisztán és egészségben tartja és a szájat felfrissíti. Tékát a mindennapos száj- és fogápolásihoz használjunk O D O L - fogpépet. MAGYARORSZÁGI ODOLMÜVEK R. T. BUDAPEST A polgármester előadása után » adást, majd Szabolcs nagy költő- Belohorszky Ferenc dr. a Besse- j jének Vietórisz Józsefnek két nyed Kör főtitkára Bessenyeiről, a I gyönyörű költeménye hirdette a huszáros, lendületes író-magyar- f rádióban Szabolcs tehetségtermő, ról tartott magas színvonalú elő- f halhatatlan erejét. A szülőknek kell őrizni gyermeküket bogy ne lövöldözzenek a sóstói erdőben még íióberttel se Mély fájdailmat és aggodalmat kel­tett Nyíregyházáin a Nyír vidék az a híradása, hogy a sóstói hegyi düilő- úton egy nyír egyházi diákot lövéssel súlyosan megsebesítettek. Első (hír­adásunkban annak az értesülésnek adtunk hangot, hogy a lövést a meg­sérült diák barátja követte el, de a szülők nyilatkozata szerint egy isme­retlen diáktól eredt ia lövés. Emellett az eset mellett nem mehetünk el szlö tnéküi. Mert ha egy .ismeretlen diák úgy lövöldözget, hogy nem nézi, nem okoz-e szerencsétlenséget, ez azt je­lenti, hogy baj van a diákok őrzésé­ivel és rajok való felügyelettel, de ve­szélyes lesz a séta a szabadban, 'ha csak úgy vaktában öc üldöznek az er­dőben, és az utakon.. Mostanában a súlyos eset előtt is panaszkodtak a sóstói sétálók, z .erdőben járók, hogy a diákok közül néhányan hóhért tel, mások gummdpuskával lövöldöznek a madaraikra. Már a madarak irtása is kegyetlenség, olyan tilalom imieig­I szegése, amelyről az oskolád -madarak, és fák napiján tis eleget hal miniden jóérzésű tanuló. De .veszedelmes a lö­völdözés, mint az említett elégi siú­I lyiois eset is mutatja., közibiztanság szempontjából ds. Felhívjuk ezzel kapcsolatban mi azok (figyelmét, akik gyermekleiket kiengedik az erdőbe, a ■Sóstóra, különösem azokét, akikről1 tudják, hogy füöbertjük van. Ne en- ^ gedjék őket szabadom és kiváltkép- j pen fegyverrel kóborolni, hanem l ügyeljének rájuk kemény szigorral. { Gondolja meg minden szülő, hogy milyen súlyos köve tike zményei le­hetnek annak, hogy akár az ő gyer­mekük lövöldöz ártalmasán, akár ő szenvedi el mások könnyelműségé­inek következményét. Azoknak, akik nem tudnak ügyelni, nem is való fegyver a kezükbe, ilyenektől el kel a fegyvert venni. — UNIÓ inolyzsák ismét kapfca- ' tó a JíÜtBA-papíTüzletfcerL. Telefon: 2041 sz. Telefon 20-11 sz. Julius 18-19 20. REPRIZBEN ! Szombat-vasárnap és hétfő Életre ítéltek Főszerepekben: Hidvéghy Valéria. Zádor Györgyi, Jávor, Petrovics Előadások: hétköznap 3A3, 3A5, "hl, 8A9 Vasárnap 2-4 6-8 10 órakor Julius 18-17. Legszebb zenéjü magyar film. Szombat-vasárnap UTOLSÓ DA.L Főszereplők : Jávor Pál, Simor Erzsi, Sárdy János, és Bárczi Kató Előadások : hétköznapokon V44. V*6, V<8, V«I0. órakor,, Vasárnap 8-5-7 és 9, vasárnap délelőtt Ü órakor matiné kedvezményes heíyárakkal — •am (MUK ma

Next

/
Thumbnails
Contents