Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-06 / 126. szám

6. oldal mmmman (Trianon 23.) 1942 június 6. r*mmmúmm®mm.mmmmamm énekel hétfőtől minden este a 3 Szirmay nővér Gyureskó Étteremben SS *• I miaimájvali? Bizony éji éti felé. fiam, mert előbb nem mertem kimenni, ihogy meg ne lássanak. •Miltiassa. csak mama mégegyszer a (Lábát? — mondta Pista. Amikor újból előtte -van a sérült láb, nézi­nézi morfondíroz magálban s egyszer csak kitör belőle: „De nékem be­szélhet most már maga vén boszor­kány, mem a nád vágta föl a maga lábát (hanem ión, amikoir macska képibe lodiaigyütt oszt meg akarta •ranlbamá la tehenemet s én akkor ki akartam fordítani a bundájából. Egészen pontosan Ott van a kés nyo­ma a iballábán, ott. ahol én vágtam. Nem hiába tartják magát boszor­kánynak, de az is, maradjon csak magánlak." Ezzel becsapta maga Után az ajtót és elviharzott. Azóta sohasem beszélt az anyósával 'és ha­láláig abban, a hitben élt, hogy ő akkor az anyósát alkarta megnyúzni. — lédi — A „gyorscsapatok'' fogalma A charkovi harcokról kiadott né­met jelentésekből kitűnik, hogy a részben rendkívüli kemény küzdel­met erős páncélos kötelékekkel bo­nyolították le, amellyék a bekerítő csaták keresztülviteléhez 'és előkészí­téséhez szükséges terület átkarolásá­nál .mozgékonyságuk miatt kimagasló szerepet töltenek be. A gyorscsapa­tok a háború eddigi szakaszaiban is rendkívüli ifontos .feladatokat oldot­tak meg, technikai orglanizációjükrói és összetételükről azonban általában nagyon keveset hallottunk. A gyorscsapatok jól felszerelt harc­egységék, amelyek mindenféle fegy­vernemmel rendelkeznek, úgy. hogy önállóan és .zárt egységekben its a •frontra dobhatók. Egyéb előnyeik mellett rendkívüli mozgékonyság, — gyorsaság lés (átütőerő figyelhető meg. A gyorcslapatokról általában a következő beosztás' alapján alkotha­tunk képet magunknak: 1. A gyorscsapatok magvát a pán­célkocsik (páncélos csapatok) képe­zik. Ellenséges gyalogságolt, tüzérségi állásokat és páncélos támadásiakat kelil leküzdeniük. Ilyenkor gyakran páncélos közelharcban' nyilatkozik meg a két ellenfél ereje és lelemé­nyessége. a páncélozás és gyorsaság döntő szerepet játszik. 2. A páncélozott lövészezred szoros kapcsolatot tart fenn a páncélos csa­patokkal. Rendkívüli mozgékonyság páncélelhárítás és fokozott tűzképes­ság fő jellemvonása. A lövészek sze­repe nagyon változatos. Egyszer gép­kocsiról; kell tüzelniük, máskor gya­logosain avatkoznak be a gépek és gyalogság közötti küzdelembe. — A páncélozott lövészezred sokioldlailúés feleiősségiteljes feladatokat valósít meg. iNeki. kell stratégiailag fontos •területeket birtokba vennie, helysége­ket elfoglalnia és páncélkocsik tói tá­mogatva az ellenfél állásaiba benyo­mulnia. 3. A gyorcsapatoknak is leggyor­sabb és legmozgékonyabb kötelékei a motorkerékpáros vadászok. Leg­töbibnyiire taktikai felderítéseket «vé­gezinék a gépesített seregtestek szá­mláira, ezeini túlmenőleg azonban na­gyon sokszor gyalogsági feladatok ike­reszfülvájöelére is vállálikozniok keli Munkájuk rendkívüli bátorságot, le­leményességet és ügyességet követel, emellett azonban előnyük, hogy az ellenség számára kis célpontot nyúj­tanak, gyorsan érmek célt és a tere­pet nagyszerűen tudják érvényesíte­ni. Tüneményes gyorsasággal elfog­lalják helyüket, azonnal tüzelőállás­ba helyezkednek, de ha kell, ugyan­csak rövid idő alatt vissza is 'tudnak vonulni. 'j .figijp 4. A gyorscsapátok felderítő mun­kájában fontos funkcióhoz juhnak a lybvi harcokban is sokait emlegetett felderítő páncélkocsik. Nagy távol­ságokból is rövid idő alatt megszer­zik a szükséges felderítési eredmé­nyeket, ezzel fontos kiimdulőpcintoit adnak a harci események folyását irányító katonai vezetőség kezébe. — Fontos feladatukhoz mérten megfe­lelő harci erővel is rendelkezinek. 5. Állandó tüzelő készültség, nagy­szerű alkalrnazkodóképesség és pán­célelhárítás jellemzi a páncélvadá­szok tevékenységét. Az ellenséges ,páncélosok gyakran másodperceik leforgása alatt feltűnnek és támad­nak. ennek megfelelően a vadásziak­nak is pillanatok alatt, kell akcióba lépniök. A páncélkocsik kai szemben előnyük, hogy a terepet könnyen el­lenőrizhetik, maguk pedig megfelélő fedezékben elrejthetik magukat az ellenfél szeme elől. ,A gyorscsapatok kötelékeihez 'tar­toznak még ,az_ úgynevezett a páncél­' utászok, .akik valamennyi utászifela­daitira nagyszerű felszereléssel, rendel­keznek, továbbá a, legelső vonaliak­ban harcoló páneéltiüziérség, toiválbbá a páncélos hírszolgálati szakasz, amelynek közreműködése sok szem­pontból biztosítja a harci események szerenesés kimenetélét. Németh egyenruha és urídívat szabóüzem Luther-ház. Telefon: 28-99. fiz fllföldön ritkaságszámba menő iveit ktfarckést találtak a bessenyődi urnalelet között Szaibolicsvármegye ősi földje tele van titokkal, kincseket ér- 'emlékek­kel, amelyek az ősi idők lakóiról be­szélnek a beavatottaknak. A várme­gye alispánja minden: éviben orszá­gos vonatkozásban is figyelmet keltő beszámolót tesz közzé jelentésében | egy-egy jelentős leletről, amelynek adatait a Jósa-Múzeum tudós igazga­tója szolgáltatja. Az idei leletek kö­zül kiemelkedik országos viszoiniy­latjbán is a bessenyődi lelet, amelyről az alispán a következőket jelentette: iSzabolcsv,ár megye keleti oldalán (fekszik Besenyőd kisközség, Levélek vasúti állomástól félóra járásra- va­gyis három kilométerre. Bakta—Ló­ránitháza, Ófdhértó és Levelek közsé­gek veszik közre. A közég belterü­lete .észak-déli irányú földnyelv, me­lyet csatornázás előtt -víz vett (körül úm. Feketeitó, Kisrét, Kútfő 'és a Csaitt-tó. Bessenyődről szép bronz-tőrt és köjüs bronzlándzsát őriz a vár­megyei Jósa-Múzeum. 1928. éviben útépítés alkalmával ha­talmas, narfv edényeket és 12 kis Itt a tavasz —Igyunk sÖPt I Keressük fel Vesszős László Haagária Éttermit és sörözőjét (Bessenyei ;tér) ahol friss csapolásban világhírű Bak-Szent János vilá­gos szalon és sötét bajor sörök állandóan kaphatók. Telefonszámok: 29-53 és 27-53. csücskiös csuprot hordtak az úttestbe mintahiogy a munkaifelügvelő közölte múzeumunk igazgatójával. A falu északi irészén épült a ref. templom, szomszédságában dél felől van a réf. iskola, a tanítói lakással. Ennek a kertjében Tar László tlaní­tó elmondása szerint máskor is talált már bronzkori edényt krumplikupolás alkalmá­val, amit beadott Q megyei mú­zeumba. 1941 'őszén ugyancsak krumpliföl­deléskor akadt a tanító úr urnákra, a kert külső részén, az udvaT keríté­sétől 20 méterre, melyeket személye­sem vett ki. Megfigyelése szerint egy csoportban voltak az edények elföl­delve két ásónyom mélyen és any­nyira közel, hogy egymást érintet­ték. • Egy nagyobb 'és egy kisebb 'dí­szített oldalú fazék, egy kétfülü fe­kete urna, egy vörösszínű, fülnélkiüli hornyolt szélű edény és egy 40 om átmérőjű, egyenes peremű tták A urnák mellett feküdt 2 kiselbb csu­por, ia harmadik állóhelyzetben volt Tar tanító úr maiga szedte ki a föl­det aiz edényekből, égetett embar­csontokon kívül mást nem talált ben­ne. A nagyobb díszített urnáiból vet­te k,i a 123 cm. hosszú, 40 mm. szé­les kvarckést, mely alul 38 mm. szé­les. E kvarckést a ihárom csuporral együtt 1941 érv március 6-án hozta be a múzeumba és mondta el az észlelt leletkör ül menyeket. A klvarckés északi eredetű ívelt penge. Ritkaságszámba megy az Al­föld,ön is így a Nyírségen is. Valószí­nűleg neim a bronzkorban került hoizánk, de akkor is használták, kü­lönben nem került volna az urnába. 'Északi eredetű, nagy kalcedonbalta (1294 gr.) került még múzeumunk birtokába iSziékel'ységből az 1860-as évek elején. Július 16-án kiment igazgatónk a helyszínre és az urnasír könnyökét két nap ásatta, azonban lényegtelen cserép d a rabok on kívül mást nem ta­láltak a nap számosok. így aztán csak a .már kk.iásott nagyobb edényeiket, illetve darabjait szállította be a mú­zeumiba. Az edénydarabok tisztítása közben tűnt ki, hogy ,volt a csereped; közt kis félcsup'or, egy máslik csupor díszített o 1 dal része és egy harmadak edény apró darabjai. A tárgyak szá­ma i tehát 12. Nyul helyett a hajtóJL lőttek meg a nádudvari körvadászaton Még a téli hónap okiban történt; hogy Nádudvar haltánálban könvadá­szatot rendeztek, melyen Czilbere Mihály gazdaságii cseléd nviolt a hajtó. Czibere a felvert nyulat kergette és köziben Ginofsky Koméi ,Máv. fő­intéző, debreceni Nemzetőr-utca 1. szám aiiatti lakos 'véletlenül térdén: ta­lálta él. A hajtónak sörét fúródott téridébe és a sérülés könnyebbnek látszott. Ginofsky főintéző nyomban orvosit 'hivatott, aki megvizsgálta és bekötötte Czibere sérülését. A sebem át tetan uszm éngezé-' ka­poitit a hajtó és hónapokig éiet-halái között lebegett. Miost felépült és ki­hallgatták a* szerencsétlenség ügyé­ibea iG-inofsky Máv. főintéző is 'val­lomást tett. melyben elmondotta, hogy lövése eltalálta a felivert nyulat lábán és sántikálva menekült, amikor észrevette, hogy a hajító is megse­besült lábán. Nadrágján is látszott az átfúródott sörét nyoma. Azonnal in­tézkedett, hogy orvos vizsgálja meg a sérültet. Az orvosi .vélemény szerint a teta­iniusz fellépése nélkül is 20 napon túl gyiógyul't volna Czübere Mihály sebe és így gondatlanságból okozott testisértés címén folyik az ügyiben a íviizBigálat. - IRATRENDEZŐK. LEVÉL* RENDEZŐK Jóba-papirlízlctbu. Olcsón és jól vásárolhat Tisza Miklós aj rőfös és divatára üzletében Rákóczi utca 4. (Nagytakarékkal szemben.) Férfi- női szövet, selymek, paplanok függönyök

Next

/
Thumbnails
Contents