Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-05 / 125. szám

2. oldal. wmtmm (Trienon 22.) 1942 június 5 "Vasárnap reggel átalakítva uj vezetés alatt megnyílik a Korona összes helyisége! Tisztelettel értesítem a n. b. közönséget, hogy a KORONA SZÁLLODA teljes üzemét átvettem. Vasárnap újjáalakítva, teljesen uj vezetés alatt, a legkitűnőbb konyhával megnyitom a Korona Éttermet, Kerthelyiséget, Kávéházat Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a mélyen tisztelt vendégeim igényeit mindenben kielégíthessem. Szíves támogatást kér : Mibe András veidéglős a Korona szálloda bérlője. A testvér finnek Kalevalájának tüneményes szépségé sugárzott a szivekbe a Kálvineum művészi erejű finn délutánján :A Kálivinaum r-esf. líceumának 1— III. osztályának növendékei Nyír­egyiházán soha nem látott, érd elkies színpadi délutánon megszólaltatták a testvér ifimnek ősi szépségüket su­gárzó eposzát, a Kalevalát. Az elő­adás kedden délután a diákiifljiúság és szerdáin délután öt 'órai kezdettel a nagyközönség számára adta a fia­talság költői: szépségű ajándékát, a Kalevala 15. énekének dramatizált bemutaítását. A rendezés művészi ihlettel készí­tette elő a műsort, Fehér Klára ta­nárnő invenció.zus /vezetésével meg­oldicltták a leányok a díszlet, a kosztüm kérdésiéit, kitűnő szereplő­ket választottak ki iaz ősi erejű, gyö­nyörű muzsikájú, a magyar népköl­tészettel, különösen a székely iba.lá­dákká! olyan benső szálakkal egybe­tartozó nyelv és költői stílusban zendülő naiiv époszrészlet szimboli­kájának életrehivására. A szabadban feliáillítandő színpadra készült a. be­mutató, de a szeles, rossz idJő miatt le kellett mondania az ifjúságnak >a szép 'díszletek alkalmazásáról és a Kálvineum tonna csam okáblaini ren­dezték meg a műsort. A bíborfűg­igönyt 'és az előteret a finn és ma­gyar szinek 'ékesítették, a két nagy­rahwatdtt :rokionnéip testvéri egymás­ra találásána ihiirdetésieként, szaibotoi akácok, jázminok csokrai és fűzénél 'beszéltek az örök ifjsúágről, ia szív­ről, az érzésről, a> költészet szent titkairól, melynek misztériuma most szórja 'fényét itt felénk. Aterem megtelik érdeklődőkkel, bár az irödalombarát körökből soka­kat szarettünk volna itt látni, de iígy is igaz lelkesedés és bensqségies öröm ifakad a. nézők szívében, aimiit elárulnák a stílusos színpad jelenetei. Vüklár Béla a Kalevala viláigihírö magyarra fordítója nem jöhetett le gyengálkedésie miatt. Ezt a prológus mondója, Nagy Olga sajnálattal je­lentette be, majd ismertette az elő­adás jelen tőségét, kiemelte, hogty so­kat beszélünk fiinm—magyar rokon­ságról, de keveset értünk belőle, és most a iKaleviala éneke megerősíti hitünket a testvériségben is. A kivá­lasztott ,15. ének a:z anyai szaretet glorifilkálása, annak a szent érzésnek •tükrözése, amelyről a magyar költé­szet is halhatatlan sorokban szól. — Nagy Olga megható bensőséggel idé­zi az édesanyáról, Toldi Lőninionéről írt sorokat ia Toldiból és utal Petőfi­re, Adyra, a :fiiúi szeretet dalaira. — Az emelkedett szellemű bevezető után feltárul a színpad, északi test­véreink otthonának szín- és foiimia­Ihaitása éleivenadik ímeg a gyönyiörű koáktümökben, remek magyar szőt­tesekben, melyek ifestői szépséggel iadnalk hátteret a Lemmimkejnan any­jának, az elvesztett ifiú siralíásának. A megjelenítés illúziót keltő, a sze­replők, Balog Éva, Koroknál Zsuzsa, Pánczél Gabriella., Csáki Ilona, Mairssó Valéria, Palumby Ida, Na gy Éva. Sárközi ,Iloina, Fehér Mária, Orosz Erzsébet, Bérczy Gizella, Sí­pos Lenke, Kovács Ilona tlmé'ye­diőn, don, az áleszmét sugárzó együt­tes játékiművészettel tolmácsolták a vnlágaröket, amelyek választ adnak a /fiát karieső anya ifájdaumas kérdé­sére. Köziben egy könnyed, finom graciözitással előadott balett suhan előttünk, mint a tavaszi leipkék 'üde röppenése- Kovács Ilona, a világűr­ben gyógyító varázsszerét kereső méhecske személyesítő je táncol. — Szépséges táncát, amely ízléssel, dal­lamos moaduktművészalitel ad éllő, meg kellett újrázni. A .Kalevala megfogta a szíveket. nagjy taps jutalmazta a jelenetekben szereplőket. Utána HeUaakoski Aaro finn köl­tő „Héja" ciímű verse. Vikár Béla művészi együttérzéssel •való fordítá­sa,' Várady zenésítése tárul fel a lí­ceumi énekkar előadásában, majd, szünetre vonul kii a közönség. iBüffé .vár,ja a látogatókat, egiy te­remben pedilig székely balladákat és más .jeleneteket mutat be a Kálvri­neurn ii,mimár népszerű Bábszínháza. IA műsor második feléiben Kisfa­ludy Szaget-szegsel c. vígjátéka kelt vidám derűit, Tarczy Magda, Szilá­gyi Edit, Valkő Irén, Porzsolt Judit, Sziivós Éva, Ladányi Etelka, Jánosi Sára szer epeitek tiszta interpretálást nyújtó nagyszerű játékkal. A vígjá­tékot iís nagy taps jutalmazta és a közönség agy felejthetetlen élmény­nyc'i gazdagodva távozott az ezalkia­lommal is művészi szépet sugárzó f kálvineumi műsorról. Ejtőernyős elhárítási gyakorlat Szabolcsvármegyében A háború jelenlegi helyzetében na­gyobb ellenséges ejtőernyős kötelé­kek támadása, a nagy távolság miatt nem valiószínű, megás számolnunk kell azzall, hogy az ellenség kisebb robbantó járőröket, kémeket, vagy egyéb szabotázs feladattal megbizot­takat ejtőernyő segítségéivel juttat el Magyarország területére. Az ellenséges ejtőernyős támadás elhárításának gyakorlása céljából — mint értesülünk — a nyíregyházai Honvéd Alloimásparancsn okság Nyír egyháza megyei város, továíbbá a da­dla/i alsó, dadai felső, ínyírbogdányi, kisvárdaii, tiszai, nyírtbaktai és nagy­káHói járások területén ejtőernyős elhárítási gyakorlatot tart. A gyakorlat ideje: 1942. évi június hó 9-én 8 órától 12 óráig. Az ejtőernyős támadás jelzése; Az ellenséges ejtőernyős támladást ma­gánosan szálló, magyar felségeálel eWátott repülőgép jelzi oly módon, hogy a ifettétölezett ejtőernyős táma­dás helyén öt tar ab felhér-fakietére festett csomagolópapírt ledob, ugyan­akkor öt darab rakatét lő. Tehát ide­gen felségjellel ellátott reipüülőgép megjelenése, ,v.agy ejtőernyősök eset­leges földreszállása nem tartozik a gyakorlathoz. 12 és félévi fegyházra ítélték Magunyecz Gyulát Halálra kínozta vadbázastársát, egy hatgyerme­kes családanyát Méjg élénk emlékezetében él a nviragytházi közönségnek az a bor­zalmas gyilkosság, melyet a közeli Damecser községiben követtek! el, ahol Maiguniyiecz Gyula áipaini munkás három napiig, addig kínozta •vadhá­zastársát, özv. Kiss Károlynét, amíg a szerencsétlen asszony meg nem halt. özv. Kiss Káirolyné demecseri la­kos boldogain élt első férjével, akinek (halállá után egyedül 'vállalta a csa­ládfenntartás nehéz munkáját és mindennap kora 'hajnalitól késő es­tig dolgozott, hogy hat 'gyermekét .tisztességben el tarthass a. Az elmúlt évben megismerkedett Miagiunyeicz Gyula (ipari m un kiássál, aki akkoriban került a faluba és ud­varolni kezdett az özrvegyasszoniy­'rtak. Szép szavakkal behálózta 1 és azt ígérte, hogy feleségül fogja venni. összeköltöztek és néhány hónapig boldogan is éltek. Ez év februárjá­ban Magunyecz hirtelen megjválto­zotit, Igoromba lett, korcsmáizni kez­dett és oktalan íélténvenységéve! kí­nozta a szerencsétlen asszonyit, öziv. Kiss iKiárolvné sírva könyörgött, — magyarázkodott iMagunvöQz Gvulá­nak„ hogy nincs eka a, féltékenység­re, szereti őt és hűséges hozzá. A férfi azonlblan napról-napra durvább lett. A tragikus három nap alatt fe­leségével bezárkózott lakásába, sein^ kit be nem engedett, még az ablako­kat is betömte, hogy be ne láthassa­nak. ,A gyermekeket az ágy alá kényszerítette, a szerencsétlen lasiz­szooyt pedig éjjielmaippal kínozta. Ütlötte-vertie, tüzes vassal égette, ha­rapófogóval' kiszedte la körmét. Vadállati kínzásokkal éheztette -há­rom napig 'Kiss iKárolyniét, akii bor­zalmas szenvedések között húnyt el. A gyilkosságot az egyik gyermek árulta el, akinek mégis sikerült az ágy alól kimenekülnie a lakásból. A csendőrök letartóztatták Magunyecz Gyulát, aki a legnagyobb hidegvér­rel vallotta be a gyilkosságot, s azt hangoztatta, hogy az „asszony meg­érdemelte sorsát". Magunyeciz Gyula bűnügyében tegnapelőtt tartott fő tárgyalást a nyíregyházi törvényszék dr. Holényti elnök tanácsa. A vádat dir. Képes Jóizsef kir. ügyész képviselte. A tár­gyias egy része zárt volt. A törvényszék szándékos ember­ölés bűntettében mondotta ki bűnös­nek Maigunvecz Gyulát és ezért őt 12 és féil évi fegylháziria ítélte. Szohor Pál polgármester a nagybányai költségvetésnél mint tanácsadó vett részt Megírta a Nyír vidék - Szabolcsi Hírlap, hogy a belügyminiszter Szo­hor Pál polgármestert Nagybánya város ,közigazgatási tanácsadásával bízta meg. Szohor Pál polgármester Nagybányára uazott és itt a belügy­minisztérium és pénzügyminiszté­rium küldötteivel és Nagybánya pol­gármesteriével (résztvett Nagybánya költségvetésének 'össizűálliítáísáibam. A polgármester, akit ,útjára elkísért Po­liin&zky Pá' dr. a Közjóléti Szövet­kezet .igazgatója is. Nagybányáról átment Felsőbányára Juhász Mihály polgármester látogatására. A pol­gármester blazaérkczivie elragadtatás­sal nyilatkozott iNagylbániya lé Felső­bánya városok szépségéről, pompás fekvéséről. K. 15.303-1942. Hirdetmény Felhívom a város lakosságának figyelmét, hogy a birtokában lévő zsiradékjegyek 2-es számú szelvé­nyei 1942. junius hó 3 ik napjától junius hó 10 napjáig bezárólag kerülnek beváltásra. A zsirjegy szelvények értéke 30 azaz Harminc dk. Egy szelvényre tehát ennyi zsiradék kerül kiosztásra. Figyelmeztetem a lakosságot ar­ra, hogy fenti időpontok között zsirszelvényeit feltétlenül váltsa be, mert azokat a későbbi idő­pontban beváltani nem lehet. A husiparos mindaddig amíg készlettel rendelkezik — függetle­nül attól, hogy állandó vevője-e a jegyét beváltani szándékozó vagy sem — köteles a zsirjegyet bevál­tani, mert igazolt panasz esetén elveszti árusítási jogát. Felhívom a husiparosokat, hogy a beváltott zsirjegy szelvényekkel 1942, junius hó 11-én délelőtt a közellátási hivatalban számolja­nak el. Nyíregyháza, 1942. junius 2. Szohor Pál s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents