Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-27 / 144. szám

Helybeli és vidéki vendégek kedvenc találkozóhelye RACSKÓ ANDRÁS VENDÉGLŐJE BESSENYEI TÉR

. — Ha egyszer ott étkezik, maaiyizöíliiBi róla, hogy a fepbü magyar konyhája fan. Állandó menürendszer. Kitűnő italok. A jó hangulatról GANDI, a kedvenc énekes prímás zenekara gondoskodik Sóstói vasárnap délután Zsúfolt viiillaimoskocsiik szállítják félóránkint a Sóstóra a pihenésre vágyók számlálhaitatlaini tömegét. Gyalogjárókon, 'bicikli-utakon tömött sorokban indulnak az emberek a Sóstó leié, hogy hat nap fáradságos munkája után a hetediket: aiz Istennek szentelt vasárnapot ia természet világában és pihentető csendjében töltsék. Élénk, pezsdülő élet van máris de a Sóstó igazi napjai még csak ezután következnek. Az időjárás kánikdás két hónapja: július és augusztus kényszerítő erővel fogja rábírni az embereket a Sóstó strandjának és árnyas sétányainak látjpgatásáira. A mostaninál is mozgalmasabb élet várható a nyár két legmegebb hónapjába® s a lüktető, eleven élet fog bizonyságot adni anöl, hogy a Sóstónak jövője van s érdemes annak szépítése, állandó rendiben ta rtása érdekében minden áldozatot meghozni Az arcok, amelyekkel sóstói sétáink alkalmával szembetalálkozjunk, túlnyomórészt ismerősek. Idegenből idejött nyairalóvendóg kevés látható. Pedig — ügv hiszem — kellő propagandáival nagyobb idegenforgalmat lelhetne eléírni, különösen most, amikor a külföldi nyaralás csaknem teljesen lehetetlen. Nem használjuk ki eléggé a Sóstó szépségében rejlő értékeket, pedig a Sóstó nagyarányú fellendülése a város hírnevét is emelné. A régi Sóstó a természet romantikája volt, a ma,i Sóstó'a kultúra romantikája. A múlt század utolsó éveiben — úgy él a képzeletemben — nem szabályozta senki a fák, a növények, a virágok helyét. Ott nőttek, virultak, ahova a véletlen az életindító magvakat szórta, ma pedig dolgos és gondos kezek formát, összhangot adnak a természetnek s ma üde szépségű bokrok, virágágyak, kertek adnak élő bizonyságot arról, hogy ma a Sóstó szépségét kultúra és ízlés irányítja. Ha muníkáls naipok fáradtságát pihenni akarom: odmegyek. Ha jó könyv, „irodalmi csemege" vár élvezésre: odamegyek. Ha nyugtalanság láza fűt s helyem nem találom: ott nyugalom fogad. Ha illúziók csalóka fényét kívánom: hív a Sóstó s betölti szívemet a természet szépségeivel. Itt ima a hallgatás s néha nagyobb érzések fűtik a szívet, :nint a templom kötvén, Ima itt a gondolat is s a kitáruló égbolt inagy érzések varázsát hinti el bennünk .. Amikor sóstói színekről, ha mg illatokról írunk, a szerelmet sem mellőzhetjük. Vagy talán lehetnie minden érzések leghatal masabb ját számüzini olyan helyről, amely romantikus miliőjével, pP

mPázó természeti szépségeivel legméltóbb kerete szerelmes szívek "boldogságának? Éérvidám 'fiatalok adnak itt egymásnak találkozói akiket megérintett a boldagság vágya. Bánják ,is ók, nogy foltozott, hogy talpalatlan a cipő jük, hogy jegyre kapják -a kenyeret s hogy az élet minden megnyilvánulásán a háború bélyege van! Ugvsem hallatszik ide — mondják — a fegyver zaja s az ágyúdörgés, iha zaj van, az legfeljebb cigányzene lehet, vagy szivsőhaj, vágy pacsiirtadal. Ha egy-egyszerelmes férHsziem be'etem étkezik kedvese gyönyörű Kér szemébe, megfeledkezik arról is, hogv ezer ki l'eneszázmegyvenkettőt írunk s m?g,feledkezinek arról .is, hogy ezeknek az éveknek a fagyverzaj az uralkodó dallamuk. Ez a fiatalokra vonatkozik, az öregebbeken észrevehető, hogy gond és szomorúság üli meg a lelküket. Szép, széjp a gondtatanság, a vígság, fiataj szívek -öröme 'és boldogsága, de — mondják — mit hoz a holnap? Homlokuk redőjén, arcuk kifejezésén, mondataik hangsúlyán kirajzolódik az aggódás a holnap miatt. Nyugalmat szeretnénk öreg napjaikra, csendet, mely bearanyoz az em'ékezés derűje és varázsa, s amely régenvolt fiatalságuk örömeit hinti szét a lelkükben. A fiatalságban duzzad az életerő és az optimizmus, aiz öregek pedig már türelmetlenek. 1914 óta mitadig a jóra várnak, aminek az éirkeiztése minidig késett. A közelgő évek ihátíha meghozzák számukra azt, amire oly régen várnak: a békét, a nyugalmat és a csendet, amelyek megszépítenék alkonyba hajló életük még hátralevő éveit. Sétálgatok a Sóstóni, hűs árnyak között s a begyek aljára, hegyoldalben kimagasodó házhoz visz el a képzeletem. Tiszta, fehérre meszelt szobába/ni liliomos lelkű eány álmodik jövőről és boldogságról. Házuk körül apró virágágyak poézist hintenek és sugároznak s ellensúlyozzák a messzi tájakra eltekintő begyek komor fenségét. A ház lakói tiszta és egyszerű élet éiliői; gazdája a magyar úr inkannjátoiója, ki m/agában hordozza az elődök 'lelkét: a puritán jellemet, az ingathatatlan magyar érzést s a mai életben való érvényesülés egyetlen jogcímét: a munka szeretetét. Lelkünkben a magyar föld áhítat tángya. Testvérük a természet s szívük féltett kincse az ősi humusz. Mi, Városiak, kő rengetegek, házak sokasága között éilünlk, amelyek sokszar eltakarják előliünk a tiszta látást. A hegyek lakóinak nagyobb a távlatuk: messzebbre látnak, nem ismerik a komplikációkat,, — ami de sokszor megmérgezi a városi ember lelkét, — s az élet • dolgait és jelenségeit leegyzserűsített taralmukban szemlélik. 'Kinn tombolhat a vihar, s tépheti a

1 fák korioná'ját, jöhetnek válságok és fordulatok, de ott a falakon, belül nyugalom van s egyetlen érzés: sorsuk és életük Tsten keÉpület lakatos, vasszerke zet, víz vereté kszerelésíjavítási munkálatokat és autogénhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal lakatosüzeme Vay ítíám-u. 4b TFLEFON: 28-72 Eiss Gyula 1 UTOR különlegességek nagy választékban SUHANESZ butorcsaraokában VAY ÁDÁM UTCA 4. A legszebb hálók, ebédlők és szalongarniturák olcsó árban. zében van. Maradéktalanul őrzik eltűnt századok, a régi magyar vi- ( iá'g hagyoimátayaiit: a családi éltet tisztaságát, a gyermek szeretetét, a hitnek, a vallásnak soha nem fakuló értékeit. ' . Idézem Be nézi Gyulát, a régi békevilág híres cigányprímásait. A neve évtizedek ködéből és távolságából fénylik feléim s mintha hallanám hegedűje ,négv húrjának hangját, a bűviös szerelmi vágyak s a vad férfibánatok nótáinak dallamát. Hol vannak a hangok, amelyeken szétsiugározta a léikét s hol vannak az emberek, akik lobogó szerelmek, tüzes akarások, vagy bágyadt 'megalkuvások hősei voltak? A hegedűhúrok múltból érkező Ibűvöletes hangját elnémította két világháború döbbenetes zaja s az akkor élt emberiek magyrésze már békés álmok áímodója s egyszerű fakereszt, vagy aranyozott betűkkel, díszített máiriváinysírfcő birtokosa. Már csak régi fóliánsok sárguló lapjain s emlékező öregek ajkaim ét Btenczi Gyula neve, aki — Krúdy Gyula szerint — ,.a leggőgösebb cigányprímás volt Magyarországon. nem muzsikált akárkinek, csak kiválasztott úriaknak". — Halálos ágyán is a muzsikának hódolt; reszkető kézziel eljátszotta kedvenc dalát: a „Repülj fecském"-et. Halála után csak nagy harc után tudta megszerezni egy nyíregyházi (neves úriember Benézi Gyula hegedűjét, „amely egy emberöltőn át 'felvidámította, vagy megzokogtatta a magyar urak kedvét". A Nvírség álmodó lelkű írója, egy feünit s talán soha vissza nem térő világ ragyogó tollú krónikása: Krúdy Gyula is sokszor megemlékezik a Sóstóról. Nagy mulatozások, kártyacsaták. szerelmi idillek, vidám vagy. bús történetek elevenednek fel a betűk nyomán, s adnak hírt a múlt század második felének gondtalan életéről, aimiilkoir -„nem egyszer vasáriniaptól vasárnapig járta a ..csöndes" és szép darab földek cseréltek gazdát. Olyan vígság volt itt — írja Krudy Gyula, — mintha itt élte volna ki magát utoljára a régi, letűnt Magyarország. (De elmúlt mindez, a „szép muzsikás, duhaj világ," már csak a múlt ködében él. A gyönyörű Sóstói erdő, a régi fák, a „százesztendős tölgyek templomi vei" késő utódokra, unokákra hajolnak védő szeretette® s napsugárban', zizzenő Falevelek hullásában dúdolják a mult sejtelmes _da lát. Virtusos, vidám, duhajkodó élet •volt az akikor s talán maazért kevés az öröm, azért fanyar a mosoly, azért kicsi arasznyi a boldogság, mert akkor sok volt a nóta és sok volt a helgedűsizó. Élv-tizedekre előre elhegedülték az utódok örömét s az unokáknak keveset hagytak Kártyacsaták izgalmában veszett az ősi birtclk, — munkás életű elődök hagyatéka. 'Ami akkor virtus volt, arra ma egy nemzet mondja,' hogy bűn voít s egy lejtőre jutás kezdete... örökségül maradt ránk a romantika s még valami: sloksok mulasztás, értékek hulláigla, amit nemzedékek verejtéke, küzdelme is nehezen tud feledtetni... Tisztán, érzem, hogy a Sóstónak lelke van, s ez a lélek pihenésre, enyhülésbe, csöndes szemlélődésre, néma meditálciöra hívja azokat, akik az életharc kíméletlen hajszájában egy szerű és tiszta örömök óráit akarják élni. ' J*ít A mi iSóstónk nem a Margitsziget pompázó és imádságra kényszerítő szépsége, nem a Balaton, nem Tapolca és nem Lillafüred, de mi szeretjük, és a sziwünkiben hordozzuk, mert a mi kincsünk, Szabolcs födjéé, ezé az ősi rögé, amely hősöket, írókat, művészeket adott a nemzetnék s a nemzeti érzésnek, a sorsvállalásnak és a jövőépítésnek mindig hűséges hardozój'a volt. Bálint Mihály írógép szalag mindenrendszerü géphez állandóan friss minőségben kapható: Jóba papirözletében Bethlen utca szam KERESKEDELMI NYOMTATVA. NYOK legszebben, leglzlésesebbsws készülnek az OROSZ-nyomdib«v*. Bercsényi-utca 3. Telefon; 25—77, Az uriközönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cukrászda Luther palota, — Telefonszám : 26-11.