Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-24 / 141. szám

2. oldaL (Trianon 23.) 1942 június 24. KnWnMUUlWMWIilRIWUMHki l kor a csendőrtiszitheiyettes úr ;is. — Maga mjint tanyajbíró, bizalmi emberként résztivett ,a nyomozásiban is. Ott volt 'akkor, am.iikor a 'baltát megtalálták? Rusznyák mutatta meg hogy hol van a balta elrejtve? — Igen. mentünk a tó felé és a csendőrtök kérték, hogy mutassa meg hová rejtette el a baíjtát, amellyel' a gyilkosságot elkövette. — Rusznyák minden erőszak .nél­kül üllőre ment és ahol a tó szettén a nádas mész van, megmutatta -pon­tosan. azt a helyet, ahová a baltát írej­tette. Otít pillanatok alatt meg is ta­láltuk. — Mondja taniyabíró, bántották a csendőrök Rusznyák Ferencet? — Dehogyis Ibánitották, niagiyon is szépen beszélitek vele, inkább a lelké­re beszéltek, hogy szálljon magába és mindent ismerjen be. Az elnök: — Rusznyák hallotta? Mit mond .a bizialmi emlbe.r, hogy magát senki sem bántotta, sőt szépen beszéltek imagáwail. — Akkor már minden megvolt csinálva — feleli a megrögzött vád­lott. A Sóstón, ahol vallattak, nem volt ott ia bizalmi ember. Az elnök: — Nekem is beismerte a gyilkos­ságot, csak a kisóra lopását tagadta. Még mondtam is, hogy hagyja az óralopás dolgát, ha már beismerte a gyilkosságot. A védő tesz 'fei kérdéseket a ta­nyiabíröhoz: — Mondja tanyabíró úr, mondta ön. vagy nem, hogy Bogárék szekré­nyében sok pénzt őriznek? — Nem mondtam. A tanyaibíró vallomásának ezt a részét Iholmap reggel még tisztázni Badocsay Lajosnét, a Korona szál­loda szobaasszonyát hallgatják ki ezután. — Ismeni ezt az embert — kérdi az elnök. — Igen, ismerem. Ott .lakott a 25-ös szobában. — Látta ön, hogy Rusznyák részit vesz a Bogárék temetési menetében? — Amikor a temetési menet a szálloda előtt elhaladt, kihajoltam az egyik ablakon és úgy néztem a te­metést. Akkor láttam, hogy Rusz­nyák .a szálloda ajtajában áll és amikor a temetésé menet a szálloda előtt haladt el, átment a másik ol­dalira ós a koporsó után haladva kí­sérte ki Bogárékat utolsó útjukra. Rusznyák hangosan kiabálva: •— Nem igaz, négy emberrel iga­zolom, hogy nem vettem részt a temetésen. — 'Ne ordítson — imti le laz elnök az izgatottan kiabáló' Rusznyákot. A szobaasszony még elmondotta, hogy amikor beszélgettek a ,meg­gy ilkdlt Bogár házaspárról és ő saj­niájlkoztortih, Ihogy ünnepnap temetik szegényeket, — Rusznyák & követ­kező megjegyzést tette: — Mit szegények? A háborúban többen halnak meg! Az elnök: — Mondja kérem, másnap déluftán vitték ki Rusznyák szobájából a mosdótvizet? — Igen, a víz sötétpiros, szennyes színű volt, ilátni ilehetettt, hogy abban valamit kimostak. — Nem igaiz — szól közibe Rusz­nyák. A szobaasszony elmondja, ihogy már élőzőleg a délelőtti órákban is vittek ki egy lavór vizet a Rusznyák szobájából. Erre vonatkozólag az ak­kor szolgáialtban levő szobaleányt is ki fogják hallgatni. — Volt szürke csikós ruhája an­nak az úrinak, telkinek szobájában Rusznyák a szombati -napot töltötte? — Igen, emlékezetem -szerint dát­tam is a szekrényben. — Látja Rusznyák, abba a ruhá­ba öltözött ifiel .maga és ment el Farkas Ételhez.. A tanú: — iHa tudtam volna, .hogy ő a gyilkos, magam kerítettem volna kézre. Rusznyák Ferenc összehúzódva, sunyi szemmel kíséri iá szobaasszony minden szavára ébe­íigyel. A védő: — Mondja meg határozottan, hogy véres vólt-e a víz a lavórban, amit reni kivittek, vagy csak szennyes? — Én nem tudom pontosan meg­állapítani, hogy véres volt, de sötét­piros színű szennyes vízi volt. Jancsicskó János szállodai alkal­mazottat hallgatták ki ezután. ö vollt a- kérdéses éjszaka szolgá­latiban a Korona-szálloda portáján'. — Tud-e 'ön arról, hogy Rusznyák ott töltötte a szombat éjszakát? — Azt nem lelhet megállapítani, mart Rusznyák szabadon nljárha-cott mehetett a száliorábani. é-j jeli-nappal. Akkor ímenit és akkor jött haza, ami­kor alkart, mi azt nem ellenőriztük. A temetési .menetre vonatkozólag eim-ondja a tanú, hogy a koporsó után látott menni egy lehajított fejű emlbert, de nem tudta az arcát ki­venni, hogy az RusiZinyák lett volna. Azt hitte, hogy Bogáréknák valami hozzátartozója megy a koporsó "után. A B'Oigárék szomszédjait hallgatjálk ki ezután. Jasizlku János ifels'őipázsiitii ilakos és Ilcsik János ugyancsak fel­sőpáziaiti lakosok tesznek lényegte­len vallomásokat. Mamcsek József hentes, akiinek földje szomszédos Bo­gárakkal, a gyilkosságra' vonatkozó­lag mondani nem tud semmit. A tanú kihaiHgatása lapzártunkkor még tart. szovjet vállalt kötelességeinek teljesítésére inti Angliát A szovjet távirati iroda jelen­tése szerint a szovjet igen súlyos helyzetbe kerül, ha a szövetsége­sek nem váltják valóra azokat az Ígéreteket, amelyet Molotovnak tettek a második arcvonal megte­remtésére vonatkozóan. Ha Anglia továbbra is azzal akar kibújni kö­telezettsége aló), hogy az egyip­tomi érdekek megvédését emle­geti, akkor ennek nagyon súlyos következményei lesznek a szövet­séges hatalmakra, (MTI) Utcai barc folyik Szebasztopol külvárosaiba® Moszkvából je'entik. Szovjet ve­zető körökben is elismerik már, hogy a németek Szebasztopol bir­tokbavételéért jelentős technikai fölénnyel harcolnak. — A szovjet hajóhad már nem tudja használni Szebasztopol kikötőit, annyira szétlőtték a német ágyuk és a stukatámadások. A szovjet hajó­had egyelőre a feketengeri Novo rosszijk kikötőjébe menekült. A Popolo Di Roma Bernen át azt az értesülést szerezte Moszk­vából, kogy a Szebasztopolért tom­boló harc totőpontjára hágott, A harc most már nem a dokkokban, a kikötőkben és az utcákon folyik. A külváros utcáit elbarikádozták­A német csapatok aknavetőkkel és lángszórókká!, a szovjet kato­nák nehéz géppuskával és kézi­gránátokkal harcolnak. Az éjszaka folyamán a németek több fontos pontra ejtőernyős ka­tonákat bocsátottak le. A képviselőház ülése A képviselőház mai ülését 10 órakor nyitotta meg Tasnády Nagy András elnök. Napirenden a zsi­dók kezén levő mező és erdőgaz­dasági birtokokra vonatkozó tőr­vényjavaslat tárgyalása szerepelt. A bizottság jelentését Meizner Emil előadó terjesztette be. A Ház a bizottsági jelentést a harmadik CSÉPLŐGÉPHEZ : dobsi n- S éP zsi r' sz í< vias z' tizedesmérle­wm—mmmmaammmm gek, zománcos asztaltüzhelyek, zomanc­edény, horgonyzott áru és mindenfajta vasáru olcsón beszerezhető ri Nyíregyháza, Bessenyei tér 6, — Telefonszám : 31-42. szakasz kivételével elfogadta, ezt a szakaszt, amely az élő és holt felszerelés átadását a vonatkozó birtokállomány határát jelöli meg, visszaadták a bizottságnak. A Ház ezután áttért a kormány­nak adandó felhatalmazás tárgya­lására. A felhatalmazási törvény­javaslattal kapcsolatosan Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Reámutatott arra, hogy minden szónok elismerte a felhatalmazás megadásának szük­ségességét, legfeljebb politikai okokból nem adta ipeg a felha­talmazást a kormánynak. Voltak olyanok, akik azt állí­tották, hogy a negyvenkettes or­szágos bizottság hatásköre szür­I kébb lett. Ez nem áll, mert nem­rég az elhunyt közellátási minisz­ter terjesztett részletes expozét a bizottság elé, a közeli napokban pedig az iparügyi és földtnivelés­ügyi miniszter terjeszt elő részletes tájékoztatót s a maga részéről is részletes tájékoztatót kíván a bi­zottság elé terjeszteni. Vannak azonban kérdések, me­lyekről nem szabad beszélni és el kell hinni azt, hogy a kormány egyes kéreésekbsn tájékozottabb, mint más, aki nem tagja a kor­mánynak. (MTI) Meghalt Oláh Gábor A magyar irodalmi életnek, köze­lebbiről pedljg Debrecen írói életének nagy gyásza van. Kedden, .hajlnailban a debreceni belgyógyászati klinikán 61 éves korában elhunyt Oiáh Gábor. Oilállj Gábor élete, egyénisége, írói működése szorosain összefüggött Debrepen kulturális életével. Iskoláit Debrecenben végezte, egyetemi 'ta­nulmányait Budapesten! folytatta,, ahol anyagiak hiányában igen sok nélkülözéssel kellett megküzdenie. Hogy mindennapi élelmét megsze­rezhesse. beállt a Nemzeti Színház Statisztái közé. Közben azonban szorgalmasan látogatja az egyete­met s írói készsége már ekkor 'fel­tűnik. iNagy hatással .volt egyénisé­gének kialakulására Gyulai Pá.la! és Beöthy Zsolttal való megismerke­dése. Tanári vizsgáinak letétele után >a debreceni kollégiumi (nagykönyv­tár könyvtárosa lesz. Bodor Aladár társaságaiban bejárja, Erdélyt, majd Bodor Aladárral és Baja Mihállyal! Párislba utazik. J'tt megismerkedik Ady Endrével is, de bensőbb ba­rátság nem alakul ki közöttük, sőt az irodalomban útjaik elválnak egy­mástól. Oláh Gábirnak dk korára már több színes leírása, verses re­génye, vers^ színműve, tanulmánya ielenilj, meg Első irodalmi elismerése 1910-ben woit, amikor a Petőfi Társaság tala­jává -választja. Oláh Gábor sokat betegeskedett Hosszlblb időt töltött tengerparton is amiatt. Ciirkvenieá|>an ismerkedett meg a Laura dalok hősnőjével. 1913-tól egy debreceni magán­sziniiskolában a dráma 'éé irodalom­történet tanára lett. 'A mégy nyilvánosság előtt keveset szerepelt s csak egy évvel ezelőtt szólaltatták meg a debreceni lapok a 60 éves költőt. A télen a Csokomaa Kör díszelnakévé választotta meg, Debrecen: közönsége pedig ezüstko­szárúval ajándékozta meg a már sírja felé -hanyatló költőt. Débrecen városa a maga halottijá­nak tekinti Oláh Gábort és díszsír­helyen temeti el. Temetése szomba­ton délután 4 órakor lesz a Közte­mető díszravatatozójából. HAGYD EL INDIÁT! Újdelhiből jelentik. Gandíhoz közel álló körökben kijelentették, hogy a Mahatma uj harcot hirdet az angolok ellen, mihelyt meg­kapja a kongresszus hatarozatát. A „Hagyd el Indiát" jelszó alatt működő nemzeti szerv tagjai az­zal indítják meg az idegenek el­leni hadjáratot, hogy az utcán, a mozikban, nyilvános szórakozó­helyeken az idegenek mellé lép­nek és felkérik, hogy hagyják el •Indiát. (MTI) áPOLLO Junius 25-től. Budapesttel egyidöben ! Nyíregyházán először A feltép hajó Minden idők leghatalmasabb filmalkotása. FümSZtol&TeleÍDO 25-24 Szerdán: EGY VIDÁM TRAGÉDIA Karádival TÁBORI LEVELEZŐLAP. Előadások kezdete 5-7-9 órakor Kisérő film: CIGARETTA FÜST

Next

/
Thumbnails
Contents