Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-22 / 139. szám

JLra ÍO íillér Nyíregyháza, 1942. junius 22 (Trianon 23.) X. évfolyam 139 (2735) szám Héttő YÍRVIDÉK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. sz POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés: egy hónapi 2.50, negyedévre 7.50 P. Nagy takaréki csekkszámla : 47.139. Telefón: 20-77. I Ulll 1 il»ai 11 is í í M tt í Európa keleti végvárán Az a rá dióiköszöntő, amelyet Káil­k.v Miklós miinisziteiielniök Kormány­mű Urunk születésnapján elmondott, a köszöntésen! 'kívül ünnepi deklará­ció volt. Egy ezeréves nemzet alkot­mányos miniszterelnöke tett dekla­rációt Európa keleti végvárán és pe­dig nemcsak azok felé, aikik a hatá­rokon bejut élinek, hanem az egész művelt villáig faié. Az Európa keleti végvárán elhang­zott rádióbeszéd pontos képet ad annak az. ezeréves Magyarországnak ötnudatos é& erkölcsi beáHitcittságá­ról, amely évszázadiokon át volt a keresztény Eurólpia kardja és bástyá­ja a kelleti határokon. Bizonysága ez a beszéd a.ninak is, hogy ez az ezer­éves niemziet ismeri salját történelmi küldetését. 'tjfzi és vállalja annak kö­vetkezményeit és súlyát. Ez a nép — amint Kállay Müklőls mondotta — európai kontinens hadviselő álHáimai .Között talán aiz egyetlen, amely ősa aükotmámyát, al­kotna anyós életét és berendezkedése lényegét töretlenül .mentette áit aa 1914-,bem megindult nagy világégés óta. Köszönheti pedig ezt a többi között annak, hoev mindenkor ifü­gydlemimel volt a tortóniöliemre, amely a miniszterelnök pontos fogalmazása szerint mindenkit arra oktat, hogy országok, népek sorsa, éíjenék azok bármilyen formában, kei, hogy egy 'vezető, éránvíiíó kézben legyen. Ez az állandóságnak és a változat­lan jogfejlődésnek egyik legfőbb •alapelve. És mi ezt az alapelvet soha 'félne inem téve tudjuk felmutatni jog­, fejlődésünk változatlan irányvona­lát éis ezt az alapelvet vallva voltunk és vagyunk az emberi szabadságok őre és mindannak az európai érték­nek végvára, a,mely ezen a földön a mm is urailikodó kultúrát megterem­tette. Ezért voltunk és vagyunk elő­retolt őrszeme a latin kereszténysége nek és kultúrának, nemkülönben a gemmán civilizációnak. Mindezt az értéket átvettük, saját értékünkké íormálltiuk át, magyarrá tudtuk teranii anélküli, Ihogy Ikirítunk volna az euró­pai n ép közösségből . Elmondotta a miniszterelnök, bogy átvonult a mi országunkon a múlt­nak minden népeket és országokat formáló eszmeáramlata. Megéltük a l'atiin reneszánsz felvilágosodását, a germán humanista mozgalmat, a re­formáció és ellenreformáció eszme­áramlata- épúgy 'átviharzott a magyar bércek és rónák felett, mint 'ahogy éléikeziett ide a francia for,riadalom kirobbanó új igehirdetése. Ezek a világficirmálió eszmeáramlatok .termé­szetesen .megváltoztatták azt a lég­kört, amié!ybeni a művelt emberiség él. Mi ebben a légkörben is magyar életet éltünk, azért .voltunk és va­gyunk Európa tényezői. Megfelelt a miniszterelnök arra a kérdésre ils,, miért van közöttünk és a Kelet kö­zött ilátiható határvonal]. Nem azért, mert ezt a határvonalat mi magunk vontuk, hanem azért, mert helyet­tünk ezt az európai kultúra és civili­záció cselekedte mag. — Bizonyára nem tette volna, ha Magyarország enre érdemesnek nam bizonyult volna. Nem én követtem el, ne m vagyok gyilkos I — Ismételte állandóan Rusznyák Ferenc Példátlan megrögzöttség — állapítja meg a tárgyalást vezető elnök Gyann merült fel, bogy az Aszaló községben elkövetett kettós rabló­gyilkosságot is Rusznyák követte ei •Ma reggel 9 órakor folytatták a Bogár-házasipár gyilkosának, Rusz­nyák iFereinic bűnügy érnek főtárgyailá­sát. A nyíregyházi törvényszék má­sodik .emeletén » nagy 100-as tár- ­gyalóterem már a.jcona reggeli órák- j tan hallgatósággal telik m£g. A pad- j sorokban látjuk a nyíregyházi tör­vényszék tanácselnökeit, bíróit & az ügyészi kar 'tagjait is. Feszült érdeklődéssel kísérik a gyilkossági tárgyalás minden apró részlteiét. A tárgyalási terem levegő­jében érzik a nagy feszültség, az izgalom, egy megállailkodott gyilkos kétségbeesett tagadása áll szemben a tárgyi bizonyítékokkal és a már két­ízlbeni tett saját .beismerő -vallomásá­val. Rusznyák Ferenc a fogság 'hetei­ben valószínűleg, úgy képzelte el, hogy ha a 'főtárgyaláson mindent le­tagad, megszabadul ,az ligaiziságszol­gá'itatás sújtó keze alól. Nem vagyok gyilkos! A gyilkosság helyszínén történt kihallgatása' után Rusznyák Ferenc kihallgatását ima reggel a tárgyalóte­Temben folytatják. Ismétlődnek az események. 'Rusznyák elmoundlja, hogy áprilils ló-áini hallgatták ki elő­ször, délután 4 órakor a Korona­Szállóiban. Utána elengedték, majd este 6 órakor visszajöttek a csendő­rök és letartóztatták. Azóta van le­tartóztatásban. Elmondja a gyilkos, hogy április 4-én lopta a kerékpárt a posta elöl, azzal .védekezik, hogy sok szaladgálni 'vallója volt, ezért kellett neki a kerékpár. Azt állítja Rusz­nyák. hogy a gyilkosság éjszakáján ott aludt a Koroinia-szállóban. Este. 8 órakor találkozott egy Tóth Mánia nevű leánnyal, akiit a Búza-térről ha­zakísért a 'Pacsirta-utcába. Utána ke­rékpáron elment a Síp-utca sarkán levő kocsmába és megivott egy deci barack (páillnkát, miajd felkereste a Debreceni utcai kocsmát, ott is ivott s végül a 7 pettyes vendéglőben kö­tött ki és ott bort ivott. Zárórakor hazament a koronái szállására és le­feküdt. reggel fél 8 óráiig alludit. — A gyilkosságról, semmit sem tu.di. — mcnidja valllomása során Rusznyák, — .Maga a mggiyiilikolt házaspár te­metéséin' is részt vett. — mondja Ruszmvák szemébe az elnök. — Nem vettem részt, azt sem tud­tam. Ihogy 'm'egö'válkolták Bogárékat. A gyilkos cinizmusa megdöbbenést kelt a tárgyaló teremben. Az énök megjegyzi: — Példátlan megrögzöttség! Sok bűnöző felett ítélkeztem, de hasonló elvetomültségigel. még mem találkoz­tam. 'Előkerülnek a bűnjelek, a rablott holmik, melyeket a gyilkos úrnőd! ismerőseinek ajándékozott, az öreg iBogláír bácsi fehérneműje, melyet, ma­gának tartott meg. — Hátha nem rabolta ezeket a holmikat, honnan kerültek magához a Bogár házaspár holmijai? — Vettem egy Ismeretlen ember­től 35 'pengőért. — Mikor vette és hol vette? — Húsvét másodnapján éjjel há­rom óraikor az utcán vásároltam. Vakmerő hazugságaival a gyilkos elképeszti a hallgatóságot is. — Vegye kezébe.ezt a baltát, — szól az elnök a vádlotthoz. — Látja, még .rajta vannak a vér­foltok, ezzel öltté meg azt a szeren­csétlen házaspárt, akik éjjel-nappal dolgoztak azért a kis megtakarított Beszélt Kállay Miklós a mi törité­indom kötelliességeiinkről is, megemlí­tette, hogy a történelem rendelése az volt számunkra, hogy soha be mé hó­doljunk a hódítónak, hogy mindig harcoljunk 'és ezért mindig feltámad­junk. Harcoltunk sokszor . egyediül magunkrahagyatva Európa nyuga­táért, véreztünk elvedül Európa kul­túrájáért. És im.a ismét történelmi .küldetést teljesítünk és ezért újra harcolunk. Harcolunk, eziúttal nem egyedül, hanem hatalmas szövetsége­sek oldalán, ismét a keresztért, á kul­túráért, .a civilizációért, az emberies­ségért, ia tiszta, otthoniért, a mosolygó gyermekért, iharcolunk most minden olyanért, amiért érdemes ezen a föl­dön embernek lenni és élni. Minde­nekfelett azonban a fogalommá ma­gasztosult Hazáért harcolunk, a tör­ténelem által formált nemzetért, ;az ősi Magyarországért. iA deklaráció elhangzott, a .rádió hullámai messze, messze, tengereken, túl is hallhatóivá tették, ott ás, ahol inem magyarok és mem barátaink lak­nák. Hisszük, hogy lesznek az illeté­kesek sorában ezek közt is olyanok, •akik nemosiak meghallották, hanem meg is értették aat a. színtiszta', őszinte magyar beszédet. pénzért, amiért maga .megölte őket! — Itt van az asztalon halomiban a sok egv- és kétpenigős, amit Bogárék maguknak tejből kiárultak, amit ma­ga elrabolt és amelyből maga vásá­rolt új fekete ruhát 130 pengőért, meg ismerőseinek küldözgette a pénzt Ernődre. Mindenütt, ahoill vá­sárolt egy- és kétpiengiőssel fizetett, amit a helyszínien rabolt össze. Mély csend követi az elnök szigo­rú sziavait, a gyilkos hallgat. Órákat és aranygyűrűt vásárolt ma­gániak Rusznyák. 100 pengőt fizetett egy miskolci asztalosnak, hegy sza­badítsa fel őt. — Hol vette a sok pénzt? Ezt mind spódoit pénze volt? — Volt nekem pénzem — mondja csendesen a vádlott, — látszik rajta, hogy ezt már maga sem hiszi el. Vásárolt új kalapot magának a gyilkos 15 .pengőért, asszony ismerő­sénleik 8 pengőért vett két pár se­lyem harisnyát. Költekezett, ajándé­kokat 'vásárolt s mindezt a „spórolt'' pénzből tette? Rusznyák Ferenc tagad, tagiad és tagad. Hiába sorakoztatják fél a leg­súlyosabb tárgyi bizonyítékokat, — Farkas Ebei vallomását, akinél véres kezét és ruháját kimosta, — állhata­tosan tovább tagad! Maga volt az aszalói gyilkos is' .A tárgyalás menete percről perc­re izgalmasabb lesz, az elnök súlyos kérdésed mindjobban szorítják a gyilkost, már nem olyan biztos ,a vé­dekezésében; meg-.megáinog, de azért szajkó módjára ismétli: Nem vagyok gyilkos! — Maga ölte meg műit év január 19-ién, Miskolc mellett Aszaló köz­ségben azt .a kereskedő házaspárt,­akinek pénzét aztán elrabolta. Ak­kor sikerült kibújnia az igazságszol­gáltatás elöl, azt hiszi, most is si­kerül! Aszaló községben, egy kerelskedőt és feleséigét baltacsapásokkal megöl­tek és utána kirabolták a házat. A gyilkos szintén balkezes volt, ponto­son így gylikólták mag Bogárékait is. A gyilkost nem sikanült elfogná, ai nyomozás adatai szenin az a felte­vés látszik valószínűnek, hogy Asza­lós községben elkövetett kettős gyil­kosságot is Rusznyák követte él. A Bogár házaspár 'gyilkosának fő­tárgyalása lapzártunkkor még tart.

Next

/
Thumbnails
Contents