Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-15 / 109. szám

2. oldal. „ 31 Otrantó évfordulója A magyar erő, öntudat, büszke­ség napja virradt ma, május 15-én a magyarságra. A sajtó, az emléke­ző írások és előadások felelevení­tik azt a hőstetteket, amely 1917 május hó 15-én, huszonöt évvel ezelőtt vitéz Horthy Miklós kor­mányzóurunk, akkor az Adriai ten­geren a Novara cirkáló-egység pa­rancsnoka nevéhez fűződik. Ot­rantó hősével foglalkozik ma a vi­lág és mi boldog öntudattal idéz­zük fel az otrantói csatát, amely­ben a Novara hős parancsnoka át­törte az otrantói szorosban az Adriai tenger kapujában erős, negyven méter mélységig ereszke­dő különleges sodronyhálót vonta­tó, felfegyverzett halászbárka-cso­portot és ezzel hosszú időre újra lehetővé tette, hogy a Monarchia tengeralattjárói kitörjenek a Föld­közi tengerre és ott hatalmas csa­pást mérjenek az entente utánpót­lási hajóvonalaira. Az otrantói csa­ta második fejezete azoknak a túl­erőben levő ellenséges cirkálóknak, és Tombolóknak félelmetes erejű megrohanáse volt. amelynek során a hőslelkü magyar parancsnok is súlyosan megsebesült. Ezekben a véresen viharos órákban ragyogott fel a parancsnok magyar jellemé­nek szépsége, ősi magyar adottsá­gainak értéke. A megtámadott hajó raj egységei elmenekültek a No­vara parancsnokának támadása elől és a vüág szemében a magyar hős­tett egyszerre megnövelte a Mo­narchia tengeri erejének tekinté­lyét. Horthy Miklós parancsnok tettében ott élt a magyar honvédel­delmi önfeláldozás egész erkölcsi fensége és amikor ma felidéződik az otrantói csata, újra érezzük, hogy Kormányzó urunk Istentől küldött vezére ennek a nemzetnek akit ma, az önfeláldozás újra dön­tőjelentőségü napjaiban példaképül választ minden igaz magyar. Az otrantói győzelem kivívásában megnyilvánult haláltmegvető bátor­ság a támadás villámszerű lendüle­te mutatja, hogy a magyarságban ősi adottságként élnek a katona­erények, amelyek ma új hősi epo­szokat írnak a történelem számára. Vitéz Horthy Miklós szegedi zászlóbontásában a keresztény nemzeti gondolat életbevitelében volt a legelső Európában, az otran­tói csatában megnyilvánult hősi szellem pedig arra mutat, hogy a ma csodált harcos szellemben, a villámtámadás merész és hősi len­dületében is a messze magyar múlt­ban is élő adottságai hirdetik, hogy a magyar faj önmagából meríti a ma döntő erőket. Ma, az otrantói csata évfordulóján hálát ad ez a nemzet a népek sorsát intéző Gondviselésnek, hogy a magyar faji értékek inkamációját vitéz Horthy Miklós kormányzó urun­kat adta hős vezérnek a magyar nemzet számára. I MÉP választmányi gyűlésein a bel- és külpolitikai helyzetről szerez tájékozódást Szabolcs népe .A MÉP lelkes tisztviselői, köteles­ségtudó képiviselői sorra járják a kerületek községeit és az a népes vá­lasztmányi értekezlet, amelyet egy­egy községben tartanak, mutatja, hogy a pért helyes úton jár, az em­berek felvilágosítást:, eligazítást vár­iak a .magyar élet nagy kérdéseiben és a legfontosabb kérdésekben a párt vezetői egységes felfogást alakítanak megyeszerte, Most 'volt Ujfehér'lón és 'Nagykáillóban, majd Kisvárdán a MÉP vá'lasztmnáyi értekezlete. Ujfe­hértón és Nagykálióban Hajdú Sán­dor, a Mép. szabolcsi vármegyei köz­ponti főtitkára isimerttette a helyze­tet és a Mép. nagyszabású program­ját. A főtitkárt, akik dr. Farkas La­jos szervező titkárral jellent meg az értekezleten, nagy szeretettel és föl­tétlen. hűséggel, bizalommal fogadták a MÉP tagjai, a kerületek népe. Kis­várdán vitéz UjMussy Gábor or­szággyűlési képvisdilő mondott' min­denre kiterjedő magvillágisítást adó beszédet. Hétfőn, május 18-ám Kállósemjéin­Iben lesz MÉP nagyválasztmányi ülés. Befejeződtek az evangélikus petog^gm értekezletek Prékopa István igasgaté előadása az érzelmek nemesítéséről Túíóczy Zoltán, a tiszai ev. egyházkerület püspöke az Iskolai év kezdetén pedagógiai előadássorozat tartását rendelte el a nyíregyházi eviangéllikus iskolák tanári ós tanítói kara részére. Az előadásokat az ev. Kossutlh-gimnázium rajztermében tar­tották meg. Szombaton érkeztek el az utolsó előadáshoz, amelynek elő­adója Prékopa István .elemi iskolai igazgató volt, aki az érzelmek neme­sítéséiről beszélt. Az előadó elsősorba n az érzést ha­tározta meg, majd áttért az ér.zés ne­mesítésének jelentőségére. Ezzal kap­csolatosan a következőket mondja: — Aki csak tanét, az ismereteket bővít, 'de a cselekedni akarás kifejlő­dését hátérbe szorítja és az érzelmet •eilnomályosítja. Aki inoen-eddig rendszerrel leckét ad tel, az legfel­jehb a szorgalmait fejlesztheti a iki­amelenidő értékek mellőzésével. Aki azonban minden tanítási egységben mégJalálj'a a meivelő mozzanatokat, azokat megérteti és átérezteti és az akaratot az előbbiek szolgálatába rendeli, .nevelő oktatást végez, az ap­ránként helyezi el a keresztyén élet kovászát, amelynek eredménye már a feleletekből is kiéirezhető, de való­jában az életben fog jelentkezni a keresztyéni cselekedetek gyakorlásá­ban és a nemes érzések megnyilvánu­lásába™. Az ügyes .nevel: még az ér­zéketlen számoknak is szívet tud adni. Az érzésbeli .nevelésnek megvilágí­tásánál az esztétikai érzelem nevelé­sére igien sok gyakorlati példát ho­zott fel. A tisztaságra, rendszeretet­re, önvizsgálatra, önlbírálatra való ne­velés példáiban .mutatta be, hogy milyen jelentőségük van .ezeknek az érzelmi .nevelésben. Rámutatott az értelmi nevelésiből fakadó érzés je­lentőségére. A vallásos nevelés nyo­mán keletkező érzelmi nemesítéssel kapcsolatosam rámutatott a hitvalilá­sis iskolák kedvezőbb helyzetére. Példáival is illusztrálta mondaniva­lóit. Az erkölcsi neveléssel kapcsolatos érzésneimesíbésmé! a lelkiismeret gyakoroltatására hozott fel példákat. Az igazság megismer tettesének mód­ját', fontosságát hangsúlyozta. A gyermekkel kapcsolktosan ez a ne­velő részéről az egyenlő elbánásban nyilatkozik meg. Az erkölcsi nevelés­ben a hosszú múltra tekintő és gya­korlott pedagógus tapasztalata alap­ján szólt a büntetés alkalmazásáról. Elődásának végén külön fejezetet szentelt a hazafias érzés 'nevelésének kérdésére és rámutatott azokra a (hiányokra, amelyeik ezen a téren nagy általánosságban tapasztalhatók. Igen érdekes előadását ezekkel a szavakkalt foglalta egybe: „Az érte­lem. a nemes érzelem és az akarat összh.angzatos kifolyásából végered- i méymképen z Isten .és emberszeretet, a hűség és felelősség tudata patton-' jen ki, Ihogy a gyermek cselekedeté-l nek mindemkor ezek legyeinek az imá­nyitói. mialv cselekedeteiért számolna kell itt alant az >ennbereknek és majd egykor az Isten előtt." Városszerte nagy érdek­lődést keltett a képzősök lámpionos felvonulása A ."nyíregyházi állami tanítóképző ­intézet évfolyamált most végzett nö­vendékek szerdán rendezték színes., hangulatos, magyaros és a ma taní­tóságára váró rendkívüli nemzetin e­velő és iniemzetiformáló feladatok tu­datos átérzésével beállított ballagásu­kat. Délelőtt a magvarnulhás gviakor­(Trianon 22.) 1942 május 15. lós leánykák vezetésevei induló bal­lagó-esapat dalosain, muzsikaszóval és könnyes búcsúval járta be az osztály te nmeket, a 'tanári szobát. Itt Bács­hel yi Kálmán jelölt mondott a maii magyarság komoly problémialátására jellemzlő beszédet. Tolmácsolta az életbe lépő fiatal tanítónerazedék há­láját az iránt az intézett és tanári tes­tület iránt, am.elv nemcsak tanította az ifjúságot, hanem itudaosan ráne­velte a fcain í tóniemzedék- ifj úságot a magyar sorskérdések tisztánlátására is. Az ifjúság szónokainak értékes szavaira Dohainics János igazgató vá­laszolt és lelkesítő szavakban fe­jezte ki elismerését .az ifjúság szóno­kának. aki hangoztatta, hogy az ifjú tanítóság nem ismer magyar és ma­gyar között csak jellemérték, alkotó Ihazlaifisáigblaiij különbségiét. Kérte az ifjaikat, szeressék a .gyermekeket, mert- ebből a szeretetből az egyéni és közösségi életet gazdagító értékek fakadnak. A tanítóképzősök a szürkület be álltával lámipionos menetben ballag­tak a város főbb útvonalaim. A test­vérintézetben, a református tanítónő­képzőben kedves, magyar ib&jársi szeretettel fogadták- a ballagókiat a felvonult 1 eányi növen dékek. akikk e 1 Porzsolt István igazgató a tanári testület tagjaival vett részt a szép magyar nevelőiifjúsági ünnepen. A lámpio.ncs. zenés ball agákat százak és százak kísérték és hangulatos, kedves felvonulásuk mindenütt elis­merő tetszést keltett. Olaszország saját erejéből fedezi háborús kiadásait Az olasz pénzügyminiszter Részle­tesen nyilatkozott Olaszország ''hábo­rús pénzügyi helyzetéről és megálla­pította, ihogy Olaszország Angliával s Amerikával ellentétben saját erejé­ből fedezi háborús kiadásait. Fontos minisztertanács lesz Vichyben Holnapra Petaiin elnök miniszter­tanácsra hívta össze a francia kor­rnián.y tagjait. Ez a tanácskozás nagy­jelentőségű lesz Frainoiaoriszágmik Amerika iránt valló magatartása te­kintetében. Mélyseges fájdalommal tudatjuk, hogy a forrón sze­retett testvér, sógornő és rokon, a jóság megtestesítője özv. Ungár Lajosné szül. Grimberger Hermina életének 83 ik évében hosszas betegeskedés után elhunyt. Folyó hó 14 én, csütörtökön helyezték örök nyuga­lomra 8 évvel ezelőtt elhunyt íérje mellé. Nyiregyháza, 1942. május hó 15. Drága Egyetlenünket sohasem felejtjük el. Mayer Józsefné sz. Grünberger Rózsi Ungár, Grünberger, Priss, Róth és Wassermann esaládok. Mayer József, Po'gár Tamás aroue Rlmszintiáz Telefon 25-24 Május 15-16. Péntek-szombat. — Szigligeti Ede örökbecsű szinmüve: a Cl MM Főszereplők: Rózsahegyi Kál­mán, Zimonyi Márta, Anorján Éva, Gábor Miklós, Pataki Jenő Előadások kezdete 5-7-9 órakor UFA 'és MAGYAR VÍLÁ.GHIRADŐ.

Next

/
Thumbnails
Contents