Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-12 / 107. szám

2. oldal. (Trianon 22.) 1942 május 11. ömink, amely az említett, nevezetes vízmosás mögött kémlelte ki a vörö­sök erődítő munkálatait. Tehát ez a járőnpa/rancnok is megerősíti azt a jelentést, ihogy a sziovjet egyre mé­lyíts védőrendszerét. A járőr hét ki­lométeres mélységiben figyelhette meg a vörösök munkáját 'és mozgá­sait. Néhány kisebb csetepaté után teljes sikerrel és veszteség nélkül •érit) -vissza. A délutánt ott töltjük a zászlóalj fcatonái között. Valamennyiükön méglátszik a nléhányinapon nyugalmi helyzeit sé friss tavaszi levegő. Csak alkonya tkor indlumk vissza csojpOTtparancsnokságiunikhoz. hogy írásban és képben beszámolhassunk -arról, amit saját szemünkkel tapasz­taltunk a .vörösökkel érintkezésben lévő csapatunknál. A népművelés olcsé szinházakciéja A vármegyei liskolánkívüli népmű­velési bizottság az idén is lehetővé leszi, hogy igen olcsó helyáralckalaz elmúlt szini szezon legjobb darabjait biztosítsa a nagyközönség számára, 'Vitéz Tolnay (Andor színiga zgaitó­nak a kultúra terjesztését megértő áldozatkészsége folytán mánden hét­főn este a rendes színházi' időben a népművelés keretében folynak az 'előadások. Első ilyen előadás május 18-án lesz, a tavalyi szinisz.ezon maigy sikere: ,,Gyergyói bál" c. operett ke­rül bemutatásra v. T. Medgyessy Ju­ci fővárosi művésznő felléptével. A hétfői népművelési előadások rendezésiben, kivitelezésben, szerep­lők összeválogaitásában nem marad­nák semmiben sem el a parádés be­mutatók mögött. / Helyárak k'b. a mozi helyárakkal azonos. Négyszemélyes páholy 4.80 P, zsöllye I. r. 1.20 P, II. r. í.— P. Támlásszék I. r. 90 fillér, II. r. 60 ifill. III. 'r. 50 fillér s így tovább a 10 fil­léres állóhelyig Jegyek bárki részére ugyanúgy válthatók a színház jegyipénztárá­nál, mint a rendes előadásokon. A népművelésnek azon törekvése, hogy az éritékes és érdekes színdara­bok megtekintését filléres (belyáriai­val a közönsé gszélesebb rétegei szá­mára is biztosítja; a nagyközönség részéről megértésre talál s a hétfői előadások, melyék mindég teljes ér­DIVATCIKKEK selyemujdonságok, gyapjúszö­vetek, kötött áruk, fehérnemfii nagy választékban Mayer Ágoston íiifitflzteiében, Zrinyi Ilona utca — tékűek lesznek, közkedveltségnek s nagy ilátogatotltságnfiik fognak örven­deni. Visszaemlékezhetünk a tavalyi népművelési színdarabokra, aimikor legtöbb hétfői előadásra elővételben kelt el a jegyek nagyobb része. Tiszántalon 99 százalék fölött van a magyarsás számaránya Tallózás a legújabban megjelent népszámlálási kötetben A tiszántúli vármegyék szaporo­dása 1930—30-ig részben- közepes volt (Csongrád 4.3, Békés 6.0, Hajdú 6.1, Jász-Nagy-Kuni-Szolnok 6.5 szá­zalék), résziben /azonban jó, sőt na­gyon jó (Bihar 9.0, Szatmár 13.3, Sza­bocs 16.3 százalék). Szatmár és Sza­bolcs vármegye az egész orsz ágiban vezet a szaporodás tekintetében. A városok közül Debrecen közepesen szaporodott (13.7 százalék), Hódme­zővásárhely fogyott 0.9 százalékkal. Ez a város -már hosszú évtizedek óta áll, sőt ikissé fogy. Kevéssé szaporák Szarvas (1900 óta fogy), Szentes, Csongrád, Makó, Gyula! közepesen szaporodtak Békéscsaba, Balmazúj­város, élég erősen Nyíregyháza. A hajdú városok szaporodása általában csekély;, inikátbb stagnálásról lehet beszélni. Tudvalevő, hogy a tiszántúli vár­megyék legnagyobbrészt sznímagya­rok; a magyarság számaránya több­nyire 99 százalék fölött van. 1930 ban csak Biharban 96.7 és Békésben 84.6 százalék; utóbbi vármegyében meglehetős számú, de fogyóiéiban le­vő tótság él (13 százaiéü, azaz 42.760 fő, 1920-ban még 52.386 főnyi volt.) Csanád-Arad-oTronitál csonka vár­megyében 82.8 százalék magyar, a'; többi tót, német és egyéb; itt is emel­kedik a magyarság aránya, imcly 1920-ban még csak 79.6 százalék volt. A városok -és nagyobb községek közül a hájduvárosök színmagyarok, de a 'legtöbb tiszántúli város az, csak Békéscsabán él 38.3 százalék tót (1920-ban még 53.2 százalék!) Szarva­son 71.4 százalék a magyar s 28.4 százalék a tót. Mezőberényben 58.2 százalék magyar, a többi tót és né­met, Battonyán 76.9 százalék magyar van, a többi főleg szerb, Tótkomló­son 80.4 százalék tót többség él, ma­gyar 19.3 százalék (1920-ban még csak 13.1 százalék volt). Nagyon érdekesek a visszacsatolt Felvidéken 1938. december 15-én 1.041.401 lakos volt, ezek közül ma­gyar 879.000 (84.4 százalék), német 10.000 (1.0 százalék), tót 124.000 (11.9 százalék); római katolikus 623, görög katolikus 7.3, református 18.8, evangélikus 3.3 és zsidó 7.8 szá­zalék. A visszatért Kárpátalján 1939. július 15-én 674.923 -lakos volt, ezek közüli magyar 62.000 (9.2 száza­lék), német 9000 (1.4 százalék), tót 25.000 (3.7 százalék), rutén 501.000 (74.2 százalék) és zsidó 61.000 (9.1 százaléik). Vallás szerint túlnyobó a görögkaitoliikusok aránya (61.7 száza­lék), de sok a görögkeleti is (17.0 százalék), továbbá izraelita (12.0 szá­zalék). Római katolikus csak 6.0 és reformátls 2.0 százalék. Régente a kárpátaljai zisidók né­metnek /vallották anyanyelvüket, ma jiddisnek, ezért a némeitek aranya erősen csőként, de persze csak lát­szólagos. A cséhek alatt erőszakos Itt a tavasz — Igyunk sÖPt I Keressük fel Vesszős László Hungária Éttermét és sörözőjét (Bessenyei;tér) ahol friss csapolásban vilárhirü Bak-Szent János vilá­gos szalon és sötét bajor sörök állandóan kaphatók. Telefonszámok: 29—53 és 27—53. paroszláv Itéríjtés folyt, mellyel, saj­nos, mi keveset foglalkoztunk, pedig ez a kérdés nagy figyemet érdemelne — a paroszlávok az igazi pánszláv ok! Azelőtt görögkelleti a Kárpátalján úgyszólván ailig volt, ima 115.000-re rúg a számúk. összehasonlítás képen érdemes a következő adat okait 1 megemlíteni: Buda,pest lakossága 1920-tól 1930-ig 929.000-iről 1 .OOó.ÖOOre inőtt, 1941. ja­nuárjában- 1.163.000 volt (8.1 százalék növekedés 1920—30. és újabb 15.6 százalék szaporodás 1930—41. január végéig.) A nemzetiségi adatok sze­rint 1920-ban 90.2 százalék, 1930-ban 94.3 százalék és az 1935-ös összeírás szerint 94.9 százalék magyar vollt, a németek számaránya 1920-ban 6.5, 1930-ban 3.8 és 1935-ben 2& százalék, a töbíbi nemzetiség 1 százalék alatt van. A dunántúli vármegyék közül is mindegyikben - nőtt ia magyarság számaránya 1920-itól 1930-ig: Bara­nyában 54.9 százalékról 60.5 száza­lékra, Fejér megyében 85.3 százalék­ról 88.6 százalékra, Győr-Mosom vm.-ben 83.2 százalékról 85.0 száza­lékra, Komárom ^Esztergom vm.-tbers; 79.6 százalékról 853 százalékra, So­mogyban, 92.1 százalékról 93.7 száza­lékra, 'Sopron vm.-ben 88.0 százalék­ról 88.4 százalékra, Sopron városban 48.7 százalékról 56.6 százalékra, Tol­na /vm.-ben 71.0 'százalékról 74.9 szá­zalékra, Vas vim.-ben 91.9 százalék­ról 94.0 százalékra, Veszprém vm-­bera 88.1 százalékról 90.6 százalékra­és Zala vm.-ben 96.6 százalékról 97.5 százalékra. Ily módon az egész Du­nántúl' magyarságáénak aránya 83.9 százalékról 86.8 százaiéikra nőtt, a .németeké 12.9 százalékról 10.9 szá­zalékra, az egyebeiké 3.2 százalékról 2.6 százalékra csökkent. Nagy érdeklődéssel várjuk az 194L (januárjában végzett népszámlálás nemzetiségi adatainak közzétételéit, mely eddig még sajnos, nem történt •meg.. Dékán István. fi takarmány hiány erősen érezteti hatását a vármegyében Szabolcsvárimegye áprilisi mező­gazdasági helyzetéről a- vármegyei gazdasági felügyelő a következőket jelenti. Az (április havi időjárás az évszak­hoz viszonyítva szokatlanul hideg és erősen csapadékos volt. A nappali felmelegedések gyengék, viszont az éjjeli lehűlések erősek voltak. A kedvezőtlen időjárás elenére a szántás és vetési munkáltatok teljes erővel megindultak. A zab és árpa vetését nagyrészben befejezték. Meg­kezdődött a kukorica alá .való talaj­előkészítés is. Egyéb gazdasági mun­kálatok özüi a szőlők nyitása, gyü­mölcsösök nyesése, tisztogatása^ és permetezése is befejeződött. Az őszi vetések általábán elégi jól telelitek. A szokatlanul hideg március és április az őszi vetéseket fejlődé­sükben erősen gátolta s így az őszi vetések három-négy héttel is elma­radtak attól az állapottól, amelyet normális időjárás melllett el kellett volha érniök. A korai vetések nagy­részbein kikelték, azonban semmit sem fejlődtek. A burgonyánál a ko­rai fajták vdtése is folyik. A dohán ^palánták a melegágyak­ban jói fejlődtek, de további erősö­södésükhöz meleget és több nap­fényt kívánnak. A lucernák és lóherék jól teleltek. Több helyen fagykár mutatkozik. í\ réítek sé 'legelők állapota a le­hető legkedvezőtlenebb. A (vegetáció a hideg, csapadékos időjárás miatt nem akar magindulni. A mélyebb fekvésű réteket és legelőket víz bo­rítja. IA itialkanmánykészletek teljesen 'el­fogytak. Szálas takairmány már nincs. Erőtakarmányhoz igen nehéz hozzá­jutni, a legelőket pedig nem lehet haszánlni. A jószágállomány kondícióban ál­landóin romlik és a teheneknél a tej­termelés a minimálisra csökkent. In­dokoltnak itartamáim, ha a földmíve­lésügyi kormányzat az üszőborjúk levágási tilalmát Szabolcsi vármegyé­ben részben csökkentené, mert ta­karmány nincs ,de különben is a til­tó rendelkezés következtében min­denki a bikalborjúit adja el, ami a fehér .magyar fajtáknál az dk ör ne­velést erősen csökkenti. A kuk oric av etőmagakció során Szabolosvármegye gazdásági felügye­lősége 3200 j. kiosztható kontingenst kapott, mellyel iSzalbotcsvármegye szükséglétét, he inem is bőségesen, de jórészben fedezni tudjuk. A kiu­korkavetőmaghiányt enyhítette a vá­sárlási igazolványokkal beszerezhető vetőmag is. A megyei keresethez iniam jiutojtlt munkásokból és cselédekből igen so­kat sikerült más megyékben > elhe­lyezni és így a munkanélküliségi erő­sen enyhült. Betörtek alkodászi Tóth Sándor hodászi állomáseiő!­járó lakásában az éjjeli órákban) be­törők jártak. Az éléskaimra utcára nyáló ablakát betörték, az ablakmá­mákat kifeszítették és az ablaknyi­láson át behatoltak az éléskamrába, ahonnan elvittek két kg. zsárt, 6 kg. füstöt szalonnát, 2 kg. friss sertés­húst és egy sonkát. A betörés ügylé­ben folyik a nyomozás. BALI MEGHÍVOK, alkalmi értesí­tések, körlevelek, gyászlapok, rés* vétkártyák 6oronkívül és a legelő­nyösebb áron készülnek OROSZ KAROLY nyomdaüzemében Nyír­egyháza, Bercsényi-utca 3. Telefon: 25—77. Bencs László tér 13- szám alól A VItos üzemet áthelyezték Zrinyi Ilona ntca 6. szám alá. Vállal harisnya szemszedést víllanygéppel. Szőnyegszövést. Min­dennemű szőnyeg speciális, művészi javítását és modern ruhaanyag szövését.

Next

/
Thumbnails
Contents