Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-12 / 107. szám
2. oldal. (Trianon 22.) 1942 május 11. ömink, amely az említett, nevezetes vízmosás mögött kémlelte ki a vörösök erődítő munkálatait. Tehát ez a járőnpa/rancnok is megerősíti azt a jelentést, ihogy a sziovjet egyre mélyíts védőrendszerét. A járőr hét kilométeres mélységiben figyelhette meg a vörösök munkáját 'és mozgásait. Néhány kisebb csetepaté után teljes sikerrel és veszteség nélkül •érit) -vissza. A délutánt ott töltjük a zászlóalj fcatonái között. Valamennyiükön méglátszik a nléhányinapon nyugalmi helyzeit sé friss tavaszi levegő. Csak alkonya tkor indlumk vissza csojpOTtparancsnokságiunikhoz. hogy írásban és képben beszámolhassunk -arról, amit saját szemünkkel tapasztaltunk a .vörösökkel érintkezésben lévő csapatunknál. A népművelés olcsé szinházakciéja A vármegyei liskolánkívüli népművelési bizottság az idén is lehetővé leszi, hogy igen olcsó helyáralckalaz elmúlt szini szezon legjobb darabjait biztosítsa a nagyközönség számára, 'Vitéz Tolnay (Andor színiga zgaitónak a kultúra terjesztését megértő áldozatkészsége folytán mánden hétfőn este a rendes színházi' időben a népművelés keretében folynak az 'előadások. Első ilyen előadás május 18-án lesz, a tavalyi szinisz.ezon maigy sikere: ,,Gyergyói bál" c. operett kerül bemutatásra v. T. Medgyessy Juci fővárosi művésznő felléptével. A hétfői népművelési előadások rendezésiben, kivitelezésben, szereplők összeválogaitásában nem maradnák semmiben sem el a parádés bemutatók mögött. / Helyárak k'b. a mozi helyárakkal azonos. Négyszemélyes páholy 4.80 P, zsöllye I. r. 1.20 P, II. r. í.— P. Támlásszék I. r. 90 fillér, II. r. 60 ifill. III. 'r. 50 fillér s így tovább a 10 filléres állóhelyig Jegyek bárki részére ugyanúgy válthatók a színház jegyipénztáránál, mint a rendes előadásokon. A népművelésnek azon törekvése, hogy az éritékes és érdekes színdarabok megtekintését filléres (belyáriaival a közönsé gszélesebb rétegei számára is biztosítja; a nagyközönség részéről megértésre talál s a hétfői előadások, melyék mindég teljes érDIVATCIKKEK selyemujdonságok, gyapjúszövetek, kötött áruk, fehérnemfii nagy választékban Mayer Ágoston íiifitflzteiében, Zrinyi Ilona utca — tékűek lesznek, közkedveltségnek s nagy ilátogatotltságnfiik fognak örvendeni. Visszaemlékezhetünk a tavalyi népművelési színdarabokra, aimikor legtöbb hétfői előadásra elővételben kelt el a jegyek nagyobb része. Tiszántalon 99 százalék fölött van a magyarsás számaránya Tallózás a legújabban megjelent népszámlálási kötetben A tiszántúli vármegyék szaporodása 1930—30-ig részben- közepes volt (Csongrád 4.3, Békés 6.0, Hajdú 6.1, Jász-Nagy-Kuni-Szolnok 6.5 százalék), résziben /azonban jó, sőt nagyon jó (Bihar 9.0, Szatmár 13.3, Szabocs 16.3 százalék). Szatmár és Szabolcs vármegye az egész orsz ágiban vezet a szaporodás tekintetében. A városok közül Debrecen közepesen szaporodott (13.7 százalék), Hódmezővásárhely fogyott 0.9 százalékkal. Ez a város -már hosszú évtizedek óta áll, sőt ikissé fogy. Kevéssé szaporák Szarvas (1900 óta fogy), Szentes, Csongrád, Makó, Gyula! közepesen szaporodtak Békéscsaba, Balmazújváros, élég erősen Nyíregyháza. A hajdú városok szaporodása általában csekély;, inikátbb stagnálásról lehet beszélni. Tudvalevő, hogy a tiszántúli vármegyék legnagyobbrészt sznímagyarok; a magyarság számaránya többnyire 99 százalék fölött van. 1930 ban csak Biharban 96.7 és Békésben 84.6 százalék; utóbbi vármegyében meglehetős számú, de fogyóiéiban levő tótság él (13 százaiéü, azaz 42.760 fő, 1920-ban még 52.386 főnyi volt.) Csanád-Arad-oTronitál csonka vármegyében 82.8 százalék magyar, a'; többi tót, német és egyéb; itt is emelkedik a magyarság aránya, imcly 1920-ban még csak 79.6 százalék volt. A városok -és nagyobb községek közül a hájduvárosök színmagyarok, de a 'legtöbb tiszántúli város az, csak Békéscsabán él 38.3 százalék tót (1920-ban még 53.2 százalék!) Szarvason 71.4 százalék a magyar s 28.4 százalék a tót. Mezőberényben 58.2 százalék magyar, a többi tót és német, Battonyán 76.9 százalék magyar van, a többi főleg szerb, Tótkomlóson 80.4 százalék tót többség él, magyar 19.3 százalék (1920-ban még csak 13.1 százalék volt). Nagyon érdekesek a visszacsatolt Felvidéken 1938. december 15-én 1.041.401 lakos volt, ezek közül magyar 879.000 (84.4 százalék), német 10.000 (1.0 százalék), tót 124.000 (11.9 százalék); római katolikus 623, görög katolikus 7.3, református 18.8, evangélikus 3.3 és zsidó 7.8 százalék. A visszatért Kárpátalján 1939. július 15-én 674.923 -lakos volt, ezek közüli magyar 62.000 (9.2 százalék), német 9000 (1.4 százalék), tót 25.000 (3.7 százalék), rutén 501.000 (74.2 százalék) és zsidó 61.000 (9.1 százaléik). Vallás szerint túlnyobó a görögkaitoliikusok aránya (61.7 százalék), de sok a görögkeleti is (17.0 százalék), továbbá izraelita (12.0 százalék). Római katolikus csak 6.0 és reformátls 2.0 százalék. Régente a kárpátaljai zisidók németnek /vallották anyanyelvüket, ma jiddisnek, ezért a némeitek aranya erősen csőként, de persze csak látszólagos. A cséhek alatt erőszakos Itt a tavasz — Igyunk sÖPt I Keressük fel Vesszős László Hungária Éttermét és sörözőjét (Bessenyei;tér) ahol friss csapolásban vilárhirü Bak-Szent János világos szalon és sötét bajor sörök állandóan kaphatók. Telefonszámok: 29—53 és 27—53. paroszláv Itéríjtés folyt, mellyel, sajnos, mi keveset foglalkoztunk, pedig ez a kérdés nagy figyemet érdemelne — a paroszlávok az igazi pánszláv ok! Azelőtt görögkelleti a Kárpátalján úgyszólván ailig volt, ima 115.000-re rúg a számúk. összehasonlítás képen érdemes a következő adat okait 1 megemlíteni: Buda,pest lakossága 1920-tól 1930-ig 929.000-iről 1 .OOó.ÖOOre inőtt, 1941. januárjában- 1.163.000 volt (8.1 százalék növekedés 1920—30. és újabb 15.6 százalék szaporodás 1930—41. január végéig.) A nemzetiségi adatok szerint 1920-ban 90.2 százalék, 1930-ban 94.3 százalék és az 1935-ös összeírás szerint 94.9 százalék magyar vollt, a németek számaránya 1920-ban 6.5, 1930-ban 3.8 és 1935-ben 2& százalék, a töbíbi nemzetiség 1 százalék alatt van. A dunántúli vármegyék közül is mindegyikben - nőtt ia magyarság számaránya 1920-itól 1930-ig: Baranyában 54.9 százalékról 60.5 százalékra, Fejér megyében 85.3 százalékról 88.6 százalékra, Győr-Mosom vm.-ben 83.2 százalékról 85.0 százalékra, Komárom ^Esztergom vm.-tbers; 79.6 százalékról 853 százalékra, Somogyban, 92.1 százalékról 93.7 százalékra, 'Sopron vm.-ben 88.0 százalékról 88.4 százalékra, Sopron városban 48.7 százalékról 56.6 százalékra, Tolna /vm.-ben 71.0 'százalékról 74.9 százalékra, Vas vim.-ben 91.9 százalékról 94.0 százalékra, Veszprém vm-bera 88.1 százalékról 90.6 százalékraés Zala vm.-ben 96.6 százalékról 97.5 százalékra. Ily módon az egész Dunántúl' magyarságáénak aránya 83.9 százalékról 86.8 százaiéikra nőtt, a .németeké 12.9 százalékról 10.9 százalékra, az egyebeiké 3.2 százalékról 2.6 százalékra csökkent. Nagy érdeklődéssel várjuk az 194L (januárjában végzett népszámlálás nemzetiségi adatainak közzétételéit, mely eddig még sajnos, nem történt •meg.. Dékán István. fi takarmány hiány erősen érezteti hatását a vármegyében Szabolcsvárimegye áprilisi mezőgazdasági helyzetéről a- vármegyei gazdasági felügyelő a következőket jelenti. Az (április havi időjárás az évszakhoz viszonyítva szokatlanul hideg és erősen csapadékos volt. A nappali felmelegedések gyengék, viszont az éjjeli lehűlések erősek voltak. A kedvezőtlen időjárás elenére a szántás és vetési munkáltatok teljes erővel megindultak. A zab és árpa vetését nagyrészben befejezték. Megkezdődött a kukorica alá .való talajelőkészítés is. Egyéb gazdasági munkálatok özüi a szőlők nyitása, gyümölcsösök nyesése, tisztogatása^ és permetezése is befejeződött. Az őszi vetések általábán elégi jól telelitek. A szokatlanul hideg március és április az őszi vetéseket fejlődésükben erősen gátolta s így az őszi vetések három-négy héttel is elmaradtak attól az állapottól, amelyet normális időjárás melllett el kellett volha érniök. A korai vetések nagyrészbein kikelték, azonban semmit sem fejlődtek. A burgonyánál a korai fajták vdtése is folyik. A dohán ^palánták a melegágyakban jói fejlődtek, de további erősösödésükhöz meleget és több napfényt kívánnak. A lucernák és lóherék jól teleltek. Több helyen fagykár mutatkozik. í\ réítek sé 'legelők állapota a lehető legkedvezőtlenebb. A (vegetáció a hideg, csapadékos időjárás miatt nem akar magindulni. A mélyebb fekvésű réteket és legelőket víz borítja. IA itialkanmánykészletek teljesen 'elfogytak. Szálas takairmány már nincs. Erőtakarmányhoz igen nehéz hozzájutni, a legelőket pedig nem lehet haszánlni. A jószágállomány kondícióban állandóin romlik és a teheneknél a tejtermelés a minimálisra csökkent. Indokoltnak itartamáim, ha a földmívelésügyi kormányzat az üszőborjúk levágási tilalmát Szabolcsi vármegyében részben csökkentené, mert takarmány nincs ,de különben is a tiltó rendelkezés következtében mindenki a bikalborjúit adja el, ami a fehér .magyar fajtáknál az dk ör nevelést erősen csökkenti. A kuk oric av etőmagakció során Szabolosvármegye gazdásági felügyelősége 3200 j. kiosztható kontingenst kapott, mellyel iSzalbotcsvármegye szükséglétét, he inem is bőségesen, de jórészben fedezni tudjuk. A kiukorkavetőmaghiányt enyhítette a vásárlási igazolványokkal beszerezhető vetőmag is. A megyei keresethez iniam jiutojtlt munkásokból és cselédekből igen sokat sikerült más megyékben > elhelyezni és így a munkanélküliségi erősen enyhült. Betörtek alkodászi Tóth Sándor hodászi állomáseiő!járó lakásában az éjjeli órákban) betörők jártak. Az éléskaimra utcára nyáló ablakát betörték, az ablakmámákat kifeszítették és az ablaknyiláson át behatoltak az éléskamrába, ahonnan elvittek két kg. zsárt, 6 kg. füstöt szalonnát, 2 kg. friss sertéshúst és egy sonkát. A betörés ügylében folyik a nyomozás. BALI MEGHÍVOK, alkalmi értesítések, körlevelek, gyászlapok, rés* vétkártyák 6oronkívül és a legelőnyösebb áron készülnek OROSZ KAROLY nyomdaüzemében Nyíregyháza, Bercsényi-utca 3. Telefon: 25—77. Bencs László tér 13- szám alól A VItos üzemet áthelyezték Zrinyi Ilona ntca 6. szám alá. Vállal harisnya szemszedést víllanygéppel. Szőnyegszövést. Mindennemű szőnyeg speciális, művészi javítását és modern ruhaanyag szövését.