Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-05 / 101. szám

Helybeli és vidéki vendégek kedvenc találkozóhelye RACSKÓ ANDRÁS VENDÉGLŐJE Ha egyszer ott étkezik msggydzödíist róla, hogy a legjobb magyar konyhája m. BESSENYEI TÉR. - — — -sj —•• --- '"'sa/""SÍ •••-81— "-j— • — • Állandó menürendre. Kítüaő italok. A jó hangulatról GANDI a kedvenc énekes prímás zenekara gondoskodik Ma valóságos olvasási düh fogja ei az 'embert. De ugyanakkor fel kell vetni <azt a kérdést is, hogy vájjon mit olvas az ember? Élénk képeikikel világította meg a ponv-airodaiom, a sárga regények er­kölcsromboló 'hatását. Bűnügyi tár­gy állások igazolják, hogy sok bűn­cselekménynek ezeknek a ponyva­reglényeknek .nyomán keletkezett. Valamikor izgalom és vér keltett a pogány embernek, ma 1 ezt az izgal­mat .a sajtó szállítja az emberek szá­mára. Ez ellm az irodalom ez elleti a sajtó ellen minden erejével küzd •a K'IE. iEzt a sajtót, -amely csak rom­volást visz véghez az emberi létek­ben, távol kelll tartami az ifjúságtól. Különösen nagyon fontos feladat hárul itt azokra, akik a tanyákon, íalivalkon élő emberek életét hivatot­tak irányítani, akik táivol élinek egy­mástól s reá vainnak utalva arra, hogy a sajtóban találjanak a maguk számára társat. Foglalkozott ezzel kapcsolatosan a mozgóképszínházak műsorával is és éles kritikát gyakorolt azok (felett a filmek 'felett, melyek a megalkuvás hirdetői, -vagy é'ppun az erkölcsiek terén kifogásolhaltók. Vigyázatna intett minden felelős embert. Az ifjúság újjászületése csak olyan sajtö mellett lehefeéges, amely az igazságot szolgálja és csak az a sajtó 'viszi közelebb az ifjúsá­got Megváltójához. A sajtóest művészi számai A sajtó-est értékét nagyban emel­ték azok a művészi számok, ame­lyek az érzés húrjait hozták rez­gésbe. Ki kell különösein emelnünk Timária Mária. hegedűművészmőnek, a (Bessenyei Társaság zeneiskolája tanárának két hegedüszámát. Por­por,a Áriájában és még inkább Bach Air-jében az Isten Mé szálló lélek áhítatot kölit'Ő érzésével tolmácsolta itökéligetes finomsággal, elmélyülés­sel a z-en'ében kifejezett gomdolato­kiat. Ági Gézámé Beethoven Vezeklé­sét énekelte tisztán csengő hangon, iméfly átérzéssel. Garamvölgyi V. iGyörgy kereske­delmi középiskolai tamár a saijtóest bevezetőjeképpen Boelmanin Suite Gothique-ját jászotta orgonán Itel­jes felkészültséggel s egyeben ő 'látta el finoman a hegedű játék és 'ének­szám kíséretét is orgonán. A sajltóestet SoJyímár János lel­kész imája zárta be. Betörők jártak i egy ujfehértői rőfös­üzletben .Stern Mór roföskerreskedő, új'fe­Ihértói lakos 'feljelentést tett, hogy ismeretlen tettesek iaiz éjjel órákban behatoltak Lakásának udvarára. Az utca kaput álkulccsal kinyitották és az üzletének falát kibontották. Az így kelekezett résen át 'bementek a rőfösüzletbe és onnan késznnhákat, különféle rőfösárut, cipőt, mői és férfi ruhákat 600 pengő értékben el­loptak. A betörés -ügyéiben a nyo­mozás folyik. Tolvaj cigányokat lógtak Nyíregyházán Id. Kacskó József nyíregyházi Kazár-bokori lakos, gazda feljelen­tést tett, hogy ismeretlen tettesek betörek az éléskamrájába és elvittek onnan 16 kg. fosztott liib a tollat, 6 daraib sonkáit, 1 füstölt sertésfejet, 15 kg. fehér szalonnát és 4 dairab tyúkot. A betörés ügyében megimdiullt nyo­mozás eredmány-re vezetett. Lettair­tózt-atták Kiss Tóth Ferenc Feiső­pázsit, oigányitelepi lakost, aki beis­merte, hogy társaival: Lakatos Já­nos, Makuk Rácz Jolán. Tóth Já­nos és Horváth Károly cigánytelepi •lakosokkal betörtek id. Racskó Jó­zsef tanyáján tevő házába és ellop­ták a foszitott libatoMat- a sonkát, szalonnát és a tyúkokat. A libatollat a (nyíregyházi piacon- -egy, ismeretlen tollkereskedőmek eladták és a pén­zen -megosztozkodtak. A lopott son­kát, szalonnát -elfogyasztották. A tolvaj cigányokat letartóztatták és átkísérték a nyíregyházi ü-gyészség fogházába. Édesanyák Az elmúlt heteikben hosszabb gyengélkedésem végleges kikurállása érdekébem több üdülőhelyet keres­tem fel, majd hazalátogattam szép Szabolcsunkba. Hosiszas ujtazásom iehetővé tette, — aimi egyébként munkás hétköznapjaim, -nagy elifog­Jltítsága közepette meglehetősen .rit­kán jut osztályrészemül —, hogy a legkülönbözőbb társadalmi 'osztály­ból származó, különböző nemzetisé­gű, lelkületű, világnézetű egyének­kel érintkezzem, kiket 'titkolt öröm­mel -figyelgettem, boncolgattam -ma­gamban. 'Orosz emigráns gróftól poéta hajlamú soffőrig, csizmás, tiaij­tékpipás osztrák bárónőtől szende szobalányokig mindenféle „ritkaság­gal" módomban ,v-oilt csevegni. Hosz­szas lélektani megfigyeléseim tárhá­zából azonban három édesanya figju­rája az, amely szán te kézzelfogható plasziciitásaall merüli -fel -ellőttem. Megpróbálom olvasóim elé vetíteni őket, mert bár a velük kapcsolatos megfigyelések egészen sablonosak, mégis valami megható törvényszerű­ség sugárzik belőlük. Budapest—Svábhegy Színhely: egyik .igen látogatott, elegáns üdülő halija. (Csínos, molett barna asszony ül mellettem, kivel harmadik hete élvezzük a sem-mitte­;viés — számomra már kissé idegekre menő — gyönyöreit. Szomszédnőm lábán íkrokodilbőr cipő szégyenke­zik (hogyne tenné, mikor olyan társ­talanul lézeng a mai világban, egyéb­ként -lassan míüzieális értélket képvi­sel), alakját a belvárosi modellek egyik -remeke igyekszik karcsúvá varázsolni. Az asszonyka 9 éves kis­fiával üdül fenn, akinél — csiaík a történelmi hűség kedvéért említem —• csúnyább gyermekkel még nem találkoztam. Nincs hely küllemének elemzésére, elég az, hogy magam, a inagy gyérmek rajongó enyhén meg­borzongtam, aimidőn először meg­pillantottam. Emellett a kisfiú -egész sablonos tipusa a gazdag gyermek­nek: vézina, étvágytalan, akarnok, ki állandóan azt teszi, amit jónak lát, s ez rendszerint egyezik azzal, amit nem szabad. Az együtt töltött három hét alatt az asszonykáinak egyetlen- témája volt csupán, amelynél egy-két szórako­zott t mondatnál tovább időzött, s ez, fiacskája: Oszkár. A különben meg­lehetősen közönyös, fásult hölgy szemében ilyenkor furcsa- fény .gyul­ladt ki, s talián legszívesebben a csil­lagokkal ékesítette volna magát fel, hogy méltó legyem ahhoz a ,,pára!t­larn", „elragadó" teremtéshez, -akiről áradozott. Most is -beszél, -szeszélyes össze­visszaságban: „Tudod Drágáim, el sem -tudom képzelni, ' mi lennie, ha Oszakáimmal nem ajándékozott (vol­na meg az Isten. iHat évi házasság után született, de -úgy érzem, addig szinte inem is éltem,, amíg ő nem volt nekem. Olyan kedves, hízelgő, azt a jóságot, atai benme lakik és mily okos... Ügy képzelem , ő is mérnök tesz, iminit az apja. Mutat­tam iNieked villánk tervrajzát? Mos­tani öröklakásunk kicsi, mert Osza­kához nevelőt veszek, s -annak is külön 6zoba kel. így inkább építte­tünk egy megfelelő házait, 'ahol a •Drágámnak külön' (fürdőszobás ap­partamentje lesz, hiszen úgy sem megytünik sehová, é» legalább is sajinálolk minden percet, amit nél­küle töltök..." El révedek ... Dúsgazdag csinos, i ! Hoffher—Sachrantz—Gayton—Shutleworíh Rt. m ezőgazdasági gépeine k körzeti képviselete. • ••••••HHaMBBBaHMnMRHBHMMBBnBKIMiU^ Mindenféle gépek eredeti gyári árakon. Sinus Testvérek vaskereskedése Nyíregyháza, Vay ádám utca & számJTelefonsaárn: 3152 i»UWMIM|laHnWM»iUaMWWUBl( ItMIHIIW M H i fiatalasszony, -légión yi személyzet, számolatlan pénzösszegek kortlátikm ur-a. Zsúrozbaitna>, bridzsezhebnjo, mint annyi sorstársa, azonban telinek az éveik, s ő minden-t megtalál gyer­mekének fekete szempár.jáhan. ösn­kén-telen tiszteletet érzek irámta: a* ő gazdagságát neím befolyásolják vi lágkrizisek, m- ő .gazdagsága" örök. A kies Balatonpart. Színhely: egy 'sanaitoiriiuim. Jelen­téktelen fcülsejű fiatal hölgyet figye­lek nap-mi,nt 'nap, aki a társaságtól diszkréten félrevoniul-va-, rózsaszín­holmit kötöget, imág arcán súlyos hó •natnyomok felett megbékélt mosoly dereng'. Szeretmiék róla többet tudni, d-e úgyszólván riadtan -menekül min­den ismerkedési lehetőség elől. A portás azért anyit -elárul, hogy az i llető aszony beutalt beteg, -s az egyik nagy texítilgyár képviselője. Később mégis megismerkedem -vele, s -együtt­érzéstől átitatott kérdéseim nyomaira lassankint kibontakozik előttem szo­morú élete. 'Iszákos, durva férje mel­lett örök kálváriára van ítélrve, -mert válóper esetén gyönyörű két kisfiát elveszítené. Szótlanul, türelmesem 'vállalta -a keresztet, de visszafojtott lelki izgalmai .idegösszeomlássá fa­jultak. — Hosszú hónapok óta be­teg, de úgy látszik a mult megpró­báltatásai -már ködve beszt-ek, a jö .vőét pedig még felfogni nem 'képes frissen hegedt ilelfce, mert ujjongva számolja ,a hazatérés ÓTáját, s ar egész (v-ilá.got egyetlen mondatba sű­ríti:, amint felmutatja a rózsaszín pa muthalmazt: „Holnap készen tese Péterke kis mackónadrágja..." Itthon, Szabolcsban. Fekete delén -ruhában, eugos cipő­ben, vállán szak adózott, rojtos tnagy­' kendővel áll előttieimi Somogyi Lidi néni. Ezer barázdás, cserzett arcain sűrű könmyeseppek folynak végig, törtfényű szeme körül Ólomszürke árkok nehezülnek. Nem kiabál, nem jajveszékel, de hátának nyomorodott görbülete, ifony­-ny-adt kezei, szája körül a visszahozr hatatlanért kesergő mély barázda többet mond nekem mimden szónál, ebből a kis tragédiából. Két gyermeke (már felnőtt lányok, az egyik súlyos tuberkulózisban) egy­másután következő nap felakasztotta magát. Halkan nyöszörgi, mintha benne is készülődne már -a lélek: „Bizony kis­asszony kám, ez ,lett az én sorom. Kát szép gyermekem pusztult -el ilyen csúfságos halállal. Nincs az -égvilágo® már senkim nekem. Még ha .istente­len lettem volna, vagy dodogkerüSő, vagy a leányai lettek volna azok, de olyian ártatlanok voltak, mint a haj­mali harmat, jószívűek, takarékosak, istenfélők. Nincs már nekem kenese­tem ezen- a világon..." Amiint hallgatom, elkábul t érzékeim glóriás fényt vonnak feje *cöré, s ® didergelő áprilisi sízürkületben gör­nyedt alakja felmagaslik, mint ae örök. legnemesebb fájdalom Niobe­szobra. * Édesanyák: mert tekintetük nem e földről tvaló: mennyei szépséget), jó­ságot, rendkivüliséget látnak ott, hol mi csak kis hétköznapi ©miberpaláin­tákat. Édesanyák: 'boldogan törnek, szen­vednek gyermekeikért még akkor ás.

Next

/
Thumbnails
Contents