Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-30 / 121. szám

(Trianon 22.) 1942 május 30. iB^SSSSSSStutm 7. Ezüst rókák és szőrme megóvás S1MKOVICS szűcsnél Zrinyi Ilona utca 4. szám. Imaházat építenek a borbányai evangélikusok A későn érkezett "tawasz ipaaair dísszíeil akarja f.eledtetthi mulasztását. Amerre kocsink elhalad, a ijő:kairhain tartott kiállói orsaáigúton, |viirágbaiboru-iit lortgomálk, dúsain zöldellő rétek, vidámam 'bólogató kaiiászosok íinitegetnek felénk és kérdezik: hová megyünk? Megmondom nekik, hogv öorhányárla .. . ök ugyan még úgy ismerik ezt a településit, hogv <Orösi szőlők, de nekem szebb így: Borbánya. No, meg így hivatalos. Istentiszteletet tart az iskolában Meglyar Laijos nagy tiszteletű úr. a Diéilszalbolcsi evangélikus egytház egyik lelkésze. Megcsitniálijia ő ezit minden ihónaiplbain egyszier, sőt minden/ Ihétien pénteken, biblia óra is •vam, de (h/át ez az összejőve t;l különösebb jelentőségű. Nemhiába kísérte 'az éneikét Megver Lajosné ihairimónijumjá'tékával és áhitlatkeltő szép hangjával. A pünkösdvasárnlaipi istientiszlteiet utóin Urvacsorát •is oszitottaik és gyűlés is volt. ame'lyen a Iborlbáinyai evangélikusok elhatározták, hogy megvalósítják imaház-építő tervüket. M'argólosy lEimil egyházi íliigy ellő és Megyier Lajos lelkész vezették a gyűlést. Nagy volt a 'lelkesedés a 'híveik között. 6—700 1ia(golt számlál a kis gyülekezet. Szegények, mint a (templom egere- hisz egy családnak siracsien lotvia. Csak ügyben nagyon gazdagok. A gvermekáldásban. A háláim 'mögött ülő asszonynak pl. tíz van. Isteni tartsa őket! Déhát kétkezi .munkával, áldozatos filliórekkeí, imádsággal mindenki- hozzájárulhat a megvalósulásihoz. A két elnök már megmütaitta, hogy ért a temipliomúpítéshez. iNyárszőllősön 1940. olkt. 31-én. avfaitták egyet szintén. szegény emberek között, a káilmiáinlhiázií össze! fogjak Tarjáin. Béla lelkész örömére. Hogy a borbányai imaház -mikor készül' eli, iazt csak a jó Isteni tudja. Mikor a.z 'elnök Ífcwiíz'tiajtjjia az. építő 'bizottság tagijait, hogy a megbeszélések en mindig vegyenek részit, a háltam mögött az asszony front lelkesen súttoigtla: elküldjük őket! És amit az asszonyok akarnak, azit az I'sitan is akarja, miomdta mindig boldogult 'Paiulik János lelkész. Sándy Gyula egyetemi tanár, a templomiok lihletett tervezője, elkésziíette ia rajzokat, arruiiket iaz elnök .b-emutlatott. Abban is megegyezitek, hogy a fcövesiút menitién 'ápáil az új imaház. csak a Mcesz-féle ajándék1 telket kell

1 elcserélniük. Meghallgattuk agy pötftöminyi ötéves gyermek szarvailaitíált. Megható komolysággal mondta el és nagyszerűen hangsúlyozta a kis Prlstylák lányka a felinőtt sziavalókat is próibáratelviő pünkösdi szózatot. Segítse a boiibálniyaialkat z ég, hogy a kövesút mentén ne korcsma épüljön. de Isteninek szentelt htaljiléka, lalhol a hívő lélek a mindennap gondját, ibaiját bízó szívvel tehelti le az Ur ilálbai elé. M. A. E. Németh egyenruha és uridivat szabóüzeni Lnther-ház. Telefon: 28-99. A magyar könyv három napja Irta: Bálint Mihály Egy évi várakozás után a könyvesboltok polcairól újra az utcára

1 fceriil a magyair könyv. Hároim napig utcai sátrak lakója lesz s a járókelők sokaságainak: szegénynek, gazdagnak, öregnek és fiatalnak fel f'Ogija híivini a figyelmét -arra. .hogy él, ihogy létezik s hogy 'támogatást és szeretetet kér. A Felvidéknek, 'Kárpátaljának, Erdély egy részének s a Bácskának a hazatérése új távlatokat nyitott a mlagyiair könyvkiadás szálmáTa: eljut a magyar könyv azokhoz is, akiknek eddig csak elórihetétlen álom, egy 'távola tesltvérviilág messzeségbe vesző tükönfémye volt. A kassai dóm gótikus ívei, a kolozsvári Szent Mihály temiplam évszázadok történelmét hirdető falai, Nagyvárad, Újvidék, Szabadka. Ungvár s iá 'többi 'városok mind-minid « 'magyar szellem diadalát látják. Két évtizedes elnyomatás után újra szabad itt ia imagyar szó. a magyar hetű, a magyar gondoláit s újra magyar könyveit ölelhetnek szívük fölé azok, akik szenvedésen, kínzáson, börtönön, saját életük összeomlásán keresztül tamuMk mag a költő sztaivát: Magyarnak lenini tudod, mit jelent? Ók tudták, jobban, mint nai. — akik a csonka hazában it maradtuok. — hogy magyairnak lenni nem jelent miást, mint hősi életsors vállalását s ezer 'gylöltrelemmel, lelki kíndal való 'báltar szembenézést. Istenem, menniyii szenvedést sóhajtott már bele a világba a magyar könyv! Mennyi jajt, vihart, bús panaszt. iiuemzeti gylászt és egyéni tragédiát 'adott már hírül a- .viliág négy sarka felé! Vájjon ivolt mép a századok muiiása nyomán, amelyet úgy fojtogatott a tragédiák árnya, úgy ölelt körül a szenvedés, .mint Árpád nemzetét? Sokszor még 'az örömnek .is kesernyés íze vollt, mart ott set' tankedett körülötte az árnyék, hogy elmúlik, hogy nem taníthat soká! Évszázadok lelke, méiysiége, történelme szólal .mag a magyar könyv A Könyvnap könyvei kaphatok a Tanügyi Könyvesboltban Nyirvizpalota. (Lapjain s hirdeti szerte a világnak a magyar nép hitét és életerejét. A .magyar könyv ma már .nemcsak az író, a kiadó és a kiönyvkereákedő ügye. Nem lehet üzleti érdeKük, szemfényvesztő vállalkozások és egyéni ízlések játékszere. Le kell számolni bátran a ponyva erkölcsiségeit és nemes érzést bomlasztó irodalmával s emeljük oltárra azt a magyar irodalmat, amelyik úgy szándékaiban, minit cselekivéseiben gyökeresen és megingatíhíatattllaniul magyar s amely csak mindig építem és sohasem ramtbolni alkar! A magyar könyv mariad jon imindíg nemzeti ügy, a imag.yairsáignak a múlt, a jelen és a jövő felett őrködő élő lelkiismerete! Kálviár.iás huszonkét év után felragyogott a magyarság szenvedő élertiarcára az igazság fénye s most következik az utolsó nagy próbatétel. Huszonkét év magvetése volt ez az igaz ügyért, a magyar könyv magvetése a boldogabb holnapért. Lehetne tagadásiba venni, hogy az igazság tevésért folytatott nagy hadjárat sikerében nem volt része a magyar könyvnek is? Sokszor a szívre és nemesebb érzésre hivatkozott, sokszor a józan ész törvényeit s a magyar fegyver erejét muratta meg, de minidig egy célért küzdött ez igazságérzés rendíthetetlen hitével és erejével: az igazságtalanságok jóvátételéért és magyar nép szebb jövőjéért! Érzékelhetetleniüii nagv hatalom a könyv. Rombolni is tud. de építeni is. tRombolni tiszta lélek-világot, nemes érzést, ég felé szárnyaló t-szta áhítatott. Sárrá- iingovánnyá tudja válto^taltmi az eszmények útját -s aposztáziáivá tudja sekélyes!tani, átalakítani a -forró hit eget és istent kereső világát. De -övé az építő szerep is: építeni -romákból új életet, csüggedések helyö'jt új reményt leinteni, s bűnök imoosaráhó', emberi gyarlóságok hínárjából elvezetni a glóriás -fény: Isten felié! Nagy szerep ez és nagy felelősség. Azoké az íróké a jövő és a hallhatatlanság, akik mélységesen átérzik ezt s érzésük mii-nden - csöpp atomjával enneka gondolatnak a jegyében alkotják műveikét. Az egész nemzet érzése és lélekvágya szólal meg a népi irodalom dús tehetségű, értékes írójának, Veres Péternek a szavaiban. Figyelj hát: valami készül a magyar földön. Soha nem vollt még itt egyszerre -ennyi öntudatos és talpig: magyia.r tehetség- A nemzetek ébredése először az irodalomban jelentkezik ... így volt ez a rcformáeó'ná:

1, így v-ol't a Kazinczy-korszakbaifii, így volt ez 48-ban és Ad vek korában, de:iytn felvonulást még soha nerii .nutátott a nsagyairság. Nagy dolgok érlelődnek itt. népünk ma még -mélyen alszik, de újjászületés előtt áll, a ir.egkiáltók: az írók, költők mór iltt vannak. (Veres Péter: Mit ér az embar, ha magyar?) A „megkiéltók" -fegyvere, paloták csillogó tenmeilbe és nádfödeles, egyszerű házikóik pad ózatlan szo bái'ba egyformán elérkező harsonája : a -magyiar könyv! Az író, amikor ezrek és tízezirek számáira könyvet ír, nemzetnevelői ifeladato? teljesít Igét hirdet. A magyar szó igéjét amely 'határokon innen és -határokon túl hívőket szerez a magyar kultúra ügyének. Az írók alkotási lázában a nemzet 'elke szólal .meg s a soksok magyar író számláilhátáitlan számú könyve nem más, mint a nemzet életének tükörfénye. Ma új eszmények útján menetel a viáig. Az egyén, a nép, a nemzet, a közösség éiietét új felfogásiban és új foda'mazásban hordozzuk szívünkben, egy embeiribb és 'élekkel telteíbb új éiert várakozását hordozzuk magunkban. Uj értelme és új csengése van ma a magyar szónak is s ezt az új értelmeit nem homályosSthatja el s ezt az új csengést nem hangszerelheci át olyan szándék, amely a magyarság állmaival, vágyáivá

1! és aka-ratáva! ellentétben áll. Uj -viliág fog születni- ai fegyverzaij nyomán, új lelkiség és gondolkodás és ennek a kialakításában, va'óságigá formálásában részit kér a maga késtéigbű'von ha t-a ti an erejével, erkölcsi és szellemi értékeivel a magyiair könyv is. Két tényező harcol az új él-éltért és sorsunk fordulásáért: a szellem világa és a magyar katona erejie. Mindkettő megteszi a maga kötelességét és mindegyik a maga helyén. A betű, a könyv csendesen, és láthatatlanul végzi a maga lélekformái'.ó feladatát, a katona pedig a csaták viharában, hősi ipróbatavések küzdelmeiben mutatja meg, ihogy méltó Hadura, és nemzete bizalmiára. A „jóságos zenéjű versek" költője, Mécs László írja egyik költeményében: Vadődba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld! Vájjon milyenné válna a világ, ha minden költemény, minden elbeszélés, -minden regény s mindem más irodalmi megnyilatkozás a ,jvadóüba rózsa-, olitás" szándékával lenne megálmodva és megteremtve? Vájjon milyenné válna, 'az emlber. a „teremtés dísze", ih'a minden betűvél a nemes sziándék, a szépiség-áíhitat -és a teremtő gondolat indulna el a könyvek útján ,a leikék felé, minit láthatatlan '.síugár? Ugy csúcsosodna kii lelkűink talaján a tisztaság vágya, a szarétet s ia hit s az Isten, mint sík mezőkön a hegyóriás! Szemit kü'ldieDIVATCIKKEK selyemajdonságok, gyapjúszövetek, kötött árck, fehérnetnflk nagy választékban Mayer Ágoston dlvatflzletében, Zrinyi Ilona utca —