Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-26 / 117. szám
(Trianon 22.) 1942 május 26. 3. oldal. A zsidóbirtokok igénybevételével több mint egymillió hold föld kerül keresztény kézre Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter és Vass Elek országos telepítésügyi főigazgató közölték a nyilvánossággal, a zsidóbirtokok igénybevételéről szóló új törvényjavaslatot. Az új javaslat közzététele fontos gazdasági és nemzeti esemény, hiszen egészbenvéve több mint egy millió hold területről van szó. De jelentős politikai esemény is a javaslat, mert az eddigi tervekkel szemben átdolgozták és több tekintetben megszigorították. A zsidó jogalmát fajvédelmi alapon állapítják meg. Zsidó tehát az, akinek legalább két nagyszülője zsidó hiten született, továbbá az, aki maga is az izraelita hitfelekezet tagja. Nem zsidó az, akinek csak két nagyszülője volt zsidó, ő maga ellenben kereszténynek született és amellett mindkét szülője házasságkötésük idején keresztény hitfelekezet tagja volt. A zsidóság meghatározása tehát teljesen faji alapon és nem az eddigi, sok kivételt ismerő zsidótörvények alapján áll. Általános kivételt a javaslat »enr / tartalmaz — ellentétben az eddigi zsidótörvénnyel. Az erdőgazdasági ingatlanokat is elveszik a zsidóktól, sőt bizonyos esetbeií az élő és holt felszerelés átvételére is módot ad a javaslat. így például az a keresztény birtokos, aki zsidó haszonbérlőjének felmond, annak élő és holt felszerelésére igényt tarthat. A magyar föld teljes zsidótlanítása a javaslat legfontosabb célja. Ezért nemcsak a zsidó fogalmát határozták meg faj védelmi alapon, hanem lehetővé teszik, hogy a haszonbérlet terén is érvényesüljön a faj védelmi elv. A jövőben zsidók mezőgazdasági vagy erdőgazdiasági ingatlant csak miniszteri engedéllyel vehetne 1: haszonbérbe. A keresztény haszonbérbeadó földbirtokos, amennyiben ingatlanát házikezelésbe akarja venni, vagy kishaszonbérletbe adni, a törvény hatálybaléptétől számítva 6- napon belül felmondhat bérlőjének s annak élő és holt felszerelését részletre megvásárolhatja. A zonnal és tulajdonul veszik igénybe a zsidóbiítoko'kokat. Nincs rá mód tehát, hogy pa. naszokkal és felobbezésekkel hoszszú ideig elodázzák az igénybevételt. A termelés folytonosságánajk órdiekeát, amelyek mia mindent ' megelőznek, körültekintő intézkedések védik. A termelést az átadásra kötelezett zsidók nem szabotálhatják, mert ez esetben nagy büntetés vár rájuk. Egyszerű kártalanítási módszert mond ki a törvény s ennek folytán az átvételi eljárás rövid és gyors lesz. A kártalanítás összegét mezőgazdasági, az erdőgazdasági ingatlanoknál és háztulajdonosoknál külön-külön állapítja meg á javaslat. A térítés megállapítása a következő: 1. Mezőgazdasági ingatlanoknál a térítést a kataszteri tiszta jövedelem alapján számítják. Tíz korona kataszteri tiszta jövedelemig a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 60 pengő. Tíz-tizenöt korona közé eső jövedelem után minden korona után 50 pengő. Tizenöt koronán felül eső minden korona után 40 pengő térítést kell megállapítani. 2. Házadó alá eső ingatlanoknál a házadóalap minden pengője után 10 pengő a térítés. 3. Erdőgazdasági ingatlanokért az átlagos tiszta jövedelem húszszorosát kell -térítésként megállapitani. Kötvényeket kapnak az eddigi zsidó tulajdonosok a térítés összegének megfelelő Lapunk szombati számában már beszámoltunk arról, hogy egy (nyíregyházi liilatszerttlár tulajdonosait a közellátás érdekeit veszélyeztető áruelvonás gyanúja miatt letartóztatták. A Bessenyei-téren levő „Kis-Verbéna" tulajdonostlője, Rosenfeld Matild eladott egy é ifél mázsa pipereszappant Labancz! 'István kisvárdai! cipofelsőrészkészítő segédnek, aki a szappant Mátészalkára szállította. A szappanszállítás már a zárolás idején történt, így az ,a gyanú merült fel, hogy a nagymennyiségű pipereszappant a közellátás elől akarják elvonni. A rendőrség Rosenfeld Matildot őrizetbe vette és a nyomozás befejezése után átkísérték az ügyészség fogházába. Előállították a másodrendű gyanúsítottat. Labanc Istvánt is. A nyíregyházi tönvényszék uzsorabírósága dr. Aradványi Endre büntető egyesbíró szombaton délben tartott főtárgyai ást ebben az ügyben. A vádat dr. iKópes József kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Porkoláb Zoltán és dr. Dankó Gyula ügyvédek látták el. A tárgyalást igen nagy érdeklődés előzte meg, a terem zsúfolásig megtelt közönséggel. A gyanúsítottakat szuronyos fogházőrök kísérték fel a főtárgyalási terembe. A tárgyalás megkezdése előtt a védő azt a kérést terjesztette elő, hogy a bíróság rendelje el a zárt tárgyalást. Ehhez a kiír. ügyész is hozzájárult s a bíróság elrendelte a zárttárgyalást, a közönség elhagyta a termet. A vádlottak kihallgatása és a árgyalás nagyobbik fele így a nyilvánosság kizárásával történt. Délután háromnegyed 3 órakor a-z összegben. A kötvények harmincév alatt évi 3.5 százalékot utólag kamatoznak. Az élő és holt felszerelésért megállapított térítést készpénzben zárolt számlára kell befizetni. A zsidók a kötvényeket nem kapják kézhez. Méltánylást érdemlő esetben kisebb ingatlanokért a térítést készpénzzel is ki lehet fizetni. Kivételezést a törvényjavaslat nem ismer. Egészen kivételes elbánást érdemlő egyes esetekben országos érdekből lesz ugyan néhány mentesítés, ez azonban csaik személyhez fűződik és nem örökölhető. A feltételek különben olyannyira szigorúak, hogy csak egy-két esetről lehet szó s ezekben is nem az illető személyek, hanem az ország érdeke mondja ki majd a döntő szót. A törvényjavaslat mai formájában tehát minden edligi tervvel szemben erős szigorítást jelent. ügyész indítványára ismét nyilvános lett a tárgyalás. A bizonyítási eljárás soiráin kihallgatták özv. Schwartz Ignácné, Koska 'Mária, Kohn Gabriella és BIeich Simon nyíregyházi lakosakat, akik eskü a'att vallották, hogy tudomásuk volt arról, hogy Rosenfeld Matild a szappant még a zárolás ideje előtt, azaz máj us hó 14-én adta el Labancz István kisrvárdai lakosnak, aki a szappant még néhány napiig az üzletében (hagyta, az árát azonban kifizette. « Labancz István, kisivárdlai cjpőifeisiőrészkészítő segéd igazolta, hogy már április hó 16-án meg volt az iparengedélye illatszer árusításra, s azért vitte Mátészalkára a szappant mert ott helyiséget iis kapótt az árusításihoz. Labancz István a május hó 14-ilki szappan,vásárlást számlával igazolta, melyet a Kis-Verfbéma illatszertár alkalmazottja, özv. Sehwartz Ignácné állatott ki. A tárgyalás során dr. Képes József kir. ügyész a vád képviselője éö az elsőrendű vádlott védője, dr. Porkoláb Zoltán között éles vita támadt. Végül is a törvényszék úgy döntött, hogy a tárgyalást a bizonyítás újabb kiegészítésié végett elnapolja. Kihallgatják azokat a személyeket is, akik Labancz István megbízásából a szappant Nyíregyházán átvették és Mátészalkáira szállították. Arra vona tkozólag ils tanukihaUgatásokat rendeltek el, hogy a „Kis-VeTbéna" illatszertár a napiforgalomban kiszolgálit-e mindenkinek szappant. A védők Rosenfeld Matild és LlahaoiCz István szaibadlábrahelyezését kérték azzal az indokolással, hogy az elsőrendű vádlottnak vagyona és üzlete van Nyáregyházán, s így szökésétől tartani nem lelhet. A törvényszék a kérelemnek helyit adott 'és Rosemfeld Matild és Labancz Jstiván azonnali sziabadlábra helyezését elrendelte. Ezzel a szombati tárgyalás befejezést nyert. Lopott kerekpáron ment látoga óba Pergie István városi tisztviselő kerékpárját ismeretlen tettes ellopta. A lopás este 23 órákor történt. Perge István testvére Perge János ment el kerékpározni és rövid időre a Bristoli-száll oda ellőtt hagyta őrizetlenül a gépet. Ezalatt az idő aliatt a 250 pengő értékű kerékpárt ismeretlen tettes elloptai. A feketevázas, piros csíkozásiú, dinamóval és lámpával felszerelt kerékpárt, — mint a nyomozás később megállapította, — Hajdú Ferenc nyíregyházi szállodai munkás lopta el. A kerékpáritolvajt elfogták, aki beismerte,, hogy a kérdéses éjjel szülei meglátogatására Nyínpazanyba akart menni és azért lopta itl a gépet, hogy gyorsabban hazaérjen. Másnap visszajött kerékpáron;. a gépet szétszedte, a kerekeket egy másik kerékivázáiba helyezte,, a többi alkatrészt pedig a padláson elrejtette. Hajdú Ferenc azt tagadja, hogy más lopás is terhelné lelkiismeretéit. Levemeieanyok véradása (A Levente Hírvivő jelenti.) A leventeieány-imozgialom vezetősége elhatározta, hogy felhívja a leventelányokat a véradás hazafias szolgálatára. A vezetőnők mind jelentkeztek a leveneleányifcat is felhívták a jelentkezésire s máris ezerszámban sereglenek e magasztos feladat vállalására. A Levente Hírközpont értesülése szerint kis ünnepség kerettében kezdik meg honleányaink a véradást, amikor is levewteorvosok vénpróbát vesznek honleányainktól. Az önkéntesen szervezett honleány mozgalom így kapcsolódik be a többtermelésbb, a népélelmezés 'feljavításába és íme most ihős honvédeink ápolásába. MARGITAY GIZELLA: Ember vagyok A világtól elzárkózott, önmagáiba és fajdalmába mélyedt tudóst egy fiatal leány szerelme felrázza aszketikus magányából. Az eljövendő boldogság képe új életre csalogatja. Régi énje és az új élet lehetősége erős lelki válságba sodorják a fiatal! tudósít. kinek végül is, ráeszmélve a valóságra, be kell vallania, hogy ő is csaik egyszerű halandó, aki nem vonhatja ki magát az általános emberi törvények alóí. Háttérben a kisvárosi élet, a kis és nagy problémákkal küzködő emberek megkapó rajza ad méltó keretet a fordulatos cselekményhez. A szerző mindvégig érdekes írása és lélelkanailizálÓ készsége teszi igazán értékessé a most megjelent első regényét. A könyvet tetszaaős alakban a dr. Vaj,na és Bokor könyvkiadó hozta ki a magyar könyvpiacra. A regény ára 6 pengő. 20-11 sz. Uránia Filmszínház 20-11 sz. Május 26-27. Budapestet megelőzve! Kedden és szerdán Főszerepben Honthy Hanna Símor Erzsi Vaszari Piri, Rózsahegyi Kálmán, Szilassy László, Rajnay Gábor és Csortos Gyula — Régi nyár Előadások kezdete 7*4, 7*6, 7*8 és 7*10 órakor. I „Kis-Verbáia" illatszertár iBlajdaRisBÜjét, Rosenfeld Matildot szabadlábra helyezte a törvényszék Elnapolták a főtárgyalást