Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-26 / 117. szám

(Trianon 22.) 1942 május 26. 3. oldal. A zsidóbirtokok igénybevételével több mint egymillió hold föld kerül keresztény kézre Bánffy Dániel báró földmívelés­ügyi miniszter és Vass Elek or­szágos telepítésügyi főigazgató közölték a nyilvánossággal, a zsi­dóbirtokok igénybevételéről szóló új törvényjavaslatot. Az új javaslat közzététele fon­tos gazdasági és nemzeti ese­mény, hiszen egészbenvéve több mint egy millió hold te­rületről van szó. De jelentős politikai esemény is a javaslat, mert az eddigi tervek­kel szemben átdolgozták és több tekintetben megszigorították. A zsidó jogalmát fajvédelmi alapon állapítják meg. Zsidó tehát az, akinek legalább két nagyszülője zsidó hiten szü­letett, továbbá az, aki maga is az izraelita hitfelekezet tagja. Nem zsidó az, akinek csak két nagy­szülője volt zsidó, ő maga ellen­ben kereszténynek született és amellett mindkét szülője házasság­kötésük idején keresztény hitfele­kezet tagja volt. A zsidóság meg­határozása tehát teljesen faji ala­pon és nem az eddigi, sok kivételt ismerő zsidótörvények alapján áll. Általános kivételt a javaslat »enr / tartalmaz — ellentétben az eddigi zsidótörvénnyel. Az erdőgazdasági ingatlano­kat is elveszik a zsidóktól, sőt bizonyos esetbeií az élő és holt felszerelés átvételé­re is módot ad a javaslat. így például az a keresztény birtokos, aki zsidó haszonbérlőjének fel­mond, annak élő és holt felszere­lésére igényt tarthat. A magyar föld teljes zsidót­lanítása a javaslat legfontosabb célja. Ezért nemcsak a zsidó fogalmát határozták meg faj védelmi ala­pon, hanem lehetővé teszik, hogy a haszonbérlet terén is érvénye­süljön a faj védelmi elv. A jövő­ben zsidók mezőgazdasági vagy erdőgazdiasági ingatlant csak mi­niszteri engedéllyel vehetne 1: ha­szonbérbe. A keresztény haszon­bérbeadó földbirtokos, amennyi­ben ingatlanát házikezelésbe akar­ja venni, vagy kishaszonbérletbe adni, a törvény hatálybaléptétől számítva 6- napon belül felmond­hat bérlőjének s annak élő és holt felszerelését részletre megvásárol­hatja. A zonnal és tulajdonul veszik igénybe a zsidóbiítoko'ko­kat. Nincs rá mód tehát, hogy pa­. naszokkal és felobbezésekkel hosz­szú ideig elodázzák az igénybevé­telt. A termelés folytonosságánajk órdiekeát, amelyek mia mindent ' megelőznek, körültekintő intézke­dések védik. A termelést az át­adásra kötelezett zsidók nem sza­botálhatják, mert ez esetben nagy büntetés vár rájuk. Egyszerű kártalanítási mód­szert mond ki a törvény s ennek folytán az átvételi eljárás rövid és gyors lesz. A kártalanítás összegét me­zőgazdasági, az erdőgazdasági in­gatlanoknál és háztulajdonosoknál külön-külön állapítja meg á ja­vaslat. A térítés megállapítása a következő: 1. Mezőgazdasági ingatlanoknál a térítést a kataszteri tiszta jöve­delem alapján számítják. Tíz ko­rona kataszteri tiszta jövedelemig a kataszteri tiszta jövedelem min­den koronája után 60 pengő. Tíz-tizenöt korona közé eső jö­vedelem után minden korona után 50 pengő. Tizenöt koronán felül eső min­den korona után 40 pengő térí­tést kell megállapítani. 2. Házadó alá eső ingatlanoknál a házadóalap minden pengője után 10 pengő a térítés. 3. Erdőgazdasági ingatlanokért az átlagos tiszta jövedelem húsz­szorosát kell -térítésként megálla­pitani. Kötvényeket kapnak az eddigi zsidó tulajdono­sok a térítés összegének megfelelő Lapunk szombati számában már beszámoltunk arról, hogy egy (nyír­egyházi liilatszerttlár tulajdonosait a közellátás érdekeit veszélyeztető áru­elvonás gyanúja miatt letartóztatták. A Bessenyei-téren levő „Kis-Ver­béna" tulajdonostlője, Rosenfeld Ma­tild eladott egy é ifél mázsa pipere­szappant Labancz! 'István kisvárdai! cipofelsőrészkészítő segédnek, aki a szappant Mátészalkára szállította. A szappanszállítás már a zárolás ide­jén történt, így az ,a gyanú merült fel, hogy a nagymennyiségű pipere­szappant a közellátás elől akarják elvonni. A rendőrség Rosenfeld Ma­tildot őrizetbe vette és a nyomozás befejezése után átkísérték az ügyész­ség fogházába. Előállították a má­sodrendű gyanúsítottat. Labanc Ist­vánt is. A nyíregyházi tönvényszék uzsora­bírósága dr. Aradványi Endre bün­tető egyesbíró szombaton délben tar­tott főtárgyai ást ebben az ügyben. A vádat dr. iKópes József kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Porkoláb Zoltán és dr. Dankó Gyula ügyvé­dek látták el. A tárgyalást igen nagy érdeklődés előzte meg, a terem zsú­folásig megtelt közönséggel. A gyanúsítottakat szuronyos fog­házőrök kísérték fel a főtárgyalási te­rembe. A tárgyalás megkezdése előtt a védő azt a kérést terjesztette elő, hogy a bíróság rendelje el a zárt tár­gyalást. Ehhez a kiír. ügyész is hozzá­járult s a bíróság elrendelte a zárt­tárgyalást, a közönség elhagyta a termet. A vádlottak kihallgatása és a árgyalás nagyobbik fele így a nyil­vánosság kizárásával történt. Délután háromnegyed 3 órakor a-z összegben. A kötvények harminc­év alatt évi 3.5 százalékot utólag kamatoznak. Az élő és holt fel­szerelésért megállapított térítést készpénzben zárolt számlára kell befizetni. A zsidók a kötvényeket nem kapják kézhez. Méltánylást érdemlő esetben kisebb ingatla­nokért a térítést készpénzzel is ki lehet fizetni. Kivételezést a törvényjavaslat nem ismer. Egészen kivételes elbánást érdem­lő egyes esetekben országos érdek­ből lesz ugyan néhány mentesítés, ez azonban csaik személyhez fűző­dik és nem örökölhető. A feltéte­lek különben olyannyira szigo­rúak, hogy csak egy-két esetről lehet szó s ezekben is nem az il­lető személyek, hanem az ország érdeke mondja ki majd a döntő szót. A törvényjavaslat mai formájában tehát minden ed­ligi tervvel szemben erős szigorí­tást jelent. ügyész indítványára ismét nyilvános lett a tárgyalás. A bizonyítási eljárás soiráin kihall­gatták özv. Schwartz Ignácné, Koska 'Mária, Kohn Gabriella és BIeich Si­mon nyíregyházi lakosakat, akik es­kü a'att vallották, hogy tudomásuk volt arról, hogy Rosenfeld Matild a szappant még a zárolás ideje előtt, azaz máj us hó 14-én adta el Labancz István kisrvárdai lakosnak, aki a szappant még néhány napiig az üzle­tében (hagyta, az árát azonban kifi­zette. « Labancz István, kisivárdlai cj­pőifeisiőrészkészítő segéd igazolta, hogy már április hó 16-án meg volt az iparengedélye illatszer árusításra, s azért vitte Mátészalkára a szappant mert ott helyiséget iis kapótt az áru­sításihoz. Labancz István a május hó 14-ilki szappan,vásárlást számlával igazolta, melyet a Kis-Verfbéma illat­szertár alkalmazottja, özv. Sehwartz Ignácné állatott ki. A tárgyalás során dr. Képes Jó­zsef kir. ügyész a vád képviselője éö az elsőrendű vádlott védője, dr. Porkoláb Zoltán között éles vita tá­madt. Végül is a törvényszék úgy döntött, hogy a tárgyalást a bizonyí­tás újabb kiegészítésié végett elna­polja. Kihallgatják azokat a szemé­lyeket is, akik Labancz István meg­bízásából a szappant Nyíregyházán átvették és Mátészalkáira szállították. Arra vona tkozólag ils tanukihaUgatá­sokat rendeltek el, hogy a „Kis-VeT­béna" illatszertár a napiforgalomban kiszolgálit-e mindenkinek szappant. A védők Rosenfeld Matild és Lla­haoiCz István szaibadlábrahelyezését kérték azzal az indokolással, hogy az elsőrendű vádlottnak vagyona és üz­lete van Nyáregyházán, s így szöké­sétől tartani nem lelhet. A törvényszék a kérelemnek helyit adott 'és Rosemfeld Matild és La­bancz Jstiván azonnali sziabadlábra helyezését elrendelte. Ezzel a szom­bati tárgyalás befejezést nyert. Lopott kerekpáron ment látoga óba Pergie István városi tisztviselő ke­rékpárját ismeretlen tettes ellopta. A lopás este 23 órákor történt. Per­ge István testvére Perge János ment el kerékpározni és rövid időre a Bristoli-száll oda ellőtt hagyta őri­zetlenül a gépet. Ezalatt az idő aliatt a 250 pengő értékű kerékpárt isme­retlen tettes elloptai. A feketevázas, piros csíkozásiú, dinamóval és lámpá­val felszerelt kerékpárt, — mint a nyomozás később megállapította, — Hajdú Ferenc nyíregyházi szállodai munkás lopta el. A kerékpáritolvajt elfogták, aki beismerte,, hogy a kér­déses éjjel szülei meglátogatására Nyínpazanyba akart menni és azért lopta itl a gépet, hogy gyorsabban hazaérjen. Másnap visszajött kerék­páron;. a gépet szétszedte, a kereke­ket egy másik kerékivázáiba helyezte,, a többi alkatrészt pedig a padláson elrejtette. Hajdú Ferenc azt tagadja, hogy más lopás is terhelné lelkiisme­retéit. Levemeieanyok véradása (A Levente Hírvivő jelenti.) A le­venteieány-imozgialom vezetősége el­határozta, hogy felhívja a leventelá­nyokat a véradás hazafias szolgála­tára. A vezetőnők mind jelentkeztek a leveneleányifcat is felhívták a je­lentkezésire s máris ezerszámban se­reglenek e magasztos feladat vállalá­sára. A Levente Hírközpont értesü­lése szerint kis ünnepség kerettében kezdik meg honleányaink a véradást, amikor is levewteorvosok vénpróbát vesznek honleányainktól. Az önkén­tesen szervezett honleány mozgalom így kapcsolódik be a többtermelésbb, a népélelmezés 'feljavításába és íme most ihős honvédeink ápolásába. MARGITAY GIZELLA: Ember vagyok A világtól elzárkózott, önmagáiba és fajdalmába mélyedt tudóst egy fiatal leány szerelme felrázza aszke­tikus magányából. Az eljövendő bol­dogság képe új életre csalogatja. Ré­gi énje és az új élet lehetősége erős lelki válságba sodorják a fiatal! tu­dósít. kinek végül is, ráeszmélve a valóságra, be kell vallania, hogy ő is csaik egyszerű halandó, aki nem vonhatja ki magát az általános em­beri törvények alóí. Háttérben a kis­városi élet, a kis és nagy problémák­kal küzködő emberek megkapó rajza ad méltó keretet a fordulatos cse­lekményhez. A szerző mindvégig érdekes írása és lélelkanailizálÓ készsége teszi igazán értékessé a most megjelent első re­gényét. A könyvet tetszaaős alakban a dr. Vaj,na és Bokor könyvkiadó hozta ki a magyar könyvpiacra. A regény ára 6 pengő. 20-11 sz. Uránia Filmszínház 20-11 sz. Május 26-27. Budapestet megelőzve! Kedden és szerdán Főszerepben Honthy Hanna Símor Erzsi Vaszari Piri, Ró­zsahegyi Kálmán, Szilassy László, Rajnay Gábor és Csortos Gyula — Régi nyár Előadások kezdete 7*4, 7*6, 7*8 és 7*10 órakor. I „Kis-Verbáia" illatszertár iBlajdaRisBÜjét, Rosenfeld Matildot szabadlábra helyezte a törvényszék Elnapolták a főtárgyalást

Next

/
Thumbnails
Contents