Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-14 / 83. szám
Tudja e Ön... ... hogy a ..sbinto", a japán államvallás lOevéaietk), a sbintoizmuniak aíapszatvia aranyit Ijelenít, minit „az istenek útja"? A japám nemzeti vallás lényege a Itenmésaetí istenségek, az ősök és az, isteni rangra emelt nemzett hősök tisztelete. ...hogy a 'Kanárwszágetek nevének semmi köze sincsen az ottani kanári madarakhoz, hanem a szó a latin „canis", ikutyla szóiból száirmaizük? A Kanári-szigetek az ókorban nem madarairól, hanem az Ott élő különösen nagy kutyafajtáról voilt nevezetes. Az egész viágon nagyi kedveltségiek örveinidő éneklő madárkák a kutyáról nevezett szigetcsoportról vették nevükéi, a kanári szóban tehát a kutyái latin neve rejlik. ...ihogy már az ókorban is nagykeletje .volt a mechanikai játékoknak és készítésükben az ókoriak sokszor bámulatos ügyességet tanúsítottak? A késő görög irodalom hagyománya szerint Tehofil keletrómai császár trónját úgy szerkésztették ínég, ihogv amikor a császár helyet foglalt rajta, lábai mellől két fekvő oonszlán ugrott ifiel, Itisizteletadóan ele bődült, majd újibóf visszasüllyedt fekjvő helyzetébe. ,... hogy hajózási szaknyelvben a hajók sebességlének jelölésére használt „csomó" szó a ma már elavult sebességmérő kötélről vette nevét? A kötél a (távolságok leolvasására csomókkal volt megjelölve, végén pedig borIgomyszerű hatást kifejtő deszkászerfoezet volt. A fedélzetről 1 lehajított kötél ivége egyhelyben maradt, úgy, bogy a víz színén lebegő csomók számából könnyen meg leöletett ála« ipítani, hogy a hajó bizonyos időegység alatt mennyi utat tett ímeg;. Egy „csomó" egly 'tengeri mérföldnyi, azaz, 1.852 kilométeres óránkinti sebességet adja meg, ezért csak tájékozatlanok beszélnek .,csomós óránkintii stegiességről". * ... hog|y a címtár már körülbelül 300 éves múltra tekinthet vissza? Míg egyes országokban, mint például Dániáiban a címtárak csak az előkelőségek nevét és címét tartalmazták, másutt az előkelőségek címének feltüns tetése szigorúiaini tilos volt. Amint az első címtárak egyikét, az 1692. évi párizsi 'Címtárat iNiioo'.as de Blegny a tekintélyes párizsi személyek címéével adatta ki, a könyvet a hatóságok betiltották és elkoboztatták. A tilalom ifeloladására csak 30 év múlva került sor. * ... 'hogy a mi éljenünknek meg® felelő japán .„banzáj" a ,,iban", azaz tízezer, líökéleitesséig. örökkévallóság és az éetkort jelentő ,,zaj" szóból tewődik össze? A ,jbanzáj" tehát az örökké való éltetés jókívánságának akatr kifejezést adni. seíyemujdonságok, gyapjusisö* veíek, kötött áruk, fehérneműi nagy választékban Mayer Ágoston divattSzietében, Zrínyi Ilona utca Nyíregyházán foglak el egyjnternálótáborból megszökött nyilast A kanizsai rendőrség a belső front átfésülése alkalmtáívail több embert áltkisióntetelt a pécsi kir. törvényszékre, néhány nyilast pedig internált. Internálás alá került Hágier-Hlairtl József nevű nyálas is. Háger-Hartl az internálótáborból megszökött és Nyíregyházára ulazott. Itt azonban a rádiókörözés alapján felismerte a rendőrség. Háger-Hartói Józsefet előállították és 'őrizetbe veti ték. A kitűnő fogástól Nyiregyiíióza táivanaitibaini értesítette a nagykanizsai kapitányságot. Háger-Hartl Józsefet megvasalva vitték Nyíregyházáról, Nagykanizsára, átadták a rendőrkapiténysáignak, ahol nyomban kihallgatták. A kihallgatás során fog tény derülni. arra. hogy kikkel tárgyalt Háger-"Hart] József Nyíregyházán. Az uriközönség kedvenc találkozóhelye a Eacsfk cukrászda Luüier palota, — Telefonszám: 311. Látogatás a szovjetmunkások között (M. kir. honvéd haditudósító század közlése.) A „munkástelep", amelyen járunk, a szovjetbirodalom egyik legmozgalmasabb iparvárosának szélén terül el. Magyarországi vagy általában európai hasonlattal alig élhetünk, ha fogalmat akarunk nyújtani az olvasóinak erről 1 a munikáistelleipről. A régi falusi oigánysorok képének hasonlata közelíti meg még leginkább ezt a telepet. Az epületek javarészt vályogház. de jócskán akad közöttük deszkából és kátránypapírlbiól összetákolt viskó is. Azok. akik ilyenekben laknak, még boldogok, mert legtöbbször csak maguk, vagyis egy-egy család él bennük. Ez ugyan szemlvlétszám tekintetében nem nagy előnyt jelent, merít ha,tan-nyolCan is laknak egyegy szobában, de mégis tűrhetőbb sons, mkit azoké, akik a munkástelep két hosszú, barakszerű faépületében kap»ak hajlékot. — Azelőtt mi is olyanban' laktunk — mondja az egyik kiü'önvisfcó gazdája — de olvan tűrhetetlen volt a velünk együtt lakó két család, hogv inkább kiköltöztünk ennélt s 'egy összedőlt szivattyúház deszkáiból és káttránypapír Jbéiésóből felépítettük ezt itt. Vasárnap van s a szövtséges csapatok álltai újra üzembehelvezett .vasgyár munkásai nyujtózkodásstai] töltik a munkaszünet napját. 'Eddigi tapasztaltaink szeninlt a ifaPusi nép általában szívesen fogadott bennünket. a városi lakosság, főként azidnban az ipari munkások hosszú ideiig gyanakodva níéztek s biza'llmatliainok 'voltak irántunk. Amióta azonban néhány honvédegység közelebb táborozik a városihoz, a volt szovjet munkásságnak ez a magatartása is "áthatóan megenyhült. Most, hogy az imént kijöttünk ik'Ö•ziéi'ük. határozottan barátsággal f<v gadtak. ' 1 — Eleinte, — mondják — amikor még hittünk a belénkipropaigandázott szovjetimeséknék, reszketve vártuk, hogy ránk szakadjanak mindazok a borzalmak, amielveket a szovjet politikai szemináriumaiban annyiszor emDelgettek, a nyugialtü államok életének ecsetelése során. Mert azt bizonyára hallották már, hogy a szovjet biztosok mindig úgy 'beszélitek « nyugati országok állapotairól, mint az embertelensféig áOlaiti kegyetlenlüedés, szándékos 'népbutítás és proier tár^raibszalgaiság iszonyatos földijéről. Mi tehát a vörös hadsereg visszavonulásai után óráról-órára, imajd nap•ról-nHipria' s utóbib hétről-hétre vártuk rettegő lélekkel, mikor kezdődik ití iít ez a borzasztó rendszer? iMikor azituára azt láttuk, hogy az izemeket újból megindítják, keresetünk több, mint amennyit a Szoivljet alatt kerestünk. betegségünkben orvosok gondoznak s gyermekeinket gondosan számaibeszik, táplálóbb élelmezésük végett, akkor kezdtünk rájönni, hogy 25 esztendőn át minden csak hazugé Ság volt és hogiy mindan állítással ellenkezően, mi. éltünk a leglnyomoirüságosafoban egész Európában. Bottal biceglő, nagyon üreg, ukrán anyóka szólal meg most, foghijjas száljából szinte csak sipítanaK a szavak. — Most már persze nekem is van szarvam! De bezzeg, amikor még az istentelen szovjet-írendszer alatt, százszor is belekezdtem a bolsevikok szidásába. akkor nyomban letorkolt: 'fiam, menyem és minden unokám. Még jó, hogy föl nem jelentetteK a .vörösöknél. De most maár elúszik, hogy igaziam (volt, amikor azt mondtam, hogy a cáratyuska idejében földi mennyország volt az élét ehhez k:é? pest, pedig akkor is eleget szenvedett az ember. iMoist szinte egyszerre beszél az egész család. Magam persze ,nem értek egy szót sem, de a tolmácsunk nevetve igyekszik . liegalább általánosságbam jelezni, Ihogy mit mondanak. Aranyit azonban az ukránul nem ártőniek is látnia kell, hogy ezek a szerencsétlenek (valóban örülnek. Valami fe'szaibadultság érzése lelkesíti őket. Pedig ez a mostani életük is (Trianon 76.) 1942 április 14. SZ A B ^g a i rearxJr 7. oldat még csak olyan, hogy együtt sem említhető a modern európai 'államok munkásságának életévek Az amit mondanak, alapjában vétve mind régen ismert dolog s haditudósítók valamint az erre járt polgári újságírók számtalanszor meg is írták. De megrázó az az egyöntetűség, amellyel panaszaik mindenütt ugyané azokka a szavakkal megnyilatkoznak. Hogy 12—15 órát is keiett egyes üzemekben dolgozni ok s mégis oly keveset krestek, hogy a pártadó és az álamtól bérelt „ilyen lakás" bérének levonása után úgyszólván semmi sem maradt a munkáscsalád kezében. A kereset fokozása végett --de meg természetesen a rendszer szigorú parancsára is — az asszonynép ugyancsak munkára járt. A szovjet a szigorú munkaköte 1 ezettség tekintetében nem tetlt különbségei a férfiak és nők között. Ugy látszik Lenin és Sztálin szociális arjác.sa.iói mit sem sem hallattok azokról a magasabb szempontokról és íörvényelcvől, amelyeket a nyugati államok már a huc szas éivek elejétől kezdve egyre szélesebb kenetekben érvényesítették a nők és gyermekek viédelme terem. Itt olyan üzemekben is dolgoztatták a nőket, még t.öbb gyermekes, sőt szoptató anyákat is, amelyekre rézve az európai törvények csupán orvosi vizsgálattal erre alkalmasnak talált férfiak alkalmazását engedik meg. ezeknél is szigorú főételként kötve ki a, gyakori váltást. Még embertelenebbé tette a szovjet-állapotokat a nők m u n k áib a h a j tása tekintetében az, hogy a mu'nkásnő osalk akkor kaptak meg, amúgy is ijesztő fukarságlgal megállapított órabérének teljes összegét, ha árvaleány, hajadon, elvált vagy üzvegy volt. Vagyis nem tartoaotr családkötelékbe. Mihelyt családköte'.ékbe rairtozó nő munkáíjáról volt szór nyomban a felére értékelték a munkáját, azzal a meglepő szociális indoko'ássaK hogy hiszen többen is keresnek, tehát nem illeti meg a teljes órabér. — Nem lelhet azt elmondani kérem, mondja egy fejkendős, középkoirú asszony, aki az imént jött meg a húszitendős elnyomatás ü'.án. ismét rendszeresített vasárnapi miséről -milyen szörnyetegek 'voltak a bolsevikok! Csak most látjuk az óriási különbséget. Állatnak nézték a férfit de imég szánandóbb állatnak tartották a nőt. Agyonhajszoltak bennünket a munkával s mégis éhezni kellett. Arról nem gondoskodtak, hogy csak vakmenyire megélhessünk, de iha csak öt percet is késett valaki a gyárból, azt büntetésből legott bánya* munkára osztották be, ahol órabért, illetve fizetést egyáltalán ne;n kapott s élelmet is csupán annyit, hogy épen ében nem ba.lt. Az uram most a nákolajcwi út építésénél dolgozik és töbet keres egy nap alatt, mint azelőtt egy hét alatt. Hála legyen az Istennek, aki ide küldte magukat, hogy megszabadítsanak refcte.ietes. nyomorúságunk bóL —- Papírszalvéta, tortapaplr, fogpiszkáló, szekrénycsik, pohár jebíl kaphatók: JÓBA papír- é« író«a«?-. üzletében Hoffber—'Sachranti—Clayiors—Shuíiewcrih Rt. mezőgazdasági gépéinél köraet|^ép?iselete. UC3 ••••• iiiffliMíWBiraamieiieiwJiwwasw^ l Mindenféle gépek eredeti gyári árakon, ! Sipes lestvérek vaskereskedése ? Byireg?feáia, ¥ay Ádám afea 2. saámJTelefonsEám: 3152 I a /
