Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-27 / 94. szám

4. «kbL Rádió KEDD, április 28. Budapest I. 15.30: Egyházmegyei hangverseny a győri evangélikus templomból. 15.45: Hangfelvétel. — 16.15: A győri ifjúság hangiversenye. 16.45: Időjelzés, hírek. 17.00: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 17.15: Elő­adás. 17.25: Marsöhalkó Mignon zon­gorázik. 17.50: Hangfelvétel. 18.25: A Győri Ének- és Zeneegylet ve­gycskara és a Győri Palesztrina Kó­rus női kara. 19.00: Hírek magyar, német és román nyelven. 19.20: Előre győri honvédek! (Hangképek.) 19.50: Irodalmi és zeneest. 21.40: Hírek. 22.10: A Csillag-szalónzenekar ját­szik.. 22.40: Sárközi 'Béla cigányze­nekara muzsikál. 23.00: Hírek német, olasz, angol, francia és finn nyelven. 24.00: Hírek. 0.15: Üzen a rádió. Budapest II. 17.40: Ruszin hallga­tóinknak. 18.00: A földmivelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája 18.30: Olasz nyelvoktatás. 19.00: Lu­eienno Boyer és Jenz Sebőn énekel. 19.25: Előadás. 20.00: Hírek. 20.10: Ügetőversesnyeredmén yek. 20.20: A Folyamőrök fúvószenekara. 21.10: Felolvasás. Kassc. 6.40—9.00: Bpest I. 9.00: Híres karmesterek műsorából. Tánc­zene. 10.00—11.40: Bpest I. 11-40: Hírek magyar és szlovák nyelven, műsorismertetés. 12.00: Déli harang­szó a kassai toronyból. 12.10—15.20: Bpest I. 15-20: Előadás. 15.35: Mo­zart: D-moll zongoraverseny. (Hang­lemez.) 16.15—17.40: Bpest I. 17.40— 18.10: Budapest II. 18.10 Magyar nó­ták. 19.00—19.20: Bpest I. 19.25— 23.00: Bpest II. 23.00—végig: Bp. I. SZERDA, április 29. Budapest I. (Délelőtt.) 6.40: £b resztő, torna, hírek, hanglemezek 19.00: Hírek. 10.20: Felolvasás. ll.W Vtzjekés. 12-00: Himnusz. 12.10: Ze oekiri hangverseny. 12.40: Hírek 13.20: Időjelzés. 1330: Zenekar hangverseny. 14.30: Hírek, árak. Budapest I. 1520: A kassai 21. honvéd gyalogezred zenekara játszik 16.15: Előadás. 16.45: Idője Izés, hí­rek. 17.00: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 17.15: Előadás. 17.30: Hor­váth Jancsi cigányzenekara muzsikál. 17-55: Előadás. 18.20: .Honvédműsor. 19.00: Hírek magyar, német és ro­mán nyelven. 19.20: Külügyi negyed­óra. 19.35: Szabados Béla emlékest. 20.35: „Szeretlek". Változatok egy örök témára. 21.20: Han-sfeJvét&l. — 21.40: Hírek. 22.10: Magyar nóták. 23.00: Hírek német, olasz, angol, francia és finn nyelven. 23.25: Könv­nyű zene. 24.00: Hírek. 0.15: Üzen az otthon. Budapest II. 18.00: Gigányzene. 18.20: Francia nyelvoktatás. 18.50: Rádiózenekar. 20.00: Hírek. 20.10: Felolvasás. 20.30: Éhn Marietta éne­kel jazzthármas kísérettel. 20.50: Sza­bados Béla emlékest. Kassa. 6.40—9.00: Bpest I. 9.00: Filmzene. Hallgatók és csárdások. — 10.00—11.40: Bpest I. 11.40: Hírek magyar és szlovák nyelven, műsoris; mertetés. 12.00: Déli harangszó a kassai toronyból. 12.10—15.20: Buda­pest I. 15.20: A 21-ik honvéd gyalog­ezred zenekarának műsora. 16.45: Bpest I. 17.15: Szlovák hallgatóink­nak. 17.55: A Lyra koszorús dalkör énekel. 18.20—végig: Budapest I. BALI MEGHÍVÓK, alkalmi értesí­tések, körlevelek, gyászlapok, rész­vétkártyák soronkívül és a legelő­nyösebb áron készülnek OROSZ KÁROLY nyomdaüzemében Nyír­egyháza, Bercsénvi-utca 3 szám. Telefon: 25—77. smmmwv^ Két heti fogházat kapott, mert a közellátás elől elvont 110 mázsa burgonyát (Trianon 22.) 1942 április 27. Doroglázi Ferenc nyíripazonyi la­kos a közellátás céljaira lefoglalt készletét, 110 mázsa burgonyát elvont iaz Igénybevételtől, ezáltal veszélyez­tette a közellátás nemzeti érdekeit. Büntető eljárás indult Dorogházi Ferenc ellen, akinek ügyét a nyíregy­házi törvényszék uzsorabirósága tár­gyalta. A táigyláson a vádlott beis­merte tettét, azzal védekezett, hogy szegénysége vitte a törvénytelen cse­lekedetre. Dr. Aradványi Endre bűne tető egyesibíró Dorogházi Ferencet két ihetí fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. i Miért nebéz a friss kenyeret megemészteni Egy kis gyakorlati kémia az ember gyomrával kapcsolatban Ki tnem ismeri közülünk azt a két érzést, amelyeit a friss sült kenyér egyik arra ösztönöz, hogy élvezettel nekilássunk a párolgó puha szeletek­nek, a másik azonban bölcsen arra int, hogy sokkal okosabb volna a kamrából a néhány (napos kenyér­ből kanyarítani. Mert hiszen mind­annyian nagyon jól tudjuk saját ta­pasztailatunikbó\ hogy a friss ke­nyér élvezete után a leggyakrabban gyomorfájás következik. Az orvosok már régtől fogva tiltják betegeiket a friss kenyértől — nem mint, ahogyan sokan tévesen értelmezik magától a fehér kenyértől. Hiszen a cvibak, va­gyis a kétszersült fehérkenyér élve­zetét egyáltalán nem tartják káros­nak. Megszárad-e a kenyér? Ha már most azt kérdezzük, hogy miért olyan nehéz a friss kenyeret megemészteni, valószínűleg mindenki ugyanarra fog gondolni és ezt a vá­laszt fogja adni: A friss ken vér (ned­ves és éppen ezért „nehéz", az állott kenyér ezze' szemben száraz. Heupke professzor, a táplálkozási kérdések ismert fraraefurti kutaitója érdekes taniulmányban fejti ki, hogy a fenti összefüggéseik egészen más természe­tűek. Nem érdektelen, ha mindenna­pi kenyerünkkel kapcsolatos kérdé­seket ezúttal közelebbről vizsgálat alá vesszük. Ebhez elsősorban a ke­nyér elkészülésének egyes fázisát kell megismernünk. A kenyér tulajdonképpen igen fi­nom szivacsszerű massza, amely lég­buborékokat és keményítőt tartal­maz, ami úgy jön létre, hogy a pék a lisztet és vizet úgynevezett kenyér­tésztává gyúrja, miáltal a lisztben le­vő fehérje a. sikert mini egy forrásba hozza. A pék ezután élesztőt tesz a tésztába, ami erjedést idéz elő. A szénsav, amely ennél az erjedési fo­lyamatnál a kenyérben képződik, tá­vozni szeretne a tésztából, mert a megdagadt sikér, amelyből igen SZÍ­VÓS massaz lett, minden ilyen kísér­letnek ellenáll. A sütési folyamat. A kenyértészta ezután e .sütőke­mencébe 'kerül, ahol 200—300 fokos hőnek teszik ki. A fehérje a hő hatá­sa folytán megalszik, megkeménye-* dik — ezt egyébként a tojás megfő­zéséinél is meg lehet figyelni, ahol a fehérjéből hasonlóképpen kemény anyag válik, ugyanez történik a ke­nyérben levő fdhérjqvel is. A meg­sült tészta, az eredetileg szivacssze­rű anyag, ezáltal szilárd formát nyer. A megalvadt fehérjéből álló finom 'hártyáteskák mögött víz, sikér és szénsav van. A sütés folyamata alatt a sikér felveszi a vizet. Ha sikert és vizet egymással összekeverünk, abból csiriz.szerű pép válik. A kenyér 'héjjá a nagyobb hőhatás következtében áll elő, nem szabad ugyanis arról meg­feledkezni, hogv a kenyér belsejében soha .nem lesz 100 fokmái nagyobb a hőmérséklet. Minket azonban a ke­nyér héjjá, a nehezen emészthető friss kenyérrel kapcsolatos kérdések­nél nem érdekel. A víz csak máshova vándorol. De mi történik mos vt akkor, amikor a kenyér „szárazzá" válik? A kenyér természetesen kiszárad, válaszolná mindenki a látszólag együgyű kér­désre. A mérleg azonban más fele'es tet ad. A friss és száraz kenyér ugyanaz marad, vízveszteség tehát nem állhatott be. Ehelyett más tör­tént: a víz vándorútra kelt, elhagyta a keményítőt és ismét a fehérjével lépett kapcsolatba. Ennek a követ­kezménye, hogy a kenyér „száradás­kor" elveszti rugalmasságát, tűrhető­vévá'liik és repedések képződnek ben­ne. Nos, az orvos, aki tudja, mi tör­ténik a kenyérrel, amikor eltűnik az éhes szájban, éppen ezért ajánlja a száraz kenyeret a betegnek, és egész­ségesnek egyaránt. A fris kenyér már a szájbakerülés első pillanaától kezdve csak nehéz­! ül Wf I VIGYÁZZON a vásárlási könyvecskére! VegyenShozfá védőfedelet. Ára 20 fillér. Kapható: Jóba papirüzletében ségeket oko.z. A puha, rugalmas ke* nyér a fogak nautikája nyomán nem apróződik szét, hanem éppen ellen­kezőleg, még jobban összetartó gyurmává alakul és így kerű tovább a gyomorba. Ezt a levegőben sze­gény, ragadós masszát a gyomor ter­mészetesen nagyon kedvetlenül fo­gadja. A gyomor ugyanis nemcsak nagy úr, hanem pontos, le kiismere­tes munkás is és addig nem engedi a kenyeret további útjára, amíg finom péppé nem változtatta, ez a munka azonban ebben az esetben nehéz és időrabló munka. A pepszin munkája. Ezt a munkát az sem teszi számá­ra könnyebbé, hogy a gyomonnedv erjesztője, a pepszin is tevékeny részt válla! benne. A sikérféhérje megemésztése a pepszin feladata. A sikérfdhérjémek a ragacsos gombóc* ból való kiválasztása természetesen sokkal hosszadalmasabb 'folyamat, mintha a pepszin apróra rágott ke­nyérdarabkákat vehetne kezelésbe. A száraz kenyér megemésztése tehát sokkal gyorsabban, a'aposabbain és a gyomor kisebb megerőltetésével megy végbe, úgy hogy az orvos való­ban a legészszerühben cselekszik, amikor a friss kenyér esküdt ellen­ségeként lép fel. Ám ha a száraz kenyér vitathatat­lanul sokkal egészségesebb is a friss kenyérnél, mégsem -ez a legegészsé­gesebb kenyérfajta. Haa -gyomor ki­fejezést tudna adni kívánságának, az úgynevezett lepény-sütemények után vágyakozna. Ezek a kenyérfajtáik a mi pa acsiintatósztáiiikhoz hasonlóan kovász és élesztő nélkül készülnek, mégpedig legnagyobb részben (héjas* tói megőröl, kenyérmagvakból, ilyen­képpen kétszeresen egészségesebbek. Az emberisednek több, mint a fele ilyen kovásztalan kenyérre! él, így aniak az ellenvetésnek sem lenne sok érte'me, hogy ezek a kenyérfajták csupán betegeknek való gyógykenye­rek. Ami egészségesebb, az egészsé­gesebb akkor is, ha fogyasztója egészséges. A kovásztalan kenyér­nek megvan ezenkívül az a jó oldala is, hogy nem veti fel a friss vagy szárazkenyér problémáját. Kihűlt ál­lapotban akár egynapos, akár egy­hetes korában is teljesen ugyanolyan, fogyasztója tehát önként megmene­kül a jószagú, friss puhakenyér vagy az egészségesebb száraz kenyér nem mindig könnyű szívvel eldönthető dilemmájától. (MN.) DIVATCIKKEK selyemujdonságok, gyapjúszö­vetek, kötött áruk, fehérneműik nagy választékban Mayer Ágoston livaiüzíetében, Zrinyí Ilona utca —

Next

/
Thumbnails
Contents