Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-21 / 89. szám

4. oldal (Trianon 22.) 1942 április 21. Racskó vendéglő szenzációja (BESSENYEI TÉR.) Minden szombaton és vasárnap bácskai módra készült hurka-kolbász vacsora ! Kesíemes szórakozásról kilőni) fajborok ás 8AND1 kedvenc éneKes-pninas es zensxara pdöskodlk. — Változatos étlap Dr. Gacsálfi Sándor előadása az akaratievelésről és jellemről Az evangélikus pedagógusok ré­szére rendezett előadássorozatban szombaton délután fél 4 órakor dr. G.acsályá Sámdorö az ev. Kossutih­gp'mnázium rajztenmében összegyűlt pedagógusok előtt. .Bevezető szavaiban az akaratneve­és és a jellem közötti összefüggést világította meg s megállapítva azt, ihogy a legmagasabb rendű emberi életérték a jelem, 'felvetette azt a kérdést, hogy mi kép lehet az. akara­tot, mint >a jellemnevelés eszközét irányítani. 'Megállapítja, ihogy a kérdésnek egész könyvtára var, már, éppen ezért egy előadás keretében .csak leg­íeljeb érinteni lehet a kérdés egye* részleteit. Ilyen kérdés az, vajjoin ehetne nevelni a jellemet. Ennek a kérdésnek a megvilágítá­sánál az Ószövetségen és Újszövetsé­gien kersztül a görög filozófiáinak, majd -a későbbi koroknak az erény­re. illetve a jelelminevelésire vonat­kozó felfogását ismerteti ,a filozófu­sok munkáin keresztül s aníg bemu­tatja, hogy á'laláiban az volt a felfo« gás, bogy a jellem novelibető, Scho­penhauerben mutatja be azt a filozó­fust, akii első íziben szállt szembe az emberi jellem nevelhetőségének kér­désével, amikor kimondattál, .hogy ugyanazzal a jellemmel balunk meg, amelyben születtünk. Eminek a téteknek a bírálatáináll át­tér az öröklés kérdésére és bőséges példával világítja meg az átörökilés­nek az emberi jellem kialakulására vonatkozó döntő hatását. De rá­mutat arra is, hog ya tudomány állás­pontja nem teljesen pesszimista eb« ben a kérdésben, .amennyiben elis­meri, bogy bizonyos tendenciákkal születtünk ugyan, de ezek a tenden­ciák a nevelés által 1 módosíthatók. És éppen icbbcn .van a nevelésnek je­lentősége és értéke. Világos áttekintésben szemléltette az akarati nevelés meehanizimiusáit s különösen azt emelte ki, Ihogy a ne­velő minden munkájának .arra kell irányulnia, bogy a dolgokat (értékelő embert a motívumok választásában iaz igaz, a jő 'és a szép mellett való döntésre készttesse. Figyelmeztetett arra, hogy a vá­lasztásban. a gyermeket, ine a. juta­lom késztesse a jó mellé állásra és ne a büntetéstől való félelem itartsa távol a rossz elkövetésétől, hanem azt értse ímeg a gyemnek a nevelő munkája révén, hogy a jót magáiért a jóért és nem külön jutalomért kell cseekednie. A jó pedagógus helyes .meglátásáé val só rak 07, tatta fel azokat a példá­kat, amelyek a helyes nevelés mód­jára mutattak reá s Siundersonin.al együtt vallja, hogy a gyermekben mindig a jót kell észrevenni. A gyer­mek ezért mindig hálás lesz a nevelő iránt s ezen az útoin a nevelő elérheti azt a célt, hogy a gyermeket valóban olyanná neveli, mint aimilynné sze­retné tenni. Fon.tosna ktartja azt, hogy sohase elvont igazságból induljunk ki :a ne­velésnél, hanem mindig a való élet­ből. Részletesen taglalta és példákkal világította meg az osztály közszelle­miének nevelő hatását, a jóban és a rosszban való szolidaritást és utat mutatott arra is, ihogy miképeni lehet a nevelőnek a jó ifelé irányítani ezt a közszellemet. (Hangsúlyozta, hogy ennek elérése érdekében fel lehet nyugodtan áldozni az óratervet is. Előadásának befejező részében a szó és a .tett kapcsolatairól szólott, azaz arról, ihogy amit ,a nevelő mond. az életével pecsételje meg. A peda« góigus nagyszerű feladata körébe tar­tozik így egy olyan társadalominak a kialakítása, amelyben nem a nyers erő, hanem a szellem lesz úrrá. A .maigasszínivonalú és érékes elő­adáshoz Lábossá Lajos leánygimná­ziumi vallástanár és Zsolnai Vilmos igazgató szóltak hozzá, majd Tu­róczy Zoltán püspök foglalta össze a kérdést elméleti vonatkozásában az öröklés és a felelősség ellentmondá­sának megvilágításában azzal, hogy a keresztyén embernek tetteiért min­denkor .felelősséggel kell tartoznia. Három ovi fegyházra iteltek a Kis teri betörőt Társa egy év és hat hónapi börtönt kapott Emlékezetes az a vakmerő betörés, melyet fényes nappal a Kis-téren Papp László kelmefestő és vegytisz« íító üzemé nek feli vételi üzletéiben kö­vetitek el. A betörés az ebéd idő alatt történt, azalatt az idő alatt, amíg a személyzet távol volt. — álkulccsal behatoltak Papp László .üzletélbe és onnan 2500 pengő értékű ruhaneműt összecsomagoltak és elvittek. A be­törést azonban m-ig idejében' /felife­dezték, rendőrért szaladtak és meg­kezdődött a hajsza a betörő kézre­kerítésére. A rendőrőrszem taligán üldözte a betörőt, akit sikerült is a Bethlen,«utca végén elfogni, — a lo­pott 'zsákmánnyal együtt. A rendőr­kapitányságon kitűnt, hogy a betö­rést Kovács János cipészsegéd követte el. — A betörésben .még társa ás volt Véső Lajos sze­mélyében. akii a betörés ideje alatt ,,falazott", hogy ne zavarják Ková­csot munkájában. Véső Lajos szökés­ben volt napok múlva azonban őt is elfogták. A Kis-téri betörés ügyében a .nyír* egyházi törvényszék tegnap tartott főtárgyalást. A büntetőtanáes elnöke dr. Holényi Sándor kir. törvényszéki elnök volt, a tanács tagjai pedig dr. Sztehió János és dr. Varga János tör­vényszéki bírók vOltak. A vádat dr. Török István kir. ügyész képviselte, a Védelmet dr. Simonvi István ügy­véd látta el. Elsőrendű vádlott Kováies János a tárgyaláson beismerte tettét. El­mondja. hogy ment be álkulccsal a Paipp László-féle üzlethelyiségbe és fényes nappal, a forgalmas Kisbéren, hogy rámolta össze a tisztításhoz összegyűjtött értékes ruhaneműt. — Kováies Jánost még egy lopással vá­dolja az ügyészség, egy pár bőrkesz­tyűt lopott az egyik nyíregyházi cég­től. Orgazdaságot is elkövetett, mert lopásból eredő lókantárokat vásá­rolt és továbbadott. Kovács János ravottmuitú egyén, akit egyszer már a nyíregyházi tör­vényszék három évi dologházra ítélt. A büntetést Kovács ki is töltötte. A vád® és ivédbeszédek után ki­hirdették a nyíregyházi törvényszék ítéletét: Kovács János elsőrendű vádlottat 2 rendbeli lopásban és egy rendbeli orgazdaságban mondották ki bűnösnek és ezért őt három évi fegyházra ítélték. A törvényszék súyosbító körül­ménynek vette, hogy már volt büntet­ve lopásért. 'Másodrendű vádlóttat, Véső Lajost egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélték. Az. ítélet­ben a vád és védelem megnyugodott, így a.z jogerőssé ,'Vfált. - JATÉKKARTYA ELADAS A J ÓB A-P APIRÜZLETBEN. Biczák PHILIPS RÁDIÓS eredeti STEYR-WAF­FENRÁD és PUCH kerékpárok hhh^MBBMMMM és kerékpár alkatrészek műszaki kereskedőnél. Városháza épület. Telefonszám: 31-36. Javítóműhely Bethlen utca 27. szám. 'urnám® Az elrejtett zsírt ellopták Marlaki Sándor kisiváirdai virágker­tész feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, hogy a kertiházlból 40 kg. zsír­ját ellopták. Panaszában Marlaki Sándor azt is elmondja, hogy az eW múlt év decemberében két kövér ser­tést vágott, -azonban az előljáróság­•nak csak egyet vallott be. Beszol­gáltat ta a vágásnál kötelező három kg. zsirt, majd a felesleget, 40 ibilo­igramot a kertészet kis faházában, két piros kannában elrejtette, ne­hogy ellenőrzés alka'imátva! megtalál ják. A zsirt tavaszra tette elö az el­múlt héten . a ládák között volt dol­ga és akkor fedezte fel, hogy a két zsirosikanmája eltűnt. Feljelentésre megindult a nyomo­zás, amely hamarosan eredményre f-s vezetett. Megállapították, hogy a zsírtól vaj ne.m más, mint a kertész segédje. Tarkó Mihály, aki a lopást be is .ismerte. Tarkó Mihály tudomá­sára jutott, hogy gazdája két kanna zsírt rejteget s egy alkalmas időben ellopta. A lopott két kanna zsírt el­vitte a vasúti siinek mailé és ott egy gödörben, elásta. Később tudomásá­ra jutott, hogy Rostás Károly 'sírt keres megvételre, — eladta a .lopott két kanna zsírt. Rostásnak azt mone dotta, hogy isim erőse ölt sertést és az adja el a 40 fcilogram zsírt. Rostás Károly kapva-kapoít a zsírvásáron, meri őt egy ismerőse, Parii Zotán •munkácsi lakos kérte meg, hogy ha vidéken jár, próbáljon vásárolna ré­szére egy kis zsírt. A zsírtolvaj kér­tészsegédet letartóztatták. Füsteien nap Kótajban A .magyar Nábob falujában, Kó­tajban is megrendezték szorgos női kezek a füsttelen napot, — s ezzel nemcsak példát mutattak a többi községeknek, de a maguk áldozat­készségét is megmutatták A haszno­sat a kellemessel kötötték össze s í. hó 20-án délután az állami iskola nagytermében a fcőtaji inői leventék ez alkalomra két hatásos, léleknevelő és szórakoztató egyfelvonásost adtak elő nagy sikerrel. Minden egyes s®ee rep'lő. tudásának és rátermettségé­nek .a legjobbját adta. A betanítás és rendezés munkáját Imreh Erzsé­bet végezte s az előadás előtt is a bevezetőt ő mondotta. A hallgató­sáighoz a szív hangjaival szólott, s itqváhbi adakozásra szólította fel Kótaj hazafias közönségét, mely kö­zönség eddig :s megmutatta soroza­tos áldozatkészségét. lAz előadáson megjelentek Kótaj község intelUgenioiája közül száma* san. Az előadóterem egyébként szí­nültig .megtelt az érdeklődőkkel. — Számos cigaretta- és pénzadomány gyűlt össze, amit a harctéren 'küzdő lkaitonáknak fognak eljuttatni. Az előadást vasárnap megismétlik, S a .gyűjtést továb fogják folytatni. lElismerés és hála illeti meg mind­azokat. akik ma az áldozatos csele­kedetek terére lépnek, s ezzel példát mutatnak a további adakozásra... Mindent a (hazáért! s a hazáért küz­dő drága honvéd einkért ! Radványi Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents