Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-21 / 89. szám

Ara ÍO íillér Nfiiegyima, 1942, április 21 (Trianon 22.) X. évfolyam 89 .2685.) szám Kedd ftmfeesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1 SwKt»takaréki csekkszám: 47.139. Telefon 20-77 * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre .7.50 P Ha azt akarjuk, hogy szavunk legyen a jövő Európa kialapitásában és benne a mi magyar elhelyezkedésünk kérdésében, ott kell lennünk a küzdelemben — mondotta Kállay Miklós miniszternők a MÉP országos értekezletén A zsidó birtokok elvételéről, a zsidók végleges kitelepítéséről beszélt a miniszterelnök Törvényjavaslat készül a közélet tisztaságáról és a közellátás biztosításáról A Magyar Élet Pártija tegnap tar* totta Budapesten országos .nagygyűlését. A nagygyűlésen ,vitéz Lukács Béla; országos elnök elnökölt. Megnyitó beszéde után három felszólalás hangzott el, majd nagy figyelőm közepette iKállav Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra s többek között •a következőket mondotta: — Háborút viselünk', ibairoba indulnak katonáink, 1848 óta most visee lünk újra magyar háborút. Más háborúba', olyanba, amelyet nem a magyar érdek kíván, sem én, sem senki más ebben az országiban fiainkat .vés rezni nem engedheti. Nem kényszerből ímegyünk 'háborúiba, nem is sodródunk abba bele, hanem tudatosan vá'laljuk, mert egyszer már megér* tük, ihogy irólonk — nélkülünk határoztak egy asztalinál, amelynél a triae ncm.i 'béke köttetett, már pedig még©gyszier ez nem történhetik meg. — Rólunk — nélkülünk megegye szer nem fognak határozni. De, ha 4zt akarjuk, Ihogy szavunk legyen a jövő Euróipa 'Sorsának kialakításában és benne a m,i magyar eíhelyezfeedéisünk kérdésében, ott- kell lennünk a küzdelemben, a szenvedésben, a harcban s minden áldozatkészségben ;is. Ezért viseljük ezt a háborút, ezért küldjük felelősségünk tudatában a harcba fiainkat. — De rudjuk: ugyanakkor felelősek vagyunk azért is, hogy itthon se .maradjunk védtelenek. Vegye meg* nyugvással tudomásul az egész nemzet, hagy határainkon mindenütt annyi katona á'l. hogy az ország határát mindig bánki ellen meg rúdja védeni. A magyar határ a magyar 'honvéd kezében vain. Az egyezményköíések megállapították azt, de a magyar honvéd fogja azt megtartani. — (Külpolitikánk változatlanul az egyenes határozott irányt követi, amelyen eddig haladt. Mit jelent ez a külpolitika? Szoros baráti együttműködést szövetségeseinkkel, elsőé sorban

1 Németországgal és Olaszországgal. Jelenti, hogy vériben, munkában. búzában .minden tőlünk telhetőt áldozunk ami ennek a háborúnak a megnyerésélhez szükséges. — De az együttműködés fogalmáé ban benne van a.z egyenjogúság ;s. Mert olyan együttműködés, amely mindkét félnek Ihiaszinois és jó legyen, másként, .mint kö'esönös megbecsülése, köllcsön'ös tisztelése és egymás helyzetének és jogainak teljes ismeretével nem is valósulhatott volna meg. De törekszem arra is, hogy szomszédainkkal! iis jó (viszonyban legyünk. A zsidó föld- és erdőbirtok kisajátítása (Ezután a miniszterelnök áttért a foelipoii'íákai kérdésekre. •— A törvénvfhozás munkája a közeli napokban megkezdődik. Két itörfvényjar/asiattal jövök. Elsősorban a zsidó .mezőgazdasági és erdőbirtokok teljes állami tukjdoinba vétele. Erről akarok most 'néhány szót szólani. — Amikor a kormányt átvettem, feltárták előttem barátaim azokat a gondolatokat, amelyek pártunk keretén belül a megvalósítás előterében állanak. Ezek sorában volt az az óhaj is, hogy tegyek valamit a zsidóé birtokok igénybevételének meggyorsítása érdekében. A zsidóságot a magyar iföld tulajdonjogából és hasznából ki kdl emelni és el kell távolítani. Tehát arra az álláspontra heyezkeditem," ihogv a közeid napokban gyökeres intézkedést kérek a magyaor törvényhozástól. Ez .pedig abból áll, hogy nemcsak az igénybevée teld eljáirást gyorsítjuk meg, hanem a zsidótörvény számtalan kivételezéseivel szemlb-.Ti a faji alapra helyezkedljünk. Teszem ezt azért, mert én nem földbirtok politikai javaslatot Ihozok. én a zsidóságot távolítorn el a magyar földtől antniyira, -hogy még az erdőbirtokokatt is kisajátítom, jól lehet- ezeket a birtokpolitikád törvények eddig nemi érintették. A termeés folytonosságának biztosítása érdekében zár alá vettem az 500 ihole don ifeliüli zsidóbiirtokok berendezését, fundus inistruktusát. nelhogy az alatt a rövid idő alatt is, amiig javaslatom 'törvén verőre emelkedik, elkótyavetyéljék. De azt sem 'engedhettük meg, 'hogy kisajátítás következtében horribilis milliárdos össziee gek bolygassák a magyar <pémz forgalmát. imént

1 hiszen valóságos iniflációt jelentett volna, ha bármilyen alacsony 'becslési árat fizetünk is ki a földekért. Ezért kellett a kÖtvénynyel .való fizdtés álláspontjára (helyezkednünk, mégpedig a záro't és forgalomba nem hozható kötvények álláspontjára. Ugvancsak éből a szem pontból volt szükség 'hasonlói intézkedésre, a zsidók erdő- és mezögaze •d a.sági birtokok élő és holt felszereléséivel kapcsolatban is. — Nagyon fontos intézkedése a 'örivényjafviaslatniak ax is. amely airre irányúi, hogv további zsidó letelepülés elsősorban a falvaikban .lehetetlenné váljék. Zsidó tehát földiéből csak anínjyit tarthat raieg, amennyi 3akdháiza van és emellett még egy kére tet, normális keretben 600 ölet. Azt a területet azonban, ami ezt meghaladja, már nem. Üjabb letelepülést a falunkban egyáltalában nem engedünk. — Ha már a zsidókérdésnél tartok,, talán a leghelyesebb, ha ismertetem ezen; a téren álláspontomat. Azt 'hiszem, olyan határozottan és olyan fontos körülírással még Senkisem nyilatkozott ebben a kérdésiben az én helyemen, mint én tettem. Én tudom, ihogy a zsidósággá' szemben további intézkedéseket kell tennünk. Tudom, (hogy őket fokozatosam, mége pedig nem lassított, hanem gyorsított ütemben ki kell kapcsolni a 'magyar élet legtöbb vonatkozásából. 'Én tudom, 'hogy nincs miáis végleges megoldás. mint a 800 ezemvi zsidóság kitelepítése. De amennyire mámdezt tudom s magamra és rátok né'Zivekötelezőleg leszögezem, éppen úgy tudóm azt is, íhogiy ezen a téren, mie lyeu munkatemipÖt kelll követelnünk. Azt íbiszem, már megmutattam munkaitiemipómat. aimikor olyan ij'avas'attal jöttem, miről egy hónappal ezelőtt felelős helyen senki még csak nem is álmodott eben a,z országban és .ami az egyetlen lelhető álláspont ebiben a kérdésben, kiemelni a zsidóságot mindem társadalmi és nemzeti mumkaszemípontból fontos pozicióból míg a "végleges megoldás lehetősége el nem következik, de egyidőben azonnal be is tömni a irésekat, amee lyek ily módon a nemzet munkájában és a nemzet teljesítőképességébein szükségképpen keletkeznek, — mert egy napot sem szabad kiejtenünk a nemzeti munka és termelés mindenekfelett álló jogfolytonosságából. Szükséges tehát, hogy a zsidók 'helyébe azonnal megfelelő keresztény munkaierő lépjen'. A közélet tisztaságának biztos sítása. — A másak törvényjavaslat, amit beterjesztünk a közélet tisztaságának biztosításáról szól. g A legutóbbi minisztertanács ezt a javaslatot már letárgyalta. Boldogan állapítom meg, kevés ország van, amelyben olyan kevésbé ivan erre 'szükség, mint éfppen nálunk. Hála az Egek Urániák, országunkban, még mindig a közélet feíítasága az uralkodó. Történhettek hibáik, lehetnek elcsúszások, da a magyar közélet tisztasága ma még mindig olyan, hogy tanulni Idhet tőlünk. De mégis meghozzuk ezt a törávényt minit egy intelmet

1 és biztosítékot, hogy a mai nelhéz időikben imég a lehetőségét is megakadályozzuk báré mely kicsuszam'ásnak. Jön a hadmentességi adó. — A törvényhozást foglalkoztatná akarjuk a közeljövőben a hadmen'tességi adó bevezetésének kérdésével is. 'Egészen természetes, hogy amikor fiaink egyrésze a 'harctéren küzd, vagy sorkatonai szolgálatot teljesít, •nekünk, akik itthon vagyunk, tekintet nélkül a korfliatáirokira és arra, hogy katonai szolgálatra alkalmasak Hagyunk-e, vagy pedig csak fromit mögötti szolgalatra vesznek igénybe, mindenesetre még súlyosabnak várható hadimentességi adót kell fizetnünk. Azt íbiszem azonban, hogy ezt nráTdinyájan nagyon szívesen fogjuk teljesíteni. További törvényalkotások. • — Három nagyjelentőségű tor* vényjavaslatunk vain még Weljesen készen, a közigazgatási reformról szóló törvényljaivaslat, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló egymilliárdos törvényjavaslat és az ipar fejlesztéséiről

1 szóló törvényjavaslat. Nem tudom azonban, hogy azokat az időket éljük-e, amikor ezeket a nagyjelentőségű kötetnyil törvén yjaivasla tokát teljes egészükben a törvényhozás elé terjeszthetjük. 'Én talán azt az utat fogom vélasztani, ihogy belőlük mindé azt, ami a ma problémája', ami mia sürgős, amivel segíteni léheta az ezernyi bajon, amivel fokozni lehet a termelést, amivel mia az embereket nyugodtabbá, megelégedetíebbé lehet iteinni, gyorsan, és sürgősen tető alá 'hozziuk. Mindazt, ami országos, évtizedes nagy munka megalapozását (jelenti, nyugodtabb időkre hagyjuk. A .miniszterelnök a továbbiakban ihonvédernkről és hoizizátartozóiiról, gazdságpoliitikánfcról, az árszínvonalé ról, .pénzünk értékéről s több na-