Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-20 / 88. szám

Farkasfalvi Mauks László: Beszélgetés Béni Józseflel... Naponként rengeteg nevet tanu­lunk meg. Aillaimfórifiaikét, hadvezé­rekét, közszereplőkét. A friss szen­zációkat halmozó élet minden újság­olvasással örök diákot csinál belő­lünk. Hiszem jelesre készülünk föld­rajzból és történelemből, hadvezé­rekből és fontos csatákból. Csak szokásnak hódolok, ha ma* gam is alig ismert nevet írtam fel címül. Szabolcsban -vagy Hajdúban jól tudják, hogy ki Béni József. Ott ő a fogalommá lett falusi kálvinista magyar. Szabóles vármegye törvény­hatóságának és kisgyű lésének leg­régibb tagja. Gazdasági tanácsos, volt bankigazgató. A tiszalöki refor­mátus egyháznak 36 élven át kuráto­ra, aki ebből 32 évet tényleges, 4 évet pedig örökös tb. gondnokság­ban töltött el. Régi függetlenségi .vá­lasztási küzdelmek rettenthetetlen bajvívója, a kormánypártnak ma is megyeszer te ismert 'vezéralakja. Szemben ülök ezzel a 78 éves Hindenburg=arcú, atlétatermetű tisz­tes patriarchával. Ügy érzem, hogy a tovahúzó évtizedek nemcsak az ar­cára írtak barázdákat, de a leikébe is temérdek bölcsességet. 'Emberis­meretet és tiszta életlátást. Megható egyházhűsége ipedig egyre nőtt. Először a múltról kérdezem. Mi­ként indul el egy falusi karrier a ha­todosztályú népiskola szenensiilt po­gácsájával és az őstehetségek üde forrásának korsajával? És nem .vé­letlen, hogy az első lépéseknél egy régen porladó lelkipásztor lelkiarca tekint (vissza. Elindít, irányt ad, ösz­töüiöz egy«egy régi pap. ök a magyar népi tenger fáradhatatlan Kolumbu­sai. Béni József korán kapcsolatba ke­rült. papjával. Mint a bíró fia ott járkált a községiházán, hogy rövid esküd'tség után 25 évig legyen Ti­szalök 'bírája. Milyen mozgalmas ne­gyedszázad ez. Kezdődik a millenium forró bűvöletéivel, ahol daliás ban­dériumi lovas az ifjú bíró. A kedé­lyes békét durván zavarja meg a da­rabont korszak szomorú epizódja. Relatív jólét esztendei után kiirob* bánt a világháború, kommunizmus, román megszállás, Trianon. Rob­bajló história egy egyszerű ember életében. Közben sűrűn levelezik Kossuth Ferenccel, ezzel a nagy név -alatt roskadozó, jószándékú, hiú ma­gyarral, Papp Zoltánnal, a költő kép­viselőivel, a 48-as kuruckodás szá­mos korifeusával. Leveles ládája kin­cseket őriz. Községét böleseni vezeti a vörös rémuralom borzalmas napjaiban éle­te kockáztatásával szökteti át halál® ira kereset főispánját a Tiszán. Köz­ben szókimondó bátorságai és tánto­ríthatatlan ragaszkodással üli meg egyháza tanácsát. Valami végzetes szép van ebben a szeretetben. Maga­tépő bír ál gátas. (Gyógyítgató ostoro­zás. Ajándékozó nevelés. 'Mikor a tiszalöki róni, kat. egyház új harangot hozat, Béni József saját költségén állít haranglábat. Ma is' a kálvinista kurátor ajándéka tartja a római harangokat. Kell-e ennél szebb és beszédesebb- felekezeti béke? Mikor a raf. egyház új lelkészla­kást akar építeni, Béni József a Des* sewffy grófok lakatlan telkét szemeli ki és addig jár, és annyit kilincsel, hogy Vay Miklós báró, Szomjas Guszáv ihajdui főispán és Ö meg­veszik az. igen érékes, elérbetetlen­nek 'hitt fundust. Nagy alapítványt tesz egyházának. Negyedszázados kurátorsága emlékéül arcképének megfestését .határozza el a presbité­rium. Csak úgy fogadja el ha visel­heti a költségeit. Se szeri, se száma egyházi jótékonykodásának. Ajtaja •és szíve mindig nyitva a zörgetők­nek... Béni József élő híd és eleven ka­pocs a Vav bárók ősi kastélya és a gazdaközönség szerény hajléka kö» zött. Fent a kastély ura és egyháza főgondnoka előtt tiszte lettel, hűség­gel, de a magyar kisgazda méltósá­gával képviseli népét. Bölcs, mérték­tartó, nyiltbeszédű. Vállalja a kö­zös poszt kitüntetését és érzi e kö­zös sors terheit. Kézfogásukat hányszor láttam a református mágnás és református gazda évszázados parolájának isten­tisztelet után a -templom előtt, gyű­léseken vagy összejöveteleken. Ez az igazi egyházi erő és társadalmi kos hézió. Óránként változik körülöttünk minden. Népekkel 'és óriások dicső­ségével kockázik a történelem. Meg­lepetésekkel fekszünk és legendák­kal ébredünk. — Vájjon érdekel-e ilyenkor sokakat egy provinciális élet megmutatása? Azt hiszem, jgen! Mert az egyházban jó vitéznek len­ni, ha kis körben is, vezéri karddal sikeresen hadakozni, a testek hábo­rújában a lelkek békéjét szolgálni, egymagában is figyelemre méltó. I>e ha valaki 36 éven át kurátora egyhá­zának, ahol gyarapit. jótékonykodik és példát mutat, az a lé-lek emelés ál* landó harcának nagy fegyverténye. Hátha még hozzá fajtájának kimet­szett bélyege, sorsának osztályosa. Egy modern Gedeon, aki szakadat­' ' t lanu'1 fújja a kürtöt az Úrért és Egyházáért !... • o FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ L— IIHIIIMI •HIHIHI I HIHIHI WIIIIIIII-—"-R-NN Gondatlanság miatt megégett a gyermeke Szendrák Jánosné ujfehértói asz­szony kis gyermekét magára hagyta s a gyermek ruhája a kipattanó tüztól meggyuladt. Mire az anya észrevette a szerencsétlenséget, a gyermek annyira összeégett, hogy sérüléseibe belehalt. A nyíregy­házi törvényszék Bónis tanácsa az enyhítő körülményekre való figye­lemmel az sszonyt 30 pengő pénz­büntetésre ítélte. Országos alap a bizto­sítási kórhatáron kivüli kisiparosok segélye­zésére Az önálló iparosok szociális bizto­si (ó intézetének létrehozása a leg­újabb időkben örvendetese n Iha lad t előre. Az elgondolás szerint a 65 évet betöltött és így már a biztosi* tásba koruknál fogva be nem vonha­tó ájarosok öregségi ellátásáról a kor­mány gondoskodott volna. — Mivel azonban a készülő törvénytervezet az önálló kereskedőkre is ki fog ter­jedni, az újabb terv szerint az Ipar­testületek Országos Központjára há­rul a feladat, hogy a kormányzat hozzájárulásával és támogatásával, megalkossa és irányítsa a tervbévett Országos Ipairo&alapot, amelynek fela data lesz az elöregedett iparosok agg­kor! elláltlása, valamint betegségük esetén megfelelő segélyezése. Az alap összege abból adódna, hogy minden kézművesipari üzem évenkint körülbelül 1 pengő összeg­gel, a több alkalmazottal dolgozó na­gyobb üzemek pedig évi 2—3 pengő­vel támogatnák az alapot. Az alap­nak ilyenformán' évi jövedelmét már az eső évben 'mintegy félmillió pen­gőre becsülik. Az országos alap meg­felelő irányítás .mellett, szerves kiie­készítője lesz az öregségi törvény* nek. |Az Ipartestületek Országos Köz­pontja hozzáfogott az Országos Ipa­rosalap tervezetének részletes kidol­gozásához, matj'd a kormány elé ter­jesztik. A rendelkezésre álló staíisz­tókai adatok szerint a negyedmillió kézműiparos közül mintciv 12.000— 13.00 elöregedett, 65 éven felüli ipa* ros nem kerülhet az öregségi biztosí­tási törvény hatálya alá. Ezeknek öregségi ellátását fogja majd szol­gálni a létesítendő . Országos Iparos­alap. Ujbél megállapították a borvizsgálati dijakat A bortermelők és borkereskedők régi kérésének' tett elegt Báinlffy Dániel báró földművelésügyi minisz­ter a kivitelre szánt borküldeméinyek mintái vegyvizsgáliati dípniak újból való megállapításával. Az új rendidet az alapdíjakból jelentős engedményt nyújt abban az esetben, ha a Ibor­szálltíimány húsz, illetőleg öt hektó- ­liternél kisebb. Édesboroknál már 8, illetőleg 2 hektó-liternél kisebb szál­lítmányok is jelentős vizsgálati díj­kedvezményben részesülnek. A fok vitéli bor vizsgálati díjával egyidejű ieg á belföldi forgalomban is egysé­gesen ál'apította meg a borvizsgálat! díjakat. A Nyíregyházi Baross Női Tábor tizenkét pontja A nyíregyházi Baross Női Tábor április hó 10-én összejövetelen vett részt. "Ezen az összejövetelen a tábor a következő tizenkét pont ívégréhaj­tását tűzte ki: 1. Magyar szellem az elet minden vonalán. Hivatás köziben, magánélet­ben, a külvilág előtt és egész házunk táján, 2. Belekapcsolódás a háziiiparba. — Részben saját munkáinkkal, részben a támogatással, hogy nemzetünk ön­ellátását a mai nehéz helyzetben mi is teljes erőnkkel segítsük. 'Másrészt a kemyéradás és kenyérbiz tosítiással a szociális bajokon is tehetségünk­höz mérten, enyhítsünk. — Össze* köttetési keresünk falusi gazdasszo­nyok kai és fokozottabb kenderterme­lésre,. szövésre, fonásra, juhtenyész­tésre, gyapjúterimetésre stb., nehezen bevezethető holmik előállítására buz­dítjuk s a.z elkészített holmik értéke­sítésére piacon keresünk. 3. Kirakatversenyt rendezünk a legjobb és legolcsóbb Baross-keres­kedelemből. 4. Nyáron versenyt rendezünk a legszebb és legeredményesebb kert* gazdálkodásból. (Mint tudjuk, köte­lező a zöldségesHkent beállítása a leg­kisebb udvaron is.) Baross-tagjaink­nak zöldségtermesztésből kurzust tarunk, hogy versenyezni tudjanak. 5. -Megszervezzük az ifjúsági cso­portot, melynek hivatalos neve: „A Nyíregyházi Baross Női Tábor Hon­/véd-lányai". — Célja az egészséges, erkölcsös leányklub*élet keretében a Baross ÍNői Tábor segít őszolgjálata. Megalakulásukat május közepén — I „Sportünnepéllyé" tesszük. (Amikor az újpesti Pamutipar Levente-lányai jönnek le nagyszabású sportbemuta­tót tartani. — Tenmészetese.n, ha a mi 'Honvédlányaink is fel lesznek készülve, vissza fogjuk adni ezt a városközi látogatást. 6. Hadba vonult Baross-tagjainkat nyilván tartjuk s ha családjának va­lamire szüksége lesz, igyekszünk 'mindenben a segtáségükre lenini. 7. Allásnyilvántartásunkbau arra fogunk vigyázni, hogy Baros-tag lehe­tőleg Baross-tagot alkalmazzon. 8. Szorgalmazzuk a takarékosságot és ezzel egyidejűleg a hulladékok gyűjtését és hasznosítását. 9. Mcgailkolij.uk a „Baross Női Tálbor Egészségvédelmi Szakosztá* lyát". Tagijainak kötelező végighall­gatni az elsősegély n y,u j tás i tanfolya­mot. Tehát aki már elvégezte, az máris tagja ennek a szakosztálynak. Ez a szakoszály proponálja a külön­böző egészségügyi kérdéseknek a közérdekű ismertetését. 10. Minden péntek esti klub-éle­tünket pontosan betartjuk s csak fontos okból maradunk el. 11. Életünk és működésünkről a sajtónak is számot adunk, hogy azok a barátaink és eszonetársaink is meg­ismerkedjjenek munkásságunkkal és törekvéscinkkle. akik tőlünk távol­élnek, de velünk szeretnének dol­gozni, 12. Minden összejövetelünket a ,,Hiszekegy" eléineklésével kezdjük és zárjuk. B Yisiéssss. 1 a vásárlási könyvecskére í Vegyenjhozzá védőfedelet. Ára 20 fillér. Kapható: Jóba papirüzletében

Next

/
Thumbnails
Contents