Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-18 / 63. szám

Ara ÍO fillér NjLregyfliza. 1942. *áieius 18 VV*/>#///! (Trianon 22.) X évfolyam 63 2659) .«*. O&eruu ÍRffIDÉK MIRli^^P Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-u «, n A | IW1I7 NAPILAP * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P Postatakarék! csekkszám: 47.139. Telefon? * rüLlliaW Hflrillftl Az új magyar visszavándorlás Atomiak a .beszédinek, amelyet Kiá'jky Miklós mdindszteralnök a Ma­gyar Élet Pártjának ülésén mon­dott, egyik Legkiemelkedőbb tfelje­zete az vált, amelyben a .zsidókér­dést szcciáilds, mégpedig a legsürgő­sebb megoldásit igénylő iszociáiliis problémaként tárta a párt iés a nagy nyiJviánosság elé. Aimikor pedig ezt a problémát a szociális igazság, ih ktve igjazságtóamisáig vonalaim vá­zolta fel és a kérdést nem az 'egye­sek .hanem az egyetemes nemzet egyik nagy kérdéseként :viilágította meg önnjagáftóll érthetően aizt is megmondotta, hogyain kell a prob­lémát a nemzet érdekében jól 1 meg­oid'aind. Ügy. hogy Ihelyire kelj (hozni ázt a szoo'áiilis iigialziságitalumságclt., <aimdt a zsidóság sziereplése Ma.gvar­országon mint eltolódást eredmé­nyezett az ország anyagi, gazdásági életének kiegyensúi.yozot ísá gálban. Ennek .az eitolódasnaik nálunk két hiteles tükre vatni. Mindkettő közhitelességü. Az egyik a 'cégjegy­zék., másik a telakkönytv. A cég­jegyzék imáir revízió alatt álll, az úgynelvieiziet kuCtastpoaloíákinlaik. ke* nesztényekkel váltó feietöltése Ifollya­matlban van. Kállay Miklós ezért inkább a telekkönyvli tükarképn<ek renoválására helyezte a súlyt. Igen Ihtllyesen állapította .mag, 'hogy az az idő, amelyben a zsidóság íriáilunk gyarapodott, össziesik azzal a>z idő­vel. aimiikor ia magyar íbi'r tokos osz­tály eikzegémyedet és hivatalokba, a. föld' népe pedig Amerikába vándo­rolt. A miniszterelnök programja te­hát az, hogy megs zervezze a vissza­vándorlás, a hivatallokból' (vissza a gazdasági éleibe, .Amerikából és a nincstelenségből .viissza a magyar (földhöz. Bizonyos, hogy e.z lesz lleg­széb feladata .minden eljövendő magyar szocnáis és .gazdasági p ollii­tikénak. Kétségtelenül a teljes igtazc ságot .miondótta a. mániisztiereltoök, aimrlkor megállapította, hogy a .zsi­dóság gazdasági visszaszorítása a magyar nép gazdasági előblbrejutá­sának alapfeltétele. Minthogy pedig a zsidóság térhós dítása végső 'fokon a 'föld megszer­zésében nyilvánult meg, lévén, min­den biamkik'iskiiirálly emelkedésének csúcspontja az uradalom és a. kas­tély az ősi parkokban, a miniszter­elnök a gazdasági visszaszoirítás szo­ciális műveletét nemcsak hogy itt kezdi el, 'hanem haladéktalanul e.c kezdi. Törvényt ígért, amely lehe­tőivé teszi a zsidóbdrtkokmak a léhe­tő Begrövideb hidiőn belül keresztény kezekbe juttatását és azt mondot­ta, hogy .egyetllen egy darab keresz­tény és .magyar birtokot nem vesz addig birtokpolitikái célokra igény­be, aimiíg vam zsidókézen lévő 'és dgénylbei vehető birtok. Ezeket a bir­tokokat .visizcimt maradék nélkül ki akarja sajátítani. Amikoir pedig Kállay Miklós ezt a kijelentést tette, inam anra gon­dolt, hogy majd később jön ré»zlc<= tes programmal. Arra gondolt, Ihogy fcztrália kormánya az angol­rálság kedvéért kész népét, városait pusztulásba vinoi •Aíliai aimerikad követe áflo­imáisllr.e érkezeit és itt olyan ki­ijelel tett, alm egynek ciinázimusa iés jizetettsége mindem eddigi ai.igez zsoldos kormányt íeCail­imuLy kijelentette ugyanis, hogy Ausia kész loromlbolmi városait, /feléi; miilnden te'iapét és termé­nyét, leöLetinti mindlen állatát és ifel­endőit, csakhogy megakadályozza' a japániok An/vázi'ólját. Az> ausztráliai követ nem beszéli anró\ hogy rnnfiti imonid" ezekről a gyűlöletből fakadó elhatározásokról maga a szenvedő és annyiszor imcgc sala tott ausztráliai iisap. Iiia népe esyakarattal követeli a függetlenség megadását A ígbcík Times jelentése szerint a'ifdikcrül A<nglfiáiniak az a törek­.vésfiJgy Indiát megnyerje az an­golsr hatailmak részére. Iininalli, az .iíidi'.üg'etlenségi mozgalom egyik ívezi ifel.hiiviást (intézett .h íveihez s épú mint Ga.ndi Nehirai. azt kiö­'vetÉhogy Anglia nyomban adja mcgszabaidiságot és függetlenséget Indnépeimek. Airxglia azért vona­kodik az indusok követelését telje­síteni, mert azt mondja, hogy n'incs meg India népeiben az egység. Ügy látszik, '•— írja- á lap, — hogy ez asz egység egyformáin megvan az 'itnd'u­sok és a mohaimedáinok között .Is abban a kérdésben, hogy Indiának nyomban és feltétel nélkül ímeg kell adinii a szabadságot. Törökország ma is Mi török közaá.nsasági e'lrök az Ors(i kailpoiitikáljáró* fontos kilje­ilen.t tett. Az e'inök megáHápította IhogTörökország következetes pce iitito a samJlegesség szigorú fenn­taintát biztosítja. De .az országiban a silegességben. sem mulaszthatja el ivé'dellmi intézkedések fogiamato­sítát. A török néptő.l' várt áldoza­toks aizt céloz.zák, hiogy a törökök táv mariadhassanalk a háborútlól. .Njaitlkozott a török külpolitikáról .Szaidizsoigiliu török külügyminiszter Is. langoz'ta'ttai, hogy a török ál ás­poi a teljes és határozott semleges­ségpolátika továbíbi fennitairtósa. Ezt a imlegességet Törökország kész báaivel szemben is megvédeni. Ez azilliláspomt .a török külügyminiszter szorít hasznára van minden tér.ye­•zőek. A hadlviiselő leOeknek sem érieke az, hogy újabb erőkkel kel! L jci megménkőzmi.ök, amikor min­deilkiinék megvan ia maga ellensége, semlegessége szilárd akável harcban álll. Törökország vál­ságos helyzetében aláírta ugyan az Angliáival való megegyezést biztosí­tó szerződést, dé később, amikor meggyőződlött anról, hogy Németor­szágnak csakis baráti szándékai van­nak Törökország irányában., aigyanr csak készséggel kötött szerződést NémetországigiaJ is, akivel a vifóiglhá­ború /után átélt közös szenvedések íorrasztoták össze. Ami a Moszkvá­ival vató viszonyt .illeti, iKemál Ata« türk pasának .mindég az volt az ál­Sásponitija, hogy Törökország béké­ben élljen szomszédjává!., a szovjet­tel. Moszkva és Törökország hiusz év előtt mindketten egy nagy iforra­dialmoim mentek át, de Törökország ifonradlaltmia nemzeti megmozdu. ás volt. Ez a belső politikai benamd'ez­kedésben mutatlkoző .eltérés a. kül­politikában lehetővé teszi a jószom­szédi viszony fenntartását. A szOvtjet—német háború kitörése •lövcszii azt a tervezetet, aimeilyet mint a Gömbösékormlány .földmí­relésügyri mánisztere elkészített és tz emlékezetes pannonhalmi imi­nisztertainács elé terjesztett. Az az­át.a eltelt esztendők eseményei és •t-amailsájgad bizonyárai taJjesen meg is érlelték ezt a tervezetet és a mi­n.liszterelnöknek alig 'kell egyebet tennie, minit az utolsó simításokat ellvégezni. Ezért ígérhette, hogy a legrövidebb ádőn belül olyan íjog­szaibáüyal jön a törvényhozás elé, amelynek segítségével a zsidóbirto­kok mielőbb mdelőbb keresztény kezekbe juttat hatóik. Az a tönvény, aimefly ezeket a jog­szabályokat fogja tartalmazni, bizo­nyára a keresztény .magyar agrár* politika kódexe lesz. Az új magyar vüsszaivándoríás törvénye, amelyről a múlt század végének egyik legje­lesebb agrárfi'lozóifusa ezzel a szálló­igévé vált jelszóval írta meg muti­— Vissza a földhöz! óta a Fekete-tengerein' a török nem­zetet súlyos veszteségek érték, de ez nem .gátoljia laz országot a' semllie­ges álláspont ímegőrzésébeini. — Ha­sonló szettemben .foglalkozott a tö­rök külügyminiszter .a török—olasiz kapcsolatról is. A két ország között mindig megértés volt és ez ima is léiriimtetlen. A Popolo Di Roma a török kül­ügyminiszter szavadra reflektáliva, imegjegyzái, hogy senki sem talál kd­ifcgúscilni valót azon, (hogy ha Tö­rökország semi'egessög'rie törekszik, ámbár a tökéletes semlegesség fernn­t-artófeát a. mad körlüíiméinyak között vitatni is lehet. A finn sajtó nagy lelkesedéssel ir a svéd király látogatásáréi A finn 1 'Kapok örömmel és lelkes szeretettel' köszöntik Gusiztálv svéd király látogatását a 'finn hazában. Kiemelik a lapok, milyen jóleső érzés hatja át a ifinn hazafiak szívét Mainnailheilm tábornok .magas svéd kitüntetése alkalmából. A lapok hame go.ztatyák, hogy a ®v d király láto­gatása a két .ország .baráti viszonvá­nak újjáéledését jelenti. Leszállítják a tojás árát A közeliláitási imiindszter a rél ele­jén mogáiliiaipitotta a tojás árát. Ezt &<i árat edldüg tartaind kellett a hideg idő s a tioijástett'meilés szünetelése imiaitt. Most aizoniban, hogy újból megindult a toijástermelés, a maniisz­ter újból szialbállyozni ifoigjia a, tojás árát s pár napon beiül megtörténik a tojás árának Beszállítása. A szovjet tepnapi repülő vesztesége Berllinö. jelentés szerint március hó 17-én a nélmet íégdarő és a.z elhárító tüzérség összesen 68 szovjet gépet semisített meg. Ezzel szemben, csak egy nélmet /gép nem tért vissza állo­máshelyére. Törökország felháborodással beszél az angolok bombázásáról A török iváiros bombázásának hát­tere imáir tisztázódott. A boimbaitá­.madás eredete 'kétségtelen, ment a .bombarészék és gépfegyver lövedé­kek kétségtelenné tették, hogy .az angolok merész túlkapásairól van szó. Nyil.'vánivailó, hogy az angol bombázók aiz oksz birtokban tevő Dodiekanézoszt akarták bimbáznd., de célt té veszítettek és török felségterü­letet séretettek meg. Egész Török­országban anigioíl és szovjetelllanes •hangulat kerekedett felül, aimit csak erősít &• Papén élten' elkövetett me« rénylet szereplőinek megiismerése is. A merénylet tárgyalása .nyillváinios lesz 'és rádőpentja attól függ, mikoirra készül el a vizsgálóbíró a bűinügy minden vonatkozásának felderítésé­vel :.

Next

/
Thumbnails
Contents