Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-12 / 58. szám

4, oldal. a i> ÜB QSjC «l 5 HB&á (Trianon 22.) 1942 március 12. Mit irnak honvédeinkP M. kir. honvéd haditudó­sító század közlése. Néhány nap lóta vidám napsugár ragyog le a haivas Ukrajnáira. Ma délben imár csak egy fok .vo&t ai Ihü­deg. A hó ollvadozni kezd 'és a váo iroska házaiinak ereszéről csöpögnek a' jégcsapok. Ez a koraitaivaszá napfény kicsalja a házakból az ukrnán lakosságot s reggel óto forgalmas kis páac süirög a városka szélén. Az ukránok ör­vendeznek, hogy a mostani piacok ismét visszanyerték huszonöt év •előtti kereteiket s megint pénzért iehet vásárolod. A szovjet uiradam alatt ugyanis pénzforgalom csupán a szovj et boltokban 'volt — amelyek mint tudjuk, úgyirueivezett állami hol­tok voltak —> míg a vásárokon és piacokon csak cserökereskedést le­hetett (fcilytaitinii, 'mert ^a szovjet 'la­kosság túlnyomó íészének nem vodit solhia felesleges pénze, hiszen a jö« vedelméből megélni is alig tudott. Pénzzei általában csak a szovjet •tásizttviselők és népbiztosok fizettek, a kisjviárosi vagy falusi (lakosság pe­dig csiareKareskedésre kényszerült. A szoivjet uralom alól felszabadított te­iniiü eteken azonban a szövetséges csapatok 'mindent készpénzzel fizet­netK s így a lakosság, ,a 'vörösök ál­tal ott hagyott s elhurcolásra már ineim (kerüli) terményeiért, pénzhez jut. Van is ke.etje a német márkás nalk és a magyar pengőnek I •A helyiség szélén tehát áll a vásár, de ben* a városkáiban is megélén­küjt az élet. Aiz itt állomásozó ma­gyar zászlóalj szolgála tmismíies em­berei Ijókedvüen Qioáznak az ukrán leányokkal s igyekeznek magukat megértetni szállásadóik öregjei­vel is. i.,. A zászilóaiij parancsnokság együk küldönce most lépeget a tábori pos« taihiviatial felé, amely a szemlbenlé|vlő unelliékjutca sairkán ütötte fel szabá­sát. Otthoni fogaknak szerint persze furcsa hiiivaital ez a tálbori p-osita. Nincsenek üvegezett, tolóablakos munkahely si, mint az otthoni posta­Ihávaibajoknak, nincsenek .redőnyös íróasztalai s nem látjuk a szokásos eligazító feliratokat se. Die mind­ezekre nincs is itt szükség. A posta­hivatali egy régi hentesüzletben van, amelynek közepén még ott áll az egykori kiszolgájóasatai, mellette a húsvágótőke és a falakon ott 'vannak a körbefutó kamipók és fogasok. A munka nagyjában mégi£ ugyan? a®, mint az otthoni piosfcalh'ilviatalok­ban. Két tábori posta.tisztviselő dol­gozik ibanne, irányítják <a hazulról jött és a ha,zaifellé»maniő tábori lapokat Gyors ütemben zuhog a bélyegző a lapok na, akárcsak odahaza. A csa­patoknál imáT ellenőrizték a lapok tartalmát, nehogy véletlenül olyan adatok legyenek rafjtúk, amelyek el­lenségek vagy kiérnek kezébe jutva katonai kövietkeiztetésakre szolgál* Ihassanak alapul. Mint a tábori pos­ta tisztviselői mondják, a legritkább esetekben kerül a kezükbe olyan lap, amelyen, iaz ellenőrzéssel megbí­zott tiszt kényteilen volt valamit ki­húzni. Honjvédeilnk igazán éliisime­résremélltó érzékkel, mellőznek min­den' Olyan jelzést, amely támpontul szolgálhatna a hadmű vele tökkel' kiapcsolátos következtetésekre. S az nemcsak a lelkiismcreites iskolázás­nak. íhaniem fiatal honvédeink tisz­támlátó értelimesságénak is köszönő hető. S ha az lamh'er bele-belenéz ezekbe a lapokba,, önvendező szív­vel állapítja meg, hogy katonáink szellleme milyen bi'zakodió és kedtve milyen derűs. Csak találomra ka­puink ki .néhány részletet. E részle­tek özilésiéjviel nem sértünk levéltit­kot, hiszen a hadbanálló katoma le­vele itel|jesen nyillt az elő.ijáróii is látó ták, s az a néhány levélíró, akinek lappjaiból idézünk, olyan dicséretre­méltó gondolkozásról tesz tanúsá­got soraiban, hogy bizonyára, öröm­mel olvassák odahaza azok ás, akik meni is ismerik ezeket a deirék 'em­berieket. Az a lap, amely először kerül a kezünkbe, . valamelyik távoli, kihe­lyezett alakulattól jött be. hosszú utait tett meg idáig is, mert még a mailt hét eleijén, unailkodot nagy hi­deg idejében kélt. Egyebek között azt írja benne feladója, Galjdos Péo tor, a sólgoinának: „Szokatlan az idő­járás. Mert itt bizony átlag 30 fökon feiMil jár a hőmérő, de ,volt egyszer 43 fok is. Megismerkedtünk hát az igazi orosz íté'M, meg a . hómiezők­kél. Különben jól érzem magam, mé­regetem • a „Szolvijet-pairadi csomot", mit szívemből kívánok, hogy Ma­gyarország ne kóstoljon meg soha." Farkas István honvéd ezt írja édesanyjának: ..És ne panaszkodija­nak nékem ainmyit," hogy így meg úgy. 'Iinkább örüljenek, hogy a fiuk is kiveszi a részét ebből a háborús bóil. Legyenek erre büszkék s inkább dicsekedj enék vele és tegyenek meg mindent odahaza is, hogy a boflsikat megs emmi síthessük.'' Hontvátih Gáboir honlvéd így dir Jó­zsef nevű testvérének: „Különben egészésges vagyok, nincsen, semmi bajom s hálásak vágytunk hazánk­nak, hogy így gondoskodik fiairól, a honvédekről!." PHILIPS RÁDIÓÉ eredeti STEYR-WAF­FENRÁD és PUCH kerékpárok és kerékpár alkatrészek műszaki kereskedőnél. Városháza épület. Telefonszám: 3136. Javítóműhely Bethlen utca 27. szám. Gombai Nagy Dezső őrvezető így ír együk kedves ismerősének: „örömmel vettem kézhez tegnap szí­ves és lelkesítő sorait. Jókívánságait köszönöm, a dicséretre talán nem is 'szolgáltunk rá, mert az, amit itt te­szünk magyar honvédek, ez nem ér­dem, hianam kötelesség. Igaz, sokat vágyakozunk az otthon békélje és nyuga'ma után, de ha szétnézünk itt, azit kell mondanunk, hogy in­kább tózsizar annyi ideig, leszünk tás wöl szeretteinktől, mintsem ez a há­ború elérje a mi 'ortlhoniunkat. Ezt lapot már 300 San-treJ messzebbről írOm, miint az előzőt. Az itteni nép nyomorúságát és az egykori szovjet szenvedés szörnyűségeit leírni nem léhiet." 'Nincs időnk tovább olvasni, zsákba tzlárolj.ák a postát, mert ha­marosan indítják a fegközellehi vas­útállomásra. De azt ez. a néhány szeimeíLvény is érzék élteti , hogy bcin­védeink tiszta szemmel, bizakodó lélekkel" 'és derűs kedvvel végzik toö­felességtükat a vége felé közeledő ukinajnan télben. Piros utalványra • ÍJ • 4 * i v a y Ádám készíttessen vipOl IXariKdíldl utca 9 „Emíéköonep" a református KIE-ben A református Keresztyén Ifjú­sági Egyesület 10. éves fennállá­sának fordulóján, 1942. évi már­cius hó 15-én f.elavatja elkészült egyesületi zászlaját. „Március idu­sán", az ifjúság ünnepén, amellett hogy megemlékezik a nap jelen­tőségéről, fennállásának évfordó­lóját emlékezetessé teszi szép zászlója felavatásával. Az elkészült zászló fehér színű, három oldalán rojtokkal díszítve. Mindkét oldalán a piros-fehér­zöld színű KIE. jelvény. Az egyik oldal felirata, az egyesület jel­szava: „Erről ismeri meg minden­ki, hogy az én tanítványaim vagy­tok, ha egymást szeretni fogjá­tok", a másik oldalán pedig Refor­mátus Keresztyén Ifjúsági Egye­sület 1942. felirat. A zászlóanyai tisztet dr. Mikecz Miklósné ny. várm. főorvos, egy­házközségi főgondnok neje tölti be. — Erre az ünnepélyes alka­lomra B erényi Jenő tanár ünnepi költeményt írt, Ujj Jenő kántor­tanító pedig a KIE. indulóját ké­szítette el, melyeket az egyesület kinyomattatott. Az ünnepségre az ifjúság ven­dégeként Nyíregyházára jön Ta­más Ferenc konventi ifjúsági lel­kész is, és vasárnap, d. e. 10 óra­kor a református templomban az Igehirdetés szolgálatát végzi. A református KIE. zászlóavató­ünnepségére ezúton is felhívjuk a szíves érdeklődők figyelmét. Harapós kutyák meg­támadják a járókelőket (PANASZOS LEVÉL.) Az alábbi sorokat kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Szíveskedjék megirni, hogy . az utcákon igen sok a kóbor kutya. Sok esetben meg is támadják a járókelőket. Sajnos, magam is alig tudtam egy harapós kutyától megszabadulni a Friedmaim-tele­pen. A pisztolyomat kellett hasz­nálni. Különösen a város külső pe­rifériáin sok a kóbor kutya, es­ténként veszedelmes ezeken az utcákon való közlekedés. Kötelez-, ni kellene a kutyák gazdáját, hogy ne engedjék az utcára a kutyákat, a kóbor, gazdátlan ebeket pedig fogdostassa össze a város. Még­sem lehet, hogy egy nagy város­ban az utcákon a kutyák támad­ják meg a járókelőket. Soraim közléséért szíves köszö­netet mond: Egy tisztviselő. — NÉMET KECSKÉK MA­GYARORSZÁGNAK ÉS HOR­VÁTORSZÁGNAK. A kecskete­nyésztő földművesek szakcsoport­ja az utóbbi időben nagymennyi­ségű nemes német tarka kecskét szállított Magyarországra és Hor­vátországba. A kecsketenyésztő területek szoros együttműködésé­vel minden nehézség nélkül le tudták bonyolítani ezt az expor­tot. „EskfiYői villamosok" Hemetországban Luxemburg városának villamo­sain kedves szokást vezettek be. Ugyanis esküvői társaságok részé­re különkocsikat bocsátanak ren­delkezésre, melyek az esküvői párt és násznépet a templomba, majd onnan az esküvői lakomához továbbítják. A különkocsikat a szokásnak megfelelően gazdag vi­rágdísszel látják el. Az „eskü­villamos" igénybevételének díja­zása rendkívül csekély. (MNK.) MOST IELEHT MEG! Dr. Baltay János és Dr. Gyuiay Dezső szerkesztésében Cégjogi útmutató nélkülözhetetlen kézikönyv ke­reskedelmi vállalatok, részvény­társaságok, jogászok részére. — Ára 12 — pengő Kapható : lóba papír és írószer üzletében, Bethlen n. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents