Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-12 / 58. szám

2. oldd. • lll—• Hlli Hl II (Trianon 22.) 1942 március 12. " ""'"TOTTlf ÍV 1"")' ••ffiT" T'"t1ii'-'T"ti*nT TIinwiuiw Ml —Hl rrrr i i''i wili » uuni„. Emlékezés egy öreg tanítóra A IV. leányosztály vezetője volt sok-sok éven keresztül „Ku­bacska tanító úr", mert mi ezen a néven ismertük és szerettük őt. Látom szikár alakját, amint jel­legzetes tartásával, — kicsit előre nyújtott nyakkal — belép a tan­terembe, magamon érzem a jósá­gos, derűs tekintetet — annyi vá­rakozás és annyi el nem rejtett biztatás, megértő szeretet volt azokban a kedves szemekben. — Hallom kicsit recsegő, kemény hangját, ahogy ellágyulva olvassa fel nekünk a jutalomórák várva­várt olvasmányát: „Szabadság égen és földön". Ezt a könyvet szerettük mi gyermekek legjob­ban, ebből tanultuk szeretni és védni Istennek védelmet és szere­tetet legjobban igénylő teremtmé­nyeit, a gyermekeket, az állato­kat és a növényeket. Senki sem tudott olyan szép „Madarak és fák napját" rendez­ni, mint őö s a régi, kedves gyer­mekmai álisok az ő emlékével forr­nak össze. Kitüntetés volt az ő osztályába járhatni. Igazságos volt és méltá­nyos. Jellemző rá ez a kis eset, ami nála csak egy a sok-sok kö­zött, de engem egy életre útra­valóul látott el. Vizsga előtt érdemrend szerinti sorrendben ültette a tanulókat; ketten versenyeztünk az első­ségért: az egyszerű parasztgyerek — nem jómódú tirpákcsaládból, hanem a legsápadtabb proletár­fajtából — Gutyán Ilonkának hívták, és én, a tanult szülők gyer­meke. Egy nap félrehívott jó ta­nítóm s azt mondta nekem: „Fiam! Te többet tudsz, mint a társad, mégis őt teszem elsőnek, mert ne­ked kötelességed, hogy jól tanulj, de neki érdeme." S első is volt a vizsgán Gutyán Ilonka. Később is első lett, mert az Égi Tanító na­gyon korán magához hívta s bizo­nyára a legjobb kis angyalok első padjába ültette, míg én ma is itt bukdácsolok évet-évre ismételve. De a tanítást soha el nem felejtet­tem: tőlem csak kötelességtelje­sítés, de tőle, a másiktól, a sze­génytől: érdem. Háború előtt, forradalmak előtt, mindenféle izmusok előtt így gon­dolkozott és így nevelt Kubacska tanító úr! És most, mikor a megfáradt Lé­leg utolsó vizsgára jelentkezik, hi­szem, hogy a Nagy Tanító szelí­den nyújtja felé kezét s elfedez­vén minden földi bűnt és emberi gyarlóságot, legfőbb osztályába vezeti a sok-sok kisgyermek ked­véért, akiket ő annyira szeretett, s akik őt ma is szeretik és haló po­rában is áldva emlegetik. VL. Mielőtt lakását berendezné! forduljon bizalommal Riszula László kárpitos és lakberendezőhöz. Nyirvizpalota. — Nagy raktár. Átalakítást, javítást olcsón vállal Lobogózzuk fel a házakat március 15-én A magyar nemzet egyik legdi­csőbb korának emlékünnepe már­cius 15-ike. Ennek a napnak meg­ünneplésében minden magyar lé­lek részt vesz. A benső ünnepi hangulatnak ad­junk kifejezést azzal is, hogy a házakat külső díszbe vonjuk és március 15-én a legtöbb házra tűzzük ki a nemzetiszínű lobogót. Óriási érdeklődés van már most a márciusban rendezendő nagy hangverseny iráni Az előjegyzéseket a Jóba papírüzlel már most elfogadja és kéri a közönséget, hogy kéilő időben gondoskodjék a jegyekről A múltkori hangverseny párat­lan sikere arra ösztönözte a val­lás- és közoktatásügyi miniszté­rium művészei osztályát és Nyír­egyháza város polgármesterét, va­lamint kulturális egyesületeit, hogy március havában újra eqy vi­lághírű márkákat megcsillog­tató művészestet rendezzenek Nyíregyházán. Ez a művészest már bizonyos, és valószínűleg március hó 23-án lesz. A rendezést ezalkalommal a Nyíregyházi Kaszinó-Egyesület vállalta magára, amely egyesület nagy áldozatkészséggel tűzte prog­ramjába az előadások és komoly nagy zeneesték rendezését. Ez al­kalommal a magyar operaének két nagy művészét hallhatja majd Nyíregyháza művészbarát nagy­közönsége és a harmadik művész a zongora egyik világhírű magyar mestere lesz. Három csillag a ma­gyar művészet egén olyan színvo­nal képviselői, amihez foghatót vi­déki város nem igen láthatott és hallhatott. A múltkori hangverseny nagy­vonalúsága után a márciusi est nem is lehet más, mint a legnagyobbak felléptetése a nyíregyházi hangverseny­dobogón. Már most óriási érdeklődés mu­tatkozik az est iránt. Sokan ugya­nis már értesültek a három nagy magyar művész nyíregyházi sze­repléséről és azonnal intezkedtek a jegyek lefoglalása iránt. Holnap most már meg is nyitja a Jóba­papírüzlet az előjegyzéseket és ha a jegy nyomdatechnikai előállítá­sával elkészül, beváltja azonnal a jegyeket. Emlékeztetjük a művészet iránt komolyan érdeklődő nyíregyhá­ziakat a multhangversenv tapasz­talataira. Sokan azt hitték, hogy ráérnek a jegy biztosításával az utolsó héten is, mert nem volt a szokásban Nyíregyházán olyan rendkí­vüli érdeklődés a legnagyobb művészeti értékek iránt, mint a múltkori alkalommal. — Nagy sajnálatunkra, a 'késedel­meskedők, akik azt hitték, hogy lapunk sürgetése csak a reklám kedvéért olyan határozott hangú, végül is nem kaptak jegyet és ne­hezteltek a rendezőségre. Most jókor kérjük a közönséget, hogy gondoskodjék a jegyekről, mert az érdeklődés most még nagyobb lesz, mint az első estén. Nem akar­juk a múltkorihoz hasonló rekla­mációkat és most kellő időben adunk hírt, hogy a Jóba-papírüz­letben már holnaptól bejelenthe­tők a jegyigénylések. Leqközelebb megírjuk a há­rom nagy művész nevét is, de már most jelezhetjük, hogy operaházunk egy legkiválóbb női és férfi énekese s zongoraművé­szeink egyik legnagyobbja jön a márciusi hangversenyre Nyíregy­házára. Jelentősen fejlődik a vidék gfáripara in Az MVS jelenti Budapestről, hogy a magyar gyáripar az utób­bi években lendületesen fejlődött, ami a statisztikai adatokból is szembetűnően megállapítható. A Statisztikai Értesítő adatai szerint 1932. óta Budapesten a gyáripari vállalatok száma 1165-ről 1555-re emelkedett, tehát a fővárosban 33 százalékkal több gyári jellegű üzem dolgozott 1939-ben, mint 1932-ben. Ha az adatokat a vidéki gyáripari termelés adataival ösz­szehasonlítjuk, úgy a vidék fejlő­dése alig marad el a főváros mö­gött. Vidéken a fejlődés ugyanis 28 százalékos, vagyis ott 2170-ről 2767-re emelkedett a gyáripari tott, vidéken ellenben 1932. és 1933. között a növekedés még egészen jelentéktelen volt. Az üzemnapokra vonatkozó ada­tok szerint a fővárosi gyártelepe­ken a termelő munka évről-évre megszakítás nélkül nőtt és az emelkedés nyolc év alatt 41 száza­lékot tett ki. Vidéken ugyanez idő alatt csak 24 százalékos volt a fejlődés. Jellegzetesek az alkalma­zott munkások számára és munka­idejére vonatkozó adatok, amelyek szintén a magyar gyáripar újjá­éledéséről tanúskodnak. A főváro­si gyáripari munkások 1932. évi átlagos 72.575 főnyi létszáma 1939-ben 87 százalékkal többre, tehát 135.848-ra növekedett. A vi­déki munkésoknál a létszám aránylap még nagyobb mértékben duzzadt meg, 104.176 főről 198.109 főre, tehát 90 százalékkal. — Az ipari konjunktúra önmagában is jelentősen növelte a munkáslét­számot, de itt figyelembe kell ven­ni azt, hogy a fejlődés következ­tében mindinkább több kisipari vállalat emelkedett fel a gyáripar szintjére, ami a munkáslétszám növekedésénél elég nagy szerepet játszott. A termelt iparcikkek értékének | változása tekintetében a gazdasá­\ gi válság után Budapesten és a vi­déken csak 1933nban állott be for­dulat, — bár a javulás már az előző esztendőben megindult, — de az értékemelkedés annál na­gyobb volt. A budapesti gváripar által előállított cikkek bruttó ér­téke az 1933. évi 765 millió pen­gőről 1939-ig másfélmilliárdra, te­hát valamivel több, mint kétsze­resére emlekedett. Ezen idő alatt a vidéki gyáripari hozam 969 millió pengőről kettő­milliárdra ugrott, ami 114 száza­lékos gyarapodásnak felel meg. Az üzemi kihasználás foka a ter­melési érték nagyságával mérve szintén nagyobb fejlődést mutat vidéken, mint Budapesten. Az egy üzemre jutó termelési érték 1932 évben a fővárosban mintegv 700 ezer pengő volt, a vidéken csak 465 ezer pengő, de már 1939-ben a fővárosban kevés hijján elérte az egymillió pengőt, vidéken pedig a háromnegyed milliót. Az ország gyáriparának az utol­só években bekövetkezett hatal­mas fellendüléséből a főváros mel­lett a vidék egyre szélesebb kör­ben veszi ki részét és ha a hábo­rús megpróbáltatások vihara a fővárosnál nagyobb mértékben nem sújtja a vidéki ipart, akkor a fővárossal szemben fennálló hát­rányos helyzete egyre kisebb lesz, ami ismét a gazdasági szervezet minden ágában érezteti majd a maga kedvező hatását. - TÖLTÖTOLL, ZSEBIRÓN, 4 színű irón nagy választék Jéba­papfrüzletben. vállalatok száma. Jellegzetes az is, hogy a gyári jellegű üzemek szá­mának szaporodása Budapesten hanyatlás nélkül évről-évre tar­r Holfirjsr—'Sacmants—Oa^o*?—Sbaí!ewor.:h Rt. j I mezőgazdasági gépeinek feflraeft képviselete . ? i Mindenféle gépek eredeti gyári árakon, j j Sípos Testvérek távkereskedés e j l Hylrsgyto faj Mám atc® 2, asám. Teteíoüssám: 352. f W m ű••<•»»>»I « « •» xww •*nMtr**murM.H> MWIMHWWK-OMW —TWrt vMKMMlf

Next

/
Thumbnails
Contents