Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-10 / 56. szám

J 4. oldal. SZÁSOLCil MfUbfiF (Trianon 22.) 1942 március 10. ii —

rn "•

Tirimr--"iiiBfnTiiinr

ii

riiiiiiii

ii

ii

'

ii

ri i

t'v

r'irnrTr'

Trw

il

iT

MnwnrMiirii

ii " i

ri

r '

i II rMiirriirrri»wrn

r"iT»:M

nin

n i i i ~ - -nnTinin,. Ma hajnalban visszaadta a lelkét Teremtőjének Kézdy (Kubacska) István, a nyíregvházi ev. elemi iskolák volt tanítója és igazgatója. Amint reágondolunk az utolsó hetek betegségei által megviselt és a halálban ismét kisimult áriára, régi idők kedves emlékei melegítik fel szívünket. Megelevenedik előttünk annak a Kézdv Istvánnak az alakja, aki nem annyira magaválasztotta, hanem az Isten által elhívott pályán működött. Nem is választhatja maga az ember a pályát akkor, ha azt annvi szeretettel, anynyi rátermettséggel, munkakészséggel és olyan életderűvel tölti be, mint ahogyan azt Kézdy István betöltötte. A pedagógusról egy latin szállóige nyomán szeretik azt mondani, hogv akit az istenek gyűlölnek, azt pedagógussá teszik. Kézdy István életében ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Öt nagyon szerethette az Isten, hoPv pedagógussá tette, mert nálánál jobban nem lehetett megfelelni a pedagógus hivatásának. Számára nem jelentett sohasem terhet a gyermeksereggel való foglalkozás. Valami csodálatos életöröm áradt szét egész lényén. A derű, a gyermeklélek derűje volt, ami rajta szétáradt s ez az öröm, ez a gvermeklélekre valló derűs világszemlélet végigkísérte egész életén. Nem tudta megtörni munkakedvét, akaraterejét semmiféle csapása sem az életnek. Pedig néki is voltak veszteségei. Emlékezünk arca, amikor első feleségét eltemette. Három gyermekkel maradt magára a kezdő tanító. Azután, hogv új élettársat kapott, ismét felragyogott az arca. Nagv fiát a világháború vitte el. Megsiratta, emlékét mindig meleg szeretettel emlegette, de utána megvigasztalódott többi szépen növő, boldog életnek induló gyermekeiben és megvigasztalódott elemista tanítványai körében, akik sohasem láták őt szomorúnak, akik vele egvütt nevettek, vele egvütt tanultak. Istenem, ha ma azokat a nyíregyházi édesanvákat és nagymamákat sorba tudnók állítani, akik Kézdv Istvánnak voltak a tanítványai. mennyi sok szépet mondanának el róla. És ez lenne a legszebb koszorú azon a ravatalon, amelyet most készítenek Kézdy Istvánnak. Most az élők és a holtak lelkei megállnak Kézdy István felett és vallomást tesznek arról, hogv nagyon jó tanító volt. Tanított, nevelt, örömöt árasztott, örömöt kapott az életben. Szerette hazáját, amelynek nem robotos napszámosa, hanem lelkes munkása volt. Szerette egyházát, amelynek iskolaügyeit nem lehet elválasztani érdemes munkásságától és eredménveitől. Szerette az embert, a barátot, az ifjakat, öregeket. — Nyugalombavonulása után is otthonán kívül a templom és az iskola volt az a két helv. ahol találkozni lehetett vele. Ettől a kettőtől nem választotta el semmi, csak most. a halál. Ügy várta a tavaszt, a napsugarat. Attól remélt gyógyulást. És most csendben elment az örök tavaszba. Barátai, ismerősei, akik sokan melegedtünk meg jóságos szívének és derűs kedélyének lángjai mellett, most áldással bocsátjuk el Kézdy Istvánt utolsó útjára. Isten veled, Pista bácsi! Boivári Zoltán tanár Chopin nagy forradalmi etűdjét játssza a tanítóképző szombat déintáni márciusi ünnepén Az idén a magyar szabadság születési ünnepe, március 15-e vasárnapra esik. Ezen a napon a középiskolás ifjúság a leventék ünnepségén vesz részt. A nagyközönség élénk érdeklődéssel fogadja évről-évre az állami tanítóképző intézet és gyakorló elemi iskolák együttes márciusi ünnepségét, amelyet az idén szombaton, máircius 14-én délután 4 órai kezdettel rendeznek meg az intézet nagytermében. Az ünnepi beszédet Virág Rezső V. é. irodalmi szakosztályi ifjúsági elnök mindja. Mihalka György IV. é. Korányi Lajos zongorakísérete mellett Hulbav cdándaj elenetéből hegedül. Az énekakr a Himnuszon, Szózaton kívül nagy számmal, Halmos: .Elmultam húsz éves c. époszával szerepel, a zenekar pedig Bizet Carmenjéből ad elő. Versek; Reményik: Egy eszme indul, Arany: Rendületlenül, Petőfi: Nemzeti Dal, Kutyák, farkasok dala adja a lelkesítő tüzet. A nagyszám a műsorban Chopin: Forradalmi etűdje lesz, amelyet a művészkezű Boivári Zoltán zenetanár ad elő zongorán. Chopin ebben a művében a lengyelek szabadságharcának véres álmait szólaltatja meg dübörgő erővel és mély fájdalommal áthatott hazafiúi sóvárgással. A gyakorlóiskola ünnepségén Lakatos Lajos IV. é. mond a gyermekeiknek márciusi beszédet. Az intézet ifjúsága ebben az évben is a nevelői lélek áhítatával készül az ünnepségre, amelyen való részvételre ezúton is szeretettel hívja meg a tanítóifjúság iránt minden időben meleg szívvel érdeklődő közönséget. Az ünnep, ismételjük, sizomibaton, március 14-én, szombaton délután 4 órakor kezdődik az intézet nagytermében. Családvédelem, családi hajlék és bázadö Oltványi Ödön, a Nyíregyházi Háztulajdonosok Egyesületének elnöke Családvédelem, családi hajlék és a házadó cím alatt tervet dolgozott ki ezeknek az egymással összefüggő szociális kérdéseknek megoldására. A családvédelem leghathatósabb biztosítékát a különféle támogatásokon kívül a családi hajlékhoz való segítésben látja. Amikor elismeréssel szól tervezetében arról, hogy a kormánv és intézkedései nyomán a magánvállalatok is a családi pótlék nagyobbmérvű megállapításában hozzájárultak a családok terheinek könnyítéséhez, a végleges megoldást nem ebben látja. Tervezete szerint a megoldás a következőképpen vihető keresztül: Módot kell adni minden magyar és keresztény polgárnak arra, hogy tudjon magának és családjának olyan hajlékot építtetni, mint amiivet családi körülményei igénveinek. Ez a családi hajlék, mit felmenővel és lemenővel közösen is tarthatnak fenn, mint családi fészek, a házhaszonérték bizonyos hányadával adózzék. Ez családi jog legyen s nőtlen férfira ne vonatkozzék. Ha a családfő feleségével, vagy felmenő és lemenőkkel együtt lakik, egy családi házat az 50 százalékkal mérsékelt házhaszonérték után, ha 2 gyermeke van, 60 százalékkal mérsékelt s minden további gyermek után 10 százalékkal mérsékelt házhaszonérték alapján adózzon, de a mérséklés 80 százaléknál nagyobb ne lehessen. Az új házaknál a házadómentesség 20 évben állapíttassék meg s azokra a nagylakásokra, melyek 'kislakásokká, tehát két, három vagy négyszobás lakásokká lesznek átépítve, 15 évre adassék meg, ha azok mint örökbérelt lakások a fővárosban, vagy más nagyvárosokban lesznek átépítve, — s az örökbérlék tulajdonába mennek átal. Nagyobb adómentesség államés községellenes. Indokolás: A családi hajlékok szerzését ha tárgyalják, mindig abból indulnak ki, hogy ezek a hajlékok banki tőkével lesznek megépítve, már pedig ez téves, mert legalább a családok 60 százalékának van üres telke, tőkéje s anyagot is tudna szerezni rövidesen, ha ez az anyaghiány megszűnik s az építkezés megindulna, ha hatályon kívül helyeznék az 1927. évi 200. M. E. rendeletben s az 1927. évi 20.000. P. M. végrehajtási utasításban kimondott általános házbéradót — a családi hajlékra. Ha megkapja a keresztény magyar állampolgár a családi ház építési jogát, ez az óriási magántőke azonnal elhelyezkedést keres, mert viszi az élet, hiszen minden családból indulnak új sarjak. A tiszti családok házassági óvadéka maga egy oly óriási nagy tőke, ma holttőke, mi családi hajlékok ezreit tudná életre hívni. A családi pótlék és lakbér egy közalkalmazottnál megfelelő alap egy családi háznak megszerzésére s így tőkegyűjtésre s Széchenyi István gróf megállapítására: „A házszeretet alkotja a hazaszeretetnek legbiztosabb és legtartósabb talpkövét!" — „Ez az emberi fészek!" Ez a magántőke, telek és anyag nemcsak a közalkalmazottnál, de a polgárok minden rétegénél meg van igen nagv százalékban s így az nem is lehet kérdéses, ha az adózás kérdése megoldást nyert, meg van oldva a lakásínség kérdése is, úgy a fővárosban, mint a vidéken. Ha ez meg van oldva, feleslegessé válik általában a lakbér emelése is a közalkalmazottaknál. De az állam szempontjából óriási előnyt jelentene az ipari munkanélküliség megszűnése s a megindult ipari munka után kivethető kereseti adó is, mi nagyrészben fedezné a családi házaknak adott kedvezményt. A családi hajlék kedvezménye nem terjedne ki a 30 évnél idősebb agglegénvekre s azokra, kiknek az állam életlehetőségi és települési engedélyt ad s megengedi házbirtokba való tőkebefektetést, de amennyiben katonai kötelezettséggel az állam iránt nem tartoznak, házadójuk a teljes haszonérték alapján adózzon, házadómentesséffben nem részesülhetnek s pótlékolja az állam ezt a házadót oly összeggel, mit az állami és községi költségvetés megkíván s azt eddig a teljes házadó fedezte. Feleslegessé válik- ezzel a 40 éves házadómentesség s erősen lecsökken a banki hitel igénylése. A visszacsatolt országrészeken eddig is megvolt ez a családi ház adókedvezménye s meg van Német- és Olaszországban is. Helyes volna tehát, ha ezt a kérdést vizsgálat tárgyává tennék az illetékesek és meghallgatnák ezt a kérdést jól ismerő szakembereket is, mert ennek a kérdésnek rendeleti úton való intézése előbb-utóbb a lakáskérdés teljes csődiéhez — lakásnyomorhoz fog vezetni s a gyermekáldást, mit várunk, elérni nem fogjuk tudni soha. -Ilii BESSENYEI" tömb levélpapír 50 da.sb boritékkkal, minden szinben vászon kivitelben : 2 pengő 70 fillér. — Kapható: „BESSENYEI" levélpapír 10/10 darab csont vászon és felhős papírral 1 mappa 58 fillér. — Jóba paplrflzletében Myiregyháza, Bethlen itca 1. szú. Telefonszám: 77.