Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-07 / 54. szám

(Trianon 22.) 1942 március 5. Kulakok közt (M. kir. honvéd haditudósító azázad közlése.) Kulák. ígv nevezik magukat, de a tolmács legbehatóbb érdeklődésére sem tudiuk tisztázni, vaj ion a szövi et-rabszolgává nyomorított orosz kisgazdának csak a bolsevizmus adta-e ezt a nevet, vagy régebben is használatban volt-e már. Ezek a szerencsétlen rongyos, fáradt emberek, akik most itt ülnek előttünk az egvkori kolhoszközpont maioriának lócáián s akikne kbarázdás arcából, megtört széniéből évtizedek szenvedése sír ki, mindenesetre már nem tudnak választ adni e kérdésünkre. A régi cári Oroszország és a bolsevizmus között egv tűzben és vérben őriöngő forradalom szörnvű emlékei alkotiák a falat s ezek az emberek annyit szenvedtek, hogv irtóznak minden visszaemlékezéstől. Most itt ülnek a kolhoszmaior fala mellett s váriák, hogv sorrakerülienek a vetőmagra való előjegyzés végett. A szövetséges csapatok gondoskodtak arról, hogy a meginduló tavaszi munkáknál bőséges vetőmag álli5n rendelkezésükre s bevethessék ezeket a huszonöt évvel ezelőtt tőlük vagv szüleiktől elkommunizált földeket A fiatalabbak nem is tudiák elképzelni, hogvan lesz az, hogv megint saiát földiükön gazdálkodhatnak maid az ukrán parasztok? Képtelenek felfogni, hogv maguk rendelkeznek maid földjük, termésük, iószágaik fölött s gyűjtögethetnek, takarékoskodhatnak és szorgalmas munkáiukkal gyarapíthatiák vagvonukat. Valami hihetetlen meseként hallgatiák az öregeket, amikor azok megmagyarázni igvekeznek mit ielent maid a magántulaidon visszaálítása, további életükben. Mi persze az öregekkel beszélgetünk inkább a tolmács segítségével, mert azoknak vannak még fogalmaik legalább is a cári világ életéről. Azt persze ők sem tudják, hogy a civilizált nemzetek élete mekkorát fordult az első világháború óta is s hogv más ag-* rárországokban a kisgazda a nemzet legiobban megbecsült eleme és hogy a munkásságról is meszszemenő szociális gondoskodás történik. Az egvik öreget faggatiuk a hírhedt kolhosz-rendszerről. — Ugy volt az — dörmögi — hogy jött a bolsevizmus. Akkor azt mondották nekünk, hogy olyan ió dolga lesz a parasztnak, amilyen még sohasem volt. Ebből ugvan semmit sem láttunk, mert a vörösök mindenünket elrekvirálták, még azt is, ami a család és a jószág legszűkebb élelmezésére kellett volna, de azzal vigasztaltuk magunkat, hogy ez bizonyosan csak kezdetben van így s maid iön a parasztnak ígért mesebeli ióvilág. A vörösök váltig hitegettek, hogv csak ne Danaszkodiunk, maid ők gondoskodnak mindenről, a központi élelemraktárakból. De hiába múlott az idő, bizonv nem kantunk semmit. Ránk köszöntött az éhség, a iószágunk meg f romlott, maidpedig sorra döglött. Mikor ez ellen felszólaltunk s küldöttséget küldtünk Kievbe, a szószólóinkat szónélkül agyonlőtték. Akkor már láttuik, hogy valami gonosz hamisság van a dologban. Fél-perfcig maga elé mered az öreg, azután ígv folvtatia: — A rákövetkező tavaszon megkaptuk a vetőmagot, de csak keveset s annak is iórészét magunk: ettük meg éhségünkben, meg a iószágunkat etettük, hogy talán sikerül őket megmenteni, így persze a földeknek már csak egy részébe iutott mag, a többi vetetlen maradt. Igaz, nem is igen lett volna mivel szántani, mert az igásiószágunk közben elpusztult. Mikor a komisszárok látták, mennyi föld marad vetetlenül, ezért minket fenyítettek s ütöttek, verteik. Azt mondották magunkra vessünk, mert a termés után éppen úgy kell adóznunk, mintha minden földet bevetettünk volna. így is lett. Annvi termést kellett beszolgáltatnunk, hogy végkép semmink sem maradt. Ezekután kiielentették, hogv haszontalanok vagvunk, nem tudunk gazdálkodni, nem érdemeljük meg a földet, tehát megszüntették a magántulaidont s elkommunizálták a földieinket is. Ezek fölött most már az állam kómisszáriai rendelkeztek egész Oroszországban. Akkor alakították át a nagvobb maiorokat kolhoszközpontokká. Ök dirigáltak s mi meg csak szövi et^kulakok lettünk. Az elhullott iószágaink pótlására traktorokat küldöttek ki a kolhoszokba, meg szántó- és vető-gépeket. No, azok inkább rozsdásodtak, mint dolgoztak. Mert hol benzinjük nem volt, hol meg elromlott valamelyik alkatrészük s hónapokig kellett várni a Kievből kért szerelőkre. Persze ezalatt legtöbször elmúlt a munkaidő s ígv a földek közül megint sok maradt vetetlenül. De bai volt az aratással is. A kaszákat már kezdetben beszedték tőlünk, nehogy agvonverhessük kínzóinkat, az aratógépek meg minduntalan elromlottak és kevés is volt belőlük. Ilvenkor hát egész családunkat nekihaitották a komisszárok a vetéseknek és sarlóval bailódva kellett learatnunk. Nem csoda, ha sok gabona száron pusztult el. Most egv másik öreg ukrán szólal meg: — Akor már nem volt semmink. A termés se a miénk volt, a föld se. Csak a robot. ígv hát azt hittük, hogv adót se követelnek tőlünk, ha egvszer semmink sincsen. De a kolhosz komisszárok megint becsaptak bennünket. — Egyszerűen más nevet adtak az adónknak. Megszabták ugyan mennvi termést kell kapnunk a családunk után, meg a meghagyott egv-szál tehenünkre és a disznóra, de mivel minket okoltak a bevetetlen földekért, meg a kolhosz-traktorokat és felszerelést is velünk törlesztették, hát annyi termést levontak a megszabott iárandóságunkból is, hogv a maradékból csak szakadatlan éhezéssel tudtuk valahogv fenntartani magunkat. Akkor íjiár láttuk, hogv minden csak hazugság volt. Egyszerű munka-barmok lettünk, r 5. oldal. Baross Szövetség tagjainál vásároljunk! Fűszer csemege és italáruk legelőnyösebb beszerzési forrása vitéz T8RNAY ISTVÁN csemege üzlete, Zrinyi Ilona u. Divatárut, se^met és szövetet vásároljunk Mayer Ágoston divatáru üzletében. Te!. 527. — Külön nagybani osztály. — Italszükségletét R&cz Gábor ram és likörgyárából szerezze be. — Bocskay utca 6. Főzésre ne legyen gondja Vesszös-nél készen várja ebédje, vacst rája. Frissen csapolt sörök. Faj borok. NEM LESZ GONDJA ha fűszer és vegyesára szükségletét Hslczberger-aél szerzi be. Kótaji utca 46 szám. Órát és ékszert PRÉKOPA LÁSZLÓTOL vegyünk. Kossuth tér J3. Vásároljon KNÁVER GYULA Marschaiko Sándor fűszer és csemege üzlete Bethlen utca ü.. Sti

bí Cipflház EJfifiW MMMCMK! .UJííiKMR Nyíregyháza, Zrinyi Ilona a. 2 Legmefibi?hatóbb beszerzési forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900 Telefon: 579. Különleges egyenruha szabó Pilinszky András Nyirvízp alota uj Cipoüzletében Htayv. papir, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Teleion : 2100 Bencs Lász!ó tér 2 sz. Márkás kitünö minőségű női, férfi és gyermekcipők nagy raktára. — Megérkeztek az egységes cipők. — BALI MEGHÍVÓK, alkalmi értesi tések, körlevelek, gyászlapok, részvétkártyák soronkívül és a legelőnyösebb áron készülnek OROSZ KAROLY nyomdaüzemében Nyíregyháza, Bercsényi-u. 3. Tel.: 577. Festéket zománcot, kefeárut, piperecikkeket bizalommal vehet: IFI. BORUZS ÉS ERDŐS Luther utca 6. Telefon 175IN fűszer csemege és italárut Balta Testvérek fűszer nagy és kiskereskedőnél Vay Ádám utca. Takarékpalota. — Telefon: 78. akiknek látástól-vakulásig robotolni kellett s mégcsak a hasunkat se tölthettük meg ezért az állati hajszolódásért. A kolhoszmunkások keresete olyan kevés volt, hogy öt hónapi keresményünkből sem tudtunk egy ruhát venni, egv pár bakancsra pedig ráment másfélhavi keresete az egész családnak. így rongyolódtunk le egészen. A gyerekeink nyáron egészen pucéran iártak s mi magunk is szinte csupaszon robotoltunk, hogy legalább télire megkíméljük utolsó rongyainkat. Szólni persze nem lehetett, mert nyomban fejbelőttek mindenkit, aki kinyitotta a szájat. Mit tehettün volna? Tűrtünk, szenvedtünk, sínylődtünk. Csak a mezei meg erdei vadaknak volt jobb dolguk, mert azok legalább teleszedhet-