Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-30 / 72. szám

164. oldal. Ml (Trianon 22.) 1942 március 28. nmmmmmm mmm mmmm (Trianon 22.) 1942 március 30. in 'i uw»wiiiiii.juiiim.y^ fel a pusztákon. Ignácz László gór. kat. tanító, leventefőoktafő neveli tu­datos magyar népi szeretettel ezeket a semjéni fiúkat. Amint a menet a templomhoz kői zeledik, mind zengőbb, erősebb az éljen, sűrűbb a sorfal, sok a magyar­ruha. a zászló lengése tavaszt mutat, •a szívek örök májusát, itt az úr és a nép lekének ta.álkozásában fakad évszázadok óta. A kastélv felé be­íve ődő út előtt nagy, zöld lombos, -virágos, zászlós diadaikapu áU, előt­te felsorakozottan a közönség, az elöljáróság, Fesztóry Sándor, a fiatal •tetterős, az új magyarság.parancsaj­nak teljesítésében aktív erőt képvi­selő isemijeiriii főjegyző áU. Orosz Já«' nos községi bíró szép magyar arcélé­ben meglelhetjük a núp lelkének tit­kát, a munkaszeretetet, a méltóságos nyugalmitt. a ragaszkodó tiszteletet azokhoz, kik vezéri tisztre méltók és akik vérségi erők útján magyar testvérek. A tűzoltók kordonnal tarr­taniak rendet, de itt neun keli fegyel­mezni a tömeget, az embeke rneglha­tódotsága lós belső ászteletadása ihle­tő nyugalmat ad mindennek, cstk a fel-íelújuó éljen hangzik. Itt vannak az olőijárósági tagok, itt találkozunk a k-egyűlones asszony évtizedeken át változatlanul ható jó« tékorrysági- akcióját szervező Kriskó Elek gör. kat. lelkészszel, aki most megilletődve beszél a Kállay család­ról. a jóság örökké esdloigó patakijá­ról, amely itt a lelkeket felfrissíti és a nehéz életihiarcoknaik reménységet adó fonrásvizét hozza, a reményét, rcuegrárad még valaha ... Sok a magyar ruhás leány, szebb­nél szebb (fiatal magyar leányok, disz­m agyar is van itt, bordóbársony­menités, aranysujtásos Csobay Sa­rolta, iKoth Ilona semjéni tanítónők. .Amint a menet a diadal kapuhoz ér, Fesztóry Sándor .főjegyző mond üdvözjőibesizédet a község lakosai, az el 51 játósáig nevében: Hálásan köszönjük Nagyméllóságödnak a szegény, egyszerű földmim emberek érdekében lel! bejelentéseit A főjegyző üdvzlésében a kö­vetkezőket mondotta: Nagyméltóságú Miniszterel­nök Ur! Kegyelmes Urunk! Kállósemjén község közönsége nevében mély tisztelettel és hó­dolattal köszöntöm Nagyméltóságo­dat abból az alkalomból, hogy mint miniszterelnök első izben méltóztatik szűkebb hazájába Kál­lósemjén községbe lejönnijj Jól eső érzés töltötte el lelkün­ket akkor amikor hallottuk a vá­dióban, hogy a Kormányzó Ur Őfőméltósága Nagyméltóságod átne­vezte ki ezen fontos állami méltó ságra. Tudjuk, hogy ma, amikor nem­csak egyes nemzetek, hanem vi­lágrészek állanak harcban egymás ellen s mi magyarok is egy szebb, boldogabb s megelégedettebb Nagy­magyarországért az igazságot ke­reső hatalmak mellett harcbaszáll­tunk, különösen nehéz feladatt jut annak, aki egy egész háborús or­szág ügyeit intézi. Mi akik Nagy­méltóságod széles látókörét, pá­ratlan tudását, munkaképességét és munkakészségét ismerjük, biz­tosak vagyunk benne, hogy Nagy­méltóságod minden munkája, min­den törekvése arra fog irányulni, hogy az emberek erkölcs! és anyagi erejét emelje. Hálásan köszönjük Nagyméltó­ságoenak a szegény egyszerű föld­mi ves emberek érdekében tett be­jelentéseit s az ezt követő rendel­kezéseit. Kérjük Nagyméltóságodat, hogy azt a szeretetteljes megértést és támogatást melyet eddig is oly sze­rencsések voltunk élvezni, továbbra is megtartani kegyeskedjen. Nehéz felelősségteljes munkás­ságára, Nagyméltóságodra, a Nagy­méltóságú Asszonyra s Nagymél­tóságod fiaira a jó Isten áldását, a jó Isten hozta és áldja meg Nagyméltóságodat. Rum is Silör kivonatok az összes izekben és a legfinomabb minőségben Földes drogériában Városházaépület. Telefon: 26-48. Az üdvözlés után Kállay Miklós dr. miniszterelnök válasza a követ­kező, szívből szárnyaló mondat: — Ha hazajön az embeT, jól esik a baráti, a magyar Isten Hozott, amire a szív", érezzük, mélyről j övő íviiszhangöt ád. így esik jól totóst a T1 köszöntő fogadástok Nekem, aki boldog,' hogy újra ölelhetlek 'Benneteket. Köszönöm a szívből 'fa* l a dió, szép üdvözlést. E.jenzés közben most egy szép díszmagyar ruhás líéáriy lép elő,' Csö­ba\ Sarolta tanítónő és gyönyörű Csokrot ad át a semjéni nők nevé­ben a kegyelmes asszonynak, egy kis aniagyamuliás .leány pedig a sem­jéni gyermekvilág háláljanak és sze­retetének ad 1 kifejezést, az átnyújtott csoKO-rriaJ. De virágot küldteK. a foga­dásra a ká.lói gyöngyös bc'kréta tag­jai is. A virágcsokrot iá gyöngyös bokréta festői ruhájában Halász iM',' adja át kedves, gráciával. Kállay Mik­lós dr. tréfásan jegyzi lipjgg: Hát a iváliaiskettős tánca hol maradt ? ... Jókedvű, sugárzóan boldog idehaza a semjénii birtok ura,' a iniéjp igaz édesatyja. De nincs ideje az ünnep­lésre, tmáris indul a -fogat' az érjen •zengése közben- a kastélyba.­Kállay 'Miklós néhány percnyi pi­henés után már Kölgyessy intézőiét fogadta, megtekinti s késő "délutáni órákig járja' birtokát és szőlőjét. A fővárosi újságírók, az Uj Ma­gyarság, Magyarország po& tiiKai munkatársai ide Ss e.jönnek, ér­dekili őket, miként gazdálkodik Kál­lay .miniszterelnök. Elragadtatással! (beszélnek a magafakú agirárkultúrá­ról. Mindenki azt mondja, a tisztek és az egyszerű munkások, miiyen Ild* váló hozzártő gazda a kegyelmes úr, milyen erős, feloldó, békítő szociá­lis - ugárzást ad a népnek az éjvri sok­sokezer pengő munkadij a Kátlay­büitokon. <Közbem a községiházán tízórain látják vendégül az érkezet­teket. Itt van ISáposs Ferens főszolga­bíró, feleségével 1, akivel a káliéi női háziipari műhely szép eredményeiről beszélgetünk, :Gergelyiffy András dir. kúpviselő, aki boídogan üdvözölte most kerületében a kegyelmes urat, az ország miniszterelnökét. Nem­csak Szabolcsnak, a Tiszántúlnak is Kállay Miklós az első államférfi ja, ki az ország minászereinöki székébe emelkedett. A tízórain magyarruhás leányok szolgálnak fel. Dé'beh Fesztóry "Sándor kedves családija és barátai körében vannak ebéden a fővárosi újságírók, akik :tt is meghallgatják a főejgyzőt, kísére­tét és csodálkozva (vésznek tudomást éritől a világróh ahol a legtöbb gyors m'ck van, ahol mem ritka az a sze­gény család sem. akinek tíz-tizenkét gyermeke van. De a még sok helytütt víz alatt álló határ fölé ereszkedő márciusi felhőkön mintha áttörne > most a nap. Uj fények gyúlnak a ] távlatokon-, a zsklébirtoik fél osztása, ] a telepítési lehetőségek hoznak új tavaszt az érdemes sarrtjéna nép éle­tében, ... Ennek az új magyar . tavasznak ígérete íKállay Mlikiós mlnászterel­möy.sóge, amiről, mint a .reménységek fénylő horizontjáról. bizalommal, .szeretetted beszélnek ma minden semjéni házban. Ezt a bizakodó szeretetet jelezte a virágiva'sáirnapi fogadás. A minisz­terelnök ós felesége 'kíséretükkel még az esti órákban (visszautazott a Lélen és most. amikor ezeket a sorokat ír­juk, tudjuk, hogy munkaasztalánál országos nagy problémáik 'foglalkoz­tatják, de azt is tudjuk, ihogy Sza= •bölcs, Sémijén-, az ősi föld és nép Iá­tása. a feléje áradó igaz szeretet erőt ad új magyar világát alakító, •újra honfoglaló munkájában. Vuröczy Zoltán nagybeti pásitor lefele Turóczy Zoltán, a 'tiszai evangéli­kus egyházkerület püspöke a nagy­hét alkalmából pásztó rleveliet . inté­zett a főpászori igazgatása alatt álló gyül/ekezetek lelkészeihez!, tanárai® hoz és tanítódhoz. A pá sztori-e véJben a nagyhét tanítását a következőkben foglalja össze: ,.Ha a nagyhét tanításába -élőiről tekintünk bele, tele ivam értelmetlen­séggel, tragédiával és borizailomiinal. így látták a tanítványok mikor át­élek. Ha, azonban háulról nézünk visszafelé a nagyhétre, megvilágoso­dik előttünk .miniden, hogy miért kel­lett így történni mindennek, s szí­vünk ujjongó hálát ad az elvégzett drága áron megszerzett -váltságért. Ez az idő újjira el'ibénk látója azt I az igazságot, hogy, a keresztéyn élet stílus Sizábálya:. ,jHitben járunk, nem látásiban". Nemzeti szempontból nehéz idők következnek reánk. Higyjünk Isten* ben, aki nemzetünket anyi vészen át mindeddig megtartotta. Higyjünk nemzetünk hivatásában, melyet mem -mii találtunk ki, hanem úgy kaptunk megbízatásképpen a nemzetek Urá­tól. Higyjünk egymásban s talajuk meg azt, ami összeköt. Legyen elég számunkra, hogy ebben a hitiben jár­hatunk s akkor nyilvár.iviaíóvá lesz egyszer mindenki által láthatóan hi­tünk dicsősége is. Egyház kerületiünk népétnek és vezetőinek így kívánok áUdlott nagyihetet. Erdély magyar egyeteme Ezzel a címmel most jelent meg az Erdélyi Tudományos Inté­zet kiadásában egy 460 oldalas vaskos kötet díszes kiállításban, rengeteg illusztrációval. A könyv, mint alcünében > jelzi, részletesen foglalkozik az erdélyi egyetemi gondolattal és ismerteti a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem történetét. A látszólag szürke cím és alcím után felsorakozó tartalom renge­teg mondanivalót: az ősi erdélyi magyar kultúra csodálatosan nagy anyagát foglalja össze. A tu­dós szerzők történelmi adatokkal és illusztrációkkal ismertetik Er­dély ősi művelődéstörténetét. Az Árpádok és Mátyás korabeli er­délyi kultúrélet emlékeiből kide­rtíik, hogy a magyarság és Euró­pa legkeletibb végvára volt Er­dély már abban az időben is. A mohácsi vész után pedig, amikor Erdély politikai önállóságra tett szert, egyre nagyobb méretekben bontakozott ki Erdély magyar­kulturális jelentősége. Ez a kul­túra magyar volt (hiszen Erdélyt a „magyarság" megőrzésére ala­pították) és magyarok voltak zászlóvivői is. A magyar szellemi­ségnek voltak erős várai az egy­másután alapított történelmi lí­ceumok, killégiumok, akadémiák, Báthory István egyeteme, Bethlen főiskolája, a katholikus és pro­testáns iskolák és izig-vérig ma­gyar, mégis sajátosan erdélyi műveltség hordozói voltak ezek­nek az intézményeknek vezér­egyéniségei is. Külön fejezetek foglalkoznak az Erdélyi Múzeum Egyesület tör­ténetével, a kolozsvári egyetem megalapításával és munkásságá­val, az egyetemnek az európai tu­dományossághoz való viszonyával, a diákjóléti munkával, az egye­tem román uralom alatti történe­tével, ugyanennek az időnek sze­gedi eseményeivel, stb., főként pedig a visszatéréssel. A könyvet épen ezért a Kormányzó Ur őfő­méltósága ünnepi megnyitó be­szédével kezdték meg a szerkesz­tők. A hatalmas adathalmaz, az er­délyi szellemi élet hatalmas név­sora (Vitéz Jánostól Apáczai Cseri Jánoson, a Bólyaiakon, Körösi Csornán át Brassaiig) bizonyítja Erdélynek és az erdélyi egyetem­nek fontosságát a magyar műve­lődéstörténetben. Érthetővé válik ennek nyomán, hogy a magyar­ság elsorvasztására törekvő ide­gen hatalom az erdélyi lélektől idegen szellem átültetésével kísé­relte meg pusztító céljai elérését 23 éves uralmával. A könyvhöz Hóman Bálint kul­tuszminiszter, a kiváló történe­iemtudós írt előszót. A szerkesz­tés munkáját Bisztray Gyula mi­niszleri osztálytanácsos, Szabó T. Attila és Tamás Lajos egyetemi tanárok végezték nagy hozzáér­téssel. Legalkalmasabb ajándék húsvétra egy ízléses szép kivitelű amatőr fényképalbum Bőséges választék, olcsó árak JÖ El & papi r és irósze r üzletében.

Next

/
Thumbnails
Contents