Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-28 / 71. szám

8. oldal «t .MOT wwn ii w w WM MH * wn w I mi i kMMuu mtt m r nm m mmm (Trianon 22.) 1942 március 28. yiítil^lieiMtsMM^^ Bútorvásárlásnál forduljcn bizalommal a 4 évtized óla fennálló Vay Ádám utca 8. szám. Glück butorházához Többszörösen kitüntetve. — Alapítva: 1903, évben „Ének a Nyírségről" A Nyírvidék Szabolcsi Hírlap tnárcius 23-iki számában fenti cí­men közölt költemény különös­képpen megragadta a figyelme­met. Ugyanis egy ilyen költe­ményre 33 nyáron át vártam » most örülök, hogy az a Nyírség leghivatottab költőiének lelkéből pattant ki. 33 nyáron át bolyongtam a mi kedves erdőnk útjain, hogy enyhítsem az elhagyott pozsonyi liget és a hegyi díszkert utáni mélységes bánatomat. Magammal hozfem a pozsonyi ligetből a Reviczky-fa emlékét és a Reviczky Gyula emlékének meg­örökítése körüli buzgólkodásom betelj esedését, hogy ne nyugod­jak addig, amíg meg nem találom a Nyírségen is azt a költőt és azt a költeményt, melyek együttesen rászolgáltak a megörökítésre. 1906-ban arra kértem a po­zsonyi Hiradó hasábjain a pozso­nyi Városszépítő Egyesületet, hogy készíttessen egy két méter hosszúságú táblát, melyre fehér alapon fekete betűkkel festesse rá Reviczky Gyula „A pozsonyi li­getben" című költeményét mind a hat versszakával, a táblát pedig erősítse fel arra az 500 éves tölgy­fára (a Duna partján, a ligetben), mely alatt Reviczky Gyula gyak­ran üldögélt s verseket írt a kék­ruhás lányról. A Városszépítő Egyesület öröm­mel fogadta javaslatomat, a tábla felkerült a megj elölt helyre s ott is maradt tisztán, olvashatóan, szemet és lelket gyönyörködtetően 14 éven át, amíg a csehek erőszak­kal el nem távolították. Ilyen táblának kerestem 33 nyáron át költőt, verset és tölgy­fát s most boldogan jelentem, hogy megvan mind a három. A költő Vietórisz József. A vers: „Ének a Nyírségről". Az öreg tölgyfa ott áll a Sóstón a kis állo­más és csendőrlaktanya között a vasúti sinek közelében. Még csak a kivitelezés van hátra, hogy az­tán a diadalmasan kizöldelő tölgy oldalán ezrek és. ezrek olvashas­sák a mi erdős és rétes Nyírsé­günk dicshimnuszát. Nyíregyházán nincs Városszé­pítő Egyesület, amelytől a megva­lósítást kérhetném, de tudok egy lelkes tanári karról és tudok egy clfjüsálglriÓJ s én hiszem, hogy Vie­tórisz József fáján tavaszra ki­virít az emléktábla! Deési Sándor. Visszajött már a vadliba, a vadkacsa, a szárcsa, a bibic, a szürkegéni és a barázdabillegető A Tisza mentén már visszaér­keztek téli szállásaikról, a meleg­övi vidékekről a vándormadarak. Körülbelül 10 nappal ezelőtt megérkeztek a vadlibák. Múlt hé­ten megjelenítek a vadkaicsák, a szárcsák, bibicek is. Az árterület füzeseiben nagy a karattyolás, ke­lepelés. A víz sok madárfészket elpusztított, a megmaradtakért folyik a veszekedés. A szürkegémek első falkája is befutott. A szálláscsinálók öles szárnyaikkal mérik fel birodai­muk határát. Messzelátó segítsé­vel látható, hogy hosszú csőreik­kel hogyan akarják lerázni a gém­falu fáiról az áradástól felhordott hínár-bajuszokat, gyomgyökere­ket. A frissen feltépett barázdákon soványra fogyott, fehér farktollas madarak bukfenceznek, minden mozdulatuk után azt hiszi az em­ber, hogy le akarnak esni a baráz­damélybe: megérkeztek a baráz­dabillegetők is. Vásároljunk l TISZA MIKLÓS uj rőfös és divatáru üzletében. Bákóczi utca 4. sz. (Nagftaliarékkal szemben.) Férfi és nűi szövetek, seípek, vásznak, paplanok Mielőtt lakását berendezné! forduljon bizalommal Riszula László kárpitos és lakberendezőhöz. Nyirvizpalota. — Nagy raktár. Átalakítást, javitást olcsón vállal Áilaltenyésztéink felismerték a marbasó fontosságát Nyolcszorosára emelkedett a fogyasztás A tudományos megállapítások és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt tisztázták már. hogy a Só elsőrendű életszükségletet jelent nemcsak az emlbernék, hanem aiz áltatnak is. A só fűszerező hatása megjavítja az állati takanmány ízét és ezzel nem* csak bővebb táplálkozásra, hanem oly takarmány fogyasztására is ösz­tönzi aiz állatot, melyet só nélkül csak kisebb meninyiiséglberi 'vagy kelletle­nül' ennie .meg. .A só azenifeliül még élénkíti is az állat élesztősét, előse­gíti az anyagcserét, fokozza az étvá­gyat és ezel előmozdítja <a hizlalást és a jószág megerősödését. A vad, különösen, a szarvas, őz és a damVad só né fcül elícseneivésizese­dik. gyenge s értéktelm fejdíszt nö­veszt és a tavaszi betegségekben könnyen elpusztul. Ha azonban rend­szeresen megkapja azit a sómennyi­ségefc, amelyet szervezete magkivám^ úgy züikkenő nélkül tér át a téli avar es rügjytáplálékról a zöld fű fogyás z« háziasszonyok figyelmébe! Kitűnő házilag készült GYÜMÖLCSÍZ (6 különféle ízben) negyedkilós tételben 1"— gengö Bácsik cukrászdában tásáira, leromlás nélkül vedlik és testi megerősödése, különösen agamcslkéip­ző'diése, szemlátomást állapítható meg. Hasonló jótékony hatással van a só a jószág megerősödésére is, elő­mozdítja a hizlalást és a tejtermelést, mert az állat jobbon érzii maglát és íny uigioidtaibban visellkedák. Az á'ilatéiliettaíná éis taklairmányoziá­isi kísérleti aillomiáís véleménye sze­rint a 'fejőstehén, vagy a ló évi szük­séglété 9 kg. só, míg, a sertés, juh vagy kecske megelégszik 3 kiilograim­imail. Nyáron a legeltetés ideije alatt teumé szetesem kisebb az állatok só­szükséglete, mint télen az istállózás hónapjaiban. A mailhasó adagolásánál az a lege hslyesöbb. ha csak az ízesítéshez szükséges sómemnyiiséisiet keverjük a takarmányba, a további sófelvátellt pedig az állatra bízzuk, mert az ösz­tönösen érzi, mennyi sóira van szük­sége. Ezért a sójöveidéik kétféle alak­ban hozza ifoTgaitomiba a denaturált marhasót, úgvimint megőrölt állapot­ban és öt kg-os sajtolt tégl&iaiíaikú da­na-bók ban. Ez utóbbi az ún. nyalösó. Minid két sóifatjtát mérsékelt áron á>ru­S'ítja a sójövedék, az ál atok sóellátá­ígv. igen csekély költségbe kerül -és (bőségesen megtérül la fokozott bín >ás a tejlhozaim irésvém. Aülatteniyésztiőlnik c^yre inkább fel­ismerik a marhasó has'znoss'ágáit, aani a fogyasztás rohamos emellkiedésében jut tkífcjrizésre. Sófoiá«n,yáink ma több madhasót adlnaik el. miiint a békebeli NagylMagylairorsztáglom és nyolcszor •a!.'ayCt. nr'nt húsz óvivol ezelőtt, —­1913-hain, 2547 tomnia volt a sófo­gyasztás, amely 1923-ban 1200 ten­1 0 ár a csökkent és az elmúlt élvben már megközelítette .a tízezer t'nnát. De a mairhasióíelhiasznlái'fe még ezzel sem érte el a kávámatois mértéket, mert áíiktáiIómániyTunkSboiz viszonyít­va nagyobb sóifogyasztás voíinia indo­kolt. Az első tavaszi séta a Sestói nton a második ntcanyitás gyors megoldására mutat rá A következő jeiwelet kaptuk' egyik iiilusztüis előfizetőnlkitől: — 'Szeretem a sóstói erdőt. Aliig vártam az első legalább is napfényes tavaszi vasárnapot, hogy a fenséges 'tölgyeket, mint évtfizedes barátaii­mat üdvözölhessem, gyönyörűséggel: tölötte el lelkemet mint annyiszor, most a nyiladozó tavaszi erdő, a rü= gyek: pattanásai, a madarak jókedivű hangívo:senye. De sétámat megza­varta egy zordon kép, amely se­hogy is-; en illik bele a sóstói úr festői szépségélbe. Ez a kép a második he­gyes-ha imos, hcim.io.cos utcaivágáis bánkódó rajza. Itt egy olyan utcát 'vágtialki, amely a nyitás éta is ott áll ámén cí mindössze két-három csínos ház rejtőzik hallgatag mélyében'. Természetes, hogy nicun építkeztek eddig itt az> emberek niaglyohb szám mai, Ihászén olyan nlagv a homok­halom a pántokon, hogy emneik reme dezése néikül mem megy az énít;<e­zés. De az erdei hatást is rontja a komor hoimokhalom. Nagyon ügyel­jünk arra, hogy ha valamit kezdünk, azt be is végezzük. Figyeljünk a szépséges Sóstónkra:, Nyíregyháza büszkeségéire, és tegyünk meg vailla­imát. Közmunkában te el lehetne ivé­gezmi. .Annyi szépet hallunk a sóstói erdőről és magúink ds itt keresüink menedéket, itt az enyhítő erdei leve­igőiben, a tölgyesek ímellilett. Nagyon bántja szemünket a befe­jezetlen utcán ydtá'si, Hova-toiviálbb a harmadik utca ,is megnyílik és míg az első, a Krúdy Gyulla-utca annyi örömet kelt a szívekben, ez a máso= dik utca imint érva gyermek, mint hamupiiipőkic vláirja aiz eíhatáiroziást és a tetteket, amelyek elsimítják kiet­len partjait és építhetőivé. 'lakhatóvá teszik ezt az utcát. Sétáló. Kútfúrást, vízvezetéket és lakatosmunkát megbízhatóan Jutányosán készít Radoszta Béla Víy km 13 l Z ^^r^^^Zrz Tefefonszám 243.

Next

/
Thumbnails
Contents