Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-23 / 67. szám

2. oldal xmamsam _ JifmmtaL ^ $ZAJBQ&C& 8 MIMIMF (Trianon 22.) 1942 március 23. MWWWWMMMWWMMWBWBMMWBBMBBW^ m m,. Vasárnap délben Nyíregyházán is megalakult a Magyar Nemzeti Mnnkásszövetsóg A Magyar Nemzeti Munkásszö­vetség vasárnap Nyíregyházán zászlóbontó gyűlést tartott az ev. elemi iskola dísztermében, délu­tán 6 órakor pedig a városháza nagytermében gyűjtötte össze az érdeklődők százait. Az alakuló gyűlést Gáspár Béla budapesti ref lelkész nyitotta meg, majd az előkészítő bizottság ja­vaslata alapján megalakult a szö­vetsép nyíregyházi csoportjának tisztikara. Elnökké Kálnay András főmér­nököt választották meg. Társelnök: Weiszer Gyula leány­gimnáziumi igazgató. Titkár: Dr. Balla István és Kristóf Imre. Pénztáros: Ági Géza. Ellenőr: Pócsik Kálmán. Jegyző: Tarján Dezső. Az elnöki tanács tagjai evangé­likus részről: Turóczy Zoltán ev. püspök, Rőzse István ig.-lelkész, Szohor Pál polgármester, Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő református részről: Dr. Bartók Je­nő lelkész, dr. Mikecz Miklós ny. tiszti főorvos, dr. Bálint István ügyvéd, Lukácskó András misz­sziói lelkész. Az alakuló gyűlés választott ezenkívül egyelőre 20 taagból álló választmányt. A mozgalom céljának ismer­tetése a városházán tartott gyűlésen. Délután 6 órára a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltötte a mozgalom iránt érdeklődő kö­zönség, amelynek soraiban a tár­sadalom minden rétegének képvi­seletét megláthattuk. A programadó gyűlésen Kálnay András elnökölt. A gyűlést a Jövel Szentlélek eléneklése után a meg­jelentek üdvözlésével nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a szö­vetség címének megfelelően ma­gyar munkát akar végezni, az evangéliumot kívánja alapjául tenni s a munkásoknak, és pedig a szellemi és fizikai munkásoknak az ügyét akarja felkarolni. Külö­nös örömének adott kifejezést afe­lett, hogy benne a református és az evangélikus egyház testvéri kö­zösségben kívánja megoldani a szövetség szociális célkitűzéseit. Egyben bejelentette azt is, hogy Muraközy Gyula súlyos betegsé­ge miatt nem jelenhetett meg az alakuló ülésen. Muraközy Gyula helyett Bata László ref. lelkész is­mertette a szövetség munkaprog­ramját. A nagyvonalú programból csu­pán egy pár gondolatot ismerte­tünk. Együtt kívánnak dolgozni az egységes magyar nemzeti társa­dalom kialakításában. Céljuk, hogy minden dolgozó magyar érvénye­süljön. Ne legven megkötöttsége és hátránya senkinek az, hogy kunyhóból jött, vagy névtelen. Az érvényesülésnek csak két lép­csője lehet csupán, a munka és a tehetség. A társadalmat az evangélium szellemében belsőleg kívánja át­reformálni a szövetség A pénzt a munka kifejezőjének tartja, de minden pénzt erkölcstelennek tart, ami nem munkából származik. Különösnek fontosnak tartja a szövetség a családvédelmet. A csa­ládvédelemmel kapcsolatosan sok egészséges célkitűzése van. Ebből is kiemelkedik a sokgyermekes családok védelme s a gyermekte­lenek, illetve az agglegények na­gyobb megadóztatása. Fontosnak tartja a családi házak építését és a visszatelepítést. A földbirtokreform kérdésében elismeréssel szólt a reform korábbi nagy harcosairól: Vargha Gyula jóslatszerű intelméről, Darányi Ig­nácról, Apponyi Albertről és Pro­hászka Ottokárról. Élesen szembe­helyezkedik az osztályharccal s a társadalmi béke megteremtése érdekében küzd a reverzális eltör­lése érdekében. Röviden ismertette ezután a szövetség alapszabályait is. Dr. Keken András előadása a szövetség lényegéről. Az ismertetés után dr. Keken András budapesti evangélikus lel­kész tartotta meg előadását. Be­vezetőben megállapította, hogy a keresztyén egyház hosszú időn át zárt ajtók mögött élte le az életét Gondolati .rendszerek mögé zár­kózott, féltette tanítását a tudo­mánytól. Bezárkózott a faji elkü­lönülés ajtajai mögé is. A legna­gyobb baj azonban a gazdasági ajtók mögé való bezárkózása volt amikor nem volt ugyan ellensége a szegénynek, azonban nem emel­te fel a szavát a kisemmizettek mellett se ezzel eljátszotta vezető­szerepét a munkástársadalom előtt. Ma már a kresztyénség ki mer lépni a világ elé elzárkózott­ságából s nem fél a tudománytól, nem fél hozányulni a gazdasági kérdésekhez. Rámutatott arra, hogy a római katolikus egyház egy félszázaddal ezelőtt lépett ki ebből az elzárkózottságából a Rerum Novarum megjelenésével, amelyet négy évtized múlva követett a Quadragesimo Anno bulla és a többi pápai enciklika s ezek nyo­mán megalakult Magyarországon a munkás érdekeket védő KALOT és EMSZO. Most kilép a világ elé a protes­tantizmus munkásszervezete is, a Magyar Evangéliumi Munkásszö­vetség. A szövetségnek a neve egyben programot is jelent. Nem tömegmozgalom ez a szervezke­dés, hanem szövetség, ami azt je­lenti, hogy mindenkinek vállalnia kell a belépés következményeit. A tagoknak egymáshoz kell kap­csolódniok, egymás terhét kell hordozniok. Szeretetben élő, cse­lekvő és áldozatos munkát kíván a szövetség tagioitól. A munkát nem szabad tehernek tekinteni. A mun­ka a szövetség megfogalmazásá­ban Isten teremtő művének foly­tatása s így a munka nem teher, hanem öröm. A sokféle nemzet­közi munkásmozgalommal szem­ben ez a mozgalom kizárólag csak magyar érdekeket szolgál. A szövetségnek van alapszabá­lya és van tisztikara, azonban az igazi alapszabály maga az evangé­lium s a vezér maga Jézus Krisz­tus. A szövetség éppen ezért min­den szociális kérdésről evangé­liumi szelemben gondolkodik. — Hangsúlyozza, hogy nem tesz kü­lönbséget szellemi és fizikai mun­kás között. A Bedauxs a Sztacha­nov-féle munkarendszerekkel | szemben a végzett munkában ta­núsított hűséget tartja a legfon­tosabbnak. Ennek vállalása és kö­vetése a szövetségnek a legfőbb gondja Ma még álomnak tűnik fel a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása, de éppen azért, hogy az álomból valóság váljék, hívja csatlakozásra a mozgalom iránt érdeklődőket. Az előadás után Weiszer Gyula társelnök a szövetség kiadványain szereplő jelkép alapján arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a szellemi és a fizikai munka alapjává az örök evangéliumot kívánja tenni a szövetség, megköszönve az elő­adók megjelenését és a közönség érdeklődését, a zászlóbontó gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. A 68 éves férj megfojtotta, majd felakasztotta sokkal fiatalabb feleségét Nem mindennapi eset tartja iz­galomban Pátyod község lakossá­gát. Egy 68 éves gazda a nálánál jóval fiatalabb feleségét megfoj­totta, majd az alig egy méter ma­gas disznóólba becipelte és ott egy gerendára ülőhelyzetben felakasz­totta. Az öreg gazda fiatal felesé­get vesz. Palkó László jelenleg 68 éves, 2 évvel ezelőtt lett özvegy és ak­kor elhatározta, hogy újból meg­nősül, nálánál sokkal fiatalabb asszonyt vett feleségül. Az alig 55 éves Palkó Lászlóné azonban sehogysiem bírta megértetni ma­gát férjével. Az összekoccanások különösen amiatt történtek, mert Palkóné sok mindennel segítette családját. Pokollá változik a Palkó-ház. A házaspár között napról-nap­ra rosszabbodik a viszony. Palkó László nem tűrte, hogy felesége „elvigye a házból a kiskapun azt, amit ő véres verejtékkel a nagy­kapun át behozott". A családi háborúság következ­ménye lett aztán, hogy tegnapelőtt éjszaka Palkó László megölte fe­leségét. A szörnyű éjszaka borzalmai. Este 9 órakor Palkóné már az ágyban feküdt, mikor a vihar új­ból kitört. A férj ismét szemrehá­nyást tett, hogy különféle holmit vitt el házából, mire az asszony éles szavakkal válaszolt. Veszeke­désből verekedés lett. Palkóné ösz­szemarcangolta férje arcát, mire a férj felesége nyakát addig fojtogatta, míg a sze­rencsétlen asszony hörögni kezdett, ekkor kötelet csavart a nyaka köré és az asszonyt megfojtotta. Palkó a feleségét felakasztja a disznóólban. A gyilkosság után Palkó László válára emelte az asszony hulláját, kivitte a disznóólba, amely alig 1 méter magas és annak egyik ge­rendájára a szerencsétlen asszonyt felakasztotta. Másnap reggel félig ülőhelyzetben holtan találtak rá a hozzátartozói. Palkó László mindent beismer A nyomozás első pillanatában megállapították, hogy nem ön­gyilkosság, hanem gyilkosság tör­tént. Palkó László kihallgatása során beismerte, hogy a nálánál jóval fiatalabb feleségével békét­len családi életet élt és ennek lett következménye, hogy a kérdéses éjjelen összeverekedtek, s a vere­kedés hevében megfojtotta felesé­gét. Utána kivitte a disznóólba és egy gerendára felakasztotta, hogy annak a látszatát keltse, mintha az asszony öngyilkosságot köve­tett volna el. Palkó Lászlót letartóztatták és átkísérték a nyíregyházi királyi ügyészség fogházába. Növendékhangverseny a Bessenyei Társaság áll. eng. Zeneiskolájában Március hó 25-én, szerdán délu­tán 5 órakor a Kálvineum torna­termében rendezi meg a Besse­nyei Társaság Zeneiskolája ez évi második (házi) hangversenyét. Ezek a növendékhangversenyek komoly pedagógiai célt szolgálnak s jó alkalmak arra, hogv bárM. betekintést nyerhessen a zeneisko­lában folyó munkába. A kis kezdő hangszerjátszóktól az akadémiai fokig, minden osztályú növendék szóhoz jut ezen a hangversenyen. Részletes nyomtatott műsor a helyszínen kapható. — Belépődíj nincs, önkéntes adományokat a zeneiskola céljaira köszönettel fo­gadunk. Minden érdeklődőt, zene­barátot szeretettel vár a Zeneis­kola Igazgatósága. 2x — ÍRÓGÉPKELLÉKEK BESZE­REZHETŐK JÓBA írószerüzletóo APOLLO Filmszínház Telefon 25-24 Március 23 24-25. Hétfőn-kedden és szerdán. A japán filmgyártás csodája. Eredeti japán film. Szamuráj leánya A felkelő nap országának szépségei és borzalmai. — Főszerepekben Sessue Hayakawa a Csata c. film főszereplője és Setsuko Hara. Előadások: hétköznap 5-7 és 9, vasárnap és ünnepnap 3-5-7 és 9 órai kezdettel. —

Next

/
Thumbnails
Contents