Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-21 / 66. szám

m Nwegynaza. 1942, máteius 31. f Ara 16 illlér (Trianon 22.) x folyam 66 2662.> ^^OlfíOűt mmmm Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Bethlen-utca 1 Postatakaréki cs«kkszám: 47.139. Telefon 20-77 • POLITIEáí NáFILáP * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P Kállay Miklós dr. miniszterelnök táviratban fejezte ki részvétét iikecz István alispán elhunyta alkalmából A várnagyé nagy halottját sasi Szabó László kir. kormány főtanácsos búcsúztatja a törvényhatóság nevében . Mikecz István ny.' alispánnak, a törvényhatóság örökös tagjának ravatala ott emelkedik a vármegyeháza dísztermében, ahol egykor irányító szavai elhangzottak. A nagytermet hatalmas gyászdrapéria födi, s a koszorúk sokasága színesedik a fekete háttérből. A déli órákban már százhoz közeledett a hatalmas babér-, pálma- és virágkoszorúk száma, a nagy halott iránt való örök hála és szeretettől sugallt igaz kegyelet jele. A gyásszal bevont bejáratnál díszruhás vármegyei hajdúk állanak díszőrséget kivont karddal. Egész napon át jönnek a tisztelők, barátok, a központi és vidéki munkatársak, hogy elbúcsúzzanak a felejthetelen júságú alispántól, akinek neve fogalommá szépült Szabolcsban. Itt vannak a kemecsei magyarok, némán, fájó szívok meleg érzésével nézik a ravatalon emelkedő fekete szarkofágot, amelynek üvegfala mögül nyugodt, álmodónak látszó arccal pihen Mikecz István. A kemecseiek az ősi községből, a forrón szeretett földből hoztak, hogy majd elvegyítsék a nyíregyházi síir hamvaival. A számos részvéttávirat és távi.rat között van dr. Kállay Miklós m. kir. miniszterelnöknek részvéttávirata, amelyben „legjobb, legkedvesebb munkatársától és barátjától" búcsúzik. Kállay Miklós egész főispánsága alatt Mikecz István alispánnal együtt végezte egyetértésben és szeretetben az építés hatalmas művét, a kőz egész szívvel való szolgálatát. A temetésen csak egy búcsúztató hangzik el, dr. sasi Szabó László kir. kormányfőtanácsos búcsúztató beszéde a vármegye törvényhatósága, közönsége, a szabolcsi föld és nép nevében. nak kiküszöbölése volt, hogy bárki is meggazdagodjék a háborúban a köz kárára. Az árakat általános érvénnyel kell megállapítani, ha a pénz stabilitását biztosítani akarjuk. Áldozat és harci szellem a győzelem féltételei és ezek ' élnek a tengelyhez tartozó új nemzetek fiaiban. Az uj angol nagykövet Kujbisevben Az új angol nagykövet Kujbisevbe érkezett és azonnal hosszas tanácskozást kezdett Kalininnal, a szovjet nagytanács elnökével. Kitélíltali halál vár a Papén elleni MeréiYlet ficiakosaira Elsüllyesztettek egy angol korvettet Az angol tengernagyi hivatal bejelentette, hogy az Arbutus nevű angol korvettet megtorpedózták. A korvett menthetelenül elsülylyedt. Francia munkások Német országban Berlini jelentés szerint jelenleg 140.000 francia munkás dolgozik Németországban. De Brinon francia nagykövet kijelentése szerint még mintegy 400.000 francia munkás megy Németországba, úgy, hogy a számuk meg fogja haliadra a félmilliót. Kalkuttábcl menekül a lakosság á háborús kabinet elnöke Kállay Miklós miniszterelnök első parlamenti beszéde iránt osztatlan érdeklődés nyilvánult meg az egész magyar közvéleményben. Ez a beszéd akkor hangzott el, amikor napvilágot látott a magyar hadijelentés arról, hogy „honvédcsapataink a németekkel vállvetve sikeresen vesznek részt a szovjettámadások elhárításában''. Érthető, hogy amikor Magyarország most már a súlyos terhet viselő országok sorába lépett, az egész magyar közvélemény tudni akarja, hogy az ország ügyeinek irányításában milyen szempontok érvényesülnek. Nyomban meg kell állapítanunk, hogy Kállay Miklós miniszterenök parlamenti beszéde nagy megnyugvást keltett és várakozásában kielégítette a legszélesebbkörű magyar közvéleményt. Nagy szó ez ilyen háborús időkben, amikor az életszínvonalat egyre lejjebb kell szállítani, az állampolgári kötelességek súlya mindenkit nyom s főként: szellemi és anyagi javakat, sőt életet és vért kell áldozni eszményekért. Nincs itt semmi baj és nem is lesz mindaddig, amig a nemzet egyetemes közössége meg nem bontott erőkkel küzd céljaiért. Az a nagy programbeszéd, amelyet Kállay Miklós miniszterelnök az országgyűlésen elmondott, biztosíték számunkra, hogy a legfőbb irányító faktorok teljes tudatában vannak mindama kötelességeknek, amelyekel e nehéz időkben a magyar nemzetet vezetni kell. Mert valóban vezetni kell nemcsak az egyes embereket, de vezetni kell tudni országok népeit is. És ebben nincs hiány. A magyar nemzet Kállay Miklós személyében olyan vezető felelős államférfiút nyert, akinek minden szavát aláírjuk s minden törekvését lelkes odaadással támogatjuk. Ezt annál is inkább megteszi a magyar nemzet, mert háborúba léptünk, háborúba került ország lettünk. Kállay Miklós világosan, félre nem érthető módon kifejezést is adott ennek, mikor azt mondotta: „háborús kabinetnek vagyok az elnöke". És itt tisztáznunk kell ennek a háborúnak mireánk vonatkozó értelmezését. Ez a háború a mi háborúnk is lett. Minden magyar embernek tudatában kell lennie annak, hogy a rendelkezésünkre álló energiánkat ennek a háborúnak szolgálatába kell bocsájtanunk. Legyünk tisztában azzal, hogy bennünket nem idegen érdekek visznek ebbe a háborúba, mert elsősorban és főként magyar érdekekért harcolunk. Ezer kilométernyire a magyar határoktól, ördögi Ankarából jelentik. A Papén német nagykövet ellen elkövetett merénylet nyomozása igen messzire nyúló szervezet munkájáról rántotta le a leplet. Megállapították, | hogy az egyik vezetőnek a török határon túl levő szovjet vezetőkörökkel volt szoros kapcsolata. Bukaresti jelentés szerint a Papén elleni merénylet ügyében eddig 28 embert vettek őrizetbe. A merénylőkkel szemben a büntetőtörvénykönyv 185. szakasza alapján járnak el. Ez a szakasz az álmodon felfegyverzett, irtózatos erejű hadsereggel kell összemérnünk erőinket. Ebben a harcban, ami a magyarság számára történelmében talán a legdöntőbb jelentőségű, együtt küzdünk vállvetve a baráti Németország hadseregével. A magyar közvéleménynek tájékozottnak kell lennie arról, hogy az orosz bolsevizmus elleni, harc még korántsem ért véget. Az elközelgő hónapok nehéz küzdelme fogja megvívni a részünkre minden bizonysággal elkövetkező harc győzelmét. Kállay Miklós miniszterelnök, amikor ezekről a kérdésekről be- ^ szélt, férfias nyíltsággal, őszinte-* lamellenes és idegen államok képviselői ellen elkövetett merényletekre vonatkozik, s a fő-bűnösökre kötél általi halálbüntetést szab ki. Harci szellem és áldozatkész ség kell a végső győzelemhez Az olasz pénzügyminiszter előadása nagy feltűnést keltett világszerte. A pénzügyminiszter foglalkozott a háborús pénzügyi politikával, amelynek lényege a pénz állandóságának biztosítása és anséggel és a magyar emberhez méltó becsületességgel tárta fel a való helyzetet. Helyesen is tette ezt, mert ebben a nagy európai és világválságban a magyar nemzet nem nézheti bekötött szemmel az eseményeket. Jól teszik a nemzet vezetői, ha még talán jelentéktelennek látszó közéleti problémákat is éles reflektorfénnyel világítanak meg, hogy ne legyen itt kétely semmi téren, mindenki ismerje meg a való helyzetet, mert csak így lehet igazán tudatos cselekedetekbe kezdeni. Mert sokkal nagyobb veszély rejlik abban, hogy valaki tájékozatlansággal fog neki egy nehéz feladat elvégzésének, A Daily Telegraph jelentése szerint Kalkuttában tegnap próba riadót tartottak. A próbariadó nagy fejvesztettséget okozott az áruházakban és a forgalmasabb vonalakon. A lakosság menekülésre gondol. Már eddig is mintegy félmillió ember hagyta el Kalkuttát. Az angolokat komolyan aggasztja ez a menekülés, mert a hadianyaggyárak üzemben tartása lehetetlenné vált a nagy munkáselköltözés miatt. mintha előre ismeri a feladat bonyolultságát, súlyosságát s így lemérheti az ezzel szembeállítandó erőviszonyokat. Kállay Miklós miniszterelnök parlamenti beszéde felölelte a magyar belső és külső politika minden fontos problémáját. Ezeket most nem áll módunkban részletezni, de visszatérünk azokra, mert a miniszterelnök nagy programbeszédének minden pontja hosszú időkre nyúló munkaanyag s így nem tekinthetjük napi szenzációnak, aminek érdekessége egyik lapszámunktól a másikig elveszíti értékét.