Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-19 / 64. szám

Ára ÍO iillér KyiregyB&za, 1942. máttúts 19. * «• / •• 7 Csütörtök (Trianon 22.) X évfolyam 64 2660) siárc YIKSTDEK xílHŰLftJt Szerkesztőség és kiadóhifmtal: Bethlen-utca 1 DAT Iiptü 11 ».

D,| t

D Postatakarék! csakkszám: 47.139. Telefon 20-77 * IvuIII&Ai NAriLár * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P Agrárgondolat — nemzeti gondolat iMtagyaronsiziáig újj mimisztereHInlök't bomutatlkozió beszédei mondott a képviselőház ilegingyolbíb politikai pártjának, a Magyar Élet Pántjának ülésén. Mondhatjuk úgy is, hogy KállL'aiy 'Mikíós ,programbeszédét! mon® dotta ell a pattban. Azonban e'z a beszéd több volt a szokásos minisztordtacjkii progr'aimbeszé'deknél. ÍEigy ízig-vériig magyar emher beszéllt és azifc mondotta, hogy behiyót kapott a nemzetépítő munka frontjára. A bdhiivtótiaik engetdJellmesk edett, hűségeit fogiadott, most 'Ott ál

: az éden és kéri a pártot, hogy kövessék őt. Kövessék pedig azon .az úton, amelyet ő tett meg az agráirgonidioll'at megszüíetésétól kezdve a mai napig, amikor ez >ai gondolat iriár a magyar nélp vezéreszméjévé vált és amely út töíreötetniiill vezet tovább a kereszttiny nemzet i gjoindoat végleges és tökéletes győzelméig. Valóiban úgy van, ihogy Kátay Miklós ott álllott a magyar agnárgiorio doliat bölcsőjénél, azoknak a> halhatatlan úttörőknek társaságában, akiknek éppen azértt volt a liberális támadások pergőtüzében részük, mert az agrárgondodat megszületése egybeesik a keresztény nemzeti gondolat feltámadásával. Amint a miniszterelnök mondotta: „aiz agrárgondo•liaft 'és a magyar nemzeti keresztény gamdcfilalt sonsközösségét a történelem lapjairól le Lehet olyasmi". IEZ ma már nem -vitás. Az agrár* gondolatban, amelynek Kállay Miklós regi hitvallója, nem is rejtve és kétségtelenül csíraképes eszmei ima'g (formaijában benine é'Jt a keresztény nemzeti! ddeológfca', mÜndenekelőtt pedig az a imélységes szociális érzés, amely a gyengébbek védelmében, a •kisemberek, elsősorban a ifőlíd niépének becsületes és őszinte istápoliásában nyilvánult meg. igém, a miniszterelnök icibböl az eszmevilágból, ebiből a meg nem alkuvó magyar szellemi közösségből mőtt ki. Innen indult ei, a Károlyi Sándoirok, a Darányi ígnálcok nemzeti gáirdájjáibfóil iés innen érkezett e' 'Gömbös Gyula 95. porotjáhotf. Mert nem ás érkezhetett máshová. Ide szólott politikai útlevele, erre kötelezték családi tradlieiói és a saját maga lehiggadt, megfontolt meggyőződése. Mi másít ás várhattunk volna ettől a fénf.iúól, mint azt, hogy szövetséges seinlk iránti köteles és örömmel vállalt hűséggel, nemzetéivel szemben érziett mélységes kötelességtudattai fog haladni eliőre, tovább az egyenes úton, amelyen ez a nép elindult és •amelynek immár több örvendetesen éritékes mérföldkövéhez érkezett efl. Mimdáiz, 'ami a min iszer elnök bemutatkozó beszédében élmonicJobt, nemcsak a folytonosság biztosítása szemszögéiből halt a nemzet minden gondolkozni tudó fiára megnyugtatóan. Biztató és megnyugtató ez a Kállay Miklós hatalmas beszédben tárta fel a képviselőház előtt a való helyzetet A ikópvise'őbáz ma délelőtt ü'lést •tartott. Az ülés iránt rendkívül nagy érdeklődés nyjjjvánulit meg, ment most mutatkozott be a Kállay-kormiáíny. iNyölavainj perces beázédbein ismertette a tmrniszterelnök a helyzetet. Bevezető szavaiban kijelentette, hogy nemcsak alkalmi szokásnak tesz öleget, amikor felszólal, Ihiainem mindlen igyekezete .ainra irmyul), hogy nyillltiain és őszintén feltárja a való helyzetet. Változatlan kormáni|- (változatlan programjával lép a Ház elé. Beszédében ,minden kérdésre nem térhet ki, ezért azokat a kérdé« seket, ameliyekiriötl már szólott, mem érinti' 'beszédéiben^ Háborúban élünk. Mi vagy kétt és fél- évvel később kerültünk bele a harcba, mint más országok. Tudnunk keli azonban, hegy mától kezdve mi is háborúban vagyunk pdliitiikai, gazdaság és kationai erőnk teljes súlyávall. Mindent, aimi elbből következilk. váülaImink kell. Ntm idegq.n érdiekekérlt hanC'Oillunk. Szeretné, 'ha mindenkiben ez ia megr győzödés élne s kötefességét antnek meslfelld'ően teiij-esítené. Minden kéndésben, így a világnézeti kérdések/ben is ídhet elentéit, de ebben a kérdésiben rum tehet semmi eternitét siam. Miinden más kérdésiben, iojiáüisain hajlandó mieghaiMigaitni az elileniféi vé'eméinyéfc, ebben, a kérdésben íviisziontt ő kér teljes' tojallitást a kormánya részére. Kiülpöliiitikad szampoíitlból a magyaT orientáció vái'tiozaitllainul a eragelyhataílmaik felié fondbl. Velük együtt akair a nemzett haireoflini és velük együtt alkar majjd üllni az új 'Európát ikialiakító tárgyal'áisiok asztailiánláili. Ma •a hairetérem, holnap a béketárgyalásoin Üeszünlk együtt szövetségeseinké kel. Magyairoffszág az utóbbi évek allaibt területét nyert vissza. Nemzetiségek is visszakerülitek aiz anyaországhoz. A nemzetiségi kérdésről szólva rámutatott arma. hogy a németekkel már megkötöttük' iae egyezményt s mi a magá'lapciliá.st becsületesen ibe is tairtj'uk. Arra kéri viszont a német népi cscpoiTitot iLs, ihogy basonlló hűséggel viseübessék a magyair áillaimesizlme irámt, amé'yndk kenetében élvszázadokon át békében mumkáillkűidtumk egytütit. A nemizeti öntudatát eg\

T népnek sem akarja elvenni a maifjyar álülam. IA miniiszterelinök ezután isiméttí

1tan is hangsúlyozita, hogy teilljes erőnkkel hadban áTunlk, mert tu-dijuk. hogy dbhen a kiiztdelemlben dől el sorsíunlk. a Jlét, vagy a nieml'ét kérs dés-e. Bízik lalbbami hogv. \bad:

cjer'etgünk megőrzi ütőiképesséffét. Hhhez azonban' még aiz is szükséges, hoíy itt benit is minden cseleikedetünkkíel a badisereff erejét tálmogiassuk és növeljük. Mi üdiálig |ő' éltünk, most -állidoTiatct is - kel hoznunk. Mindenlkinek iki k'effl vennie a résziét a feayeC.m ezietit munkáiból A továbiakban arról szólott. ;hcgy lamdkoir a vezetőréteg elvesztette teljes hatailmált, mem gemdoskodotta nemzet arnról, (hogy helyükre ialMról új miagyar réteg jusson. A ikét maigyar réteg közé egy új 'réteg kelült, amelynek ruem volt ímeg az átí eresztő 'tu!ajdonsá.ga E'Z a réteg' a zsidóság -viofllt. Ez záirt-a el a mafíyiair född népét attól, hoy felemelkedhessek. Itt a nyíkskereszrtesek közbeszólás foirmóljiában azt kérdezték a miniszitereílnöktő'i, hogy a zsidókat minek tartja.. A miniszterelnök azt mondja: A •zsidóság tetfmésizettesen fa'j. Hogy erről nem beszéltem, csak annak a jele, hogy aniak 'is tartottam őket .mindig. A továbbiakban elismerésse' szólt a közigazgatás munkájáról, a községi jegyzőkről A pénzügyi kérdések rárgyaiilása.' soráa kije'entette, ihogiy a dőzsölésmek vége. A betógymiiniiszter rövidJesen törvéniyljavaislliatot terjeszt elő a záróinairenddlet megviálltoztatlásáira. A hadmenitiességa aidiót kiterjesátdk. .Nemesak aizok fizetnek majd hadmentessági adót, aikik ma nem teiljestíenék .valkimillyen ok miatt ikiaitcniai szolgiá'iaitat, hanem azok is, akik ko•ruk, vagy egyéb okok miatt mem lehettek katonák, Iha teháit az állliítáís sonám nem fellelitek meg. Mezőglaizdasági és iipari kérdésekről szólít a miniszterelnök ezután, majd

1 bejelentette, Ihogy az igazsáigügyminiszter aiz 'össíefárlhotetlenségíi tönvényjiaivasllatot is röviidésen a Háiz öté terjieszti. Végül haingsúilyozta, hogy a most foil'yó háborúhoz beírat 'és kínt a nemzet teljes fizikai és szellemi ereljét kívánja igényibe venni. Ez-étrt a. munkáiért nern kér 'zso'idoit. Ha ezt a munkát elvágzi, boldogan iállll féÜlne a munkiátlóll A nagy 'beszédet perceken, át tartó tapssal fogadta, a j'otbbolidai,, majd párperces szünet után Lukáfcs Béla, á MiÉ'P ivezélrSBi'ónoka emelkedieitt: szólásina. Törökország fegyverébei és tűrhetetlen hitében bizakodva várja a tavaszt Az egész viilág figyelffne imia a töTÖk kérdés fellé irányúi. Nagy fontosságú nyilatkozatok hangzanak eí a török ál'aimtférfiiak részéről. Ilyen myillatikóiziatolt tett wz áiliTamífő H-egutóbbi beszédében. Ki jelenítette, hogy Törökország semlegességét miniden körülmények között fenntairtjai, de ha tairoöliniiaj kell, erre is készem áll és fegyverének, valiaimdnt hitének erejében felté.tllenül bkakodiva várja a tavaszt. beszéd a-zént ás, mert vezérszólama a k öteíességitudiásnak, a határozottságnak és a szociális ileí'Jkületnok egybehangolt triója. Az a férfiú, aki a memzet hadserege ellen valló merényletnek minősíti a közellátás és közélellimezés terén elkövetett kihágásakait, aki tovább mentve, a kemény fegyelmet hirdeti és a zsidókérdést a szoeiiá'lis igatzságtailiamságok szempontjából miénlegielli, nyugoidtan hangsúlyozható ja, hogy ^megvannak a terveim iés ellhaltározásaim". A inemzet bizalommal várja ezeket a tervieket és .már eleve hisz abban, hogy az e.hatáirozások az építő mimika terén fognak megnyilvánulni. Enniek a bizalomnak forrása pedig az a junktim, az a legszorosabb eszmei kapcsolat, arnély az agrárgicindolat és a keresztény nemzeti gondolat között feltétlenül megvan. ösziirate örömmel veheti a magyar föld népe tudomásul, hogy az ország miniszterelnöke már bemutatkozó beszédéiben ebből a kapcsolatiból indult ki. Mert ez a záloga ainnak, hogy Kállay Miklós nem homokira, hanem kenyéradó magyar földire kívánja felépíteni a nemzeti jólét és a magyar élet Védőlvárait. Ezt világosan, magyarul mondotta meg. — Programja nieim szorul magyarázatokra 'és nem tűr félremagyarázást. Onnan jött most az élre, ahol a ke® resztény, nemzeti (hitivallás bölcsője ringott. Az ő kezében az a ziászló van, amelyet követve el kel' énkezniki a jobb magyar jövendő kor?izakálhoz.