Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-17 / 38. szám

(Trianon 22.) 1942 február 12. _ NtimwiM ^ SZ abol ci ^ KIR IAF 3. oldal. Török vélemény a csatornán lefolyt tengeri csatáról és Singapnr elestéről Ankara. (TP.) Az a súlyos csapás, amely az eimult kiélt nap folyamán egyrészt Kelet-Ázsiában Singapur el estével, másrészt pedig Európáiban. ia> csatornán lefolyt tengieri ütközet során érte az angolokat, mindjobban megerősíti a török közvéleménynek Rommel északiafrikai sikerei után Anglia 'katonai erejével és az Empire védelmi lehetőségeivel szemben táp« Iáit kétségét, annyi vall is inkálblb, mi­vé! ezek a csapások időiben közvet­lenül egymásután érték az angolokat. Singapur elvesztésével kapcsolat­ban Daiver török piiblicisfia az lk­dtaimbain. megjegyzi, (hogy a brit presztízs vesztesége .mindenekelőtt Singapur gyorsain bekövetkezett el es­téivel .magyarázható. Egy hosszabb ideáig tartó ellleniáil'lás minden bizcny­nyal jobb hatást váltott volna ki a világon a britek erejét illetően. — Ennek a hatalmas .erődnek elvesztés se messzemenő hatással; lesz India, Egyiptom, Afrika', Spanyolország és Franciaország imlagatartásáma is, ugyanis mindenütt megrendül la brit Empire erejébe vetett (hit. Nag.yibrii­fiamnia az 1915-ös vi'lághálboriúban számos veszteségét hatalmi presztn­zsével egyenlíthette ki. Most azon­ban szó sem lehet erről. A Shairn­horst, a Gneise.nlau német csataha­jóknak és a Pirine Eugen nehéz élre kálónak a doveri csatornán végre­hajtott akciójával kapeso'atbani la 'tö­rök rádió hangsúlyozza, hogy a brit Jégifegyvernem felderítő tevékenysé­ge hiányos veit. A brit részről állí­tólag számos esetben „elsüllyesztett" német hadihaj ók akciója rendkívüli jelentőségű német teljesítmény. Lopás miatt is felelős­ségre vonják a vadorzókat,; A földmívelésügyi miniszter le­iratban hívta fel a közigazgatási hatóságok figyelmét a vadállo­mány védelmére. Felszólította őket, ellenőrizzék, hogy a vadász­társaságok a nagy havazások ide­jén kellő táplálékkal ellátják-e a vadállományt és fordítsanak fo­kozott figyelmet arra, hogy egye­sek nem vetnek-e tőrt, vagy nem fogják-e el másképpen a szegény kifáradt vadakat. A miniszteri le­irat közli, hogy aki vadat fog el, azt lopás bűncselekménye miatt is felelősségre vonják azonkívül, hogy vadászati kihágást követ el. Végül felhívással fordul a nagy­közönséghez hogy tegyen meg mindent a vadállomány megőr­zése érdekében. BALI MEGHÍVÓK, alkalmi értesí­tések, körlevelek, tfyásfclapok, ré«­vétkártyák soronkívül és a legelő­nyösebb áron készülnek OROSZ KAROLY nyomdaüzemében Nyír­egyháza, Bercsényi-u. 3. Tel.: 577. A Nyirvizszibályozó Társulat dr. Erdoheivi Lajos felsőházi tagot választotta elnökivé Erdőhegyi Lajos dr.: Örömet jelent számomra, hogy idehaza, szőkébb hazámban fejthetem ki tevékenységemet a közérdeket szolgáló íj munkakörben Nyíregyházán 'tegnap délelőtt tar­totta tisztújító közgyűlését a Nyíir­vízszaíbályozó Társulat. A közgyűlé­sen Jármy Menyhért kir. korimátoiy­főtanáicsos, delnők elnökölt, aki a volt kiváló elnöknek, Mlkecz Dezső ki.'r. udvari tanácsosnak lemondása után az e'nöki ügyeket 'Mikes ügy­szeretettel végezte. .A miniszter képe •viseletéiben Dévány István miniszteri osztálytainálosos vett rész't a közgyűlé­sen. Jánmy Menyhért elnök a gyűlés megnyitása után bemutatta Mikecz Dezső volt elnök köszönőlevelét, amelyben meleg szavaiban veszd tu­domásul a Társulat azt a határoza­tát, hogy sok élven át kifejtett elnöki munkásságának méltánylásaként a Nylíirvízszaibályozó Társulat őt dísz­elnökévé választotta. A Ívéiben Mi­kecz Dezső hangoztatja, hogy maga is büszke azokra az alkotásokra, me­lyeket a Társulat e'nöki működésé* nek ideje alatt létrehozott, de ebben az alkotó munkáiban az érdemeket •a kiváló tisztlviiselői karra hárítja át A közszeretetben áil'ó volt elnök levelét lelkes éljen fogadta, majd Jármy Menyhért elnök megható sza­vakban emlékezett meg a testvé:rtár­suliat nagy halottjának, Kriston Fe­rencnek érdemeiről. Kriston Ferenc meleg 'koliégiallitássai dolgozott együtt a két társulat szívélyes, meg­értő kapcsolata érdekében. Az elnök .indítványára a közgyűlés elhatároz­ta, 'hogy nemcsak a Felsőszabolcsi Tiszai Ánmentesítő Tá.rsüatinak, fha­(niem az elhunyt kiváló .elnök család­jának is rész|vétlira't)ban fejezi ki tesívéij együttérzését mély fájdals imában. Ez után a kegyeletes mozzanat után a közgyűlés rátért az új e'inök megválasztásának kérdésére. Jánmy Melnyihéirt elnök ismertette a 'vá­lasztmány határozatát, amelyben egyhangú 'lelkesedéssel Erdőhegyi Lajos dr. ny. főisipáin, felsőházi ta­got jelölte az elnöki tisztségre. A választmányi határozat hangoztatja, hogy két szempont vezette a .választ­mányt az elnök személyének megvá­lasztásában. Az egyik az, hogy az elnöki tisztet köztiszteletben óiWó, ki­váló egyéniséggel kell betölteni, amint ez .a imtftbam is törtéint. A má­sik szempont pedig az, hogy a tárulatra váró komoly nagy feladatok elvégzéséhez olyan ve­zetésre van szükség, amelynek am elve a tett. Erdőhegyi Lajos dr.st, Szabolcs kiváló szülöttét és munkás tagját ilyen tettek emberének ismeri a szabolcsi kö­zösség. A közgyűlés mind a jelölést, mind pedlig az indokolást éJ.jenzéssel tette magáéivá és elhatározta, hogy Mi­Hungária Filmszínház Február 17-18. Kedden és szerdán Szebasztopol Dráma az orosz ellenforadal ómból kecz Dezső lemondásával megürese­dett e'nökii .tisztségre dr. Erdő-helyi Lajost választja meg. Ezután Jármv Menyhért és Szo­bor Piál peUgánmiester küldöttségben hívták meg az új elnököt, akit lelkes éljerJ"el köszünt öttek. Erdőhegyi Lajos dr.-t Jánmy Menyhéit meleg szeretettel és biza­kodással köszöntötte az elnöki szék­ben. m'int a tettek emberét, akiire most a Társulatira váró új felladtatiofc végzésénél, nagy szüksége lesz a kö= •zösséginek. Erdőhelyii Lajos dr. az elnöki szé­iket elfoglalván lelkesítő beszédet mondott. Amidőlni az érdekeltség megtiszte­lő bizalmából — mondotta iaz új el­nök — a társulat életében olyan fon­tos és hivaitást jelentő tisztséget át­veszem, be kell /vallanom, hogy örömmel és háláival (fogadom >eH ezt a megtiszteltetést, örömet kell, hogy jelentsem számomra ez nemcsak azért, hogy egy új munkatéren szolgálhatom a közérdeket. 'hlanem azért is, — s tailán, mondha­tom, elsősoriban azért, — mert idehaza, szűkebb hazám: jj ban fejthetem ki tevékenysége­met. A hála érzelmét kell pedig, hogy jelentse számomra azért, mert a mélyen tisztelt éirideke'tség bizalmá­ból annyi kiváló férfiú után fogla­lom el az elnöki széket, akiknek érdemdús tevékenykedés e után a részemre előlegezett bizailom eddigi közérdekű munkálkodá­som értékelését is jelenti egyút­tal számomra. Majd ibamgoztatrtia az elnök, hogy a mai idők lázas üteme nem arra való, hogy sokat beszéljünk, hanem nVa tettekre van szükség. Az e'mötki feladat az, hogy nemcsak fenntartani, hanem fejleszteni is kell a szabályozási műveket. Rajta lesz, ho><?v ezt a feladatot minél .nagyobb .mértékben, a társulati érdekeltség mi né! nagyob hasznára és előnyére oldja meg s e török vesében kéri az éndieke'tség további bizalmát és megértő támogatását. Majd 'Erdőhelyi Lajos dr. elnök megköszönte Jármy Menyhért alelnöknek e Társulat érdekés ben kifejtett azt a munkálkodá­sát, amellyel az elnöki tisztséget is elátni szíves volt. Az új ellnök szavait nagy tetszés­sé! és lelkes éljennel fogadta a köz­gyűlés, majd rátértak az áirvédekni ügyeik tárgylalásária. Száz éve rendezték Magyarországon az első ipari kiállítást A Magyar Vidéki Sajtótudósító .jelenti Budapestről, hogy az idén ősszel lesz száz éve annak, hogy az Országos Iparegyesület Kos­suth Lajosna kezzel, a száz év­vel ezelőtt mégö merésznek, sőt harcosnak tűnő gondolatával Ma­gyarország a legelsők sorába lé­pett azon országok között, ame­lyek a kiállítás-rendezés akkor még teljesen újszerű gondolatát Európában az iparfejlesztés szol­gálatába állították. Az 1842. évi nagysikerű első magyar ipari kiállítást 1846-ban megismételték. Az Országos Ipar­egyesület pedig őrködve a Kos­suth alapította tradíció felett, az­óta is mindig előkelő szerepet vállalt az ország nagyszabású ipa­ri megmozdulásaiban. Kezdemé­nyezte és részese volt az Országos Iparegyesület gróf Zichy Jenő el­nöklete alatt 1885. évi Országos Kiálltás és az 1896. évi világra­szóiló Millenáris Kiállítás rende­zésének. 1925. óta az Országos Iparegyesület valósítja meg ál­landóan emelkedő sikerrel nem­csak az ötévenként megismétlődő, koszorús mesterversennyel egy­bekötött Országos Kézművesipari Kiállításokat, hanem a minden, év szeptember elején megnyíló, az ipari propaganda és az idegen­forgalom nélkülözhetetlen eszkö­zévé vált öszi Lakberendezési és Háztartási Vásárokat is. A Kossuth alapította magyar „kiállítás-ügy" századik évfordu­lójának ünneplésére, de egyben a magyar ipar által e száz év alatt elért hatalmas fejlődés egyes ál­lomásainak és máig 'kiteljesedett eredményeinek szemléltető be­mutatására az Országos Iparegye­sület József főherceg fővédnök­sége és dr. Varga József ipari és kereskedelmi miniszter védnök­sége alatt, ezév nyárutóján Jubi­láris Országos Ipari Kiállítást rendez, mely kapcsolatos lesz ez­úttal is Országos Koszorús-Mes­terverseny tartásával. A Jubiláris Országos Kiállításit augusztus 27-től szeptember 15-ig tartják meg a budapesti Városli­get tágas kiállítási területén. A kiállításon felvonul a területében megnagyobbodott ország egész ipara, hogy beszámoljon száz éves fejlődéséről. Az iparosok és ipar­vállalatok nagy része — mint ér­tesülünk — máris készíti a cente­náris kiállításra szánt ipari reme­keket, a vállalatok jelentkezé­sükkel nagyrészt már le is kötöt­ték a Jubiláris Országos Eoálltás céljára fenntartott területet. Telefon: 11 szám Uránia Filmszínház Telefon: 11 szám Február 17-18. Kedden és szerdán Szebasztopol Dráma az orosz ellenforadalomból. Előadások kezdete '/«5 7*7 é» 7*9 órakor. RlőviíUolc l«e«1«te Ws VilO órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents