Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-28 / 48. szám

(Trianon 22.) 1942 március 2. sMmmfflmMMwmmmmmw-m^ií* Bessenyei György a dolgozó és áldozó hazaszeretetet képviselte Turóczy Zoltán evangélikus püspök ünnepi beszéde a Bessenyei Társaság szombati közgyűlésén A Bessenyei Társaság szombaton este 6 órakor Szohor Páil elnöklése alatt 'éivd rendes közgyűlést tartott a vánoáháza naigytermében. A Besseínyei Társaság tagjain kívnil ott iléit•tuk a közgyűlést bevezető ünnepi beszéd alatti vitéz Maráay Aladár ve• zárőrnagy vezetése alíatt a m. kir. hcnivédíség tisztákairáinok tekintélyes •számú küldöttségét is, akik megjelenésükkel a testőrító emléke előtt is hódolná kívántak. A közgyűlést Szofhor Pál elnök nyitotta meg. Megnyitó szavaiban rámutatott arra, hogy a Bessenyei Társasáig a Bessenyei-kultuszt és a Nyírség isimeretét kívánja eléírná. Az iroidiailmá, tájkutató, zenei és kép* vz őművészeti szak osztál yokbain. Küliön kiemelte a tájkutató szakosztálynak a népifőiskola Űétesítőse 'és működtetése .terén elért sikereit, valaimllinlt a zeniaiskoilia magyjolientőségű munkáját, amelynek érzékeltetésére három egymást követő év növendékszámát sorolta fel s örömmel állapíthatta meg, hogy a kezdeti 60-.as .létszám után egy év miulva 130, ma pedig már 204 növendéke van az életerős zeneiskolának. Az elnöki megnyitó után felkérte Turóczy Zoltánt, a tiszai evangélikus egyházkerület püspökét., hogy momdlja él ünnepi beszédét. Emeld nemzetedet, ez legyen tirvényed Turóczy Zoltán püspök álltailános nagy ügyelem között a következőket mondotta: Sckszor idézett igazság: nem az az ember, akiinek látsziik, hanem az aki. Bizonyos, hogy sckszor más a látszat és más a 'valisóág. Ernnél a megállaptíáanál azonban egy lépéssel tovább is kelif mennünk. Vallójában: nem az az .ember, aki, hanem az, aki szeretnie lenni. Vágyaiban és [ álmaiban adja igazában az emiber azt, ami lényege. Ezen változtathatnak a külső adottságok. Színeit is szürkítlhetik, szárnyait lenyesegetheták, izását lehűlhetik, céltudatossá* gát útjából eltéríthetik, ez azonlban már mind kívülről fonmállja az am'bert. Az ember maga az, atófiiek ezektől a külső megkötöttségektől függetlenül! á!imod|ja magát. A vágyak mindig jellemzőbbek tehát az emberre, mint a cselekedetek s a célok is, minit létrejött valóságok. — Az élet iskóáljálban sok keserű tapasztaltában keresztülment emibeír rendszerint rejtegetni szokta vágyait — mások .előtt ós maga előtt is. Az rjjjú azonlban kamaszos őszinteségi rohammal szégyenkezés nélkül szokta napvilágra hozni. 'Ezért olyan .rendkívül jellemzők az emberekre a megindulás életimeginyáliváinu* •lásai. Sokszor beigazolódik az , hegy az ember lényegében nem az, akivé lett, ihanem az, akiinek indult. Pálr inapja volt 131 esztendeje annak, hogy Berettyókovácsihan megástak egy sárt s ablba beetemettek rnándén szertartás nélkül egy 64 'éves, Istenéivel, a világgal s önmagával ás meghasonlott embert. Koporsójára talián ráírták, hogiy ez Bessenyei (György. Ez azonban csak 'látszat szerint volt igaz. Ez a megkeseredett, rideg filozófus nem Bes« senyei (György vol't. Ezzé az élet tette. Bessenyei György lényegében az volt, aminek daliás testőrkciriálbam egykor indult, lángoló lelkű imaigyair hazafii. Tizeninnyialc éves korában kerül fel a magyar parlagról az osztrák fővárosiba, a táblabírák patráardháis vi'lágábái a császári udtvar csillogásába. Felkerüli, mint félbemaradt iskolázottságlú fiatal! ember, Bác9 fcultúr központjába. íMi sem volna természetesebb, mint az, hogy háta mögé veti egész .magyar múlt ját, .a díszes testőri ruha, a fény, csillogás, kultúra, emberibb élet, elfelejtetik ivele azt is, hogy valamikor magyar ívtoiit. Mánia Terézia sok asszionyá ügyeskedéssel kámesterkélt németesítő politikája mindenesetre ezt szerette volna élémá. ö azonban mem .tudta elfelejteni azt, hogy magyar, sőt anna törekszik, hogy mások se fe« lejtsék ezt el. Az egyszerű testőr felveszi a harcot az osztrák főváros és a bécsi udvar minden vonzásával Húsz éves koráiban már készen van első irodalmi munkája, Hunyaidli László tragédiája. Ha később is írja hozzá az ajánló leveliét Beleznay Mikilósméhoz, világosan leszögezi benne célkitűzését: nemzete dicsőségéinek előmozdítására igyekszik. — Magának a tragédiának a végén pedig a gerinctelen 'király s az ármánykodó u-divair áldozatául eső Hunyadi 'Lászlóval Mátyásnak ezt mondatja: ,,Mátyás a Hazádinak igatz faja maradj, És ditsőságéért hlivségesen fáradj .A'imeily gyermek hiv, 's jó Atyja élilen lármáz, Az á természetnek szentségével tsatáz. S úgy a'ki Hazája romlását akarja, Az a pokol-tüzét Léikére zavarja. Hiiven szolgálhatod mindég királyjodiat, őrizvén az 'alatt egy részül Hazáidat. Kiirályjod Hazádtul veszii ditsőségét, A' Magyarság 'kapja ilyen nyerességát Emeld nemzetedet! ez legyen törvényed, 'S máint iligaz Hazafi kövessed reményed." I lEzekben a szavakban saját maga.életcélját tűzi ki, vágyait ölti költői formáiba. Ha végigtekintünk életén, ivilágosan látij'uk, Bessenyei György a maga lényegében nem az volt, akiként sírjába aiáhanyaílotf, hanem az, aki 20 esztendős korában fogalmazta mög élete törvényét: „Emeld nemzetedet! ez legyen tönvényed." Próbáljuk megrajzolni egy párvo* nással, ihogy a hazaszeretet hatalmas fényjosóvéjániak színképében milyen árnyalatot képvisel Bessenyei György. Ha elemezzük a hazaszeretet .gazdag színképét, akkor azt 'látjuk, hogyannak legszembeötlőbb éts legszínesebb szakasza az, amelyen a .romantikus hazaszeretet helyezkedik el. Ez a .hazaszeretet érzeiimi alapon épül ifdl' s unallkiodő is benne az érzelmii jelleg. Az otthon^ a szülőföld, az édte9 gyermekkor megszentelt emlékeiből .tevődlik össze a tartalma. Magától értetődik, hogy a. hazaszeretetben mindezeknek .nagy 'jelentősége van. Az is érthető, hogy érzel* mi jellegénél 'fogva ez a legszínesebb s minden emberihez legkönnyebben hozálfátikőző hazaszeretet, vallaaniimt az is magától értetődő, hogy a hazaszeretet lírája legtöbbször ebből táplálkozik. Megvan azonban ennek a romantikus hazaszeretetnek a maga veszedelme ás. Mint minden romantika, ez sem rendelkezik kéffiő valsóágérzékkel. öinbudlaitlaniui hamisít akkor, imikíor távlatba állít lés ezzel ..megszépít. — Nemcsak a szülőföld-#z.em!l!életné!jelentkezák ez, hanem a nemzet törté* melménél is. Ebből születik .a romantikus történetírás, mely hősi arcképcsarnokká és emberi eszményképek sarozaliavá akarja tenni történelmét. Ennek az, álmodozó ileliki beállítottságnak az eredménye az, hogy az ilyen hazaszeretet legtöbbször meddő. Érzelgős passzivitás. Mutaitja ezt az is, hogy ilegerőse)b!ben a honvágy formájában Ijelenitkezák azoknál, akák egy ád'őre elveszítették! hazájukat s akik. a föl-földobott kő örök törvénye szerint érzik, hogy nem nyughatnak meg más földön, sak amelyhői vétettek. Ha nem meddő .vágy a romantikus hazaszeretet, akkor még több .veszedelmet rejthet magában, agy partikulainizmussá válik azáltal, hogy a zülőföld romantikus szerelménél f.og\

ra vakká válik a haza egységének 'és szétszakíthaitatlan összetrtozanidóságának a meglá'tása iránt, vagy pedig, ha a haza nem részesíti ő't Olyan szeretettben és dlédelgetésben, mint amiilyeninek ő romantikus elképzeléséiben azt .elképzeli, akkor csalódott érzelmeinek jogán fájdalmasain for« dít hátat hazájának és nemzetének s még arra ás hajlandó, hogy megtagadlja azt, hogy valamikor ds magyar . volt. Ha a hazaszeretet színképéiben a romantikus hazaszaretet a passzivitást képviseli, .akkor annál dinamikusalhban. képviseli az aktivitást az az árnyalat, melyet virtuskodó hazaszeretetnek lehet nevezrú. .Ez a hazaszeretet akarati alapon épül fel s ez egész jellegében uralkodó. Érthető, hogy ez a falj tálja a hazaszeretetnek iép a magyarságban domborodik ká oly erősein, hiszen. Isten lennek a népnek lakóhelyét a veszélyes övezetben jielölte ká. Világok ütközőpontján s népek malomkövei között morzsolódva tehet-e csodálkozni, hogy verekedő iniéppé vált a magyar. Földjét lés .otthonát imlindig (védeni kellett. Élettere nem hullt az öléibe, úgy kellett minden talpalatnyit vérrel megszerezni (belőle. Ebiből a Ihazaszeretetlből nőttiek ki .mindlen kíorlban a kalandos .vitézek. Sziép és dicső dollog, hogy. a magyar ilyen katowa-inemzet, de a hazaszeretet ezen fajtájának is meglvans nak a maga veszedelmed. A kényelmes polgári élethez szokott Európa hamar észrevette, hogy Európa fenegyerekei, a virtuskodó magyarok, imilyem jók .v&gvári .vitézeknek s .engedték, Ihogy hul.ijon a drága magyar Vér s pusztuljon az áldott magyar föld, míg ők az Európa rajvonaiá'ivá vált Magyarország háta mögött Ibékén élnek és fejlődnek. Ez a 'virtuskodás vitte bele a magyart sokszor megfontolatlan kalandokba, melytből véresen s gy ászimagyaukák módjára kellett visszajön* niök. Eninek a virtuskod ás nak szürke volt a hétköznap, unalmas a polgári munka s eseménytelen a IbéKie. — Ezért csinált sokszior beliháboirút akkor, imákor kiülső ellenség békén hagyta. Ha a virtuskodó hazaszeretet meggcmidólatíían, akkor annál meggondoltabb a hazaszeretetben az az árnyalat, amelyet politikus hazaszeretetnek nevezünk. A magyar nemsak katona-nemzet, Ihanem született ij-ogász-nieimzet ás. Előtte mindig szénit a jog. Tiud|ja, _ hogy maga'alkotta, de azt is tudija, nemzet j hogy alkotása a megszületése pilla* .niatában föléje kerüt. Ura volt, míg törvény nem lett belőle, .de ura tett, mihelyt törvény lett belőle. — Nincs fölötte többé hatalma. Ma az uralkodó világfelfogás megváltoztatta a jog értelmét s a jogot az élet .dinamikus medrének teikinti, melynek .nem az a feladata, hogy megkötözze az életet, ihanem az, hogy biztosítsa az életszkségleteket. En« niek a felfogásnak képviselői sokszor állimélkoidvia néznek, mint rlégá világ áttmaradt ereklyéire, a régi jogfeilfoigás keretei között gondolkodó magyarságra, ez .azoniban neon változtat azon a tényem, hogy imi jogésznemzet vagyunk. Az a helyzet, amelyben a magyarság éfetét évszázadokion keresztül élte, megérteti velünk azt, hogy a magyar politika' miért evezett annyira individuális és ilálberális jogá vize* ken. Az a nép, amely jóformán álland óeliniyoimatáslban volt is m.dl'ynek az élet legelemibb meginyiilaitkiozásálhoz vailó jogát is úgy kellett kiharcolnia, 'természetes, hogy Ilyen irányú politikában ,látta életszükségleteinek biztosítását. Ne becsüljük ile azokat az embereket, akik a közéletben a politikai hazaszeretet tógájában, jártak snem elhelyezkedést kerestek a politika réjvén, vagy anyagi romlásból való szabadulást, avagy dicsőséget, hainem a nemzetá függetlenség kiharco^ .lásában kellemetlenségeket vállaltak magukra. Hazaszeretet ez is a maga módija szerint, de ennek is megvan a maga veszedelme. Póllitikai harcok megallkotta §-ok között sokszor veszett el és vlész 'el ma is maga az élet 'és llesz ismételten nyilvánvalóvá a .régi igazság: a legteljesebb jog .a üegtellj esébb ágazságitalianság. Ha a politikus hazaszeretet ellen az .a kifogásunk, hogy .nincs .eléggé életközelságben, annál nagyobb életközelségben van a. hazaszeretetnek az a. 'fajtája, amelyet bdrtokszeretetnék 'leh'et meviezni. n

1:^ Urania Mimszinha? u'^ Hungária Filmszínház leleiitEi Március 3-4, Budapesttel egyidőben! Kedden és szerdán I Március 3-4. Budapesttel egyidőben! Kedden és szerdán Titokzatos Sziám Titokzatos Sziám Fejős Pál érdekfeszítő filmje a Távolkeletről. Eredeti majáli szereplőkkel I Fejős Pál érdekfeszítő filmje a Távolkeletről. Eredeti maláji szereplőkkel. Előadások kezdete 7*6, 1US és 7*10 órakor. Előadások kezdete 7*5, 7*7 és 7«9 órakor.