Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-25 / 45. szám

Mit köszönhet a nemzet Horthy Miklós országlásának ? II. A Horthy Miklós fővezérlete alatt megalakult nemzeti hadse­reg képezte magvát a m. kir. hon­védségnek. Az 1921—22. évi tör­vényhozás pedig véglegesen meg­vetette a külföld által is elismert és irigyelt magyar honvédség alapját. Gondoskodott! egy olyan honvédtisztikar kiképzéséről, amely a magyar katonai erények feltámadását és eredményességét minden körülmények között biz­tosítani tudja. A Kormányzó Ur ezenkívül a honvédő vitézi szellem ápolására megalkotta a Vitézi Rendet is. A világháború és a nemzeti ellen­forradalom hősei ebben a testü­letben nyertek és nyernek érde­mük szerint felvételt és sok eset­ben vitézi telkeket és házakat is. Ezek az intézkedések nagymér­tékben szolgálták nemcsak a fel­dúlt kedélyek lecsillapodását, ha­nem az ország természetes rend­jének folyamatos kialakulását, valamint a külföld bizalmának visszatérését is. A belső rend megszilárdításá­val egyidejűleg gondoskodott a Kormányzó arról is, hogy gaz­dasági életünkben is meginduljon a- gyógyulás folyamata. Horthy Miklós nemcsak vitéz katona, hanem kitűnő gazda is és éppen ezért a gazdák felé fordult első intézkedéseivel. Ö maga mondja: „Akárhányszor kime­gyek a falvakba, mindig felfris­sülve térek vissza és új bizalmat merítek abból az erőből, amely a földművesekből felém árad. A nemzeti élet fájának gyökere a földműves, a kisgazda. Ha ez jó, akkor a fa ágai kivirulnak." Az 1920-as évek gazdasági sú­lya alatt sínylődő gazdatársadal­mon óhajtottak tehát segíteni ak­kor, mikor a parasztréteg föleme­lése érdekében 1920-ban a föld­birtok helyesebb megosztását szolgáló törvényt megalkották. A vagyon válság során szerzett föl­dekből 220.000 parasztbirtokot te­remtettek. Ugyanekkor gondos­kodás történt a Mezőgazdasági Kamarák felállításáról is. továbbá házhelyek kijelöléséről, kisha­szonbérletek kialakításáról és az alföldi erdők telepítéséről, vala­mint az ezekkel kapcsolatos ta­lajjavítási munkálatokról. Horthy Miklós országvezetése minden eszközzel támogatta és tá­mogatja a falut. Nemesitett vető­magot és olcsó műtrágyát kaptak a kisgazdák. A gazdasági szaktu­dás, a belterjes állattenyésztés és gyümölcstermesztés terén, vala­mint útépítések, ármentesítő és vízszabályozó munkálatok végre­hajtásával és a borkivitel előse­gítésével igyekeztek szolgáim a magyar föld népét. Ezekre a cé­lokra az állam 1920—26. között 256 millió pengőt fordított. Ugyanekkor minden erőfeszítés megtörtént a pénz megszilárdítá­sára. Hosszas külföldi pénzügyi tárgyalások eredményeként az 1925. évi XXXV. t. c. a milliós számok csalfa világából a biztos gazdasági talajra vezette a társa­dalmat és megteremtette Európa ma is egyik legszilárdabb pénzét: a pengőt. A papirkoronákat ki­vonták a forgalomból és az új pénzzel mégindult az új gazda­sági élet. A Magyar Nemzeti Bank létesí­tése és a pengő bevezetése, vala­mint az iparfejlesztéssel kapcso­latban hozott törvényes rendelke­zések újjá élesztették a magvar ipart is. A szén, a vasérc és a fi­nomításra való nyersvas termelé­se 1929. közepén érte el tetőpont­ját. A termelt barnaszén mennyi­sége ipari konjunktúránknak eb­ben az idejében 70 millió q-t tett ki. Külkereskedelmünk passzivi­tása azonban még ekkor is meg­volt. Az ipari munkásság szempont­jából fontos eredmény volt az a nagyvonalú társadalombiztosítási reform, amely az 1926—1928-as évek között fejlődött ki teljes egészében. Az utóbbi időkben annyira kiépült már ez a biztosí­tási rendszer, hogy ma, betegség, baleset, megrokkanás és öregség esetére fedezi a munkásság első­rendű életszükségleteit az élve­zett járadék. Horthy Miklós kormányzata nagy gondot fordít a gyermekek, a fiatalkorúak és nők védelmére is. Ezt a célt szolgálja az 1928. évi V. t.-c-., amely a fiatalkorúak, nők és terhes anyák védelmét cé­lozza és jogait biztosítja. Hazánk a trianoni szerződés ál­tal elszigetelten és védtelenül állt Európa közepén. Ezt a politikai elszigeteltséget igyekezett Horthy Miklós kormányzata külpolitikai síkon keresztültörni. Szerencsére Magyarországnak számos első­rangúan képzett diplomatája állt rendelkezésre. Az ő feladatuk volt, hogy a Hazánkkal történt súlyos igazságtalanságokról mi­előbb meggyőzzük a világot. Az első diplomáciai terészetű segítsé­get Magyarország 1921. őszén Olaszorszoágtól kapta. Ekkor a tárgyalások eredményeképpen Sopron népszavazással visszatért az anyaországhoz, a csehek pedig az olaszok jóvoltából nem tudták megvalósítani a szláv korridort, amely a Dunántúlon áthúzódva Csehszlovákiát kötötte volna ösz­sze Jugoszláviával. &mmmimmammm i&BKmmnmMKMitt)stti Külpolitikai szempontból a to­vábbi fontos mozzanat az 1927. évi olasz-magyar barátsági szer­ződés megkötése, amely Ma­gyarországot eddigi elszigeteltsé­géből kiemelte és ezzel újból té­nyezővé avatta a Dunamedencé­. Nyáregyházán a múlthoz képest nagy lendülettel folyik a kulturális munka. A kaszinóban kiu'túrestélye­ket rendez a /vezetőség. Ezeket az estéiyeket ebben az évadiban Szé­chenyinek szentelték. Most íhölnap este 9 órai kezdettel 'lesz a legköze­lebbi Széchenyi-előadás a kaszinó* ban. Az előadók: Baráton Kálmán Izgalmas betörőhajsza folyt le tegnap délután a Bethlen-utcában. A rrendlőrőrszem hosszas üldözés otám ártalmatlanná tett egy vesze­delmes betörőt, aki fényes nappal kifosztotta Papp László, az ismert kélmefestő-cég iKis-téri felvételi üz­letét. A betörés a déli órákban történt, 'azalatt az idő alatt, aimig az üzlet személyzete ebédelni volt, A betörő megfigyelhette, hogy nagyobb értés 'kű ruhaneműt gyűjtöttek össze, melyet az esti zárásnál küldenek le a vegyüzemibe. A betörő azért vá­lasztotta a déli ebédszünetet, hogy még akkor hozzájuthat a nagyérté­kű ruhaneműhöz. A -betörő vakme­rőségére jellemző, hogy a forgalmas Kis-térem álkulccsal kinyitotta az üzlet ajtaját lés hatalmas batyuba MMmmmmmmmmammmmímmMim<3* ben. Horthy Miklós kormányainak külpolitikája elsőrendű célnak jelölte meg az elszakított terüle­tek és idegen hatalom alatt élő fajtestvéreink visszaszerzésére irányuló békés törekvéseinket Nyíregyháza országgyűlési képvise­lője: 'Széchenyi mint politikus, Ko­iromipay Károly r. igazgató-főorvos: Szóchenydii mint ember címmel tart­ja meg nagy érdeklődéssel várt elő* adását. Belépődíj nincs. Az elnök­ség ezúton is hívja a Kaszinó tag­jait s a tagok hozzátartozólí. Pon­tos megjelenést kémek. kötve elhozta az értékes ruhaneműt. Szerencséne az őrszemes rendőr, Buri István rendőrőrmester észre­vette a betörést és a járókellőktől nyert személyleírás után üldözőbe 'vette a tolvajt. A rendőrőrszem taligára ült és a Bethlen-utcában utóiérte a tolvajt. Izgalmas hajsza keletkezett, a betö= rő mindenáron menekülni .akart az őt üldöző .rendőr elől, azonban ez sehogysem sikerült. — Megvasalva szállították a 'tolvajt a rendőrkapi­tányságra. Kihallgatása során kitűnt, hogy Koivács Jánosnak hívják s a Szemmnháilyd-út 3. szám alatt lakik. A vakmerő betörőt letartóztatták. — Fénykép amatőr albumok, zseb­fénykép albumok olcsón kaphatók Jóbánál. Holnap, csütörtökön este lesz a Kaszinó Széchenyi előadása Bertalan Kálmán: Széchenyi, mint politikus Korompay Károly dr.: Széchenyi, mint ember Fényes nappal kifosztották Papp László kelmefestő Kis féri üzletet 2500 pengő értékű ruhaneműt vittek el á tolvajt a readőrörsztm hosszas üldözés után elfogta ^ Uránia Filmszínház ^ Hungária Filmszínház Február 26-27Í Budapesttel egyidöben! Csütörtök péntek Február 26-27. 16 éven felülieknek! Csütörtök-péntek A fellép nővér Halálhajó Főszereplők: Hertha Thiele, Theodor Loos, Rudolf Kleinrogge. Rendkívül izgalmas történet, lélegzetellító bonyodalmakkal. Előadások kezdete 7*6, 7*8 és 7*10 órakor. Előadások kezdete 7*5, 7*7 és 7*9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents