Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-24 / 44. szám

6. oldal. 5ZAao&c*i utiOMr (Trianon 22.) 1942 február 24. h lll II 'll«llMIIH1»W»MUWIWHl II Racskó vendéglő szenzációja (BESSKITEI TÉL) Kiiáei siafeitii és Yvsána> bácskai módra készült hurka-kolbász vacsora1 Ke limes szirakazásról kitoil fsjtarok is fiiNOI kotaie imkes-priitás fe zenekara gondoskodik. — Változatos étlap. Őszinte beszélgetés egy finn fog­ságba került orosz vezérőrnaggyal Magyar íjságiró levele a karjelai harcmezóról (Ráezó István imagyair ember s öniként lépett be a finn had­seregbe. Közlegényként kezd­te. Résztvett az első báború­bain is. Kétszer sebesolt Ma (hadnagy és baditudósító.) A haditudósítót néha a jószeren­cse, néha íhioLmi ositoba baleset segíti a legszenzációsabb iriporttémáboz. — Ha tegnapelőtt, mii'dőn éppen állás­ba vittük gépfegyverünket, Toumai­nom, a mieglfigyeJőm rá nem hág egy orosz alkinára, aligha nyílik alkalmam rá, hogy egy orosz vezérőrnagytól kérjek interjút a vifpuri vörösök megsemmisüléséről. Az akna nagy puikkanással fe.rdbbant .és a követke­ző másodpercben Tornáimon meg e sorok írója mocskos képpel, szakai dozott nadrágban és sok .apró sebbői vérezve, elképedve, dühösen bámul­tunk egymásra. Szinte csoda folytán egyikünkneK sem .esett komoly baja, ám ha tetszett, ha nem: fordulhat­tunk vissza a kötözőhelyre, ahol előbb néhány méternyi flastrommal úgy teleragasztottak bennünket, minit valami bélyegabumot, aztán felrak­tak egy autóra és mars a tábori kór­házba! A tábori kórház orvosai, Lottái szí­vélyes szeretettel fogadták a magyar önkéntest; régi ismerősök vagyunk, hiszen nem először vitt már a „bal­szerencse" ápolásuk alá. A sebész­főorvos azt is tudta, hogy civiliben újságíró vagyok és ezért, miután megvizsgált, bekötözött és kije lene tette, hogy egy hét muliva kutyaba­jom, ravasz kacsilnással a szemszög­íetélben odasúgta nekem: — Hanem van itt egy érdekes se­besültünk, Kirpitschnikoff orosz ve­zérőrnagy, egyik -megsemmisített orosz dlívfiziló volt parancsnoka. Nem •akarna egy kissé elbeszélgetni vek? Hát persze, hogy akartak! és így néhány perc múlva már ott álltam a felkötött karú vezéirőmagy elvtárs előtt. Bemutatkoztunk egymásnak.— Kinpitschinikolfif udvarias mosollyal gratulált a sommei győzelemhez és kijelentette, hogy szívesen ad in­terjút. A tucatjával ajkamra toluló kérdé­sek közül kiválasztottam a legérdeke­sebbet, a legfontosabbat: a sommei csatát. Hiszen, noha magam is részt* vettem benlne, még ma sem tudom teljesen felfogni, hogy miként sike­rült aránylag oly csekély erőkkel megsemmisíteni három orosz dÖvi­ziót. A finn. lapok ezt a győzelmet sommei csodának nevezték el. Fel­teszem az első kérdést: — 'M/ivel magyarázza vezé.rőrnagy úr a sommei kudarcát? — Hadseregiüí.'k legnagyobb rákfe­néje a politikai kommisszáriusok, — mcndlja keserű moso.iyai Kispitsdh­nikiiff, — ezek az emberek, akik rendszerint hijjával vannak minden magasabb katonai képzettségnek, de .annál korlátlanabb hatalommal ren­delkeznek, a szó szoros értelmében megkötik a parancsnokok kezét«úá­bát és lehetetlenné tesznek minden kamlhiraáitabb, merészebb operációt. — Mi a politikai biztos tulaíjdon­k ép ami feladata? — firtattam. — Egyrészt a katonák politikai ne­velése és a bolsevista szellem foko­zása. Ezt a feladatot többnyire sike­resen töltik be, mát amennyiben sokszor sikerül a végletekig fanati­zálmiok a katonákat. Ennek tudható be, hölgy egyes körülzárt csapattes­tek, gyűrűibe ifogott bunkerek legénye sége akkor is ellenáll, amikor helyze­tük katonai szempontból már telje­sen reménytelen; infcálbib utolsó em­berig elesnek, de nem adiják meg ma­gukat. — Hajlandó' lenne a vezérőrlnagy úr e'mondiani az önök visszavonu­lásának történetét? — kérdeztem. Kilrpitscnikoff egy ív pa.p irt terí­tett maga elé, ceruzájával ügyes., gyors vonalakkal felrajzolta a karé­jai földszoros térképét és magylairázs ni kezd: — Midőn kitört a háború, a imi dviiiziónik a határnak ezt a szaka­szát szállta meg. A vezetésem alatt álló divízió és a tőlem balra fekvő arcvonal elleni a finn csapatok nem intéztek 1 ényegesebb támadásokat, ezzel - szemben, a joib bszárnyon .a fin­nek erős nyomást gyakoroltak a Ladogátől a Vuoksin irányában. — Csakhamar nyilvánvalóvá vállt, hogy a védelem niem tudjla feltartóztatni a fJnn csapatok előrenyomulását és a viipuri csoportot Vuosailmi és Sep­pala felöl a bekerítés veszélye fenye­— Bonyolultabbá tette a helyzetet az, — 'folytatta magyarázatéit az orosz tiszt, — hogy abbém az időiben a viipurii csoport vezérkarát Gacsi­ná'ba helyezték ált, hogy ott- egy új hadsereget szrevezZen és így a mi három divíziónk egységes vezetés nélkül maradt. — így aztán, midlőn a finn csapa­tok .a Vuokai ínyugati partján máir a Rephla—Heinjoki—Kyraía-vonalat is elérték és a politikai biztosok előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a vissza* vonulás elkerülhetetlen, ez az operá­ció a lehető legnagyobb rendetlen­ség és zűrzavar közepette ment végbe. — Ellem támadásunk Kamaira irá­tayálban balul végződött. Ugyanakkor Likanéminél finn ejtőernyős csapa­tok je'entek .meg. — Midőn az0T0Sz Vezérőrnagy idáig ér, önkéntelenül is elmosolyodom: dehogy voltunk mi ejtőernyősök! Hát olyan rossz volt az oroszok felderítő szolgálata, hogy nem tudták: motorcsónakok­kal és tutajokkal keltünk át a Vii­puri-öblön. — 'Ezzel a Viipuritól délre vezető •utak mind az ellenség kezébe kerül­tek, — folytatja magyarázatát Kir­tséhnikoíff. s Mivel ÍC;tevésünk sze­rint velünk szemben csak Kisebb ejtőernyős osztagok alhatnak, meg­kíséreltük az áttörést. — Az első divízió Yk-Seinia irá­nyában. indult útinak, Huum óláról 4 kilométerre, azonban, eirős ellenállás­ra talált és felszerelésének jórészét elvesztette. A divízió paranicancka e-rre mintegy 800 főnyi csoport élén egyszerűen (megszökött az erdei ös­tvényeken át —- Helyzeteimet egyszeriben két­ségbeejtővé tette az a körülmény, — mondotta mentegetőve — hogy' az első divízió teljes trén.je, autói és ágyúi, meiyeket a parancsnokuk cserbenhagyott, mihthogy senkitől semmiféle újabb parancsot nem kaptak, egyszerűen miegllndliutak az én hadosztályom nyomában. Ez a menetosajop hátulról egyre nagyobb nyolmást gyakorolt csapia.tcimra, lehe­tetlenné tette szálmukra, hogy felfej­lődjenek és .a szűk erdíei utakon szörnyű .tcllohgásti, egyre növekvő zűrzavart okozott. —Veszteségeink a gránátvetők és a tábori ágyiÚK. tüze következtében egyre nagyobbakká váltak; egyes csapatoknál a tisztek egytől-egyig elestek és a legénység apró csapa­tokra oszolva kezdett szétszóródni az erdőkben. A további várakozás lassú, de biztos pusztulást jelentett volna. Ezt vágjre a poiitiikai 'biztosok is belátták és auglusztus 31-én úgy döntöttek, hogy az egész felszerelés és trén hátrahagyásával megkísérlik az erdei ösvényeken át az eleven erő minél ngyobb részét kimenteni a gyűrűből. Hogy ez az elkésett és kétségbeesett operáció sikerült-e nem tudom, mivel /miásnap reggel 'finn fogságba 'kerültem. Az orosz vezérőrnagy fáradtan el­halilgatott, mi pedig a ifünm orvossal némáin néztünk egymásra. Elmond­hatnáim az orosz hadosztiálypairamcs­noknok, hogy az a bizonyos elkésett, kétségbeesett operáció m.om sikerült. A sommei—porlaimü erdőben százá­vá 1 fekszenek az orosz halottak, a fogolytáborokban kétezernél itobb, véglet ékig kimerült, sebesült fogoly gyűlt össze. — Ne vegye bóknak, — mondja halkan az orosz tiszt, de mint kato­na irigykedve állapítom meg, hogy ia finn hadsereg óriási fölén ybetn van felettünk. Különösen az önök maga­sabb vezérletének nagy szaktudása és képzettsége, számításainak pone tossága és alaposságia szembeszökő. i Hoffhcr—Sachrantx—Clayton—Shuíieworth Rt. mezőgazdasági gépeinek körzet! képviselete. i Mindenféle gépek eredeti gyári árakon. f Sinas Testvérek vaskereskedése I - - 5 S Hyiregyliása, fa? Mm ntsa 2. szám. Telefonszám: 352.1 Sun ••« 4B»|MiaMI«».MEW«MMW<M<MO Mm iMHMW Km KMH>ni» »•»! Nálunk azonban — mint mondtam, egy korhadt társadalmi és politikai rendszer sohasem képes erős, egész­séges hadsereget teremteni. A finn orvossal! megint egymásra néztünk és niéimáin bójintottumk az orosz szavára. Igaza van, őszinténi beszél. Rácz István. Árdrágító hentesek felett Ítélkezett a torvényszék Majoros Mihály hentesmester és négy társa árdrágítással vádol­va kerültek a nyíregyházi tör­vényszék uzsorabírósága elé. A szerint Csenger községben a ható­ság által megállapított áraknál drágábban árulták a húst és a zsírt. A tárgyaláson a vádlottak ta­gadták az árdrágítás tényét, a ta­núvallomások azonban ellenük szólanak. A törvényszék árdrágítás vét­ségében mondotta ki bűnösnek Majoros Mihályt, s mint elsőren­dű vádlottat 50 pengő pénzbünte­tésre ítélte. Hasonlóképpen 50— 50 pengő pénzbüntetést kaptak Harkóczi Lászlóné, Bárót Lőrinc, Papp Sándor és Kun Endre csen­geri lakosok is. Félárn ntazási kedvez­mény a tenyészállat­vásárra lAz ötvenegyedik budapesti orszá­gos tanyészáliatvásár alkalmából a rendezöbizottság rendkívül nagy lá­togatottságra számít. Nemcsak azért, mert előrelátható, hogy a vásár pá* .ratlan anyaggazdagsága nagy érdek­lődést fog kelteni, .hanem azért is, .mert a visszafoglalt déimagyarorsizá­gi területek lakossága számára most nyílik elsőízlben alkalom arra, hogy a vásárra .rendkívüli utazási kedvez­ménnyel jöhessenek fel, ami ilyen inagy távolságnál már számottevő összeget tesz ki. A kedvezményes utazásra jogosító igazolvány a a Budapestre utazásra március 15-től 29-ig, a visszautazásra március 21-től április 4-ig bezárólag érvényes és használható. Az igazolt vány bármelyik kocsiosztályban^ úgy gyors-, mint személyvonatokon fel­jogosít az 50 százalékos kedvez menyre. A kiállítási utazási igazolvány alapján a .MALERT belföldi repülő­járatain 10 százalékos kedvezimény­myel lehet utazni. l " 1 1 • — Fénykép amatőr albumok, zseb­fénykép albumok olcsón kaphatók Jóbánál.

Next

/
Thumbnails
Contents