Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-19 / 40. szám

2. oldal. •mm n (Trianon 22.) 1942 február 19. •ünneplő éljene kö.zfbeta kísérte ki. A Kormányzó és a- Kormányzóhelyettes géipkocsén hagyta el a .parlaiment épiii­iáiét A (kormány,zóhel y.e tbes megválasz­tásának híre ia rádió közilése nyomán Nyíregyházán pilílalnatok alatt el,ter­jedt ós mindenütt megelégedést, örö« met keltett, mert a [megválasztás­ban a imagyalr fcaonaeszmény, ,a nem­zeti -összefogás győzelmét látja min­deniki. A Nyírvidék-Szaibölicsi Hírlap ki­rakatában a ivállasztás perce után­megjelentek -vitéz (nagybányai Horhy Isváin kommláynzőlhelyettesnek és hit­vesének nemzetiszínű szalagos ke« retlb-e ifoglialt arcképei. Vitéz nagybányai Horthy István életrajza Vitéz -ruagybányad Horthy' Istváfa 1904 Jben született, Pólálban," A kö­zépiskola- lalsó osztáilyaát Bécsben és BadenJben 'végezte. 1918-b'am a csá­szári és királyi tengerészeti .akadés imiába lépett, -azonlban az összeomlás következtében ez el kexett háigyinöa. A középiskola fedső oszitálI|yaflit Buda­pesten, ia II. Iker? Tölída-főreálliskolá­ban végezte s itt tett érettségi .vizs­gálatot is jeles eredménnyel 1922-lben. Legjobban a matematikát és geo­metriát szere tte, de igein erős nyelv* tehetsége is tvolt, úgy, hogy már fia­tal! keltáiban ikitűnőan beszélt inéime­itül, franciául! és angollul. Középtiskofiai itainaÁnálniyiaiinak el­végzése után a József nádor Műegye­tem hallgatója lett és lítt gépészmér­nöki oklevelet szerzett 1928-ban. Éiélnik irész vett aiz egyefimá ifjúság társadalmi és sportéletéiben. 192ó»ban önkiént jelentkezett ká to­rnai szolgálata ós júniustól, szeptem­berig, imaijid 1927 Jbcn júniustól -sziep­temberig szolgálatot teljesített a imia­gyair légierőknél. Ez, idő alatt, meg­•szereze .a különböző repülő fokoza­tokat és mint pilóta egyik vadász« századhoz ínyért beosztást. 1929-hein érte dl a repül-főhadraagyi rendfoko­zatot. 1939 január óta tartalékos íre­pülőfőhaidnagy. 'Műegyetemi taniuilmáinyainatk béfe­jezáse után hosszaiblb külföldi utat tett. Tanulmányú ttjáról visszatérve 1930 novemberéiben a m. kár. vas- és 'aoélgyótoaik szolgálatába lépett szer­ződéses ifőménnöki .minőségiben. 1933a ban műszaki főtanácsossá, 1935-,ben, helyettes igazgatóvá lépett éüő éis •még -dblban- az évben .meglbízást ka­pott vezérigazgató-helyettesi teendők ellátására is. 1935 november halvá­ban pedig a vezérigazgatói teendők ellátábiávaii Ibíztálk ímeg. 1940 június 1-•éveli a m. kir. Állam­vasutak elnökévé /nevezték ki, 1941 júllius 4-én- ikldl't legfelsőbb elhat,áro= zássail álilaimtitkáni címmel ruházta­tott fel. 1940 november 13 óta Jáisz JN agy­kun-Szolnak vármegye válaszása alap ján a. Felsőház tagja. Vitéz Horithy István, miint a .MÁV igazgatóságának elnöke, arálnyíag rö« vid miűkiödlési ideje alatt számtalan­szor tanújelét adta annaik, hogy a közlekedés kérdéseinek egyik leg­-ailapcsaibb ismerője s szolgálatát iki­rválló hozzáértéssel, nagy körültekin­téssel 'és páratlan lelkiismeretességgel látta él, úgyhogy n'agyrésziben az ő kiváltó inuunlkássálgániaik volt köszön­thető, hogy az Államvasutak a maii rendik ívüli viszonyok mellett ai köz­Jekedes terén ráháruló feladatoknak eleget tudtak tenini. Vitéz nagybányai Horthy Istvánné Vitéz nagybányai Horthy Istvánné sz. Edelislhailm-Gyuuai Ilona iMáiriia igrófnő Budapestéin,, 1918 január hó 14oén született. — Édesatyja gróf Edelsheim-G yuia.i Lipót, édesanyj^ Paijechevitíh Gabriella grófnő. Minit igrófnő gyermekkora nagyré­szét ifaüun 'töltötte, ritkán mentek fél Budapestre. Erdő közepén álló, régi kolostoriból átalakított, .boilíbaijtjásOs széles folyosójú felvidéki kastélyban inőtt fel. 'Gyakorlatias, házias és sportszerű nevelésben 1 részesült és már legfiata­labb éveiben is szociális gondolko­dásra és tevékenységire szoktatták. A faluiban nővéreivel résztvett a .nép minden ünnepségéin. Karácsonykor az islkollás gyerimekek között igen solk mielegriuháit, játéköt', édességet osz­totiak ki Ilona grólfniőéik. Tizeninyöllc éives korában, kertüilt huziam-osalbb időre Budapestre, ahol üde szépség/éveli, szerény, szaretetrie­iméltó modorával minidetnikit meg­nyent. Férjéivel közelebbi ismeretségi be a téli spór által került. A budai hegyekben jártak együtt sítúráikra, megszerették egymást és 1940 tava­szán, Ili grófnő 22. 'életévéiben rneg­itörtént az eljegyzés, majd némsolká­ira ná az 'esküvő is, április 27-én. Mint jegyesek, Horthy István kis spoTitrepülőgépén repülitek le Nasic­ra, Horvátországiba,, ahol Ili girófinő nagyanyja, Pejachevich Lila grófnő él, hogy 'a vőlegény bemutatkozzék. Nászútjukat .is repülőgépen tették meg. Az útvonali Velence—Capri— Cataimiai—Tuniis—Tripolis — Be inga,zi —Kairó—Damaszkusz — Ankara' — Budapest volt. Ifji Hortky Istváa Vitiéz Horthy Istváinlnlé férje oda­íllán ,igen tevéken,y részt vesz a szo­ciális mu-nik-ábara. Elnöknője aMainsz vasutas sz,akios-ztályiáraak, amely két éve alakult s aizoinmail ő állt az éléire. Le^aaigyóbb önöméit aizionlb-an- kiis csilládj álban taliáfiljla s ott is a iegna» gyobb öröme kiesi fia, ifjú Horthy Isíván, aki 1942 január 17-én ünne­pelte első születésiniapját. A kisifiú imár egyedül szaliaid 1 és tárt karokkal, örömében kacagva fut édesanyja karjai közé, ha meglátja. Annál iniar gyofolb ,a szomorúsága', amikor a ,fel­nőttek" elviszik tőlle. Szereti a természetet, a virágot. Szobáját mindig friss virág díszíti és a ,'legnagyobb boldogsága, ha a külön­féle munkától fáiraidtan .kicsi fiánál ímegpiilheníhieK Horthy István, a repülő Vitéz Horthy István még műegye­temi hallgató koráiban kezidett fogM­kozlni a repüléssé!. Amiikor a iMű« egyetemi Sport Egyesületet vezette, felismerte a vitorlázó írepüliés nagy jelentőségét a repülőtudás fejleszté­sében, az ifjúság előképzésében és a legalkalmasabbak kiválasztásában.— Igen nagyfontosságú Volt a .piLótaeHő­képziés sziiilkségességánek felismeré­ee, mert már fuatall korban kéül iráinie­jvellná az embert arra, hogy megszok­ja ia (levegőt s megbairátk'Ozzék vedé. Amiikor a MÁVAG-lnáil mint gé­pésziméiiTiök állandó alkalmazást nyert,, nemcsak hogy ifi'gyelemmeí ikís sérte ,az aiváa'tikai projblélmákiat, de oéltudatiosam küzdött aizért is, hogy •az illetékeseket a magyar .repülőgép­gyártás teljes erővel való megindítá­sánaik szükséigiességérőli mieggyőzze. Mint a MÁVAG vezérigazgató 'he­lyettese, az iskola- és igyaikörlórepü­lédhez oly inagy önértékben sziükeér MBgaWaMaW^^MWKMBBMIIWIIMIi. II—IIIIII W ges kiis imotorok 'gyártására az egyik | lamvasutaikhoiz átment, a gyártás legkitűnőbb német ,motorlicaneiát megindításához szükséges építkezé* miegszarezte és mie !llőtt még az Ál- I seket és' Ibarerudezéseket biztosította. A Magyar iero-Szövetség léién il938. 'év eHejién a magyar sportre­püliés vezetiői eihataíozták, hogy a Magyar lAaro Szöveitség és t>agegye« süietaik olyan átszervezését, hagy a ipri emiili táris nepü'lőkélpz'ést magára vállalhassa és ezziell a Jlélgi erőket te­hermenitesótse. A miagyar sportrepü­lés egyik vezető emlbere ,a pairilaiment­ban, inidiítválnyt (nyújtott ibe a mar gyair ifjúság repüúőkápzése ainyagi felt éte leinek biztosit'ására. Ugyanakkor Horthy István- m,unr ka társaival a írepülőeloképzés hatal^ mas programját dolgozta ki, amely a modemezéstől kezdve a vitorlázó­repülésen keresztül a motoros repü­llésben valló teljes kiképzésig a gya­korlati repülés miinden ágazatát fel­ölelte. A magyair ikormálny (közben el is határozta a nemzeti repülőnap (létesí­tését és iazt a Kormányzó úr 70. szü­letésnapja ak)alq;á!ből ,riBnidelíke.zéaére fela jámlották 'és róla elnevezték. Horthy István ai Magy ar Aero Szö« •vetséjg eliniöksége mellett vállalta előbb a Horthy Miklós Nemzeti Re­pülőalap ideiglénas intézábizottságS tagságát, majd pedig, amikor a Hort­hy Miklós (Nemzeti Repülő Alapra vclnatlkozó törvényt az országgyűlés 1939-lberr, elfogadta a Repülő Állap eülmöikségét. Kapcsolatok a német szakkörökkel Részívett 1938 lőszéni a ilegelső né­met- riqpülő 'tludlolmányas -intéiz,etnek a Liliientlhal Társaság meghivásáira aimnalk fBeirlilnlbeln tatrtott neimzetk-özi 'koníferenciáljám, ámelyen a világ leg­első repülő szakértői voltak a német állami vendégei. Horthy István kü- ön mcglkiviásra végiigjárta aikkior a német repülőipar sz-álmos nagy gyárát, meg­beszélést ifolytiatiott a világ repülése be-n, élőlljáró inem-zeteimek laglki valóbb szakembereivel és igyekezett iminél több tanulságot nemcsak a magyar pramilMtáiriis repülés fejlesztés-e, ;ha­nem a imagyer tépülés szervezetének és különösen a magyar inepülőgép­•gyiártáis kiépítése érdekében szerez­ni. G-örriing birodalmi marsall leg­főbb védnöksége áüatt álló kongresz­sziuscm Hoirth-y István a világ legelső 'repülőivel jutott kiözvetlen összeköt­tetésbe. Mdüc vezér tábornagy, Üdét vezéirezffedes, H-enckel -professzor és a nélmiet- repülésnek többi (nagyságai rendkívül kitüntették Horthy Ist|viánt Ezem a ikonigmeszuson Linidlberggiel -is találkozott. AIMÁV ellnökévé történt kineves zése utálni a Magyar Aero Szövetség e'nöksógéről -lemicnd-ott, de a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Állap elnök­ségét megtartotta. Repülőbravur: Budapest—Bombay és vissza •Nagy gyakorlati repül őszaktudiá­sának, egésziein; kivételes repülő- és naiviigáciÓs /ériziélkének és a vállalt feladtatok pontos teljesítésére irá­ínyulő erős laikair-atánaik, s-zin-te a vak­merőségig menő bátorságának, sport­ban edzett, minden- fáradságot köínye nyen elviiselni tudló erős szie,rv,ezeté­n-eik 'k-öszönlheti 1939-ben. Budapest­ről Bclmibayha és vissza véghezvitt .repülésének siik-erét. 1939-iben -a vezetése -alatt álló MÁVAG-inak egy m-egbizottat kel­ilett ívt-lllma Boimlbaiybía- küldeni eigiy n,a« gy-clbb szállítás .ügyéiben, amelyért, a világ több hatalmas vállálata versen­gett. Munlkátsiain.aik nagyobbmérívű foglalkoztatása érdekében ezt -a meg­bízatást igen- íontosnak ítélte a válí­lallat vezet'őségfe. a hosszú hajóút miatt azonban féllő voít. hogy a MÁVAG kereskedelmi meebi.zottja csak későn éirkzeh-etik Bombayba. Ekkor Horthy Istvábi a gyá'r érdeké­ben felaijá.nlótta-, hogy a tuladonálban íevlő vArad'o 79" típusú 100 lóerős kis spo>rtg,éppel Bomhayiba r epüli, hogy -a tá.rgyai'á&okat a helyszínen llefollytas­sa. Uta.zálsát -a szaikiéirt-ők elí'eniezték, mert túl veszélyesnek találták, hogy egyedül vágjon nekii! az oda és vissza mintegy 13.000 k.illömétanes útnaik, amelytmek imélhány szakaszán .több^ száfz kilométert nyilt tanger felett kelj megtenni. Az -aggodalmakat a Konmjáinyzó úmak is tudomására­ih-cztáík, Horthy István azonlbain nem t.udt-álk eltántorítani 'tervétől. Hortlhy Istiván. az indulás előtti estén felkereste édesatyját Gödöllőn. Hogy írni történit iaiz aip-a -és a fiú kö­zött, nem tudni, a Kormányzó úr csalkf ennyit lüzenlt .a-z aggodlalllmas­ikodó szákemberékiniak: — Fiaim miegmairaldt elhatározása mellett, ezt megértem, helyében 'én is ezt telniniém és bízóim -bennie, hogy t-ervét véigme is -fogja hajtarai. Horlihy 'István önként vál-lallit fela­datát szinte óíamű pontossiággal 1 vé­gezte -eí. Ez a repülés -vo'lt eddig a magyar repülésiben- a legn-agyofeh tá­v-oiságú -és (P-rogriamszieriiinit tökéletes sen: ivégrerhaljtott, -tdhát egészen egye­dülálló teljies'ítméiny. Különösen eme­li ennek értékét, Ihogy teljesen egye­dül, imi.ndien kísérő inélkül, kis 100 ióerős spointgiápipel végezte és hogy e'íőre imieighiatáirio-zott utirendlj-ét a rossz időjárás ellenére is keresztül­vitte. Horthy István a sportember Horiihy István kor,a gyermekkorai -óta erős akarattal és szi-vós kitartás­sall művelte -'a -sport,igen. s-ok ágát s minél -jobb eredméhyéket igyekezett elénni. Kiedve'lt sportja kezdetiben a, m-o« torkerélkpározás vofl-t. 1922—1929 kö­zött résizitvett az összes fontosab'b aváhhegyi mnotorkerékpártviensenyan, valaimilnt Anidúlt számos külföldi ver­senyen iíis. Kitűnő versenyző. -Ott el­sődíjait és abszolút győzelmet ért <eü. Rendszeresen Vív, sízik és vadá­sziik. 1928—1929 között egy féüévig in'-agybáfcyjiáin.ak, Horthy Jenőnek -és a híres vadásznak, Kitté,níberger Káí­imánntak társaságában Kelet- 'és Kö­zépaif.riikáiban vólt vadászaton. Száf mos eléfántot, 'orrszarvút és bivalyt ejtett eí. 1927-től foglalkozik a lovas póló sporttal iis. Itt is kitűnő versenyző­nek bizonyult, számos hazad -ésinean­zetikiözii versenyen n-yent. Horthy István és az ifjnság A diáJkikaptár-imozgallom a diákság gazdaságii éíete, vagy inkább -a- giaz­dasálgii életrevalóságra nevelését tűzte ki aélijáiul. ­Ez .a mozgalom akkor vett! ma­gyofblb lendületet!, amikor 1940-ben vitéz .nagybányai Horthy István ál« lott iaz élére, ö voCt aiz, aki ennek a im-unlkának a fontosiságláit felismerve, a mozgalomnak erikölcsi és -anyatgi (Folytatása aa 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents